Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

1991. április 25. • PETŐFI NEPE • 3 KÉSZÜLŐDÉS AZ EURÓPA JÖVŐJE GYERMEKTALÁLKOZÓRA Vendég lesz Farkas Bertalan űrhajós és Cousteau kapitány is Kecskeméten már a nyáron felépül az „Európa-ház” Kecskeméten tavaly egyesület alakult, Európa jövője néven, az­zal a céllal, hogy kétévenként nem­zetközi gyermektalálkozót szervez az Alföld hírős városában, a köz­beeső években pedig, „cserében”, kecskeméti gyerekeket utaztat eu­rópai országokba. Az elhatározást hamarosan tettek követték: 1991. július 8—14-ére kitűzték az első európai gyermektalálkozó idejét és megkezdték a szervezését. Rohamosan közeleg az idő. Hol tart most az ügy vitele? Erről be­szélgettünk Farkas Gáborral, az Erdei Ferenc Művelődési Központ munkatársával, az egyesület ügy­vezető elnökével, akitől egyébként az ötlet származik. — Hány ország gyermekei vesz­nek részt a kecskeméti találkozón? — Európa 29 országából hív­tunk meg 10-15 éves gyermekekből álló, 30 fős csoportokat, a Buda­pestre akkreditált nagykövetek közreműködésével, és azzal az egy­idejű kéréssel, hogy 1992 nyarán minden csoport hívja meg hazájá­ba a vendéglátó kecskeméti gyere­keket, akiknél laktak, akik a házi­gazdák voltak. így lehetővé válik, hogy jövőre csaknem ezer hasonló korú kecskeméti gyerek utazhat majd „Európát látni”. — Említette a vendéglátást. Hogy is lesz ez ... ? — Úgy, hogy a csoportok isko­lák, különböző egyesületek és egy­házak, az egyes gyerekek pedig az iskolások családjainak a vendégei lesznek. A városháza dísztermében már néhány hete kisorsoltuk, hogy mely országot melyik iskola párt­fogolja. Ugyanekkor kapott nevet a találkozó kabalababája is. A bí­rálóbizottság — Buda Ferenc költő elnökletével — a gyerekek által be­küldött több száz jó ötlet közül a Csipero névre szavazott, mert ez nagyon könnyen megjegyezhető és minden nyelven könnyen kiejthe­tő. Hadd mondjam el. minden ja­vaslattevőt megjutalmazunk oly módon, hogy még a nagy találko­zó előtt ajándékmüsorra hívjuk meg őket. — Bizonyára végeztek már szá­mításokat a gyermektalálkozó költségkihatásairól. Mennyi lesz az? — Tizenöt-húsz millió forintba kerül az egyhetes rendezvény. Ter­mészetesen, nem elsősorban kész­pénzben kell gondolkodni. Egye­sületünknek ma már több mint 600 tagja van, köztük vállalatok, üze­mek, kft.-k, intézmények és ma­gánszemélyek. Az utóbbiak alatt zömmel iskolás gyermekek szülei értendők. Tagjainktól rengeteg anyagi és egyéb, természetbeni jut­tatást kapunk. Már az eddigi konkrét felajánlások meghaladják az 5 millió forint értéket. Örömmel mondhatom: szinte az egész város összefogott a gyermektalálkozó si­keréért. Az önkormányzattól egyetlen fillért sem kértünk, de a legmesszebbmenőkig számítunk a testület, illetve a polgármesteri hi­vatal erkölcsi támogatására — erre ígéretet is kaptunk —, hiszen az európai gyermektalálkozó Kecske­mété, a város hírét „viszi szét” Eu­rópában. — Mondjon példaként néhányat a támogatások közül. .. — Csakis példákat mondhatok, mert a teljes felsorolás lehetetlen lenne egy újságcikkben. A Diszk­rét Taxi például ingyen bocsát jár­műveket a szervezőbizottság ren­delkezésére. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1000 cserepes fenyőcsemetét ajándékoz majd a külföldi gyerekeknek, név­re szólóan, abban a reményben, hogy otthon elültetik a fácskákat, s maradandó kecskeméti emlék­ként felnevelik azokat. A Dél- Alföldi Erdőfelügyelőség vállalta, hogy a program egyik színhelyét, a Csalánosi parkerdőt alkalmassá, méltóvá teszi a gyermektalálkozó­ra. A Diszkrét Kft. több mint fél­millió forint értékű faanyagot, va­lamint százötven gyermeknek ebé­det ad, egyebek között. Ebből a faanyagból 10 x 10 méteres házat építenek majd fel a gyerekek Kecskemét történelmi főterén, Bá­ron László főiskolai tanár irányí­tásával. A tervezés is az ő érdeme. A mesébe illő „Európa-házat” az­tán a város valamelyik gyermekin­tézményének ajándékozzuk majd. Megemlítem még a Szeko Kft.-t, mely annyi automatát bocsát ren­delkezésre, melyek napi 5000 adag levest és üdítőitalt szolgálnak ki — 300 ezer forint értékben — ingyenesen a gyerekeknek. Ugyanez a kft. bemutat majd egy új magyar játékszabadalmat. Szin­tén a főtéren, a Domita nevű játék elemeiből minden ország gyer­mekcsoportja felépíti saját hazájá­nak, illetve lakóhelyének a jelleg­zetes épületét. — Mondjon még néhány érde­kességet a programból. — Bizonyára érdekli a közvéle­ményt, hogy az Arany János utca végénél lévő üres telken, a leendő könyvtárépület helyén lesz a talál­kozó központja. A területet ingye­nesen bocsátotta rendelkezésünkre a Könyvtárépítő Egyesület. Ezer­egyszáz négyzetméter alapterületű sátrat húzunk itt fel. A fesztiválsá­torban születésnapi bulit is rende­zünk a hét egyik napján. Olyan külföldi magyarokat, illetve kecs­keméti felnőtteket és gyerekeket hívunk meg erre az estére, akiknek azon a héten lesz a születésnapjuk. A köszöntőket ismert művészek mondják, akik szintén a hét vala­melyik napján születtek. Az aján­dékokat Farkas Bertalan űrhajós és Cousteau kapitány, valamint — bombameglepetésként — egy világhíresség adja majd át, akivel csak akkor ismerkedhetnek meg a találkozó résztvevői. A külföldi gyerekeket kivisszük a híres bugaci pusztára is. Tizenharmadikán pik­niknap lesz a Csalánosi parkerdő­ben, melyre az egész várost meg­hívjuk, a parádés záróünnepségre pedig a Széktói stadionban kerül majd sor. Végül, de nem utolsósor­ban említést érdemel, hogy a Kato­na József Megyei Könyvtár város­ismertető füzetecskét ad ki — Sétá­ló Csipero címmel —, mely a ven­déglátó kecskeméti gyerekeket se­gíti majd a külföldi barátaik kalau­zolásában. A füzetecske tartalmá­ból a Szórakaténusz játékházban vetélkedőt rendeznek a gyerekek­nek, a találkozó előtt. Rapi Miklós Az „oroszlánok” ajándéka A Lions (jelentése oroszlán) Klubok Nemzetközi Szövetsége úgy határozott, hogy ebben az évben kiemelkedő figyelmet szentel a gyermekekre, közöttük is elsősorban a fogyatékosokra. A kecske­méti lionsok az idén már 10-10 ezer forinttal támogatták a kiskő­rösi, Játék a gyermekekért alapítványt és a Nagyothallók alapít­ványt. Tizenötezer schilling értékű elektronikai oktatási eszközzel segítették a kecskeméti 623-as szakmunkásképző intézetet. Tegnap mintegy 40 ezer forint értékű ajándékot adtak át a kecskeméti Nyíri Úti Általános Iskola és Speciális Iskola tanulóinak, tanárai­nak. Margitai Tihamér, a Lions Klub titkára és a klub vezetői vitték cl az oktatási célra használható három magnetofont, vala­mint filctollakat, ceruzákat, vizfestékkészíeteket, Írólapokat stb., amit érthetően nagy boldogsággal fogadtak a gyerekek és tanára- ik. A pénzt egyébként a klub tagjai jótékony célú estek, bálok bevételeiből rakják össze, s ebből még jutott három pedagógus költségeinek fedezésére is, hogy részt vehessenek május közepén a Pécsett sorra kerülő Nemzetközi Gyógypedagógiai Kongresszu­son. Felvételünkön az ajándék birtokba vételének pillanatát örökí­tettük meg. (Csabai—Tóth) Indul a Suzuki- üzlet — Esztergomban gyártják a japán autókat Szerdán aláírták Budapesten a ma­gyarországi gépkocsigyártásra vonat­kozó vegyes vállalati megállapodást. A dokumentum aláírásával létrejött a Magyar Suzuki Személygépkocsigyár­tó és Értékesítő Részvénytársaság, melynek alaptőkéje 5,5 milliárd forint. A vállalkozásból a Suzuki Motor Corporation és az Autókonszern Rt. egyaránt 40-40, a C. Itoh japán keres­kedőház 11, az International Finance Corporation (IFC) 9 százalékkal része­sedik. Az Esztergomban létesítendő ve­gyes vállalat 1992 végén kezdi gyártani a Suzuki Swiftet, 1 és 1,3 literes, 5 ajtós kivitelben. Az első évben 15 ezer dara­bot, a harmadik év után 60 ezer dara­bot gyárt az üzem 1100 dolgozója. Amennyiben a kooperáció sikeres lesz, 1995 után 100 ezernél is több Su­zuki gyártására nyílik lehetőség mondotta az aláíráskor az MTI mun­katársának Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, aki hozzátette: egyelőre erről, természetesen, még nem született megállapodás, ám a tárgyalá­sok folynak a japán és a magyar part­nerek között. Iparpolitikai szempont­ból különös jelentőségű a Suzuki ma­gyarországi jelenléte, a személyautó­gyártás ténye, mert ez azt jelenti, hogy a magyar feldolgozóipar ha részt kíván venni a vállalkozásban — rá­kényszerül a jobb minőségű, hatékony munkára. ERKÖLCSTELEN TRANZAKCIÓK Vizsgálat a kalocsai Folklór Kft. ügyében (Folytatás az 1. oldalról) — Két fő témakörben gondolkodtunk. Vizsgál­tuk: a költségvetési üzem miként jutott a fizetőkép­telenség állapotába, illetve a „fejreállás” mennyi­ben kötődik személyhez, illetve voltak-e etikailag kifogásolható döntések. Nos, mind a kettőre talá­lunk példát bőven a VÁTKÜ életében. A költség- vetési üzem vállalta a Folklór ügyviteli munkáinak elvégzését, saját dolgozóinak fizetésébe pedig 2-5 ezer forintot beépített. Erkölcsileg elítélendő az is, hogy a VÁTKÜ 45 százalékos törzstőke-részese­dése ellenére tovább finanszírozta azt a Folklórt, melynek 1989. év végi tartozása közelített a négy­millió forinthoz. Tőkearányához mérten a VAT- KÜ igen nagyvonalú volt. Áz egymilliós alaptőké­vel rendelkező káeftét közel tízmillióval finanszí­rozta. Köztudomású: a VÁTKÜ vezetői egyben a Folklór vezetői is voltak. Idézet egy érdekes megál­lapodásból, amit dr. Geri István és Finta Tibor írtak alá: „A költségvetési üzem vezetése vállalta, hogy átmenetileg minden, a folyamatos üzemelés­hez szükséges számlát megelőlegez.” Jogilag sike­rült megoldani az összeférhetőséget oly módon, hogy Finta Tibor mint a VÁTKÜ gazdasági veze­tője a Folklór felé utalványozási joggal nem ren­delkezett, ám Kozma Pál igazgató és Finta beosz­tottja, Tölgyes Jánosné igen. — Feltételezem, azért a Folklór termelt is. Tehát keletkezett valamiféle vagyon, aminek értéke ellen­súlyozhatja a VÁTKÜ pénzinjekcióit. Akkor fair a tájékoztatás, ha ezt is megemlíti. — így igaz. Megtörtént a káefté vagyonleltára, amelyből kiderül, hogy az ott lévő alapanyag és készáru értéke nem fedezi a költségvetési üzem által adott kölcsönöket. Vagyis: mindenképpen vannak behajthatatlan követelései a költségvetési üzemnek. Konkrét számokról csak a későbbiek­ben tudok nyilatkozni. Az egyébként furcsa, hogy a VÁTKÜ erején felül finanszírozta a kéeftét. Erre csak a személyes összefonódásuk a választ. Külön­ben miért vállalt volna ésszerűtlen kockázatot a VÁTKÜ? Kilóg a lóláb, ezt mindenki látja. Külön pikantériája a kalocsai VÁTKÜ ügyé­nek, hogy Kozma Pál igazgató 1991. március 7-én az önkormányzathoz címzett felmondólevelet, melyben közli, hogy munkaviszonyát azonnali ha­tállyal a „munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel kívánja megszüntetni. Ezt a városi képviselő-testü­let visszautasította. Ellenben a következő határo­zatot hozták: „A képviselő-testület fegyelmi eljá­rást indít Kozma Pál. a VÁTKÜ igazgatója és Finta Tibor, a VÁTKÜ gazdasági vezetője ellen, az üzem kezelésébe adott vagyonnal történt fele­lőtlen gazdálkodás, a folyó építési munkálatokra felvett előlegek más célra történt felhasználása, valamint a VÁTKÜ fizetőképtelensége miatt.” A fegyelmi eljárás megállapításai: „A képviselő- testület, a jelentésben feltárt tények alapján, úgy látta, hogy az igazgató az üzem vezetése során az ésszerű gazdasági kockázatvállalást túllépve tett intézkedéseket, ami a fizetésképtelenséget eredmé­nyezte.” A vizsgálat fő bakiként a Folklór Kft. finanszírozását és a Múzeum söröző megépítését említi. Szankcióként a melléfogásokért és a kétes üzleti kapcsolatokért a kalocsai képviselő-testület Kozma Pál igazgatótól megvonta a prémiumot, és fegyelmi vétség okán a cégtől elbocsátotta. Cs. N. Ha a szakmunkás- tanulókat is szanálják... A privatizációs folyamat nincs tekintettel a szakmunkásképzésre, a jövő szakemberigényére. A talpon maradás, a túlélés lehetőségével el­foglalt vállalatok egyébként sincse­nek abban a helyzetben, hogy fel­mérjék: mely szakmában hány szakemberre lesz szükség mond­juk, öt év múlva. A decemberben módosított szakképzési törvény ugyan lehetővé teszi az önkor­mányzatoknak, hogy a vállalatok I eladásra szánt tanműhelyeit megvá­sárolják. Ezzel azonban a szakkép­zés még nem kerül megfelelő kézbe: a megrendelők, azaz a prosperáló kis- és nagyvállalatok hatáskörébe. Ma mintegy 400 ezer gyerek vesz részt szakképzésben, 14-től 19 éves korig, azaz jár hároméves szak­munkásképzőbe, a négyéves szak- középiskolába, vagy a gimnáziumi érettségit kiegészítő szakiskolába. A szakképzésben idáig aktívan részt vevő vállalatok közül azon­ban egyre több megy csődbe, s így kérdésessé válik a szakmunkásta­nulókkal kötött szerződésük, illetve a szakmai gyakorlat folytatása is. Különösen a nehéziparban, illetve azoknál a vállalatoknál kritikus a helyzet, amelyek főként a volt szo­cialista piacra termeltek. Az idei — azaz júniusig tartó - tanévben az iskolák még megol­dották a felszámolás, illetve szaná­lás miatt megszűnő tanműhelyek gondját azzal, hogy a tanulókat más vállalatokhoz csoportosították át, vagy saját műhelyeikben végez­tették a gyakorlatot. Zavodil Ist­ván, a vasasszakszervezet szakmun­kástanuló tagozatának titkára az MTI kérdésére elmondta, hogy az iskolák igénye és a vállalati férőhe­lyek aránya idén még kiegyensú­lyozható, az 1991 92-es tanévben viszont még tovább szűkülnek a vállalatok lehetőségei. Külön gondot okoz, hogy, a vá­rakozással ellentétben, az alakuló vegyes vállalatok nem vesznek részt a szakképzésben, holott az alapító külföldi vállalatok odahaza igenis komolyan veszik ezt a kérdést. Egyelőre még a legjobb munkaerőt tudják megvásárolni, nem áll érde­kükben, hogy a szakképzésbe is be­fektessenek. Hosszú távon azonban valószínűleg erre figyelmet fognak fordítani. A júniusban esedékes új szakkép­zési törvény az előkészítés szerint visszahelyezi a vállalatok hatáskö­rébe a szakképzést, így például az általános képzést befejező gyermek akkor válik ipari tanulóvá, ha tanu­lói jogviszonyt köt valamelyik vál­lalattal. A törvény nem tesz majd különbséget állami és magáncégek között. A diákoknak ma még csu­pán 5 százaléka tölti gyakorlatát kisiparosnál. A vasasszakszervezet szakmun­kástanuló tagozata feladatának te­kinti, hogy felhívja a figyelmet a szakképzés folyamatosságának biz­tosítására, ennek érdekében kap­csolatot tart a vállalatokkal, ugyan­akkor a 45 ezer tanulót tömörítő szakmunkástanuló alapszervezeteit tájékoztatja jogi lehetőségeiről. Papírfeldolgozó Kéleshalmán és Lajosmizsén — csökkent munkaképességűek foglalkoztatására Május első napjaiban nyílik meg Kéleshalmán és Lajosmizsén a kecskeméti Humán Kft. papírfeldolgozó műhelye, amelyben csökkent munkaképességűek számára teremt kereseti lehetőséget. Első ütemben mind a két telepen húsz-húsz személy talál munkát, akik különféle irodai cikket, papírárut készítenek a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárából származó nyersanyagból, bérmun­kában, s a gyár gondoskodik az áru értékesítéséről is. Bács-Kiskun megyében a vállalatok, szövetkezetek átszervezése közben számos csökkent munkaképességű dolgozó — családfenn­tartó és pályakezdő — is utcára került. A munkaügyi szolgáltató sem volt képes számukra kellő segítséget nyújtani, mert az ajánlott cégek többsége nem tudta vagy nem akarta őket foglalkoztatni. Ennek okát most ne keressük! Tény viszont, hogy a helyi önkormányzat gondja lett a szociális foglalkoztatás, a korábban állami feladat megoldása. Kéleshal­mán az önkormányzat a művelődési háznak az erre a célra alkal­mas helyiségét adta át a Humán Kft.-nek, szívességi használatra. Nem fizet érte bérleti díjat, viszont gondoskodik a karbantartásá­ról, a fűtésről, világításról, s munkalehetőséget teremt a helyiek­nek, esetleg a Jánoshalmáról Kéleshalmára járó, arra rászorult személyeknek. Jánoshalmán ugyanis az önkormányzat nem tudott alkalmas helyiséget adni a szociális foglalkoztatónak, melynek létesítéséről a Humán Kft. ügyvezetője és a jánoshalmi önkor­mányzat képviselője korábban tárgyalt. Lajosmizsén még március 7-ei ülésén döntött úgy a képviselő- testület, hogy a nagyközség volt cédulaházát szintén szívességi használatra adja át a Humán Kft.-nek, amely az egészségügyi rehabilitáció keretében csökkent munkaképességű és munkanélkü­li lajosmizsei lakosokat köteles mindaddig foglalkoztatni, amíg számuk tizenöt alá nem csökken. Lajosmizsén ezekben a napok­ban folyik az épület rendbehozatala, melyet a kft. végeztet, s május elejétől kezdve végre hasznos tevékenységet folytathatnak azok a csökkent munkaképességűek, akik eddig segélyből tengődtek, vagy segélyért az önkormányzathoz fordultak. Kiskunhalason már jóval korábban létesült ilyen telephelye a Humán Kft.-nek. A városi önkormányzat támogatásával a Mol­nár utca 6. szám alatti épületben kapott helyiséget, ugyancsak szívességi használatra. Huszonkét rokkantnyugdíjas és csökkent munkaképességű személy dolgozik a halasi műhelyben, ahová a halasi papírgyár szállítja a nyersanyagot. Amikor létesült, a város több iskolája adott a műhely felszereléséhez kiselejtezett padokat, hogy javítás, átalakítás után munkaasztala legyen mozgássérült dolgozóknak. A megyeszékhelyről székeket, asztalokat, nélkülöz­hető egyéb berendezési tárgyakat kapott a halasi szociális foglal­koztató. A helyi önkormányzat közreműködésével, a kecskeméti Humán Kft. másutt is nyitna telephelyet csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatására Bács-Kiskun megyében. Munkahelyterem­tő építkezésre azonban nincsen pénze! (k. a.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom