Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

<R)ÜÍB É3IIÉIÉ1 KECSKEMÉT HOLNAPTÓL A SZÍNHÁZBAN A kaktusz virága Zsúfolt óvodák Igazán nem szeretnénk elkiabál­ni, de miután aligha kerülhető el, megkockáztatjuk: újabb nagy kö­zönségsikert hozó bemutató előtt áll a kecskeméti színház társulata. Barillet—Grédy—Nádas—Szenes: A kaktusz virága című kétrészes zenés vígjátékában Tuipinszky Bé­la imponálóan magabiztos fogor­vosa; a törzsközönségnek is bom­bameglepetést tartogató Csombor Teréz; a kecskeméti lányszívek ügyeletes tiprója, Pál Attila alakí­tása; Latabár Áípád felszabadult játéka, valamint a kivételes zenei érzékkel megáldott Florosz Zoi, biztos zálogai a kasszasikemek. Sok hírős városi színházlátogató előtt pedig alighanem most válik nyilvánvalóvá, hogy az Antóniát megszemélyesítő Kéner Gabi — fi­atal kora ellenére — az egyik leg­érettebb prózai színésznője a társu­latnak. A többi szereplő, Zakar Ágnes, Juhász Tibor, Krassói Gabriella és Fekete István mellett a színház zenekara és tánckara is alaposan kitesz magáért. Áz előadás nagy részében jelleg­telen fogorvosi asszisztensnővé maszkírozott „kaktusz”, Csombor Teréz kivirágzása milyen speciális feladatot jelentett a jelmeztervező­nek? — kérdeztük Sz. Varga Kata­lintól. Az egyik trükk az orvosi köpenyek cseréje — mondja a jel­meztervező. Sokféle lehet egy ilyen fehér köpeny. Nagyon otromba, az alakot eltakaró és nagyon szexis is. S mivel a szerep fejlődése során az asszisztensnő fokozatosan nyí­lik ki, ezeket nagyon jól tudtuk alkalmazni. Csakúgy, mint a da­rab elején a Tecához nem illő, őt öregítő, többi ruhát. Rengeteget számít természetesen a smink: a mű elején nincs például kipirosítva az arca, kihúzva a szeme és szem­üveget visel. A frizurája teljesen le van nyalva. A rendelőben használt papucsát is próbáltuk minél ot­rombábbra venni, de ennél jobban nem lehetett, mert akkor nem tu­dott volna táncolni. A darabban látványos átalaku­lást produkáló Csombor Terézzel, az egyik összpróba után beszélget­tünk: — Mire gondolt, amikor meg­kapta ezt a szerepet? • Csombor Teréz és Turpinszky Béla. (Fotó: Gaál Béla) — Első gondolatom az volt, hogy nem nekem való. (A főisko­lán egyébként játszottam a darab­ban, de akkor Antóniát.) Azután beszélgettem Bor Jóskával, jobban átgondoltam a szerepet, meg hát a főiskola óta idősödtem is. Majd elkezdődtek a próbák és a rendező nagyon ügyesen nem akart rám erőltetni olyat, ami nem nekem va­ló, hanem belőlem hozta ki ezt a tüskés nőt. — Amitől a közönség, enyhén szólva, meg fog lepődni... — Valóban nem így ismernek és nem is ilyen ember vagyok. De azért lehet bennem ebből, mert tel­jesen át tudok lényegülni. Amióta ezt próbálom, teljesen megváltoz­tam. Nem tudják elképzelni, mi a bajom, valóban szúrós, határozot­tabb lettem. Általában jellemző rám, hogy a magánéletben is meg­látszik rajtam, milyen szerepem van a színpadon.-— Ingrid Bergman és Voith Ági után nem nyomasztó Stéphanie-t alakítani? — De nyomasztó. Lényeg, hogy nekem az a véleményem: lehet egy szerepet sokféleképpen eljátszani. Nem tudom, fog-e tetszeni a kö­zönségnek, de én ezt már őszinté­nek érzem. Örülök, hogy végre mást is tudok mutatni magamból. Győrben sokszor játszottam pró­zát, csak itt voltam szubrettként így beskatulyázva. (Díszlet: Langmár András, ko­reográfia: Szekeres József, zenei vezető: Nagy Árpád, jelmez: Sz. Varga Katalin, zenekarvezető: Vass Béla, rendezőasszisztens: Jablonkay Mária, rendezte: Bor József, Jászai- és Erkel-díjas. Pre­mier: holnap.) M. Gy. A munkanélküliséggel, az állás elvesztésével együtt járó, nehezen feldolgozható tény önmagában sem könnyű, hát még ha családot is fenn kell tartani a segély összegé­ből. Közismertek a számok arról, hogy egyre több fiatal nő kerül ut­cára, akiknek csemetéi még csak bölcsődébe, óvodába járnak. Azaz járnának, mert a Bács-Kiskun Me­gyei Munkaügyi Központ kecske­méti ügyfélszolgálati irodájának vezetője, Hideg Imréné szerint több fiatalasszony kereste fel őket azzal a problémával, hogy kiteszik a gyerekeket az óvodából, arra va­ló hivatkozással, ráérnek otthon lenni a kicsivel... A polgármesteri hivatal oktatási irodáján érdeklődtünk, ahol Vajai- né Hamza Ágnes, óvodai főelőadó a következő felvilágosítást adta: — Rendkívül túlzsúfoltak a vá­ros intézményei, különösen a lakó­telepek, például a Lánchíd utcai, a Forradalom úti vagy a Tóth Lász­ló sétányon lévő óvoda. Az opti­mális létszámtól messze elmarad­nak az említett helyek, de ez sem jelenti azt, hogy valakinek is azt mondanák, vegye ki a gyereket a munkanélkülivé válása miatt. Vajainé elmondta még, őszintén szólva csodálkozik a felvetődött kérdésen, hiszen őket senki sem kereste fel ilyen gonddal. Az vi­szont igaz, hogy az év elején a je­lentkezésekkor jelezték a munka­nélküli-segélyen lévő szülők felé, gyerekeiket adott esetbemcsak tá­volabbi intézményben tudják elhe­lyezni, nem pedig a lakóhelyhez legközelebb esőben, pontosan az egyébként is meglévő túlterheltség miatt. Az önkormányzat főelőadója által felsoroltak közül a Lánchíd utcai óvodába látogattunk el, Kiss Gézáné, az óvoda vezetője így vé­lekedett: — Nálunk a 304 négyzetméteren összesen 243 gyerek van, s az opti­mális szerint egy óvodásnak két négyzetméterre lenne szüksége a csoportszobában, ebben az alapte­rületben pedig minden benne van. Az óvodai nevelési program 20 fős csoportokat fogalmaz meg, ezzel szemben 35 kicsi van egy csoport­ban és például alig tudjuk őket le­fektetni. Ezen a lehetetlen helyze­ten úgy kíséreltünk meg változtat­ni, hogy év elején kértük a szülő­ket, aki teheti, ebéd után vigye ha­za a gyereket, ez azonban vonat­kozik nemcsak a munkanélküli mamákra, hanem a gyesen lévőkre is. Ezzel együtt maximálisan rugal­masak vagyunk, igyekszünk min­den problémát közösen megoldani a szülőkkel. Személy szerint mi ez­zel a gonddal nem találkoztunk, ha lenne, a lehető legjobb lehetőséget keresnénk, hiszen a gyerekekért vagyunk, szinte lehetetlen anyagi feltételek között. Nagy Ágnes • A Lánchíd utcai óvodában sincs meg a gyerekek ágyai között az előírt egy méter. (Fotó: Galambos Sándor) SZÜKSÉG LESZ-E FEJVADÁSZATRA? Igazgatói pályázatok Polgárőrséget szerveznek A Széchenyi- városban — legalábbis egyes részein — nem kimon­dottan jó a köz- biztonság. Az Aradi vértanúk tere környékén, a tízemeletesek tövében bizony sok jut a jóból a környékbeli­eknek. Találha­tó itt két játék­terem, egy sö­röző, egy presz- szó, és egy éjjel­nappal nyitva tartó ABC. Nincs messze a Robinson Diszkó sem, ami különösen növeli az „átmenő­forgalmat”. A parkolók tele ko­csikkal, a környéken pedig mind több vállalkozó nyitja meg butik­ját, boltját. Volna tehát mire vi­gyázni. — A fiam nem messze lakik in­nen — mutatja egy idős hölgy a környék házait. — Régebben munka után nyugodtan lehetett er­re sétálni még éjszaka is. Itt van­nak a játéktermek, sokszor igen gyanús figurák ácsorognak a kör­nyéken — arra is volt már példa, hogy a házban lakó egyik fiú nya­kából le akarták tépni a láncot, mert kellett nekik a pénz a játék­automatára. A kicsiktől is sokszor elszedik a náluk lévő 10—20 forin­tot. Arról már nem is beszélek, hogy a lépcsőházba járnak elvé­gezni a dolgukat — néha elviselhe­tetlen a bűz. — Ha szólni merek valamelyik csavargónak, amelyik itt dekkol a ház előtt, a legszelídebb felelet az, hogy „Fogd be a pofád, mert lesza­kítom a fejedet!” — mondja egy másik lakó felháborodottan. Sajnos, eddig jutottunk ... Két itteni ház küldöttei már két éve elkezdték szervezni a környék­beli lakók önvédelmi szervezetét. Siroki Gábor és Antal József egy polgárőrséghez hasonló, legális csoportban gondolkodnak, de ed­Jövőre a következő húsz kecske­méti önkormányzati intézmény ve­zetői állására kell a jogszabályok szerint pályázatot kiírni. Középisko­lák: Bányai Júlia Gimnázium, Bo­lyai János Gimnázium, Széchenyi István Vendéglátó-ipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet, Szent-Görgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola. Ál­talános iskolák: Nyíri úti, Béke téri, Móra Ferenc, Szent Imre utcai, Ma­gyar Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Arany János, Zrínyi Ilona, Mátyás király, Móricz Zsigmond. Óvodák: Nyitra (volt Karikás Frigyes) utcai, hetényegyházi, Széchenyi sétányi, máriavárosi, Mátis Kálmán utcai (volt leninvárosi), Szabadkai utcai. A pályázatokról július 1-jéig kell a város képviselő-testületének dön­E1 nyert központi céltámogatás segítségével az elmúlt hetekben jó néhány — a jelenlegi gazdsági vi­szonyokat tekintve — nagyberu­házás kezdődött el Kecskeméten. A Kocsis Pál mezőgazdasági isko­lához 44 millió forintos értékben, jövő júniusi befejezési határidővel épül a tornaterem, a Piramis Kft. kivitelezésében. Megkezdődött a Zrínyi-iskola tornatermének építé­se is, 28 millióért. Az Épker Kft. nyerte el a munkát, szintén jövő júniusi befejezési határidővel. A 607-es ipari iskola saját kivitele­zésben 125 millió forintért egy 108 férőhelyes kollégiumot épít diák­jainak, amit 1994-ben fejeznek be. Koltai Gyulánét, a polgármeste­ri hivatal beruházási főmérnökét a céltámogatásos építkezések kései indításáról kérdeztük, hiszen októ­ber vége, november eleje nem a legideálisabb időpont ezek kezdé­séhez. A főmérnök asszony el­mondta: idén április végén hagyta tenie, a megbízások kezdő időpontja pedig augusztus 1-je. A felhívást a Művelődési Közlönyben teszik köz­zé, s az ottani megjelenést követő 30 napon belül nyújtható be pályázat az önkormányzat oktatási bizottsá­gához. Gyöngyösi Jánost, a bizottság el­nökét az eljárás részleteiről kérdez­tük. Elmondta, első lépésként intéz­ményen belül megválasztják a há­romtagú előkészítő bizottságot. A pályázatokat előzetesen ők bírál­ják el és nevelőtestületi értekezletet hívnak össze, amelyre az oktatási bizottság kijelölt tagja is kimegy. A nevelőtestület véleménye és a be­nyújtott pályázatok ismeretében az oktatási bizottság készít előterjesz­tést a döntésre jogosult városi képvi­selő-testületnek. jóvá a parlament a céltámogatáso­kat. A tervezés, terület-előkészítés, jogerős építési engedély beszerzése, illetve a kivitelezés csak ezután kezdődhetett. Fentieken túl egyéb­Az Arany János-iskola ered­ménytelen pályázata kapcsán, a közgyűlésen, kritika érte az oktatá­si bizottságot, hogy miért nem vég­zett úgymond fejvadászatot. Vagyis előzetesen miért nem kutatta fel, s miért nem beszélte rá pályázásra az általa alkalmasnak tartott pedagó­gusokat. Gyöngyösi úrtól megkér­deztük, terveznek-e ilyet? Az elnök úgy vélte, ez nem a bizottság felada­ta. Az oktatási irodához futnak be a pályázatok, amelyek számából és tartalmából ott tudnak következ­tetni, lesz-e megfelelő személy igaz­gatónak? Ha úgy látják, hogy vala­hol esetleg gond lehet, akkor az iro­dának kellene — miután ők ismerik igazán a pedagógusokat — felkérni valakit pályázásra. ként idén fejezik be a városi sze­méttelep második ütemének kiala­kítását és már megtörtént a matkói vízvezeték műszaki átadása. (m.) dig minduntalan a bürokrácia fa­laiba ütköztek. — Gondolkodtunk azon, hogy milyen formában lehetne létrehoz­ni ezt a szervezetet — mondja An­tal József. — Hiszen világos, hogy egy önkéntes csoport létrehozásá­nál tisztázni kell azokat a jogokat és költségeket, melyeket a törvé­nyesség megkíván. Beszéltünk dr. Molnár István kapitány úrral, aki megígérte, hogy segíteni fognak minket. Célunk elsősorban a bűn­megelőzés lenne: ehhez kellenének adó-vevők is. Állandó kapcsolatot tartanánk a rendőrséggel, és velük egyeztetve tevékenykednénk. Milyen formában képzelték el az önvédelmi csoportot? — A legmegfelelőbb az alapítvá­nyi forma lenne. Dr. Orosz Antal ügyvéd vállalta a cégbírósági be­jegyzés elkészítését, és az alapít­vány jogi patronálását. — Hány fős csoportra gondol­tak? — Legalább nyolcvan-száz fő je­lentkezésére számítunk. A kezde­ményezést akár ki lehetne terjesz­teni az egész Széchenyivárosra. Aki úgy érzi, hogy bármilyen for­mában csatlakozni tud kezdemé­nyezésünkhöz, kérem, hogy levél­ben vagy személyesen jelentkezzen a címemen: Antal József, Aradi vértanúk tere 5. 4. emelet 23. Bán János Épülő kollégium, tornatermek • Testnevelésórán a Zrínyi-iskola 5. a osztályos diákjai, egyelőre még a szűk tornaszobában. (Fotó: Gaál Béla) Polgármesteri bál A Rászorultakért Alapítvány rendezésében január 16-án a II. Rá- kóczi-iskola ad otthont a polgár­mesteri bálnak. December 18-áig a korábbi elképzeléseknél keve­sebbért 20 ezer forintos alapítvá­nyi befizetés, illetve ilyen értékű tombolatárgy felajánlásáért, két be­lépőjegyet adnak köszönetképpen. A fel hívólevelet 400 cégnek, vállal­kozónak és intézménynek küldték el, de a szervezők ezúton is elnézést kérnek azoktól, akik nem kaptak, természetesen az ő adományaikat is várják. A magánszemélyek decem­ber 18-a után az adóalapból leír­ható — 2500 forintos hozzájárulá­sért kapnak egy belépőt. A műsor rendezését ezúttal is a kecskeméti színház vállalta. A legutóbbi állófo­gadás helyett most meleg vacsorát szolgálnak fel a Tanya csárda és a Bugaci csárda segítségével. A bállal kapcsolatos egyéb tudnivalókról a 76/320-207-es telefonszámon Péte- riné Kerekes Judit ad felvilágosí­tást. Szöcske utca Kecskemét képviselő-lestülete méltányolta a kadafalvi volt Fecske utca lakóinak kérését. így Werbőc­zy helyett Szöcske utcának hívják a jövőben ezt a közterületet. Azért adtak helyet a kérelemnek, mivel az emlékezetes utcanévvitában Wer­bőczy neve ötletszerűen vetődött fel, nem volt előkészítve és a többi kadafalvi elnevezés közé valóban nem illik. A volt Népfront és Szűcs Lajosáé utcák lakóinak kérését azonban nem támogatták, így eze­ket továbbra is Bakuié Márton, il­letve Sántha György utcának hív­ják. Galamb-ászok A postagalamsport Dél-Duna kerületi bajnokságában elért helye­zések alapján idén második alka­lommal adták át Kecskemét pol­gármesterének vándorserlegét. A legjobban szereplő Szabó Lajos­nak a hivatalos úton Spanyolor­szágban tartózkodó Merász József helyett Ivanics István alpolgár­mester adta át a kupát a lajosmizsei lovascentrumban rendezett ünnep­ségen. További helyezettek: Bóka József, Bera Márton, Szél István és Garaczi János. Kadafalvi helikopterbázis A Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet eladta a kadafalvi volt szovjet helikopterbázist. A kecskeméti ön- kormányzat gazdasági bizottságá­nak információi szerint az Autóflcx Kft. mintegy négy hektár területet vett meg. közel tízmillió forintért. A bizottságot a KVSZ arról tájé­koztatta, hogy további ötven hek­tárra egy német vállalkozóval már létrejött az adásvételi szerződés. A terület tulajdonjogának megszer­zése után, a város képvisc'ő-tcstüle- te korábban döntően ipari célú hasznosításra jelölte ki a helikop­terbázist. Elnapolt pedagógusdíj A pedagógusoknak alapítandó kitüntetések vitájakor határozat­képtelenség miatt félbeszakadt a kecskeméti képviselő-tc élet ülése hétfőn. Dr. Erdei Attila jegyző tör­vényességi észrevételt tett, mely sze­rint nem elég határozatot hozni a közgyűlésnek, rendeletét kell alkot­ni. Á díjalapítás tárgyalása ettől függetlenül elkezdődött, az oktatási bizottság anyaga alapján. Több fel­szólaló vélekedett úgy. hogy az évente jutalmazni javasolt 25-30 pe­dagógus helyett csak 9-10 kapjon kitüntetést. Ók viszont az ajánlott bruttó 100 ezer forintos jutalomnál többet, akár nettó 100 150 ezret is kapjanak. A díjalapítás hamarosan visszakerül a testület elé. v ______________J Az o ldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Éjszaka még védtelenebb a Széehenyiváros. (Fotó: Galambos Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom