Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

NYOLCSZÁZÖTVENMILLIÓBA KERÜL Épülhet a megyei könyvtár! A parlament kedvező döntést hozott a kecs­keméti Arany János utcában tervezett új me­gyei könyvtár címzett támoga­tásáról. Az 1989-ben ké­szült terv kor­szerűségi felül­vizsgálatát a könyvtár-alapít­vány pénzéből végzik el. El­képzelhető, hogy a 850 mil­liós beruházás első üteme már az idén elindul, de erről a me­gyei önkor­mányzat még nem döntött. Az építészeti mun­kákra a meghí­vásos verseny- pályázat kiírása is még hátra van. 1993-ban 30 milliót ad a központi költségvetés a megyei könyvtárra. A következő évekre az állami pénz folyósításának ütemezése hamarosan a Magyar » Az új megyei könyvtár makettje. Közlönyben jelenik meg. Az azon­ban már szinte biztos, hogy három éven belül, 1996 első félévében átad­ják az új megyei könyvtárat. idősek világnapja Baján 9 Baja több száz idős polgárát köszöntötték péntek délután a pártok háza nagytermében. (Fotó és szöveg: Szabó Ferenc) Pénteken délután, a pártok háza nagytermében rendezték az idősek világnapja rendezvényét Baján, me­lyen több százan vettek részt. A vá­ros idős polgárait Éber András pol­gármester köszöntötte. Mondandó­jában kitért arra, hogy a városnak fokozottan kell törődnie az idős korosztályok problémáival, szociális védelmével. Megemlítette, hogy na­gyon sok idős ember ma is vállal feladatot a közért, és ez az egészsé­ges lokálpatriotizmus példakép kell hogy legyen a fiatalok előtt. Ezután a Tóth Kálmán Szakközépiskola di­ákjai adtak ünnepi műsort, majd a helyi Vöröskereszt a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetével uzson­nán látta vendégül a rendezvény résztvevőit. MEGYEI KÖRKÉP MÓRICGÁT POLGÁRMESTER ASSZONYA A legelső ember a faluban A nyár közepén döntött úgy Mó- ricgát lakossága, hogy szakít az ad­digi társtelepüléssel, Jászszentlász- lóval és önállósul. A válás és a va­gyonmegosztás azóta már — minden harag nélkül — meg is történt. Múlt szombaton pedig polgármestert vá­lasztott a falu. A település lakói a 45 éves Sisák Tibomét válaszották meg polgármesterüknek, akit kiskunmaj- sai otthonában kerestünk fel. — Első hallásra egy kicsit meg­lepő, hogy egy majsait választottak meg Móric gát első emberévé... —- Az az igazság, hogy engem na­gyon jól ismernek Móricgáton, hi­szen 1971 februárja óta ott dolgozom a termelőszövetkezetben. Gazdasági üzemmérnök végzettségem van, je­lenleg a bércsoportot vezetem és igazgatósági tag is vagyok a szövet­kezetben. — Számított-e arra, hogy a három jelölt közül győzni fog? — Őszintén megmondom, titkon számítottam erre, de hogy ilyen nagy fölénnyel, arra nem. — Igen rövid idő áll a rendelkezé­sére, hogy mint polgármester asz- szony is bizonyíthassa rátermettségét a feladatra. — Valóban, ez a megbízás már nem egészen egy évre szól. Mivel a 0 Sisák Tiborné helyi viszonyokat igen jól ismerem, remélem, könnyebb lesz a munkám. Például tudok azokról a tervekről, fo­lyamatban lévő ügyekről, amelyek már a szétválás óta napirenden vol­tak. Szeretnénk folytatni a dűlőutak rendbetételét, és talán jövőre hozzá tudunk fogni a Bugac és Móricgát közötti út régóta szorgalmazott kikö­vezéséhez. Szeretnénk idővel egy közösségi házat létrehozni, de fontos egy szeméttelep kialakítása is. — Mi a helyzet az óvodával és az iskolával? — Az óvoda — Sebestyén^ János alpolgármesternek köszönhetően — már ősszel beindult 19 gyerekkel. Az iskolában jelenleg csak 3-4 osztály­ban folyik a tanítás és mindössze hét tanulóval, mert a többieket Jászszent- lászlóra íratták be a szülők. Remé­lem, hogy a jövőben változni fog ez az arány és mind többen járnak a mó- ricgáti iskolába. —Az új feladattal mennyiben vál­tozik a napi időbeosztása? — Mivel nem főállásban, hanem tiszteletdíjasként látom el a polgár- mesteri teendőket, így csak a munka után jut majd időm a közügyekre. Emiatt biztosan zsúfoltabb lesz a na­pom. — Mit szól mindehhez a család? — A férjem és a 17 éves lányom is örömmel fogadták a megválasztásom hírét, de már felkészültek arra, hogy kevesebbet tudok majd otthon lenni. — Mit üzen a móricgátiaknak? — Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a bizalomért és kérem, hogy támogassanak mindenben, mert csak a falu lakóival és a képvi­selő-testülettel együtt tudom megva­lósítani az elképzeléseimet. Tapodi Kálmán Kunszállás közbiztonsága Kunszállás közbiztonsági helyze­tét jónak ítélte Veres Zoltán törzs- zászlós, a kiskunfélegyházi rendőr- kapitányság közrendvédelmi alosz­tályvezető-helyettese, aki szeptem­berben számolt be erről a község képviselő-testületének. Egy év alatt, azaz 1992 júliusától mindössze nyolc jelentősebb bűnügy vált ismertté Kunszálláson. Veres Zoltán beszámolt arról, hogy mind Kunszálláson, mind a környező tanyavilágban megszapo­rodtak a betörések. A tolvajok ki- sebb-nagyobb értékeket visznek álta­lában magukkal, de főként az állato­kat kötik el. Kunszállást is bekap­csolták útvonalukba az úgynevezett utazó bűnözők. A rendőrtiszt arra kérte a falu lakóit, hogy írják fel a gyanús idegen autók rendszámát, és adják át a körzeti megbízottnak. Növekedett az erőszakos, garázda jellegű esetek száma is: ezek leg­többször a különböző diszkókhoz kapcsolódnak. Garázdaság miatt egyébként hat esetben kellett eljár­niuk a helyi rendőröknek. A kunszál­lási polgárok ellen 45 szabálysértési feljelentés készült egy év alatt, ame­lyek zömét a legkülönfélébb közle­kedési szabálysértések adták. Hely­színi bírságot mintegy 200 személy­től szedtek be (összege 70 ezer fo­rint), de ez a büntetés többsége az át­utazó szabálysértőktől származott. A községben egy év alatt egy halálos és három sérülés nélküli baleset történt. N. N. M. Ötnapos földárverés Baján (Folytatás az 1. oldalról) Az öt nap során 1132,3 hektár föl­det kínálnak 23 368,5 aranykorona értékben. Ez a földterület a kárpót­lásra kijelölt összterület 40 száza­léka. A legtöbb a szántó, de van bő­ven erdő, sőt több mint 25 hektár szőlő is az árverési jegyzéken. A ba­jai földrendező bizottság arra számít, hogy az öt nap során mintegy 700 ember vesz részt a licitáláson és sze­rez birtokot. Matkovics Antal, a bizottság el­nöke elmondta, hogy az első napi ér­deklődés is meglepte. A tanácsért hozzá fordulóknak azt ajánlotta, hogyha módjuk van erre, akkor azokban a falvakban váltsák földdé a kárpótlási jegyeket, ahol a birtokaik korábban voltak. Tette ezt azért, mert úgy látszik a sok érdeklődő miatt emelkednek az árak, és a kisebb ér­tékű kárpótlási jegyek gazdái nehe­zen érhetik el a céljukat. Ezt bizo­nyítja, hogy a kedden este 8 óráig tartó liciten 160-an jogosultak tárcsát emelni, és e rövid idő alatt összesen 2 200 aranykorona terület talált ve­vőre. Meglepően magas árért, hat­millió forintnyi kárpótlási jegyért. A szántóföldek 3 ezer és 6 ezer forint közötti áron keltek el. Az egyik er­dőért például 21 ezer, egy másikért pedig 25 ezret is adtak aranykoro­nánként. Matkovics úr elmondta azt is, hogy azért halad nehezen az árverés, mert sok apróbb táblából áll össze a kárpótlásra most kijelölt terület. Ez azért van így, mert a licitálás során mind értékben, mind távolságban egyenlő esélyeket kell adni a részt­vevőknek. A magas licitek azonnal élénkítő hatást gyakoroltak a kárpót­lási jegyek bajai árfolyamára, szer­dán reggel pedig már arról is hallot­tunk, hogy 80-90 százalékon vásárol­ják fel. Papp Zoltán Megmenekült az újszülött Az emésztőgödörből mentettek ki egy egészséges, 3320 grammos új­szülött kislányt, akit Miskolc-Felső- zsolcán kedden hajnalban, a kerti vé­cében hozott világra anyja. Megelő­zően kedden délután, a miskolci Semmelweis-kórházból érkezett a bejelentés a városi rendőrkapitány­ságra, miszerint V. Sándomé, 35 éves felsőzsolcai asszonyt erősen ki- vérzett állapotban szállítottak be hozzájuk. A rendőrségi vizsgálat so­rán kiderült: az asszony 11 óra 30 perckor rosszullétről panaszkodott gyermekeinek, akik kihívták a kör­zeti orvost. A doktor csupán annyit tudott megállapítani, hogy spontán vetélés történhetett, ezért a nőt azon­nal kórházba kell szállítani. Az igazi meglepetés a vécé ellenőrzése során érte a nyomozókat, ahol az ürülékben megtalálták a még élő újszülöttet. HOVA JÁR A KISEBBSÉG ISKOLÁBA? Hátrányos helyzetű kecskeméti tanintézetek A napokban együttes ülést tartott a szociális és az oktatási bizottság. A meghívó szerint a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató intézmények pe­dagógiai munkájának áttekintése volt a cél. Az általános téma előtt konkrét ügyben foglalt állást a bizottság. A Kuruc téri iskola pályázattal fordult az önkormányzat illetékes bizottsá­gaihoz. Az elsősorban kisebbségek által látogatott intézmény iskolaott­honos rendszert és iskola-előkészítőt szeretne szervezni a gyerekek szá­mára. Bár a kért 200 ezer forintot nem tudta megítélni a két bizottság, 56-56 ezer forint odaítéléséről már koráb­ban döntöttek. Alapvetően egységes volt az állásfoglalás abban, hogy is­kola-előkészítő indítását nem találják indokoltnak. Ezt a feladatot az óvo­dáknak kell ellátni. Az új közoktatási törvény is hasonlóan fogalmaz, amely szerint ötéves kortól a gyere­keknek kötelező az iskola-előkészítő látogatása. Egyedül Kozicz János, az oktatási bizottság tagja volt más vé­leményen, aki szorgalmazta volna a Kuruc tériek kezdeményezését. A hátrányos helyzetű iskolákról mintegy két órás vita bontakozott ki. Szabó István elsősorban arra szere­tett volna választ kapni, hogy ponto­san mit jelent a hátrányos helyzet. Bár erre egyértelmű választ senki nem adott, de a hátrányos helyzetű kifejezést többen azonosként kezel­ték a kisebbségek fogalmával. Vélhe- t°3n epnek az volt az oka, hogy az előzményekben a Kuruc téri iskolá­ról volt szó, amelyről köztudott, hogy döntően cigányiskola. Nem volt nézetkülönbség abban, hogy nem az egyes gyerekeket kell ebben az esetben szociálisan támo­gatni, hanem az oktatási intézmé­nyeket. Nehéz azonban annak eldön­tése, hogy mely iskolák számítanak hátrányos helyzetű gyerekekkel fog­lalkozó intézményeknek. Maga a fo­galom is összetett, hiszen a hátrányos helyzeten belül még megkülönbözte­tik a különösen hátrányos helyzetű gyerekeket a veszélyeztetettektől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egészséges fejlődését, életfunkcióit veszélyezteti a környezete. A kisebbségek nevében Bari Ist­ván is kifejtette a véleményét, aki elmondta, a Kuruc téri iskolának több támogatást kellene kapnia, hi­szen ennek az iskolának például még mindig nincs tornaterme. Ugyanak­kor nem kell erőltetni a cigány nyelv tanítását, hiszen a kecskeméti ci­gányság soha nem beszélte nyelvét, és tevékenységében is eltér az ország más területeinek cigány kisebbségé­től. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy több más iskola is nagy számban oktat cigány gyerekeket. A Vörösmarty, a kertvárosi isko­lák olyan lakókörnyezetben vannak, ahol nagy számban élnek cigányok. Fontos tehát, hogy olyan programo­kat dolgozzon ki az oktatási bizott­ság, amely a legnagyobb hatékony­ság mellett a legkisebb anyagi ráfor­dítást igényli. Az elvi szempontok mellett a szociális bizottság feladata, hogy megtalálja, milyen eszközöket 9 Jövőre talán már tornatermük is lesz. tud ehhez hozzárendelni - hallottuk Földesi Ferenctől, a népjóléti iroda vezetőjétől. Hideg Antal alpolgármester hoz­záfűzte, középtávon a kisebbségi törvény hatályba lépésével kell szá­molni. Eszerint a kisebbségi önkor­mányzatoknak jogában áll intézmé­nyeket fenntartani, átadható lesz ta- hát néhány ilyen intézmény. Ugyan­akkor kérdéses az, mennyire lesz ha­tékony a cigány nyelv oktatása úgy, hogy szinte idegen nyelvként kell ta­nulni a gyerekeknek. Az oktatási iroda részéről Kiss Ka­talin reagált a felmerült kérdésekre, számokkal alátámasztva, hogy gye­rekenként az 57 500 forintos egész évre jutó fejkvótával szemben 88 és fél ezer forintot kap a Kuruc téri is­kola. Végül elfogadta a közös bizottság, hogy fel kell mérni a nagy számban hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákat. Ajánlásokat kell kidol­gozni az intézmények felé, annak pedig meg kell határozni az anyagi vonzatait is. A pénzforrások megtalá­lása egyenlőre nehéz feladat, de no­vemberben, a következő együttes ta­lálkozón pontosan meghatározzák a tennivalókat. Nagy Ágnes Műkincs­csempész Több mint 3,3 millió forint értékű műkincset foglaltak le Nagylakon. A csempészárut egy román születésű német állampolgár mikrobuszában találták. A szolgálatot teljesítő vám­tiszt a jármű hálófülkéjéből 7 darab nagyméretű eredeti orosz ikont vett elő, majd a mikrobusz egyéb helyein összesen 61 darab műkincsre és régi­ségre leltek a vámosok. A tettes be­ismerte, hogy a műkincseket, ame­lyek többsége az 1800-as évek vége körüli időből származik, Németor­szágban akarta értékesíteni. Gyógyúszás­oktatás Két hónapos gyógyúszás-oktatói képzést indított szerdán a Hidroterá­piás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány. Ez az első ilyenfajta szervezkedés, hiszen gyógyúszások- tató-képzés eddig nem volt Magyar- országon — mondta az alapítvány titkára a tanfolyam megnyitóján. Az alapítvány munkáját támogatja a Népjóléti Minisztérium, valamint a társadalombiztosítás: a csoportos gyógyúszásoktatást fejenként 45 fo­rinttal finanszírozza. Szó van arról, hogy ezt az összeget 65 forintra emeljék. A tanfolyam kezdeménye­zőinek reményei szerint e képzés a nem túl távlati időben része lesz az oktatási rendszernek. Farmerek Bács-Kiskunban Magyarországi tapasztalataikat ér­tékelik ma Bács-Kiskun megyében a Nemzetközi Farmer Szövetség ha­zánkban tartózkodó tagjai. A keceli program tíz órakor családi vállalko­zások megtekintésével kezdődik, majd látogatást tesznek egy szövet­tenyésztő laboratóriumban, egy fólia­telepen, megnézik az intenzív alma­termesztést és a szőlőfeldolgozó be­rendezéseket a városban. A Bács- Kiskun megyei program végén a magyar mezőgazdaságban szerzett tapasztalataikról beszélnek majd az amerikai farmerek. Bemutató a bábszínházban A kecskeméti Ciróka Bábszínház az első sikeres, széchenyivárosi sza­badtéri bemutató után most a kecs­keméti Táncsics Mihály Művelődési Központba várja a gyerekeket és a felnőtteket. Október 9-én, délután 13 órakor adják elő Puskin két klasszi­kus meséjét. Polgármesternők konferenciája A Magyarországi Női Alapítvány (MONA) eddigi legnagyobb rendez­vényét tartja október 8-9-én: a pol­gármesternők konferenciáját azért hívták életre, mert véleményük sze­rint a nők a gazdasági és társadalmi életben még mindig hátrányos hely­zetbe kényszerülnek. A konferenci­ára valamennyi magyarországi pol­gármesternőt meghívták. Ma 300 önkormányzat élén áll nő, többnyire kistelepüléseken. Magyar export Magyarország mezőgazdasági ex­portja Németországba tavaly mint­egy 800 millió márka volt. A ma­gyar import Németországból megkö­zelítette a 200 millió márkát. A ma­gyar kivitel bővülése azonban ez év­ben megtorpant. A visszaesés mint­egy 30 százalékos. Ez főként a ma­gyar árualaphiánnyal magyarázható. Új gyógyszer a meddőségre Magyarországon mintegy 100 ezerre tehető azoknak a házaspárok­nak a száma, akik hiába várnak gyermekáldásra. A gyermektelenség oka 25 százalékban a nő, 33 száza­lékban a férfi, az együttes probléma mintegy 20 százalék, míg a meddő­ség háttere 22 százalékban kideríthe­tetlen. A nőknél fellelhető okok kö­zül a legjelentősebb a petevezeték elzáródása, ezt a peteérés zavara kö­veti. Ennek kezelésében van kiemel­kedő szerepe az Organon cég által ki­fejlesztett, nálunk most forgalomba kerülő készítménynek, amely a ta­pasztalatok szerint az esetek 57 szá­zalékában segíti elő a terhességet. KÖZÉLETI HÍREK • Fekete Pál országgyűlési képvi­selő a kiskunfélegyházi városházán tart fogadónapot október 8-án — pénteken — 8 és 12 óra között. Palák gyári árnál 5%-kal olcsóbban, raktárról, azonnal elszállítható! őemlt Építőanyag-kereskedés Balatonfüreo, Noszlopy u. 3. Tel./fax: 06/86-343-341 Fenyő fűrészáru óriási választékban, kedvező áron. Osztrák lambériák 650,- Ft/m2 hajópadló fozolt 900,- Ft/m! hajópadló 1.050,- Ft áfás ártól. 02950)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom