Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

PETŐFI NÉPE 1993. június 14., hétfő 07 — 07 — 07 ŐRIZETLEN ÓVODÁK, ISKOLÁK, LAKÁSOK Jótanácsok nyaralóknak Az év tizenkét hónapjából a nyári három az, amikor ugrásszerűen nö­vekszik a lakásbetörések száma. Érthetően: elutazik a család, egy-két hé­tig nem vigyáz senki a házra. Ugyanez a helyzet a bölcsődékkel, óvodák­kal, iskolákkal, amelyek még hosszabb ideig kínálkoznak őrizetlenül a bűnözőknek. Ók viszont sajnos élnek a lehetőséggel — nyáron sem „vesznek ki” szabadságot. Magazinunkban a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi alosztályának vezetője, Kurdics Mihály százados most praktikus tanácsokat ad: nemcsak az utazni, nya­ralni készülő családoknak, hanem az intézmények vezetőinek is. — A szomszédok alakítsanak ki kölcsönös segítségen alapuló kapcso­latot legalább erre az időre. A fi­gyelmük ne csak a bezárt lakásra, hanem az abban esetlegesen történő rendkívüli eseményekre is terjedjen ki. Figyeljenek a zajokra: bútortolo­gatásra, üvegcsörömpölésre, min­denre, ami szokatlan. Ha idegen au­tót, gyalogost látnak, még azt is megkérdezhetik tőle, hogy kit keres. A beszélgetés közben viszont — ha lehet — ne árulják el, hogy melyik lakásban nincsenek otthon. — A bűnözők állítólag apró je­lekből ezt úgyis észreveszik. — így igaz. Ezért bízzunk meg valakit azzal, hogy rendszeresen, akár naponta ürítse a levélszekrényt, szellőztessen, húzza más-más hely­zetbe a függönyöket. Ha kulcsot adunk valakinek, akkor megkérhet­jük arra is, hogy néha „felejtse” be­kapcsolva a rádiót, vagy hagyjon égve egy villanyt. Erre a célra egyébként alkalmas egy időzíthető kapcsolóóra is. — Az értékeket dugjuk el? — Ennek igazából nem sok jelen­tősége van. Bárhova is dugjuk, ha be­törnek, jó eséllyel úgyis megtalálják. Ezért azt javasolnám, hogy aki te­heti, erre az időre helyezze el valami­lyen értékmegőrzőbe az ékszereit. Pénzt se hagyjon otthon: amennyire szüksége lesz az utazáshoz, azt vi­gye, a többit tegye bankba. — A műszaki cikkekkel mit csinál­junk? — Nehéz kérdés, de én valószínű­leg a kisebbeket megbízható sze­mélynek adnám megőrzésre. Például a videokamerát — már ha nem vin­ném el. Az intézményekre ugyanez vonatkozik, hiszen a bűnöző is tudja, hogy jelentős értékeket találhat már egy bölcsődében is. Innen elviszi a tévét, a rádiót, a számológépeket. De nem hagyja ott a számítógépet, vagy a videót sem. Iskolákból, óvodákból a nyári szünet idejére ezeket mind helyezzük biztonságba. — Meglepetések azonban nem­csak otthon, hanem utazás közben is érhetik az embert. — Ilyenkor kezdenek „aratni” a zsebtolvajok. Ezért az állomáson, a pályaudvaron mindig maradjunk a csomagunk mellett. Ne tévesszenek meg ismeretlen „segítők”, akik kész­ségesen vállalják, hogy őrzik a hol­minkat. Autóban se hagyjunk elöl semmit, főként a fényképezőgépet, videokamerát. Ne hagyjunk őrizetle­nül olyan járművet, amelynek cso­magtartójára pakoltunk és a pénzün­ket se tartsuk egy helyen. N. N. M. • A vidámnak induló nyaralást, az utazást könnyen megkeserítheti egy bűncselekmény. A védekezéshez csak némi figyelemre van szükség. Kerékpárveszély E gyre veszélyesebbnek tűnik ke­rékpárra ülni Magyarországon. Nem azért, mintha maguknak okoz­nának bajt ezzel a kerékpárosok, ha­nem egy sajátosan magyar közleke­dési szemlélet miatt. Ez pedig ügy szól, hogy ami nem négykerekű, az nincs is. Nem kell figyelembe venni, nem kell elsőbbséget adni neki, nincs szükség arra, hogy vigyázzunk rá. Ehhez társul még az is, hogy saj­nos a gyerekeknek — tisztelet a kivé­telnek — minimálisak a KRESZ-is- mereteik. Pedig ennek megszerzésé­hez nem kellene más, mint egy igen rövid tanfolyam az iskolában. Hiszen a kerékpáros már nem gyalogos, tud­nia kell, hogy mikor, mit tehet. Jó szolgálatot tesznek ugyan a külön­böző közlekedési versenyek, ezek azonban nem adnak ismereteket tö­megeknek. Kerékpárra pedig bárki felülhet, majd csak a forgalomban derül ki, hogy fogalma sincs a közle­kedésről. • Egyre veszélyesebb kerékpárral közlekedni a városokban. Fórum a biztonságról A Széchenyiváros közbiztonságá­ról tartottak fórumot a minap Kecs­keméten. Az Arany János Általános Iskola diákönkormányzata által ren­dezett program meghívott vendégei dr. Paál Elemér rendőr alezredes, a városi kapitányság megbízott veze­tője és Farkas Zoltán, a kecskeméti önkormányzat jogi bizottságának el­nöke voltak. A jelen lévő polgárok természete­sen a környezetük biztonságáért ag­gódtak elsősorban. Azt szeretnék — mondták — , ha nem kellene tarta­niuk bűnözőktől. Az iskola egyik ta­nára pedig a gyerekek érdekében ar­ról beszélt, hogy egyre inkább elő­fordul: ismeretlenek zaklatják a tanu­lókat, amikor hazafelé tartanak. De az sincs biztonságban, aki kerékpár­ral közlekedik a városrészben, mert őket a járművezetők veszélyeztetik. Módosítások a kereszteződésben • Az Y elágazásban minden évben történt halálos baleset. Tavaly nyáron két felsőlajosi asszony halt meg itt. (Archív fotó) A múlt hét közepén felülvizsgál­ták az E75-ÖS út rossz hírű Y elága­zását a szakemberek. A tervezett vál­toztatásokról Langó István, a közúti igazgatóság forgalomszabályozási osztályvezetője adott tájékoztatást. — A rendőrség és a mi vélemé­nyünk is az, hogy ebben a kereszte­ződésben az igazi biztonság csak az autóút építésének folytatása után te­remthető meg. A csomópont mostani geometriáját és forgalmi rendjét megváltoztatni, ezáltal a baleseti ve­szélyt csökkenteni ugyanis csak épí­tési beavatkozással lehetne. Az au­tóút elkészültével viszont a kereszte­ződés kétszintű lesz és ez önmagá­ban biztonságot ad. A szakemberek és az erre közle­kedők azonban jól tudják, hogy nem lehet addig várni néhány intézkedés­sel. Átmeneti döntésekről van ugyan szó, ám ezek is hatásosak lehetnek egy ideig. Hiszen tarthatatlan, hogy minden évben megrázza a közvéle­ECKHARDT MAHL Ne bánts! Önvédelem nőknek — Testben és lélekben magabiztosság kritikus helyzetekben alcímmel jelent meg a Hunga-Print Kiadó pszichológiai so­rozatának új kötete. A szerző német rendőrtiszt. Könyve írásakor igyeke­zett összegezni a rendőri munka so­rán szerzett tapasztalatait, valamint az önvédelmet oktató kiképzőként, de főleg a nők számára szervezett önvédelmi tanfolyamok vezetőjeként felhalmozott ismereteit. Sorra veszi a konfliktushelyzeteket, az ezekben al­kalmazható magatartásmódokat, igyekszik magabiztosságot és önbi- zalomfokozási módokat „tanítani” a nőknek. A jelenségek leírásán túl a szerző ismerteti azokat a lelki és testi technikákat, melyek segítségével megelőzhetők, illetve megemészthe­tek az elszenvedett sérelmek. ményt néhány igen súlyos kimene­telű baleset ezen a szakaszon. — Drasztikus változtatás, hogy a Budapestről, illetve Lajosmizse felől érkezőknek 60 kilométerre kell majd csökkenteniük a sebességüket — folytatja az osztályvezető. — Táblá­kat helyezünk el, amelyek tiltják a nagyobb sebességet az Y elágazás néhány száz méteres szakaszában. A csomópontot elhagyva ismét 80-al lehet közlekedni az úton. Ehhez kap­csolódik a jövőben egy hatékonyabb rendőrségi ellenőrzés ezen a helyen. A láthatóságot az útburkolatba épített, két centiméter magas „burko­latszegek” fokozzák majd a sötétben. Fényvisszaverő hatása mellett rázni is tudja a kocsit, ha valaki rámegy. A biztonságot növeli az is, hogy felfes­tik a stopjelzést, valamint az út szá­mát az aszfaltra. A közúti igazgatóság ígérete sze­rint az átalakításokat néhány napon belül megkezdik. Útonállók Lengyelországban A középkori útonállás támadt új életre Lengyelországban. A támadá­sok hátterében a volt Szovjetunió te­rületéről átránduló bandák állnak, akik tavaly már csaknem háromszáz ilyen bűncselekményt követtek el. Egyszerű módszerekkel: leggyak­rabban a FÁK állampolgárainak sé­relmére. A rablók gyakran úgy tesz­nek, mintha elromlott autójukat javí­tanák az út szélén, s segítséget kérve állítják le az arra haladókat. Arra is volt példa, hogy leszorították az útról a kiszemelt kocsit, és nem egyszer fordult elő, hogy lengyel rendőr­egyenruhában, országúti ellenőr­ként állították meg a sértettet. A ta­nulékony lengyel alvilág jónak ta­lálta az ötletet, s bekapcsolódott a régi-új iparágba. Új rendőrszervezet alakult Kiskunfélegyházi székhellyel megalakult a nemzetközi rendőregy­let (IPA) magyar szekciójának Bács- Kiskun megyei szervezete. A tizenöt alapító tag elnöknek Kustos István hadnagyot, a félegyházi kapitányság munkatársát választotta, alelnök pe­dig a kecskeméti Árgyelánné Papp Mária lett. — Az IPA beosztástól, rendfoko­zattól függetlenül, a bajtársiasság szellemében szervezi a rendőrök kö­zötti együttműködést és a szakmai tapasztalatcserét — tájékoztat Kus­tos hadnagy. — Jelmondata: barát­sággal szolgálni. Ennek jegyében öt­venkét ország több mint kétszázezer rendőre a tagja. A szervezetek önál­lóak, s minden esetben helyben hatá­roznak arról, hogy mit tekintenek ak­tuális feladatuknak. Az alakulógyű­lést követően, a már több mint har­minc tagot számláló megyei szerve­zetünk legfontosabb célként a rend­őrök közti baráti kapcsolatok ápolá­sát, a nemzetközi kapcsolatok kiépí­tését jelölte meg. így könnyebb lenne a szakmai tapasztalatok cseréje, a kü­lönböző országok rendőri szervezetei közti együttműködés. Sőt, lényege­sen egyszerűbbé válna az állampol­# Kustos István hadnagy. gárokkal való kapcsolattartás is. Szakmai találkozók és továbbképzé­sek szervezését tervezzük annak ér­dekében, hogy a különböző országok rendőrei kölcsönösen megismerjék egymás munkáját és életkörülmé­nyeit. - galambos ­05 — 05 — 05 BÚCSÚ A HALONTÓL A tűzoltók és az ózonlyuk A közelmúltban jelentős változá­sok történtek a hazai tűzoltókészü- lék-piacon. Olyan készülékek jelen­tek meg, amelyek már igazán korsze­rűeknek számítanak. A halont ugyanis mint tűzoltóanyagot, az ózonréteg védelme miatt a közeljö­vőben korlátozzák. Ezt a korlátozást a 13/1992. (IV. 12) KTM rendelet fogalmazta meg még a múlt évben. Mit használjanak helyette új beru­házásoknál a tervezők? Magyarországon három cég gyárt, illetve hoz be külföldről vízzel oltó tűzoltókészülékeket. Főként áruhá­zak, szállodák, kórházak, irodaépüle­tek védelmére ajánlják. A vízzel ol­tóknak két típusát forgalmazzák: a beltérit és a külterekre ajánlott, emi­att fagyállóval töltött készülékeket. Az „új generációs” készülékek egy másik csoportja a habbal oltók. Az osztrák PRIMUS-MINIMAX ál­tal gyártott készülékek tízliteresek, míg a francia EUROFEO cég által gyártott habbal oltók 6 és 9 kilo­grammos töltetsúllyal kerülnek for­galomba. A hazai fejlesztésű és gyártású # Az „új generációs” készülékek. IFEX instant habbal oltók 3, 6, 12 és 50 kilós töltetűek. Az instant hab azt jelenti, hogy a készülékben előre el­készített habot nyomnak be 14 bar nyomással. Javasolt felhasználási te­rületük megegyezik a vízzel oltóké­val, valamint tűzveszélyes folyadé­kok, vegyi anyagok, gumik füzeinek oltására is alkalmasak. Borsos Tibor tűzoltó százados 04 — 04 — 04 PÉNZEN NEM MÚLHAT AZ ÉLET Mentőállomás Tiszakécskén Tíz éve van mentőállomása Tisza- kécskének. Az első időszakban ti­zennégyen, ma huszonnégyen dol­goznak itt. Munkájukat három Toyota és három Nysa mentőkocsi segíti. Működési területük: Tisza- kécske, Szentkirály és Lakitelek. — Mára kinőttük a régi állomást — mondja Zámbori Györgyné gaz­dasági ügyvezető. — Jelenleg három kocsinknak van garázsa, a többi a szabad ég alatt áll. Télen ez igen sok problémát okoz a riasztásoknál. A három önkormányzat segítségére lenne szükség ahhoz,- hogy a körül­ményeink javulhassanak. Mellettünk van egy önkormányzati terület, azt szeretnénk megkapni. — A múlt hónapban hány hívásuk volt? — Összesen 588, amiből hatvan­két azonnali eset. Gyakoriak az ideg- rendszeri megbetegedések, de sajnos öngyilkosjelöltek is szép számmal vannak. A megmentésük a gyorsasá­gon is múlik. Sok energiánkat kötik le a részegek, a detoxikálóba való szállítás. — Az ápolók...? — Egy kivételével valamennyien szakképzettek. Az orvos megérkez­téig el tudják látni a betegeket. Na­gyon jó a területünkön a kapcsola­tunk a körzeti orvosokkal. — Meg lehet szokni ezt a munkát? — érdeklődöm az ápolóktól. — Van, aki fel sem veszi, de van olyan is, aki nagyon nehezen szokik hozzá — válaszol Bodor László. — A legtöbb ember rosszul lesz a vér­től. Egy idő után már könnyebb, mert a baleseteknél nincs idő a tépelő- désre, mindenki végzi a dolgát. Na­gyobb gondunk inkább a tárgyi felté­telek miatt van. Például Lakitelekről és Kécskéről szinte lehetetlen a ko­csikból rádiózni. A telefonvonalak sem jók: nem tudnak hívni minket. Ezen nem múlhatna az emberi élet... Szentirmay • Bodor László, Miklós Jenő, Tóth István és Ádám Ferenc. KUNSZENTMIKLÓS ADOMÁNYA • • Ötvenezer a mentőalapítványnak A kunszentmiklósi közgyűlés öt­venezer forinttal támogatta a napok­ban a Bács-Kiskun Megyei Mentő­alapítványt. Józsa József, az alapít­vány elnöke a jó hír mellé hozzátette: a pénzt a szabadszállási mentőállo­más technikai fejlesztésére kell fordí­taniuk. — A szabadszállási mentősökhöz Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969 Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/486-511, telex: 76/26-757 tartozik Kunszentmiklós, ezért ne­künk alapvető érdekünk, hogy kor­szerű felszerelésük legyen — mondta el a pénztámogatás okát dr. Bórák Ákos polgármester. — Jó a kapcsolata a városnak az állomással, eddig különösebb panaszról nem hal­lottunk. A közgyűlés bízik abhan, hogy az összeg jó kezekbe került. A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom