Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-17 / 193. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 17. TURISTAKÉNT ROMÁNIÁBAN (III. RÉSZ) Amikor a Vatrának igaza van Katonai helikopter köröz Csíkszereda centruma fölött, a „ Taps" térnek titulált placcon ellenőrzi a gyalogosforgalmat. Majd a városba vezető utak következnek, legvégül a főútvo­nalakat veszi sorra. Csíkszereda lakói tudják a készültség magyarázatát. Az RMDSZ országos választmánya tart két­napos értekezletet Hargita megye székhelyén. A honvédség tulajdonképpen a fórum biztonságát kell, hogy szavatolja, a levegőből figyeli a pilóta, nem készül-e provokáció a magyar kisebbség tanácskozása ellen. Ki tudja, persze, parancsa arra is szólhat, jelentse, ha magyar rendszámú gépkocsikból a kívánatosnál többet lát. Miközben alacsonyan elhúz a Csíkszeredából kifele tartó autónk felett, minket is alaposan szemügyre vesz. Gyanítom, Székelyudvarhelyig nem sok hasonló rendszámot talál. Ke­vés magyar látogat mostanában erre a vidékre. Találkoz­tunk. persze, honfitársainkkal az úton, s ilyenkor mint távol­ba szakadt utazók a fénykürttel köszöntöttük egymást. Mégsem mondhatni sűrűnek ezeket a „randevúkat”. „Erdély, a magyarok mániája” — Nem jönnek a magyarok — panaszkodik Korondon Józsa úr, az egyik legrégebbi és legeredményebb fazekasdi­nasztia leszármazottja, elismert népművész mester. Műhe­lyében roskadoznak a polcok a jellegzetes korsóktól, tálak­tól és szívesen mutatja meg a család a házi múzeumát is. Józsa János portékáiból mostanában inkább azok a romá­nok, romániai magyarok vásárolnak, akik majd Magyaror­szágon, a budapesti aluljárókban váltják forintra a fazekas- mesterség köröndi remekeit. Józsa úr pedig Jászberényben kiállít. Nincs magyar a parajdi sóbánya hatalmas föld alatti ter­meibe igyekvő látogatók között sem. Viszont a magyar nyel­vű „Jó szerencsét!" felirat előtt, a bánya bejáratánál székely biztonsági őrrel beszélgetünk. O is — mint tulajdonképpen mindenki, akivel Romániában magyarul szót válthattunk - közvetlenül, nyíltan beszél, a korábbi félelem, a rezsim által kikényszerített görcsös hallgatás talán már tűnőben. így aztán bármennyire mostohának érzi a turista a romá­niai körülményeket, szidja az üres üzleteket, az idegenforga­lom ésszel fel nem fogható elhanyagoltságát, ezek a beszélge­tések a számtalan baráti segítség, .figyelmesség azonnal ott­honos légkört teremt köré. Úgy érzi egy idő ütäfli otthon van, mindig is itthon volt a sziklák, a hegyek, ^hatalmas fenyvesek között. Mert Erdélyben nemcsak a tájat, hanem az ott élőket is azonnal a szívébe zárja, És szinte még át sem lépi a határt, máris vissza vágyik. Erdély — mondja a Vatra — a magyarok mániája. Ha ez a mánia, akkor a Vatrának igaza van ... Az éhes vendég — legyen türelmes De lássuk, mi vár még a turistára Romániában? „Az étkezés nem jelent különösebb gondot, mert az önki- szolgáló vendéglők, szállodai éttermek és a büfék sokasága ' várja az éhes vendégeket. Legfeljebb az okozhat gondot, hogy a sok lehetőség közül melyiket válasszuk". Az idézet a Romániáról, szóló, 1980-ban megjelent Pano­ráma-útikönyvből való. Lehet, hogy akkor így volt — bár a tapasztaltak után ezt legalábbis kétlem —, a mostani hely­• A szckely- kaput Máréfalván még az új házaknál Is megtaláljuk. A képen láthatót „Isten segedelmével állíttatták Péter Gyula és neje, Mihálykó Berta 1990. május 15-én’,’. • Fából épült nyaraló­házak a Gijrgényi- havasokban. /et viszont egeszen mas, mim az opti­mista útikönyvben leírtak. Túlzás lenne azt állítani, hogy napo­kig nem juthatunk meleg ételhez. De bizonyára kevés olyan éttermet talál­nánk ma Európában, ahol 12 órakor távozásra kérik fel a vendégeket, mondván: egy óráig takarítanak. Egy óra után 10 perccel újabb kétórányi türelmet kérnek a kint várakozóktól, majd fél öttől fél hatig a személyzet ismét csak takarítással üti agyon az időt. Jobb híján. Csíkszereda mellett a helyi viszo­nyokhoz mért Kánaánba csöppentünk egy magánvendéglőben. A söntésben különféle csempészáruk: magyar ciga­retták, kávé, sör, röviditalok, ételként pedig flekken. Amíg volt kenyér. Ami­kor elfogyott, egy ideig szünetelt a ki­szolgálás. Máshol a tulajdonos maga­biztos felirattal búcsúztatta vendégeit: „Viszontlátásra! Sör lesz holnap is!" A „holnap” két napon keresztül tartott, a sör addigra elfo­gyott. „Ki tudja, mikor lesz legközelebb” — sajnálkozott imigyen az újsütetű magánvállalkozó. Mit tagadjam: sajnál­koztunk mi is. Ha nincs talon, nincs benzin sem makacskodott, és csak félóra elteltével, hosszabb vita után engedett. A benzinjegy használatát talán bizonyos fokig érthetővé teszi, ha a Ceausescu-rendszer mélyen gyökerező külföldi' ellenségére gondolunk. A recept valahogy így szólhatott: Törvénytisztelő kolozsvári kútkezelő „Ahol csak tudsz, tarts be a turistának, és nem kívánkozik vissza...” — Talon? — kérdezi a román kezelő a benzinkútnál, és az üzemanyagjegyeket várja. A határon, a nagyobb szállodák­ban és az utazási irodákban árusítják, elméletileg ezeket fizetőeszközként, a külföldieknek. Azon túl, hogy hozzájutni voltaképpen mégsem mindegyik helyen lehet, a használata sem igazán indokolt. A jegy éppúgy 13, illetve 15 lejbe kerül, mint a kútnál a benzin literje. Ráadásul nem is mindenhol váltják. Az pedig meglehetősen kockázatos vállalkozás, hogy az egymástól nagy távolságra lévő, rapszodikusan nyit­va tartó kutak között még válogassunk is. Ugyanúgy a benzinből sem érdemes mindig a jobbikra várni. Találtunk olyan állomást, ahol idén még csak háromszor mérték a 98-ast. „ Vigye a szupert — tanácsolta itt a magyarul beszélő kútkezelő — a közelben úgysem kap sehol másikat." Egyébként igaza volt. Tapasztaltuk, hogy a talon helyett legtöbbször egy pakli magyar cigaretta is megteszi. Rögtön adnak lejért is benzint. Nem így Kolozsvárott, ahol az előírásokat buzgón teljesítő magyar kútkezelőbe botlottunk. Elmondta azt is, hogy miért nem ad készpénzre üzemanyagot. Mert Budapesten ő is csak jegyért vehetett gázolajat. Akkor bosszút esküdött. * * * isse onata i ieáviisi ■•\tr v- ;17,rii',Jö‘anjxgb^plsiíi5: A Királyhágóról ereszkedünk lefelé, Nagyváradra, - a határhoz igyekszünk. Több mint ezer kilométeres erdélyi körút van mögöttünk. Soknak tűnik, de szinte semmit sem láttunk. Egy parkírozóban magyar Wartburgos szereli a gé­pét. Szidja a motort, majd a romániai állapotokat kérdi. Nyugtatgatjuk, pillanatnyilag béke van, nem kell tartania semmitől az úton. Emberünk először jár Romániában, Erdélyt és a tengerpartot választotta úti céljaként. A Balaton helyett. Ó bátrabb nálunk, a gyerekeit is hozta. ? ' A wartburgos magyar — mániákus lesz ő is. Én már tudom, hogy Erdély lesz visszafelé a mániája. Ahogy azt már a Vatra is megmondta. Noszlopy N. Miklós (Vége) Ki mire számít? Hallottam a rádióban, hogy kinevezték az állam­titkárokat. Megszűnt a miniszterhelyettesi cím, azok is államtitkárok lettek. Mindenki államtitkár lett, aki számít. Ki erre, ki arra, de valamire min­denki számít. Én nem lettem államtitkár. Igaz, nem is számí­tottam rá. Persze, az is lehet, hogy a postán elkalló­dott a kinevezésem. Nem tudom, hogy a posta vezérigazgatója államtitkár-e, mert lehet, hogy azért nem kaptam meg a kinevezésemet, mert bosz- szúból visszatartotta a levelet, nehogy én legyek a konkurens párt államtitkára. Ezért nem kötteti be immár több mint tíz éve a telefonomat se. Pedig tavaly még le is hallgathatták volna. Szóval, nagyon sok baj van ezzel a postával. Fogadni mernék, hogy ők is számítanak valamire. A minap például fölhívtam telefonon az egyik szer­kesztőséget, mert hónapok óta nem válaszoltak a kéziratomra. — Kezét csókolom — mondom a titkárnőnek —, középnagyságú boríték volt. A kézirat címe ... — Őszi eső télen, ugye ?— derült föl a hangja. —- Igen, az. Nem tudja, elolvasta már a főszer­kesztő úr? — Nem tudom, de az biztos, hogy ilyen cimü kézirat nem érkezett hozzánk. A mi szerzőink nem írnak ilyet. No, meg tudja, a posta olyan bizonyta­lan ... Mióta a főnök belépett a harmadik pártba is, alig hoznak levelet. Mind elkallódik útközben. Egy másik szerkesztőség a honoráriumomat fe­lejtette el kiutalni. — Kikérem magamnak az efféle gyanúsitgatást I — reprikázott a titkárnő. — Mi, kérem, azonnal- fizetünk. Nem állami vállalat vagyunk, hanem kft. Itt van, ni! A képviselő úr, a miniszier úr, meg az egyesületi elnök úr is irt abban a lapszámban. Ter­mészetesen előbb az ő pénzüket postáztuk, de itt kell lennie a magáénak is. Majd előkerül. Lehet, hogy a főnöknél van. Az igazgató-szerkesztő úr most is az egyik pártnál kuncsorog támogatásért, .mert különben lehúzhatjuk a rolót. Akkor pedig maguk is leshetik a munkanélküli-segélyt. Egy hét múlva hozta a postás a pénzt. Előző nap adták föl. A csekk hátulján ez állt: „No, ugye?!" (No, ugye, már a felét se éri, mint amikor megír­tad?!) Azt hiszem, a hivatalban is mindenki az államtit­kári kinevezését várja. Arra számít, hogy ha ő lesz a főnök, már nem neki kell elintéznie az asztalán porosodó aktákat. Ha nem, akkor meg úgyis mind­egy, mert megszűnik a hivatal, de minimum átszer­vezik. Egy munka nélküli előadó pedig már nem elbírálja, hanem írkálja a kérvényeket. Akkor meg minek strapálja magát? Szóval, mindez a posta bűne. De azért van ám, i ahol jól dolgozik a kézbesítő. Például abban a hiva­talban, ahol az inflációt intézik. Épp a minap mond­ta a feleségem, hogy nem tud úgy bemenni a közért­be, hogy ne lenne drágább valami, mint amikor kijött. En is megpróbáltam. Az egyik ajtón kijöt­tem, a másikon be. Hát nem megelőzött a postás? Kiszámította, hogy pont abban a pillanatban kell belépnie a hátsó ajtón az új árakkal,' amikor a kilincset fogom. Szóval, ők is számítanak ... Hogy én mire számítok ? Szabad országban sza­bad tönkremennem. És valahogy az se tud igazán kacajra fák ász tani, hogy mindez azért van, mert számitó a postás. Most kézbesíti a mások múltbéli bűneiért kirótt bírságot, melyet a téves címzés miatt nekem kell megfizetnem. T. Ágoston László KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel |8 óráig tart, szombaton, I vasárnap és ünnepnapon a követ­kező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecs­kemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambu­lancia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvé­cia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti na­pokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovany: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Sza­badszállás, központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, köz-' ponti rendelő (T.: 33), Lajosmizse, Felsőlajos-, Ladánybene: Lajosmi­zse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kun- baracs: dr. Berényi A; (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-234), La­kitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Széchenyi u. 46. T.: 42-152), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák — 21-étől: dr. Pap Gy., Izsák, Rákóczi u.), Tisza- alpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-066). Lelki segélyszolgálat: a kecske­méti 28-222-es telefonszámon, na­ponta 18 órától másnap reggel 8 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kór­ház sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 12-149). Itt fo­gadják a bajai, bácsbokodi, bács­borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nemesnádudva­ri, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetben a bácsszőlősi, tataházi, má- tételki, kunbajai, csikériai, mada- rasi, katymári lakosokat látják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére, minden szombaton 8-tól 12 óráig a város szakorvosi rendelőintéze­tében, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kas- kantyúi betegeket. Kecel, Imtehegy: Kecel, köz­ponti rendelő (T.: 21-575), Solt- vadkert: központi rendelő (T.: 31- 231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart, Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, buga­ci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és va­sárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügye­letével. TISZAKÉCSKE: a rendelőinté­zetben a tiszakécskei és szentkirá­lyi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34 —36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öreg- csertő-Csoma, Szakmár, Úszód es Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mel­lék.) A rendelőintézetben a munka­szüneti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehető igénybe, 9-tőL 12 óráig. A fogászati ügyelet­hez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaégyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Káko- nyi A. (Harta, Védgátsor 6. T.: 122). KISKUNHALAS: a Semmelwe­is kórház központi ambulanciáján trtanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakö- tönyi, zsanai, kunfehértói, kisszál- lási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: János­halma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31), Szánk, Jászszentlászló: augusztus 18-án és 19-én: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 31-547) — augusztus 20-án és 21-én: dr. Hajagos-Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5. T.: 31-451). GYÓGYSZERTÁRÁK A péntek esti zárástól kedd reggelig a követke­ző gyógyszertárak tarta­nak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2,; Bácsalmás: Hősök tere; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kis­kőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegy­háza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 1.; Kis­kunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Bé­ke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától kedd reg­gel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁL­LATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u., 6.), Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnádud­var, Petőfi u. 84. T.: 13), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tá­las L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiváni, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbo- kod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátal- ja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunave­cse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaégyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt*' Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajos, Csá­szártöltés, Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kunváry J. (Császár- töltés, Tanácsköztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petúr bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Bal­lószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23- 831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T,: 42), Szentkirály, Nyárlő­rinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyár­lőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (La­josmizse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza­kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: ,41-027), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-16Í). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fü­löpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Szabadszallás, Bajcsy- Zs. u. KT.: 53-183), Soltvadkert, Bócsa^ Tázlár: dr., Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasz­tó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41- 130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET. Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyhá­za, Gátér, Pálmonostora, Petőfi- szállás: dr. Szmilkó F. (Kiskun­félegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 3), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kis­kunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Ár­pád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Vigh I. (Bugac, Kada E. i 3.) KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakö- töny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schön- herz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshal­ma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Ma­gyar É. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kis­szállás: dr. Holló Á. (Kisszállás, I. kér. 1/C T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga J. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalrtiás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8. T.: 936.), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 44. T.: 712). ■rí t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom