Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

8. oldal, 1992. július 9. MEGYEI KÖRKÉP OKNYOMOZÁS A KÖZÖSKÖLTSÉG-BOTRÁNYBAN Ez az első menet? Hétfő óta nincs áram a Batthyány út 17—27. szám alatti emeletes ház közös helyiségeiben. A Démász hosszas alkudozások után kényszerült e lépésre, miután a 198 lakás közössége többszöri halogatás után sem tudta kifizetni 260 ezer forintnál is magasabb számláját. Legutóbb hírül adtuk, hogy a Vízmű Rt. is szigorú intézkedésekre készül; amennyiben hétfőig nem kapja meg követeléseinek felét (félmillió forintot), részleges vízkorlátozást vezetnek be az érintett hat lépcsőházban. Édes otthon (2.) Meleg László, a Démász igazga­tója elmondta, hogy a napokban felkereste Balázs János, az új kö­zös képviselő és közölte, hogy csü­törtökig megpróbálja összeszedni a lakóktól azt a 145 ezer forintot, amit februárig (!) kellett volna a lakóközösségnek kifizetni. A Dé­mász szóbeli ígéretet kapott arra is, hogy 28-áig megpróbálják a többi pénzt is összeszedni. — Amennyiben csütörtökig megkap­juk az „első részletet”, azonnal visszakapcsoljuk az áramot! — mondta Meleg úr. A lakók ezzel igen nehéz hely­zetbe kerültek, hiszen a nemrég fel­emelt közös költség, az esetleges törlesztőrészletekkel együtt, havi 4-5000 forint lesz majd. — Kié a felelősség a kialakult helyzetért? Hogyan halmozódha­tott fel több mint 2 millió forint adósság egyetlen házban? — A két évvel ezelőtt leváltott közös képviselő, Sándor István el­KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (június 29. és július 3. között anyakönyvezettek): Kovács Kitti (anyja ne­ve: Fekete Matild), Sípos Nikolett (Fekete Marianna Éva), Orosz Norbert (Papp Éva), Kovács Júlia Anna (Kiss Hedvig Andrea), Illés Dávid (Boros Krisztina Klára), Nánási Szilvia (Demeter Zsuzsanna), Kovács Kitti (Birgés Edit), Barna Ádám (Cseh Rózsa), Hegedűs Henriett (Hajagos-Tóth Veronika), Rózsa István Ádám (Tankovics Éva), Seres István (Fekete Kinga), Novák Dávid (Tóth Margit). Házasságot kötöttek: Rácz Krisztina—Pa­lotás Sándor, Borbély Zita—Dobos Attila, Fekete Lívia Melinda—dr. Héjjá István. Meghaltak: Palitás András Gusztáv Bugac, Iványi Istvánná Pintér Erzsébet — Kiskunfélegyháza, Tóth Béláné Kupecz- Szabó Mária — Kiskunfélegyháza. Bazsó Lajosné Bácsfalusi Sarolta — Kiskunfélegy­háza, Tarjányi Antal Jánosné Király Margit — Kiskunfélegyháza, Rózsa Istvánná Mol­nár Mária — Kiskunfélegyháza, Mucsi Má­tyás — Petőfiszállás, Boda Antal — Petőfi- szállás, Jókai János — Bugac, Ritka Kál­mánná Csuka Margit — Szánk, Rúzsa Gá­bor Ferenc — öregcsertő, Kiss József Mik­lós — Kiskunfélegyháza, Lőrincz László — Kiskunfélegyháza, Kis Mihályné Surányi Franciska — Kiskunfélegyháza. KECSKEMÉT Születtek 1992. június 26. és július 3. kö­zött: Rózsa Kitti Nikolett (a. n.: Zsikla Ildikó), Koncz Kinga (Forgó Mária), Cson­tos Anita (Farkas Erzsébet), Buczkó Dóra Alexandra (Kis Zsuzsanna), Nagy Zsoit Ro­land (Turcsán Éva Anikó), Füzesi Krisztián (Seres Anita), Pácsa Márta Nikoletta (Dobi Margit), Csatos Ágota Klára (Pajor Klára), Kamasz Krisztina (Borsos Katalin), Pólyák Nóra (Farkas Ibolya), Tóth Lilla (Bozsó Il­dikó), Józsa Bernadett (Nagy Henriette), Tóth Kitti (Füzes Csilla), Takács Zoltán An­dor (Horváth Márta), Nagy Viktor (Tóth Ildikó), Barsi Ádám (dr. Kovács Ágnes), Rózsa Barbara (Magó Anita), Ilonka Barba­ra (Lázs Edit), Ripp Zsuzsanna (Dunai Mar­git), Pancza Mónika (Mészáros Erika), Hű­ién még mindig tart a bírósági eljá­rás, holott egy korábbi ügyét már amnesztiával elengedték. Akkor a szomszédos ház bevételéből 180 ezer forintot fizetett ki az IKTV- nek, a Batthyány útiak adósságá­ból. A manipulációra csak később derült fény, de akkor már 80 ezer forintos büntetőkamat sújtotta a mit sem sejtő lakókat. Mint a legutóbb leváltott másik közös képviselő, dr. Pócsai Géza elmondta, egy áttekinthetetlen, za­varos helyzetben vette át a közös ügyek képviseletét. — Amikor megválasztottak, be­hajtottam 450 ezer forint bérleti díjat a lenti boltok tulajdonosaitól. Megjegyzem, elődöm ostoba szer­ződéseket kötött velük, van olyan bolt, ahol 40 négyzetméterért fizet­nek havi ötezer forintot! Tavaly júniusban bírósághoz fordultunk a bérleti díjak megemelése érdeké­ben és mit gondol, mikorra tűzték gyecz Márk (Péceli Andrea), Nagy Dávid (Vén Andrea), Zsigó Tibor (Nagy Márta), Vida József (Tóth Erika), Lehoczki Anna Barbara (Nagy Tünde), Gaskó Mihály (Bu­rányi Erika), Kollár Konrád Péter (Holen- kár Ágnes), Héjjas Bence (Szénási Gyöngyi), Deák Bence (Faragó Tünde), Virág Tamás (Balázs Éva), Németh Nikoletta Rozália (Berényi Julianna), Endre Diána (Tóth Er­zsébet), Tarjányi Nikolett (Hatvanyi Erzsé­bet), Orbán Judit (Szabó Ágnes), Vass Ildikó ALexandra (dr. Boda Ilona), Iván Károly (Szűcs Erika), Kovács Gábor (Dakó Mária), Csorba Tamás (Cseh Erzsébet), Follárd Zol­tán (Szauter Márta), Molnár Balázs (dr. Ju­hász Zsuzsanna), Darabos Renáta (Sánta Erika), László Petra (Mata Erzsébet), Galló Reá Zsófia (Hajdukovics Mária), Szalui Pé­ter (Csulák Katalin), Termózes Róbert (Fő­ző Ilona). Házasságot kötöttek (1992. július 3. és 4- én) Dorogi Ákos és Dudog Ildikó, Fehér Béla Attila és Gáspár Julianna, Kiss Illés Róbert és Szabó Krisztina, Szabadszállási Tóbi Zoltán és Csapó Dóra Helga, Ludányi Gábor és Farkas Mária, Király István Pál és Beregszászi Krisztina, Bállá László Péter és Bodor Gyöngyi, Ficsur István Ferenc és Kustos Erzsébet, Laczi András és Elek Má­ria, Pámer Lajos ás Ábrahám Katalin, Szabó József és Berta Julianna, Kiss László és Ma­rosi Tünde, Sleisz Gábor és Madarász Ág­nes Csík Róbert és Lombos Edit, Krizsán Antal és Kovács Zsuzsanna, Rácz István és Vörös Márta, Horváth Tibor és Kullai Ho­na. Meghaltak: Dubecz Ferenc (Kecskemét), Almádi Ferencné Telek Mária (Kiskunfél­egyháza), Kurucz Rozália (Kiskunfélegyhá­za), Szabó Pálné Cséplő Ilona (Kecskemét), Golovics Lajos (Kecskemét), Páré Lászlóné Szakállas Ilona (Kecskemét), Brezányi János (Tiszakécske), Tóth Lászlóné Brenner Kata­lin (Szánk), Kis Terézia (Tiszakécske), Tóth Benjamin (Szánk), Kovács Sándor József (Kecskemét), Csordás Ferenc (Kecskemét), Lugosi Györgyné Virág Anna (Kecskemét), Hegedűs Zoltán (Szabadszállás), Bokor Já­nos (Kiskőrös), Tari István (Szánk), Dömö­ra, de rögtön el is napolták októbe­rig, egy szakszerűtlen idézés miatt! De ugyanígy húzódik elődöm ügye, aki hűtlen kezelés miatt, számítása­im szerint, 200 ezer forinttal károsí­totta meg a közösséget. — Úgy tudom azonban, hogy önt is leváltották, sőt visszaélésekkel vá­dolták, illetve vádolják most is! — Márciusban vizsgálóbizottság alakult, hogy a tevékenységemet el­lenőrizzék, visszamenőleg. Két hetet kaptak a munkára, de három hóna­pig sem jutottak semmire! Én noszo­gattam őket, hogy csináljanak már valamit! Aztán egy lakógyűlésen csapdát akartak nekem állítani, ahol a vizs­gálóbizottság szóban (!) és nem írás­ban részleteket adott elő egy általuk jelentésnek nevezett valamiből. Mel­lesleg nem is volt érvényes a lakó­gyűlés, mert nem volt jelen a szüksé­ges 2/3! Itt aztán minősíthetetlen hangon csalónak neveztek és engem is hűtlen kezeléssel vádoltak meg! — Ön miért nem adta át a vizsgá­lóbizottságnak a ház iratait? — Nem igaz, hogy nem adtam át, hiszen három hónapig náluk volt, erőszakkal akarták visszaadni ne­kem! — Erőszakkal? — Életveszélyes fenyegetéssel! Egyikük azzal jött, hogy mindenkit megöl nálunk, az aprókkal kezdi! Én egyébként elkészítettem volna a bi­zottság által korábban kért beszá­molót a tevékenységemről, ha visz- szavonják azt a két határozatot, amit ellenem hoztak! — Az egyikben az szerepel, hogy feljelentenek hűt­len kezelés vádjával, a másikban fel­mentenek a közös képviselőség alól! Ezek után ne csodálkozzanak, ha ott tartok be nekik, ahol tudok, ezt megígértem. — Mégis, nem voltak figyelmezte­tő jelek, melyek arra utaltak volna, hogy egyre szaporodnak a ház adós­ságai? „ — Én állandóan mondtam ezt, tavaly szóltam a lakóknak, hogy há­rom hónapon át dupla közös költsé­get kell fizetnünk, mert aggasztóan rossz a pénzügyi helyzetünk. Nem szavazták meg! Ezen felül éveken át nevetségesen kis összeget kellett befi­zetni,,. négyzetméterenként 6 forin­tot! És ahogy lenni szokott: sokan ezt sem fizették! — Ön szerint mi a megoldás? Ho­gyan lehet kifizetni az adósságot? — Én vitatkoznék azzal is, amit például a vízmű állít. Ugyanis jogta­lanul szednek ilyen magas vízdíjat. Átlagolnak, csalnak! így akarják megnövekedett veszteségeiket pótol­ni! — Ez súlyos vád, van erre bizo­nyítéka? — Természetesen, ott vannak a felszerelt vízmérő órák! Nem hin­ném, hogy ki kellene fizetniük az összes tartozást! Bán János tör János (Kecskemét), Kovács János (Sza­badszállás), Herceg-Kiss Mihályné Mócza Mára (Kecskemét), Nemes Sándor (Kecske­mét), Gyenes Jolán (Orgovány), Deák Sán­dor (Kecskemét). KALOCSA Születtek (június 22. és 29. között): Hodo- ván János (a. n.: Bolvári Éva), Monos­tori Hajnalka (Kollár Katalin), Vörös Lili (Kocsis Judit), Szigeti Gabriella (Kollár Tünde), Papp András (Vén Veronika Rita), Krupincza Eszter (dr. Wéber Éva). Házasságot kötöttek: Török Attila Ger­gely és Szabó Paulina. Születtek (június 29. és július 6. között:) Bohner Roland (a. n.: Rajos Ibolya), Alföldi Pál (Kun Ágnes), Kalányo Márió Tibor (Katz Edit), Tuchardt Nelli (Jakus Mária Anikó), Kalányos Viktória (Sári Klára) Pe- rity Patrik (Markó Edit), Góman Rajmund (Bertók Henriette), Bedics Boglárka (Ádám Ildikó), Tóth Éva (András Terézia Erzsébet), Klam Judit Krisztina (Szabadi Edit), Fodor Ádám (Kiss Györgyi Jolán), Sívó Zsolt (Vég Ilona), Frank Dávid (Fehérvári Ágnes), Mé­száros István (Greksa Csilla). Házasságot kötöttek: Arany-Tóth Endre és Egervári Krisztina, Csikós Gábor Attila és Vörös Marianna. Meghaltak (június 22. és 29. között anya­könyvezettek): Balogh Ádám (Bátya), Hat­vani Jánosné Hodován Márta (Dusnok), Sztakó Sándor (Homokmégy), Martinkovics János (Solt), Farkas Imréné Pechtinger Ro­zália (Bátya), Kiss Jenőné Váradi Mária (Dunapataj). Június 29. és július 6. között anyakönyve­zettek: Csortán Andrásné Kovács Rozália (Miske), Sáfár Jánosné Balogh Margit (Bá­tya), Nagy Ferenc (Újtelek), Kovács István (Bocsa), Naszvadi Mihály (Géderlak), All- geier Péter (Harta), Gyenes Sándor (Szalk- szentmárton), Viló Józsefné Tóth Erzsébet (Foktő), Miskei Istvánné Kollár Katalin (Miske), Sziegl József (Hajós), Szabó János (Katymár), Jáger Pál György (Szalkszent- márton), Fuszenecker Jánosné Reich Anna (Hajós), Samu László (Dunszentbenedek), Koczán Andrásné Nagy Katalin (Vaskút), Kákonyi Ferencné Pécsi Borbála (Szakmár), Balázs Miklós (Tass). A tűző napsugár szikrázva verő­dik vissza a kunfehértói tó vizéről. A hőség szinte fojtogat. Érzem, ahogy lassan csordogál a verejték a hátamon. A vízben kellemesebb lenne, irigykedve nézem a gátakkal felszabdalt tóban lubickolókat. így hétköznap délután nincse­nek sokan a tóparton. Már messzi­ről feltűnik egy népes gyermekse­reg a móló mellett. — Ők azok! — mutat arrafelé Horváth Béláné igazgatóhelyettes és mint tyúkanyó a csibéket, gyűjti egybe a gyerekeket a fotó kedvéért. A nagy zsivajban csak kisebb ne­hézségekkel értek szót velük. A legkisebb fiú, Józsi, nem hajlan­dó rám figyelni, ennél érdekesebb elfoglaltságot talál magának a tér­dig érő vízben. Végül is elkészül­nek a fotók, a gyerekek kiváncsian téblábolnak körülöttem. Találom­ra megszólítok egy lányt. L. Erika régi lakója a gyermekotthonnak. Szereti a nyarat, mert sokat kirán­dulnak, fürödnek, táboroznak. Amikor arról kérdezem, hogy van-e valami nyári kívánsága, so­káig gondolkodik: — A nagymamámhoz szeretnék menni Madarasra, de a táborozást is nagyon várom Az elmúlt hónapokban kétízben is napvilágot látott olyan cikk, mely Gemenc — helyesebben a Gemenci Tájvédelmi Körzet — megmentésé­re, Cousteau kapitány, ill. holland szakemberek kezdeményezésére cé­loz. Fenti állítások végsősoron iga­zak, azonban bizonyos kiegészítésre szorulnak. Nézzük először Gemencet, mely „megmentést” igényel! A Gemenci TK-t 1977-ben, az Őrszágos Termé­szetvédelmi Hivatal akkori elnöké­nek, Rakonczay Zoltán aláírásával alapították. Az alapító határozat tel­jesen jóhiszeműen, a természetvéde­lem szempontjainak maradéktalan figyelembevételével, rendelkezik ezen védett természeti terület kezelé­sével és a szükséges hatósági intézke­désekkel kapcsolatban. Nem igaz te­hát az az állítás, melyet a közvéle­mény félrevezetése érdekében hirdet­nek sokszor még ma is, hogy a védetté nyilvánítást kormányvadászati szempontok vezérelték. Más kérdés, hogy a vadászat és egyben az erdő „birtokosa” a védelmet a maga hasz­nára igyekezett kihasználni. Annak ellenére, hogy az alapító határozat szerint az itt folyó gazdálkodásnak arra kellett törekednie, az egyébként bevételérdekeltségű tevékenysége közben, a természetes állapotot ne változtassa meg, a múltban minden­nek az ellenkezője történt. Az állam által megbízott gazda és egyben ter­mészetvédelmi kezelő a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság, az erdő faállományának jelentős százalékát tájidegen fafajokra cserélte ki, a nagyvadállományt pedig — az erdő természetes eltartóképességéhez vi­szonyítva — többszörösére szaporí­totta. Mindezt természetesen gazda­Nevess, Mónika! Egy feltűnően szép lány ül le mellénk a fűbe. Először azt hi­szem, hogy egy idetévedt „civil”, de hamar kiderül, Mónika kisebb- nagyobb megszakításokkal nyolc éve él itt Kunfehértón, a gyermek- otthonban. Szinte egyenként kell kihúzogatni a szavakat a szőke, zöldes szemű kamaszlányból. — Jól érzed magad itt, Mónika? — Igen, jó programok vannak, és hamarosan megyünk táborozni Lakitelekre. Úgy látszik a tőserdei tábor a csúcs a gyerekek vakációjában. Egytől egyig, kicsik és nagyok, vá­gyakozva beszélnek a táborozás­ról. Egyfajta izgalmat, változatos­ságot jelenthet az életükben. A többi között H. Mónika is ezért várja az augusztust. Ä tizennégy éves lányt már többször kivitték az otthonból, de valamilyen ok miatt mindig vissza­jött. Már-már közömbösen mond­ja: — Akkor megyek, ha hívnak. Amikor álmairól, vágyairól fagga­tom, hasonlóan társaihoz, ő is elbi­zonytalanodik. Tanácstalanul néz hol az igazgatónőre, hol rám, majd alig hallhatóan megszólal: sági, „népgazdasági” szempontok­kal igyekszik alátámasztani. Hogy a múltbéli természetvédelmi hatóság ezt miért hagyta, az egy másik kérdés. A nem kívánatos változások má­sik forrása a Duna több mint egy év­századra visszatekintő szabályozása. Legfrissebb vizsgálataink szerint—a vizsgálat végzője Kalocsa Béla, az Aduvízig számítógépes programter­vezője —a Duna medre Gemenc tér­ségében 1,5 m-rel mélyebben van mint 100 évvel ezelőtt. Az átlagos viz- szint is ugyanilyen mértékben csök­kent, nyilvánvaló, hogy ezzel a kör­nyező ártéri terület vízjárása, talajvíz­járása is megváltozott, csökkenő ten­denciát mutat. Természetvédelmi szempontból ez kedvezőtlen változá­sokat jelent. Fentiekből józan paraszti logiká­val is az következik, ha itt a természe­tes állapotokat vissza kívánjuk állíta­ni, három területen; az erdőgazdál­kodás, a vadgazdálkodás és a folyó­szabályozás terén kell új vagy más szempontokat bevezetnünk. Mindez a megkövesedett szemlélet elleni láza­dáson túl, sok pénzbe kerül! A holland szakemberek segítsége egy véletlen folytán született. Pár év­vel ezelőtt, még a múlt rendszerben, csaná'di halászlé mellett, helyi vízügyi vezetők közreműködésével született egy magyar—holland vízügyi együtt­működési szerződés. A bajai találko­zó kapcsán kérték meg Kalocsa Bé­lát, mint madarászt, hogy „mutasson már valamit a területből”! A fekete­gólyák és rétisasok látványa a hol­land szakemberekben megerősítette azt a felismerést, hogy Gemenc az a mintaterület, ami alapul szolgálhat a Rajna menti ártéri erdők rekon­strukciójához. Ekkor döbbentünk • Mónika: — Szeretnék szépen élni, családban. — Fodrász vagy felszolgáló szí­vesen lennék. Ha majd kikerülök innét, szeretnék szépen élni. . . családban. — Mónika, akarod, hogy lefény­képezzelek? — Igen! — derül fel az arca, és máris felpattan. Hagyom, hogy el­képzelése szerint pózoljon. Bátor­talan, tétova mozdulatok, félszeg mosoly. A többiek vidáman biztat­ják: — Nevess Mónika! Úgy szebb vagy! Exponálok. A prizmán keresztül is látom, ahogy megcsillan a dél­utáni napsugár Mónika szőke ha­ján. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövő fotómodellje áll előttem. Józsi és az autó Visszafelé jövet Józsi, akit né­hány rágógumi jobb kedvre derí­tett, bekéretőzik a kocsiba. Alapo­san megnézi a masinát mielőtt be­mászik az átforrósodott kaszniba. Nem törődve a mellette ülő Fran­ciska nénivel, birtokába veszi a hátsó részt. Feltérdel az ülésre és mohón bámul kifelé a hátsó abla­kon. Szőke feje ide-oda forog. — De jó kinézni innét! — tör fel belőle az élmény. Kép és szöveg: Ferincz János rá, hogy Európában Gemenc az az utolsó, hírmondónak megmaradt te­rület, ahol meg lehet nézni, hogy ho­gyan születik, hogyan működik az európai mérsékelt övi zónában egy folyó menti, ártéri élőrendszer. Nincs több, ez az utolsó! A kapcsolatból született az a jelenlegi program, mely­nek célja egy olyan vizsgálat, ami al­ternatívákat mutat a terület kezelésé­vel kapcsolatban. Costeau kapitány — helyesebben az Equipe Cousteau (az Equipe itt ha­jólegénységet jelent) — segítsége, több részes Duna-film forgatásának múlt év augusztusában történő befe­jezésével kezdődött. A csapattól való búcsúzáskor tanácsot kértünk a ren­dezőtől, hogy kérhetnénk véleményt és esetleg segítséget Gemenc meg­mentésére, személyesen Jacques- YvesCousteautól, a kapitánytól. így fogalmaztunk egy levelet Zsuffa Ist­vánnal, a bajai vízgazdálkodási inté­zet tanszékvezetőjével. A levélben le­írtuk, hogy a fő problémánk a terület rekonstrukciójához szükséges pénz előteremtése. Válaszként született az a segítség, melyben az Equipe Cous­teau a mendzser szerepét vallalta az Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank és a Gemenci ügy között. Kide­rült ugyanis, hogy a banknak van egy alapítványa az európai folyók ártéri területeinek kutatására, védelmére. Jelenleg a második hivatalos találko­zónál, az előzetes adatgyűjtésnél és a tudományos koncepció megfogal­mazásánál tartunk. A Duna vonat­kozásában mindennek középpontjá­ban a bajai vízgazdálkodási intézet áll. A folytatás — a legutóbbi májusi találkozóból következően — attól függ, mi itt a helyszínen hogyan talál­juk meg az összhangot. Erdészek, vi­zesek és természetvédők. Mindezzel részesei vagyunk egy olyan program­nak, melyben a Rhone és Rajna ha­sonló kutatása szerepel. A Rhone fo­lyót a lyoni egyetem, a Rajnát pedig a strassbourgi egyetem kutatói képvi­selik. A fent jelzett bajai találkozó­kon természetesen ők is részt vettek. A következőre, melyen már a bank is részt vesz, októberben kerül sor. Összegezve tehát mindazt ami ezen cikk megírására ösztönzött. Gemenc megmentéséért hivatalo­san, sajnálatos módon, jelenleg öten küzdünk, két természetvédel­mi őr, Zsuffa István, Kalocsa Béla és jómagam. Cousteau kapitány és a többiek, hála Istennek, mögöt­tünk állnak, de a problémáinkat végső soron csak mi magunk, itt­hon tudjuk megoldani! Buzetzky Győző természetvédelmi kirendeltségvezető, Baja • Európában már csak Gemcncen lehet látni, hogyan születik és működik a mérsékelt égövi zónában egy folyó menti, ártéri, élőrendszer. (PN-archív) ki az első tárgyalást? Ez év júliusá­• Papp János és felesége naponta négyszer-ötször kénytelen gyalog meg­járni az V. emeletet. ANYAKÖNYVI HÍREK 0 Végre van víz a tóban. Az utolsó hírmondó Európában Még egyszer Gemencről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom