Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

VÁLLALKOZÁS, PIAC A PN-KALAUZ VENDÉGE A hagyományos gazdálkodás híve • Gál István hagyományosan minősíti gazdatársait is. Meg kell nézni a góréjukat, mondja, miközben megmutatja a magáét. (A szerző felvétele) Ritka ma már az olyan parasztem­ber, mint a madarasi Gál István. Mindig egyéni gazdálkodó volt, té­­eszbe a legkeményebb agitációk ide­jén sem lépett be. Tolták is a földjét ide-oda a község határában, mígnem a tanyájától igen messze, a falu túlsó végén, a legrosszabb területeken mér­ték ki a 13 holdját. Ám míg ma a nagyüzemek — melyek évtizedeken át nyelték az állami támogatást—si­kerként könyvelhetik el, ha nem kell csődött jelenteniük, addig Gál István esténként hagyományos, egyéni gaz­dálkodás híve volt, a környéken az ő kezdeményezése nyomán alakult csoportokból jött létre a Parasztszö­vetség, melynek ma megyei elnöke, s országos alelnöke. Gál István a hagyományos gazdál­kodás híve technológiai értelemben is. Gazdaságában nem láthatók lát­ványos beruházások nyomai, terüle­tei mégsem állnak parlagon, földjeit nem veri fel a gaz. Ä környéken arról nevezetes, hogy minden négyzetmé­tere éppen az adott időszaknak meg­felelően szépen „el van munkálva”. — Pedig nincs traktorom — mondja.—A szántást bérmunkában végeztettem. Vetőgépeim, s szüksé­ges szerszámaim természetesen van­nak, az egyéb munkálatokat magam végzem két lóval. Kellene traktor, de hatvanéves vagyok, s míg dolgozni bírok, kiszolgál a két meglévő lovam. A szántás nem olyan nagy költség, hogy amiatt százezreket, vagy milliót is beruházzak. — Hogyan maradt meg magán­gazdának? — Én 1935-ben születtem, apám­­riakTá Kiskaszáló dűlőben volt háza, valamint a földjei; amelyek nagyobb részé Jugoszláviában maradt. A gaz­dálkodást apámtól tanultam. 1956- ban a Kilián-laktanyában voltam ka­tona, november 6-án fogtak el ben­nünket az oroszok. Hetvenedma­­gammal kivittek bennünket Szíribe, ami Kijevtől 18 kilométerre találha­tó. Két hónapig voltam ott, majd rö­­videbb időt a gyüjtőfogházban töl­töttem. Amikor hazajöhettem, apám mellett dolgoztam. Ó 1958-ban meg­halt, s a rám eső maradék földön egy­magám folytattam. Téeszbe semmi­képpen sem akartam belépni, aminek meg is lett a következménye. — Nehéz volt kitartani? — Fizikailag nem bántottak, de ide-oda rakosgatták a földemet. Az én eredeti jó földemen a nagyüzem tönkrement, én pedig csakazértis meg akartam mutatni, hogy megélek. A hatvanas évek közepétől már lát­tam azt a mérhetetlen pazarlást, ami a téeszekben folyik. Állítom, hogy ha azt a hatalmas állami támogatást, amit a szocialista nagyüzemek kap­tak, azt az ötvenes évek végén még meglévő családi gazdaságok kapták volna, nem itt tartana a magyar me­zőgazdaság. —Mire alapozza ezt az állítást? — A magángazda nagyon vigyáz arra, ami már megvan néki. Ha beru­ház, százszor meggondolja, mire költse á pénzt. S a gazdálkodásban hagyományos, költségkímélő mód­szereket alkalmaz. En pedig alig használok műtrágyát, de minden év­ben vettem a fáradságot, s kihordtam a szerves trágyát a földre. — Mivel foglalkozik? — Tulajdonképpen csak állatte­nyésztéssel, amihez magam termelem meg a takarmányt. A hetvenes évek­ben a Kiskaszáló dűlőből átköltöz­tünk ide, a mostani helyünkre, a föld­jeimhez közelebb. Igaz, itt nem volt villany, be kellett vezettetni. Ezt ak­kor tettem meg, amikor a megyei ta­nács még nem adott rá támogatást. Főleg marhákat tartottam, volt, amikor több, mint húszat. Rendsze­resen adtam le hízott bikákat. Most is van három tehenem, s három bor­júm. Emellett disznók, baromfi, s egy kis szőlő. A tehenek megtermékenyí­tését az inszeminátorok végezték, de ebben is a természetes módszer híve vagyok. Most, hogy ismét könnyeb­ben lehet a gazdaságokban apaálla­tokat tartani, nem lehetetlen, hogy idővel bikám is lesz. — Nincs ma jó piaca az élő állat­nak. — A kormányzat egyik fő hibájá­nak azt tartom, hogy nem szervezték még újjá á keleti piacot. Meg kellene találni a barterkéfeskedelemnek azo­kat a módszereit, amelyek segítségé­vel az áru eladható. Magam nem pa­naszkodom, mert a Parasztszövetsé­gen keresztül még értékesíteni tudok. — Mit tud elérni a Parasztszövet­ség? — Itt a délvidéken 18 tagszerveze­tünk van, Madaras mellett például Mélykúton és Bácsalmáson. Ä mély­kúti különösen jól működik, export­joguk is van. Egymást segítjük gépek­kel és szerszámokkal, most is egy cim­borámat várom, aki vetőgépet hoz. Hajnalban, ha nem fog esni, indu­lunk vetni. • Bálái F. István Indulhat a közgazdászképzés Mádl Ferenc szerint nincs akadá­lya annak, hogy az 1993—94-es tan­évben megkezdődjön a közgazdász­­képzés Debrecenben — a művelődé­si és közoktatási miniszter erről nyi­latkozott az MTI tudósítójának, mi­után a hajdú-bihari megyeszékhe­lyen az egyetemek és az Universitas vezetőivel találkozott. Az új kar első évfolyamát ugyanis el tudják helyezni a Kos­suth Lajos Tudományegyetem és az Agrártudományi Egyetem épü­leteiben, a következő tanévtől azonban szükség lesz a Kassai úti volt szovjet laktanya épületeire. Mádl Ferenc elmondta: a volt szovjet katonai bázisnak előbb a tulajdonjog helyzetét kell tisztázni, csak utána indulhat meg az átala-A Casinos Austria megelégelte az oroszországi közbiztonság álla­potait, és felbontotta a Moszkvá­ban üzemelő három játékkaszinó­val kötött szerződést — mondotta Leo Wallner, a Casinos Austria AG igazgatója az MTI tudósítójá­nak. Az intézkedés oka, hogy a cég nem tudja vállalni a felelősséget alkalmazottainak biztonságáért. A magyarországi tervekről szólva A Magyar Külkereskedelmi Bank mérlegfőösszege 1992-ben 216,5 milliárd forint, adózás utáni nyeresége 1,13 milliárd fo­rint volt. Mint a most közzétett adatokból kiderül, a mérlegfő­összeg csaknem tíz százalékkal volt kevesebb az egy évvel ko­kítás. A jelenlegi állapotában az épületegyüttes nem alkalmas felső­­oktatási célokra, az átalakítás vi­szont rendkívül sokba kerül. A mi­niszter reményét fejezte ki, hogy a rekonstrukcióhoz a kormányzat megfelelő indulótőkét biztosít, s így nem lesz akadálya annak sem, hogy a közgazdászképzés folya­matosságát megteremtsék Debre­cenben. Mádl Ferenc — aki más jellegű elfoglaltsága miatt nem vett részt a közelmúltban lezajlott debreceni kormánylátogatáson — hétfőn Vi­­rágh Pál címzetes államtitkárnál, a régió köztársasági megbízottjánál személyesen is tájékozódott a tár­cáját érintő hajdú-bihari fejlesztési elképzelésekről. Wallner úr elmondta, hogy bár el­túlzottnak tartják az itt működő kaszinók számát, a legújabb, fo­rintkaszinókra vonatkozó megál­lapodás után ezen a területen ter­jeszkednek. A székesfehérvári megnyitó után Debrecen, Nyíregy­háza, Miskolc, Győr, Kecskemét következik, s hamarosan a hajón üzemeltetett devizás kaszinó átköl­tözik a Váci utcába. rábbinál, a nyereség pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent. Az MKB-nál a mérleg szerint 8,5 milliárd forinttal több kamat és kamat jellegű befizetés folyt be tavaly, mint amennyit ugyan­ilyen címszó alatt kifizettek. Országos Kereskedelmi Szövetség A Magyar Gazdasági Kamara Országos Kereskedelmi Szövetsé­ge, valamint a Kereskedelmi Szak­­szervezetek Szövetsége kiemelt je­lentőséget tulajdonított találkozó­ján a társadalombiztosítási önkor­mányzatok megalakításának. Ezért biztatják tagjaikat, vegyenek részt a választásokon. Az MTI-hez küldött közlemény szerint a kereskedelmi munkahe­lyeken már ütemesen készülnek az üzemi tanácsi választások előké­születeire. A találkozón egyébként mindkét fél fontosnak tartotta a kamarai törvény mielőbbi megszü­letését, és elítélték a feketekereske­delem, valamint a feketefoglalkoz­tatás terjedését. Privatizáció Második ülését tartotta pénteken Bécsben az az osztrák—magyar priva­tizációs munkacsoport, amely a két kormányfő másfél évvel ezelőtti kis­martoni találkozóján született megálla­podás alapján kezdte meg működését. A pénteki találkozón a magyar szakér­tők, élükön dr. Pongrácz Tiborral, az Állami Vagyonügynökség igazgatóta­nácsának elnökével tájékoztatták az osztrákokat a magyarországi privatizá­ció legfrissebb fejleményeiről, és az Ausztriát különösen érdeklő lehetősé­gekről. Herwig Hutterer, az osztrák cé­gek külföldi beruházásait finanszírozó alap igazgatója a másik oldal tapaszta­latairól számolt be. Az alap igyekszik elősegíteni az osztrák cégek bekapcso­lódását a magyar privatizációba. Moszkvai játékkaszinók A külkereskedelmi bank mérlege INFLÁCIÓS ÉRZÉKI CSALÓDÁSOK Miből lesz „tizen”, ha minden „húszon”? A hivatalosan közölt statisztikai adatok közül a lakosság a legkevésbé az infláció, illetve a fogyasztói árin­dex számainak hisz. 1992-ben a fogyasztói árak átlago­san 23 százalékkal növekedtek az elő­ző évhez képest, idén januárban és februárban azonban a tavalyi, vi­szonylag lassabb árnövekedés fel­gyorsult. Megszűnt a 0 kulcsos áfa, ami elsősorban az élelmiszereket drá­gította meg, de a tapasztalatok sze­rint nemcsak a forgalmi adó 6%-os többletével. A „bűnös” a korábbi áremelés: megdrágult az energia, a szállítás, számos alapanyag, s ennek hatása a feldolgozott élelmiszerek árában néhány hónapos késéssel ér­vényesül. Az érzékelt drágulás ebben a körben tehát korántsem szubjektív, hanem nagyon is objektív okokra ve­zethető vissza. , A lakosság árérzékelésében azon­ban más tényezőknek is szerepük van. A statisztika ugyanis mindig át­lagokat mér, amelyeket nemcsak az összlakosságra, hanem az ezen belül kialakított főbb rétegekre vonatkoz­tat: az aktív háztartásokra, akiket az eltartott gyermekek száma is terhel, épp úgy, mint az inaktív, zömében csak nyugdíjasokból álló családokra. A rétegenkénti fogyasztói árindexről így teljes joggal mondja egy alacsony nyugdíjjal rendelkező, vagy egy több­­gyermekes családanya, hogy az ő kasszájukra nem érvényesek a sta­tisztikusok számai, mert szerinte a ki­adásaik árindexe 1992-ben jóval ma­gasabb volt az átlagos 123 százalék­nál. Más okai is vannak az inflációs ér­zéki csalódásoknak. Az egyik, hogy az átlagon belül a tartós fogyasztási cikkek ára éves szinten csak 14,3 szá­zalékkal, míg a mindenki által fo­­'gy ászt ott háztartási energiáé 43,2 százalékkal nőtt. Ez utóbbi jobban érzékelhető minden családi költség­­vetésben. 1993 januárjában a fogyasztói árak már átlagosan 25,9 százalékkal haladták meg az 1992 januári árszin­tet, csakhogy ezen belül az élelmiszer­­árak egy év alatt 36,4%-kal emelked­tek, s még e csoporton belül is volt számottevő szóródás. A háziasszo­nyokat kevéssé vigasztalja az a tény, hogy idén januárban a ruházkodási cikkek ára átlagban „csak” 18,3%­­kal, a tartós fogyasztási termékeké pedig 11,9%-kai volt, magasabb az egy évvel ezelőttinél. Ok csak azt lát­ják, hogy a közértben, a piacon az idén megint jóval kevesebbet adnak a kosztpénzért, mint ahogyan az „inf­lációjósok” megígérték. Csak az OTP-ben elhelyezett tarta­lék pénzecske kamatlába annyi, mint amennyire a statisztikusok jelentésé­ből következtetni lehet. v Nyitrai Ferencné Üzletemberek a PN-partin • A s/alks/cntuiártoni kurta csárdában — tulajdonos Mi/sci János, akinek serfőzdé­je is van — tartott PN-partin, főzőversenyen üzletemberek is részt vettek. Azazhogy volt köztük egy üzletasszony is, Krdős Jánosné, a hely beli Fagolyó vendéglő tulajdono­sa. Ö volt az egy ik fő szponzora az estnek. Jelentős dijakat ajánlott föl a főzőverseny résztvevőinek. Képünkön az első helyezettnek gratulál. (Fotó: Walter Péter) Videós oktatási rendszer kezdő vállalkozóknak Bemutatták a szekszárdi vállal­kozók házában a napokban azt a vi­deós oktatási rendszert, amelyet a készítők kezdő vállalkozóknak ajánlanak, illetve azoknak valami­lyen önálló üzleti tevénykenységet terveznek. A 17 oktatófilmet, tanári kézikönyvet és más segédeszközö­ket tartalmazó csomagot egyetemi szakemberek és gyakorló vállalko­zók közreműködésével készíttette a Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ és a Magyar—Amerikai Vállalkozási Alap. Bemutatását vi­déken kezdték meg, mert a tapaszta­latok szerint ott nagyobb szükség van segítségnyújtásra, hogy elkerül­jék a kudarcot a többnyire gyakor­latlan kisvállalkozók. Tóth Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanszékvezető tanára a bemutató alkalmából elmondta: az anyag alapképzést ad, de minden fontosat tudat: hogyan működik a piacgazdaság és miképpen kell fel­készülnie annak, aki vállalkozni akar. Az oktatófilmek elemző, gya­korlatiasan magyarázó anyagának készítéséhez sok amerikai tapaszta­latot is felhasználtak. Idegenforgalmi szakemberek az Expóról A magyarországi világkiállítás nem harminchat hektárt és Buda­pestet jelenti. Nem marad magára a főváros, hiszen Bécs helyett be­lépnek a hazai városok, falvak, az idegenforgalmi központok — je­lentette ki Herkó László, a világki­állítás programirodájának idegen­­forgalmi főigazgatója kedden Ba­­latonfüreden, az idegenforgalmi szakemberek országos akadémiá­jának megnyitó ülésén. Az érdek­lődést mutatja, hogy már 256 pá­lyázat érkezett vidékről, ezek mind az Expóhoz csatlakozó programo­kat ajánlják. Rövidesen megkez­dik a pályázatok minősítését. Az is nyilvánvaló, hogy a főváros nem képes elegendő szálláshelyről gon­doskodni, így a vendégfogadásra fel kell készülni a Budapesttől egy, másfél óra alatt elérhető települé­seknek is. Főleg magánerős szállo­dák és panziók építésére számíta­nak, ehhez azonban megfelelő hi­telkonstrukcióra, sőt a vállalkozá­sokba beszálló bankokra van szükség. Néhány prognózis is elhangzott az 1996-os nemzeti vállalkozásról, így előreláthatóan nullszaldós lesz az Expo, ha a kiállítást legalább 10 —12 millió ember keresi majd fel. A külföldi tapasztalatok szerint a világkiállítás idején megélénkül a belső idegenforgalom is. A hazai turistákat olcsó vendéglátással, szálláshelyekkel kell fogadni. 1993. április 27., 5. oldal r á Stratégiaváltás? Jacques Általi, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke arra figyelmeztette a nyugat­európai államokat, hogy óvakodja­nak a „ki-ki törődjön saját magá­val” önző felfogástól, mert az elíéle magatartás azzal járhat, hogy a Ju­goszláviában keletkezett háborús felfordulás egész Kclet-Európára és a volt Szovjetunióra is kiterjedhet jelentette az AFP Atlalinak egy vasárnapi rádiós nyilatkozatát idézve. Az EBRD elnöke szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Jugoszláviában bekövetkezett há­ború a kelet-európai országokban is hasonló robbanást idéz elő, a Nyugat pedig mind kevésbé fog tudni segíteni a Keletnek, tekintet­tel saját gazdasági gondjaira és a recesszióra, melyet átvészel. Kétoldalú együttműködés A kétoldalú együttműködés meg­újításáról kezdődtek hétfőn tárgya­lások Kijevben a magyar ukrán kereskedelmi—gazdasági és műsza­ki— tudományos kormányközi bi­zottság első ülésén. A magyar kül­döttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezeti, de rajta kívül jelen van több magyar vállalkozói szervezet veze­tője is. A magyar minisztert egynapos kijevi tartózkodása alatt fogadja Le­­onyid Kravcsuk ukrán elnök is. Francia kamatlábak Egy héten belül másodszor szállí­totta le a leszámítolási kamatlába­kat a francia bank, az ország köz­ponti bankja. A rövid lejáratú, né­hány napos kölcsönök kamatja, amelyet a múlt kedden 12 százalék­ról 10-re csökkentették, hétfőtől kezdve már csak 9,75 százalék. A hosszabb lejáratú kölcsönök ka­matja a jelenlegi 9.10 helyett 8,74 százalék lesz. A múlt heti leszállítás nyomán ugyan a bankok is csök­kentették a kamatokat, de — köz­gazdászok szerint ez egyelőre még nem elegendő a gazdasági élet kívánt élénkítéséhez. Csökkenő dollárárfolyam Az amerikai dollár árfolyama to­vább csökkent Japánban azután, hogy Bili Clinton amerikai elnök kedvezőnek minősítette a jen ma­gasrepülését az amerikai valutához képest. Clinton a Mijadzava Kiicsi kormányfővel tartott múlt hét végi csúcstalálkozón értékelte úgy. hogy a Japánnal szembeni amerikai ke­reskedelmi mérleg hiányának ledol­gozásában segíthet, ha a jen árfo­lyama minél magasabb, illetve a dolláré minél alacsonyabb. Az ame­rikai elnök kijelentésének hatására a 111,0 jenes rekordárfolyammal zárt hétfőn a dollár, a tokiói érték­tőzsdén. és a dollár további süllye­désére számítanak. Orosz—japán együttműködés Japán és orosz vállalatok fel­élesztik azokat a szibériai óriáster­veket, amelyeket az oroszországi politikai válság miatt az íróaszta­lokban fektettek el az elmúlt két évben. A Nihon Keizai Simbun cí­mű japán lap úgy tudja, hogy a fordulatot a „Hetek” rendkívüli to­kiói miniszteri értekezletén hozott döntés, az oroszországi hitelek ki­­terjesztése váltotta ki. Az orosz és japán vállalatok várhatóan május végére, Borisz Jelcin japán látoga­tásának idejére kívánják kidolgozni új megállapodásukat. Az l ,4 milli­árd dolláros terv értelmében 17 ja­pán kereskcdöház. köztük a Micu­­bisi és a Marubeni 6.4 millió köb­méter fa vásárlása ellenében faki­termelő és -szállító berendezéseket szállítana. Autópiac A DRI-McGraw Hill londoni pi­acelemző cég felmérése szerint a ke­let-európai autópiac kilátásai már rövid távon is biztatóak. Az MTI- hez eljuttatott tanulmány szerint 1993 hosszú idő óta az autópiaci föllendülés első évének ígérkezik a térségben, és a kelet-európa. o sí: gokban (kivéve a volt Szovjet­uniót), várhatóan 566 ezer új kocsit adnak el — ez 9 százalékos növeke­dés 1992-höz képest. A javulás elle­nére az új autók eladása még jócs­kán elmarad a politikai és gazdasá­gi reform előtti időszaktól. V__________________________) I kezdőknek | és I profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom