Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
PÁRT, KORMÁNY, FRAKCIÓ i*, PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 103. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 4., péntek ___________________________________________________________________________________________________________ B EFEJEZŐDÖTT A PARLAMENT NYITÓ ÜLÉSSZAKA Antall József az egész nép támogatását kérte a kormányalakításhoz Kedves meglepetés várta csütörtökön reggel az ülésteremben a honatyákat: a Fidesz képviselői egy-egy narancsot — a Fiatal Demokraták szimbólumát — helyeztek el képviselőtársaik asztalára. Ez az apró gesztus is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt. Már túlhaladt a mutató a 9 órát jelző számon, amikor Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke megnyitotta az ülésnapot. Bejelentette, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Ferenc József képviselő, az FKgP elnöke. Nagy Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt békési szervezete kezdeményezte az Országgyűlés előző megbízott elnökénél. Fodor Istvánnál Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítását. A válaszból kitűnt: a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget, mert a kérelmet az érintetteknek kell benyújtani. Nagy Ferenc és sorstársai azonban ezt nem tehetik meg, mert elhunytak, úgy, hogy szeretett hazájukat nem láthatták viszont, de magyarságukat, hovatartozásukat sosem tagadták meg. A képviselő javasolta: az új parlament most pótolja régi adósságát, és törvényben rehabilitálja a volt miniszterelnököt és társait. Mint kiemelte: ezzel emberi és nemzeti mulasztást pótol a törvényhozó testület, s újabb lépést tesz jogállamiságunk, nemzetközi elismertségünk útján, nemzeti ön- és közmegbecsülésünk terén. Szabad György indítványozta, hogy az Országgyűlés alkotmány- ügyi törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága foglalkozzon a javaslattal. Ezt a képviselők 343 igen, 2 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadták. Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lépett az emelvényre. Bejelentette: a Minisztertanács lemondását követően — az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai szerint eljárva —- a kormányalakítási megbízás előkészítéseként tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőivel, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjával. Véleményük ismeretében — figyelemmel a demokratikus parlamenti hagyományokra — kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét. Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József nyilatkozata A kormánykialakítási megbízatást követően Antall József a parlamenti ülés szünetében az MTI munkatársának adott kü- lönnyilatkozatá- ban eddigi szakmai és politikai pályafutását ösz- szegezte. Mint mondotta, a most kapott megbízás egyet jelent azzal, hogy történészi működését egy időre fel kell függesztenie, s publikálni is kevesebbet fog, bár ez utóbbira már az elmúlt hónapokban sem jutott sok ideje. Szólt arról is, hogy politikai pályafutása nem csak most kezdődik, hiszen egész életében meghatározó jelentősége volt politikai érdeklődésének, s tudományos munkáját is át- meg átszőtte a politika. A hatvanas évek közepétől — a politikai konszolidáció időszakában — nyílt lehetősége a tudományos kutatómunkára, s szakterületként az orvostörténelmet választotta, elsősorban azért, mert ez a művelődéstörténeti diszciplína lehetőséget nyújtott politikatörténeti kutatások folytatására is, a teljes politikai függetlenség megőrzése mellett. „Ennek köszönhetően az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy csak azt kellett megírnom, amivel egyet is értettem, soha egyetlen olyan sort nem Írtam politikatörténeti tanulmányban, amelyet ne vállalhatnék büszkén ma is” — mondotta. Ugyancsak szerencsés körülménynek számított — folytatta —, hogy részt vehetett a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum könyvtárának és levéltárának szervezésében, megalapításában, majd később vezetésében. Antall József ma sem tekinti zsákutcának életének azt a szakaszát, amelyet a múzeumban töltött el, sőt büszke ottani tevékenységére, az általa 23 éven át szerkesztett, s nemzetközi elismerést szerzett folyóiratra, a világban kialakított széles körű kapcsolatokra, s arra, hogy működése idején ezen a szakterületen Magyarország „nagyhatalommá” vált. „Ez az a terület — hangoztatta —, ahová szellemileg bármikor visszavonulhatok. Ez azt is jelenti, hogy — ha megbíznak vele vállalkozom politikai feladatra, ám soha nem fogok politikai funkcióhoz vagy hivatali székhez ragaszkodni”. Az egyetlen szék, amihez ragaszkodom — tette hozzá félig-meddig tréfásan —, Trefort Ágoston széke, amelyben a politikus 16 évet töltött el vallás- és közoktatási miniszterként. (E szék Antall József családjának birtokában van.) Végül Antall József arról szólt, hogy miniszterelnöki megbízatása a polgári demokráciákban kialakult gyakorlatnak megfelelően magával vonja a pártfrakció-elnöki funkcióról való lemondását, már csak azért is, mert ez a feladatkör teljes embert kíván. Éppen ezért a Demokrata Fórum képviselőcsoportja a kormányalakítással egy időben új frakcióelnököt és elnökséget választ majd. Ugyanakkor továbbra is Antall József marad az MDF elnöke, aki egyszemélyben összeköti a pártot, a kormányt és a frakciót. (MTI) • ...itt írja csak alá, Antall úr: átvettem 1, azaz egy darab kormányt .. . (Németh Miklós—Antall József) • Előttem az utódom ... • Derű, móka, kacagás — SZDSZ- frakcióveze- tők (Tölgyes- sy) • Mécs Imre fotóriporteri babérokra vágyik? • Mit susto- rognak ezek itt a hátam mögött... ? (Pozsgay Imre) • Ez a mi narancsunk. Kicsit savanyú, kicsit kicsi — de a mienk. A Fidesz osztotta. (Dr. Andriska Géza) © Egy kis torgyánkodás: ..Két székét legalább meg kell kapnunk." (Fotó: Walter Péter)
