Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

8 REPÜLŐK—REPÜLŐORVOSOK 1993. június 24., csütörtök Űrutazás parkolópályán Tizenhárom éve már, hogy az In- terkozmosz-program keretében Va- lerij Kubaszovot és társát, Farkas Bertalant ünnepelte a világ. A sikeres űrutazásuk évfordulója alkalmából Kecskeméten, a Repülőorvosi Kuta­tóintézetben gyűltek össze azok a szakemberek. A régi barátok és kol­légák közül szinte valamennyien itt voltak azok, akik annak idején részt vettek a nagyszabású tudományos program kidolgozásában, az űrhajó­sok kiválasztásában és felkészítésé­ben. A visszaemlékezések, a közös munka kisebb-nagyobb történései­nek felidézése alkalmával számtalan olyan részlet hangzott el, melyeket a kívülállók, a nagyközönség előtt még mindig ismeretlen. Ezekből is válo­gatva idézzük fel a találkozó egyik érdekes pillanatát. Farkas Bertalan ugyanis az akkori élményeiről szóló beszámolóját egy még ma is nagyon aktuálisnak tűnő kérdésre adott vá­lasszal kezdte, melyet űrutazása óta már sokszor megfogalmaztak az ér­deklődők: — Szerettem volna egy igazi szenzáció hírével érkezni Kecske­métre — mondta. Igazán jó lett volna itt bejelenteni, hogy egy újabb ma­gyar űrhajós útját készítjük elő a kö­zeljövőben. Sajnos, ilyesfajta hírrel egyelőre nem szolgálhatunk! Bár­mennyire is szeretnénk, úgy tűnik, ez a kérdés ma nem aktuális. Pornófilm a világűrben Az Interkozmosz űrrepüléseire minden ország űrhajósa vitt magával egy videokazettát az űrállomásra. A magyar asztronauta videóanyagát Zsurzs Éva állította össze, a zsűriző bizottságnak pedig dr. Bognár László pszichológus főorvos is tagja volt. — Többféle elvárásokat fogal­maztak meg a filmmel szemben. A nemzeti jelleg megőrzésével interna­cionalista szellemiséget kellett sugá­roznia, s a művészi színvonala mel­lett követelmény volt a szórakoztató jelleg is. A mi anyagunk bizony elég vegyesre sikerült. A Szózattal kez­dődött, aztán egy összeállítás követ­kezett az Országházról. Volt benne vers, szerepelt a Magyar Néphadse­reg művészegyüttese, de még a csa­ládról is szó volt. Sőt egy szűk, test­hezálló ruhában Szűcs Judit is szere­pelt benne. Ritter elvtárs, a zsűri feje hirtelen felkiáltott amikor meglátta: Állj! Mi ez? Erre megmagyarázták, hogy Far­kas Berci kedvenc énekesnője Szűcs Jutka, hát gondolták, elfér a kazettán ez a dal. — Szó sem lehet róla! Mit gon­dolnak az elvtársak, ha majd a hóna­pok óta nőket nélkülöző szovjet űr­hajósok meglátják a csinos énekes­nőt? Mi lesz majd szegény Bercivel, ha ezek a kiéhezett orosz fickók... szóval értik elvtársak? — Szűcs Jutka téhát ugrott az űr­videóból. Néztük tovább a filmet. Nemsokára egy cirkuszi attrakció következett. Ebben egy hölgy rövid szoknyában produkálta magát. Az egyik dobásnál azonban egy pilla­natra meglebbent a szoknya és kivil­lant a hölgy lába. — Állj! Mi volt az, ami ott kivil­lant? — kérdezte Ritter elvtárs. — Szó sem lehet arról, hogy ilyesfajta jeleneteket nézzenek az elvtársak a világűrben! — Szóval a vége az lett, hogy el­készült az abszolút szexmentes film, amit a Berci fel is vitt magával. Né­hány hónappal a végleges változat elkészülte után Moszkvában a szov­jetek felajánlották, hogy nézzük meg, ők milyen filmet küldenek fel.!? Gondoltuk jó kis csasztuskák lehetnek benne, de mit volt mit tenni, beültünk a vetítőterembe, jöjjön, aminek jönnie kell! Soha nagyobb meglepetés nem ért bennünket! Az első kockák után elállt a lélegzetünk: egy, a ZDF által készített csodálato­san szép, ízléses pomófilmet láttunk. Gyönyörű emberpár szeretkezett. Volt lágy zene, sejtelmes gyertya­fény — kiesett a toll a kezünkből. Megkérdeztük, hogy nem ártanak-e az ilyesféle izgalmak a sokat nélkü­löző fiúknak? — Ugyan — felelték az oroszok. — Az asztronauták egész nap szi­gorú időbeosztás szerint dolgoznak. Néha emlékeztetni kell őket, hogy milyen szép is a földi élet... B. J. Mit tud a MiG—29-es? # A korszerű vadászgép. A Magyar Honvédség még ebben az évben MiG—29-es elfogó vadász- repülőgépeket kap Oroszországtól, a volt Szovjetunió államadósságának törlesztéseként. Felmerül a kérdés: mennyire korszerűek, s vajon mire képesek ezek a gépek? Ezt a típust a Mikojan tervezőinté­zetben, a MiG—23 utódjaként a nyolcvanas évek közepén fejlesztet­ték ki, s 1984-ben állították rend­szerbe a Szovjetunió légierejében. Két Tumanszkij R—-25 típusú utáné- getős gázuturbinás sugárhajtóművel van felszerelve. Merev szárnyú el­fogó vadászgép. Hagyományos sár­kány- és futómű-elrendezésű típus, melyen a kettős hátranyilazott víz­szintes vezérsíkok egyúttal magas­sági kormányként is szolgálnak. Az osztott, függőleges vezérsíkok a törzs két oldalára kerültek. A törzsbe épített hajtóművek levegő-beömlő- nyílásait kétoldalt, a számytőnél he­lyezték el. A repülőgép alaprendelte­tése a légifölény kivívása, fedélzeti fegyverzete is ezt a célt szolgálja. A bal számytőbe egy 30 mm űrméretű gépágyút építettek, melynek tűz- gyorsasága 2500 lövés percenként. Hatékonyságát lézeres távolságmé­rővel növelték. Fedélzeti rádióloká­tora viszonylag korszerűnek mond­ható, impulzusüzemű, Doppler-loká­tor. Felderítési távolsága 100 km fel­etti, a célok megsemmisítése 80 km körül történhet. A MiG—29 képes a saját repülési magasságánál alacso­nyabban és a földközelben repülő célok megsemmisítésére is. A MiG—29 elfogó vadászgép a szovjet repülőgépipar egyik legkeresettebb terméke a nemzetközi kereskede­lemben. Több ország vásárolt már belőle. Nyugati szakértők szerint ez a géptípus vetekszik a kategóriájába tartozó F—16 és F—18 vadászgé­pekkel. így már érthető, hogy a vi­lágpiaci ára miért 18 millió dol­lár. Kenyeres Dénes • A világűrben bolyongó műholdak szemszögéből így látszik földünk, a kék bolygó. Az 1989-es párizsi repülőtechni­kai bemutatón és technikai kiállítá­son osztatlan sikert aratott a MIG—29-es elfogó vadászrepülő­gép, nagy érdekelődést váltva ki a szakértő közönség körében. A repü­lőgépbe K—36 típusú katapultülés van beépítve. A berendezés életet mentett... Anatolij Kvocsur berepülőpilóta 1989-ben a vadászgép együléses harci változatával alacsony magas­ságban, nagy állásszögű repülést haj­tott végre. Éközben észrevette, hogy az egyik hajtóművébe madár került, s a működése ennek következtében le­állt. A gép sebessége ekkor kisebb volt, mint amennyi az egy hajtómű­vel való repüléshez szükséges. A magassága viszont nem volt ele­gendő a zuhanással történő gyorsí­táshoz. Az aszimmetrikus tolóerő miatt a repülőgép azonnal bedőlt, majd függőleges irányú zuhanásba kezdett. A berepülőpilóta csak ebben a helyzetben tudta elhagyni a gépet. Pillanatokon belül kellett döntenie. Nagy lélekjelenléttel, sikeresen haj­totta végre a katapultálást. A repülő­gépvezető túlélte ezt a veszélyes műveletet — Kvocsur megmenekült. A mentőemyője közvetlenül a földetérés előtt lobbant be. Természetesen a világsajtó is hírül adta a katapultálást. Ez a szerencsés kimenetelű repülőbaleset is hozzájá­rult a gép jó hírnevének elterjedésé­hez. A MIG—29 elfogó vadászrepü­lőgép NATO-kódneve Falcrum. A nyolcvanas évek második felében megépítették a repülőgép haditenge­részeti változatát is, amelyet a Tbili­szi repülőgép-hordozó anyahajón si­kerrel alkalmaznak. K. D. Hogy történt? 1980. május 26-án este a Magyar Televízió váratlanul megszakította adását, ami csak a legritkább esetek­ben fordult addig elő. A képernyőn kisvártatva a bajkonuri űrközpont képe jelent meg, a kilövőállványon a startra váró Szojuz—36 űrhajóval. Amit a bemondó ekkor közölt a né­zőkkel, igazi bombaként hatott: az első magyar űrhajós perceken belül felemelkedik a világűrbe. A nézők lélegzetvisszafojtva izgulhatták vé­gig a start pillanatait, de azt csak a legbeavatottabbak tudták, hogy a va­lóságban a Szojuz—36 ekkor már fél órája a világűrben repült. A szovje­tek most is biztosra mentek: ha eset­leg valami katasztrófa történik, a te­levízió nem szakítja meg adását, s ki tudja, mikor hallottunk volna akkor Farkas Bertalanról! Szerencsére, a start sikerült... Ki döntött? A 80-as évek elején a szovjetek újra elkezdtek sakkozni az esetleges személycserékkel — mesélte Farkas Bertalan. A kérdés az volt, hogy me­lyik páros megy. Dzsanibekov ko­rábban, egy alkalommal félrevont, és közölte, hogy mi ketten megyünk, de mégis Kubaszov lett a szovjet jelölt. Az újabb variációk felmerülésekor Kádár János megkérdezte a szovje­teket: voltaképpen mi a gond ezzel a Farkas Bertalannal? Nem nagyon tudtak mit mondani. Ezért azt felel­ték, voltaképpen nincs probléma. — Akkor maradjon továbbra is ő a jelölt...! A világűr távlatából A Royal Air Force vendége volt Nemrég még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy magyar katona a Kirá­lyi Légierőnél tanulmányozhassa az ott folyó munkát. Dr. Szabó Sándor százados, a Rovki njagasságélettani osztályának orvosa az első volt, aki Kelet-Európából Famborough-ba el­jutott, a Brit Repülő- és Űripari Léte­sítmény egységeibe. A kéthetes tan­folyamról az újságból értesült, s az utazás előtt kéthónapos intenzív nyelvtanfolyamon vett részt. ' — Hogyan fBgadták"a magyár ka­tonatisztet Angliában? a ‘ — Rendkívül kedvesek voltak, többször hangsúlyozták, hogy a „fa­lon túlról” elsőként jutottam el hoz­zájuk. A tanfolyamon egyébként én voltam az egyetlen katona. Sokan magánorvosi tevékenységük kiegé­szítése érdekében vettek részt az elő­adásokon. Mert Angliában, ha egy orvos elvégzi ezt a tanfolyamot, a sa­ját rendelőjében is vizsgálhat magán- és kereskedelmi pilótákat, ami jelen­tősen növeli a bevételét. — Mennyire szigorú az ellenőr­zés ezen a támaszponton? — Maga a komplexum nem a lé­gierő bázisa. Van itt viszont egy kirá­lyi repülőüzem, egy, a Rovkihoz ha­sonló orvosi intézet és még több, félig-meddig önállóan működő in­tézmény. Ami a szigorúságot illeti: vészesen komolyan vesznek min­dent. Fotózni például szigorúan tilos és a létesítményen belül több helyen plakátok figyelmeztetnek az IRA ve­szélyre, és általában a terrrorista tá­madásokra! — Milyennek látta az angolok technikai felszereltségét? — Orvosbiológaiai műszerezett­ség terén nincs mit szégyellnünk, áll- juk'velük a versenyt. Kétségtelen, hogy jó érzés volt ezt látni. — Az orvosi tudományos újdon­ságokon túl mi ragata meg legjobban a figyelmét? — Például az az igazságügyi or­vosi intézet, mely Európában egye­dülálló abban, hogy a légi katasztró­fák után maradt roncsok, maradvá­nyok alapján rekonstruálni tudják a baleset okait. Itt vizsgálták a líbiaiak által lelőtt Boeing gépet, vagy pél­dául a Rotterdamban lezuhant Jumbó fekete dobozát. De a különböző be­csapódások hatásait vizsgáló kutatá­sok is érdekesek voltak, nem is be­szélve az összehasonlítás ezernyi más lehetőségéről. No és persze az is óriási élmény, hogy a Royal Air Force vendége lehettem... - Bán ­Cseh vendégek Kecskeméten • Életet mentett. Orvosok a repülés szolgálatában # A vendégek Kecskeméten elő­ször a reptérre látogattak. Ezekben a napokban katonaorvos- küldöttség élén hazánkban tartózko­dik a Cseh Köztársaság hadserege egészségügyi szolgálatának a fő­nöke, Dr. Milan Suchomel orvos ve­zérőrnagy. Kedden, magyarországi látogatásuk első napján a küldöttség megtekintette a budapesti Tiszti Kórházat és a Központi Katonai Kórházat. Ezen a napon fogadta őket dr. Svéd László orvos ezredes a Ma­gyar Honvédség Egészségügyi Szol­gálat Főnöke. Tegnap Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred vendégei voltak. Itt Karmazsin Sándor alezredes, az ala­kulat parancsnoka köszöntötte a de­legáció tagjait, majd a kölcsönös bemutatkozás után együtt ellátogat­tak az ezred gyengélkedőjére. A csa­pat egészségügyi szolgálata tevé­kenységéről, szerepéről dr. Tóth László orvos főhadnagy, az repülő­ezred egészségügyi szolgálatának főnöke tett jelentést, bemutatva a rangos vendégnek az intézmény fo­gászati, általános rendelőjét. Á tá­bornok megtekintette a gyengélke­dőn ellátásban részesített fekvőbete­geket is. A vezérőrnagy élénk érdek­lődést tanúsított az ezred személyi ál­lománya, főleg a repülőgép-vezető állomány egészségi ellátásáról, kon­díciójának megőrzéséről. A repülőtéri látogatás után a cseh katonai küldöttség felkereste a kecs­keméti honvédkórházat és a Repülő­orvosi Vizsgáló és Kutató Intézetet, ahol a parancsnokok adtak tájékozta­tást intézményük életéről. Ellátoga­tott a Városházára, a Polgármesteri Hivatalba. A hazánkban tett látogatása során a tervek szerint felkeresnek még több szárazföldi egységet tapasztalatszer­zés céljából. — K — zött dolgozók kivizsgálását is. Ilye­nek például a bányászok, a sportolók és az újságírók is. — Mennyire megbízható a vizs­gálatok eredménye? — Ha bármi baj van, arra mi fényt derítünk. De tanácsot is adunk, hogy hol érdemes a kezelést foly­tatni. Persze, a legmegnyugtatóbb az, ha semmi komoly bajt nem találunk. Dr. Remes Péter orvos ezredest, az intézet parancsnokát az itt folyó ku­tatómunkáról kérdeztem. — Tevékenységünket egyrészt a repülőorvostan területén folytatjuk —- ebből a szempontból a Rovki bá­zisintézetnek számít. Másrészt a többi magyar kutatóintézettel egy­üttműködve űrorvostani kutatásokat is végzünk. Több területen komoly eredményeket értünk el. Például mozgáskorlátozottság és súlytalan­ság állapotában vizsgáltuk a kedve­zőtlen élettani hatásokat — kísérleti állatokon. Az így szerzett tapasztala­tokat természetesen az űrkutatások­ban lehet hasznosítani, hiszen ezek a vizsgálatok szorosan összefüggnek a munkavégző képesség csökkenésé­vel. Részt veszünk továbbá egy olyan harmadik generációs műszer és mód­szer kifejlesztésében, amely az ext­rém környezeti körülmények esetén tudná mérni az információs feldol­gozó képesség mutatóit. A laikus ol­vasó számára is érdekes lehet az úgynevezett biológiai fekete doboz kifejlesztése, amely a katasztrófák, balesetek során szolgáltatna rendkí­vül fontos adatokat a szakemberek számára... - Bán János ­• Farkas Bertalan a kórház visszatérő vendége. A honvédkórházról szinte min­denki pontosan tudja, hol van, s mi­lyen intézmény. A Rovkiról viszont talán csak a beavatottak ismernek részleteket. Pedig, mint az ebben az összeállításunkban is olvasható, itt történt az első magyar űrhajós kivá­lasztása, és jó néhány tudományos kísérlet megtervezése is. Dr. Csen- gery Attila orvos ezredest, a repülő­orvosi bizottság elnökét arról kérdez­tük, milyen munkát végeznek ma az intézetben? — A Rovki több feladatot is ellát. Egyrészt itt történik a pilóták alkal­massági vizsgálata, felülvizsgálata. Rendszeres időközönként hívjuk be őket, óriási felelősséggel jár annak megállapítása, alkalmas-e a pilóta a repülésre, vagy sem? Nyilvánvaló, hogy egy ilyen döntés komoly eg­zisztenciális következményekkel jár, de szerencsére a hajózok jól tudják, hogy mindez az ő érdekükben törté­nik. Amikor személyesen elbeszélge­tünk velük, őszintén elmondják prob­lémáikat. Megbíznak bennünk. Sze­rencsére nagyon jó kapcsolat alakult ki velük a sok-sok év után. Feladataink közé tartozik a gyó­gyítás is, amennyire lehetőségeink engedik. A honvédkórházban orvosa­ink folyamatosan szélesíthetik gya­korlati ismereteiket. Említhetem ezeken felül a jelöltek, és a nem szokványos munkakörülmények kö­A MIG—29-es főbb adatai Számyfelület: 34,4 négyzetméter. Fesztávolság: 10,25 méter; Magasság: 4,9 méter; Szerkezeti tömeg: 7800 kilogramm; Üzemanyag mennyisége: 4500 kilogramm; Hasznos terhelés: 4000 kilogramm; Felszálló tömeg: 16900 kilogramm; Max. felszálló tömeg: 18000 kilogramm; Személyzete : 1 fő; Legnagyobb sebessége: 2240 km/ó; Szolgálati csúcsmagassága: 17000 méter; Fegyverzete hat darab irányított levegő—levegő rakéta, de a földi célok megseju- misítésére, más, nem irányított rakéták és különböző bombák is felfüggeszthetők. Aki MIG-ből katapultált

Next

/
Oldalképek
Tartalom