Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
1990. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Cigánytanács Kunszentmiklóson Szombaton, március 10-én, megalakult a Cigány tanács Kunszentmiklóson, Az általános művelődési központban tartott rendezvényen Mózes Ernő tanácselnök beszámolt a künszentmíklósi cigányság élet- és munkakörülményeiről, a Cigánytanács megalakításának céljáéról, és jövőbeli feladatairól., A résztvevők — mintegy hetven fő — kérdéseket, tettek fel a^ meghívott vendégeknek: Komáromi Istvánnak, az Egyetértés Mgtsz elnökének, Színyi Károlynak, a Munkaügyi Szolgáltató/ Iroda vezetőjének, Aranyi Jánosnak, az MSZP képviselőjelöltjének, valamint a tanácselnöknek. A kérdések és a hozzászólások a cigánylakosság munkavállalási, egészségügyi, közoktatási, művelődési, közbiztonsági és szociális területét érintették. A résztvevők egyöntetűen fogalmazták meg a cígánylakossággal szembeni követelményeket, a közel 1000 főt kitevő közösséggel szembeni társadalmi feladatokát. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában jelentős szerepet szánnak a Cigánytanácsnak. A résztvevők ? tagú vezetőséget választottak, melynek ügyvezető tisztét Rupa Mihályné látja el a jövőben. A Cigány tanács javaslatában megfogalmazódtak az állami szervekkel kapcsolatos elvárások, valamint a cigánylakosságot érintő önálló döntési lehetőségek. A Cigánytanács működésének alapszabályát, valamint a testület intézkedési tervét a következő ülésen határozzák meg. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye Az Országgyűlés 1990. március 2-án határozott az öregségi nyugdíj legkisebb összegének, továbbá egyes alacsony összegű nyugellátások, illetőleg a nyugdíjminimumok, ezzel összefüggésben a gyermekgondozási díj legkisebb összegének 1990. március 1-jétől történő emeléséről, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék kiegészítéséről. A végrehajtáshoz szükséges konkrét rendelkezéseket minisztertanácsi rendelet tartalmazza. I. Az időben történő egységes és részletes tájékoztatás érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ismerteti a változásokat. Az 1990. március 1-jétől érvényes nyugdíjminimumok összegei a következők: Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 4300 forint. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a ül. rokkantsági csoportban havi 4300 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 4596 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 4631 forint. Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 4100 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegéi a m. rokkantsági csoportban havi 4340 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 4666 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 4726 forint A mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkezeti) tagok járadékai: az öregségi járadék havi 3968 forint, a munkaképtelenségi járadék havi 4460 forint, az özvegyi járadék havi 3865 forint, a növelt összegű öregségi járadék alapösszege havi 4070 forint, a növelt összegű munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 4460 forint, a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 3890 forint. Változatlan összegben kerül folyósításra az árvaellátás és a baleseti járadék, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás. A nyugdíjak összegeinek emelésével egyidejűleg havi 5090 forintról 5200 forintra emelkedett az az összeghatár, amely mellett az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz a házastársi pótlék megállapítható, feltéve, ha a házastárs keresete, jövedelme, nyugellátása a havi 4100 forintot nem haladja meg. Ha az érintett személynek többféle ellátást együtt folyósítanak, és ezek együttes összege eléri a havi 4300 forintot, 1990. március 1-jétől nem jár emelés. Például az az özvegy, akinek 1990. január 1-jétől saját jogú nyugdíját özvegyi nyugdíjából havi 6000 forintra egészítették ki, továbbra is ezt az összeget kapja. Az emeléseket a folyósító szervek külön kérelem nélkül hajtják végre, így a március havi nyugdíjat az érintettek már emelt összegben kapják kézhez. n. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelésével összhangban 1990. március 1-jétől emelkedett a gyermekgondozási díj legkisebb összege napi 143 forintra. (Az öregséginyugdíj-minimum harmincad része.) 110 forinttal emelkedett a gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelempótlék összege is. Ennek megfelelően 1990. március 1-jétől a gyermekgondozási segélyhez — gyermekek számától függetlenül — havi 2150 forint jövedelempótlék jár. Miután a tárgyhónapra járó ellátás utólag, a következő hónapban kerül kifizetésre, a magasabb összegű gyermekgondozási díjat és a gyermekgondozási segélyhez járó emelt összegű jövedelempótlékot az azt folyósító szervek — külön kérelem nélkül — 1990 áprilisában utalják ki. Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság EZ IS TAXISÜGY! Kevés lett a pénz, kirakta a gyerekeket Nem volt jó propaganda Az édesanya — esetünkben Kovács Éva — Kiskunfélegyházáról Kecskemétre hozza a gyerekeit a rokonokhoz. Kicsik még, a kislány 2 éves, a fiú 9 és fél. Ezért a vasútállomáson beülteti őket egy taxiba, bemondja a címet — Műkert, Csokor utca 20. —, és ad 60 forintot a sofőrnek azzal, hogy legutóbb 50-be került, ennyi tehat elég lesz. Nem lett elég. A gépkocsivezető azonban nem a, legkézenfekvőbb lehetőséget választotta: elviszi a gyerekeket a megadott címre, ahol aztán rendezik a számlát. Nem. A Dutép előtti ipartéíületen, ahol az úttest mellett járda sincs, kitette Őket a kocsiból. Mondván: eddig tartott a 60 forint, innentől kérdezzek meg, merre kell menni, s vágjanak neki gyalog. Rapajka Ervin, akihez a gyerekek rokonlátogatóba igyekeztek, felhívta szerkeiztosé- günket, hogy a példátlan esetről beszámoljon. Nagy nehezen kiderítették, hogy ki volt a taxis — aki nevét nem árulta el, s az a kocsiján sem volt feltüntetve. Piros Polski FIAT-ot vezet, rendszáma NH 81-66. Elmondta: a Kiosznál lehet panaszt tenni. Valóban. De a kérdések enél- k'ül is megfogalmazódnak — s nemcsak a telefonáló, hozzátartozókban —, hogy mi történhetett volna rossz esetben a gyerekekkel. S ilyen rossz bármikor bekövetkezhet. No, és az érintettek tovább is gondolták: akkor, amikor egy-egy akció jó propagandát ígér — romániai segélyszállítmányok, szovjet csapatok elszállítása •i-~, milyen készségesek a taxisok ingyen is. Most két kisgyereket kellett volna még néhány száz méterre elvinni, s persze, kifizették volna a számlát, most kitették őket — menjenek, amerre látnak. V.T. • SZTÁS1990 MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Felhívás nemzeti összefogásra Tisztelt Polgártársaink! Nemzetünk sorsforduló előtt áll: 1990. március 25-én 43 év után először választhatunk szabadon. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy népünk nem fog tudni élni a történelmi lehetőséggel, és elszalasztja az utolsó esélyt arra, hogy polgáraink működőképes demokráciában, jólétben élhessenek. Ismét kísért bennünket a régi magyar átok: a SZÉTHÚZÁS, amikor pártok és „függetlenek” tucatjai elvtelenül, saját érdekeiket előtérbe helyezve tolonganak a HATALOMÉRT! Ezért a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei szervezetei NEMZETI ÖSSZEFOGÁSRA hívják fel a VÁLASZTÓPOLGÁROKAT! A Magyar Demokrata Fórum, elsőként az országban, már megalakulásakor a NEMZET LEGJOBB ERŐIT szólította egybe KÖZÖS CSELEKVÉSRE. E közös cselekvés eredménye, hogy sikerült békés eszközökkel lebontani a diktatúra alapkövét, az egypártot, az MSZMP-t. Eltemethettük tisztességgel az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc hősi halottait. Tárgyalásaink eredményeként kikiáltották a köztársaságot, feloszlatták a munkásőrséget, szabadon megünnepelhettük március 15-ét és október 23-át, kiírták a szabad választásokat. A Magyar Demokrata Fórum nem egyes rétegek, csoportok, hanem az egész NEMZÉT ÉRDEKEIT,. MINDEN EGYES EMBER ÉRDÉKÉIT kívánja SZOLGÁLNI! A Magyar Demokrata Fórum „keresztény párt”, mert a kétezer éves keresztény kultúra és erkölcs értékeit hirdeti és az egyházak jogaikba való visszahelyezését tűzte zászlajára. A Magyar Demokrata Fórum a „kisgazdák, parasztok pártja”, mert a parasztság követeléseinek a szószólója megalakulásától kezdve, és részletes programja van ezek megvalósítására. A földtulajdon visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaik kezébe az első pillanattól a programjában szerepel. A Magyar Demokrata Fórum „a vállalkozók, kisiparosok, kiskereskedők pártja”, mert a vállalkozások támogatásában látja a magyar gazdaság talpraálhtásának egyetlen lehetőségét. Az MDF támogatja a független, önálló ipartestületeket, gazdaköröket. A Magyar Demokrata Fórum a „munkások pártja”, mert azt akarja, hogy a munkások valódi tulajdonosai legyenek az üzemeknek, hogy valóban munkájuk értékét tükrözze jövedelmük. Áz MDF támogatja a munkástanácsokat mint a dolgozói érdekvédelem valódi formáját. A Magyar Demokrata Fórum az „idősek pártja”, mert eltökélt szándéka, hogy megváltoztassa, biztosítási alapra helyezze a nyugdíjrendszert, felemelje az alacsony nyugdíjakat, megszüntesse a nyugdíjakban is meglevő kiváltságokat. A Magyar Demokrata Fórum a „fiatalok pártja”, mert bitosítani kívánja számukra a tanulás, a munka, valamint az önálló életkezdés lehetőségeit, anyagi feltételeit. A Magyar Demokrata Fórum az „értelmiség pártja”, mert felismerte és hirdeti, hogy a szellemi munka elismerése nélkül a nemzet nem emelkedhet fel, ezért vallja, hogy a tudást erkölcsileg és anya- ■ gilag is el kell ismerni. A Magyar Demokrata Fórum a „nemzetiségek pártja”. Minden, hazánkban élő nemzetiségnek megadja az őket megillető jogokat, de ezeket megköveteli a kisebbségi sorban, a határokon kívül élő magyarság számára is az adott országok kormányaitól, népeitől. A Magyar Demokrata Fórum „a vidék pártja”, mert valódi ön- kormányzatot akar minden településnek. A Magyar Demokrata Fórum a „nemzet pártja”, mert minden réteg, minden csoport, és így az egész nemzet minden problémájára, az inflációtól a gyermeknevelésig, az oktatástól a környezetvédelemig konkrét megoldási elképzelése, programja van, melyet, ha bizalmat kap a néptől, a parlamentben és az új kormányban következetesen végrehajt. Az MDF az a párt, amely mindezen gondok megoldására rendelkezik a megfelelő felkészültséggel, és a megfelelő szakemberekkel. A Magyar Demokrata Fórum „európai párt”, mert programja a biztosíték ahhoz, hogy megvalósítása esetén Magyarország piacgazdaságon alapuló, jólétben élő, szabad, idegen csapatoktól mentes, független és demokratikus jogállam legyen. Midezen célok azonban csak úgy valósíthatók meg, ha NEM APRÓZZUK FEL ERŐINKET! Ezért felhívunk minden, saját magáért, családjáért, a nemzetért felelősen gondolkodó VÁLASZTÓPOLGÁRT, hogy FOGJUNK ÖSSZE! E nép a szabad választásokon eddig mindig tudta, ki mellé álljon ...! Az ország jövője, gyermekeink, unokáink jövője most az ÖNÖK KEZÉBEN VAN! Ma az MDF a holnap, rá szavazzanak! MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZETEI NYÍLT LEVÉL Tisztelt dávodi tanácsülés! A fűrész hangjából értesültünk, hogy a dávodi kézüabdapályának árnyat adó fákatkivágják. A favágók szerint mind egy szálig, a tanácselnök szerint csak minden másodikat. Tehát a szervezés tökéletes, ugyanis senki sem tudja, ki intézte el a fák eladását. Szerintünk ez az eljárás teljesen önkényes és nélkülözi a lakóhelyi demokrácia minimumát. A favágást nem beszélték meg sem a környék lakóival, sem pedig az iskolával, amely pedig a terület használója. Véleményünk szerint a pálya íetarolásának az iskola tanulói a legnagyobb kárvallottjai, mert az eddig szép környezetet adó, széltől, portól, tűző naptól védő fákat megkérdezésük nélkül kivágják. A tanulóifjúság egészségvédelme érdekében követeljük a favágások azonnali leállítását. Dávod, 1990. március 8. Magyar Demokrata Fórum szervezete Dávod, Tusa Tibor elnök A MAGYARORSZAGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT VÁLASZTÁSI PROGRAMJA (II.) Mezőgazdaság A fejlett Nyugat-Európát vizsgálva (ahová csatlakozni és felzárkózni sze-' retnénk) megállapítható, hogy az egyes nemzetgazdaságok fő jellemzője és a politikai stabilitás alapeleme a lakosság élelmiszerigényének magas szintű kielégítése. Az agrárreform és új agrárpolitika szükségességét sürgeti a magyar mező- gazdaság jelenlegi válságos helyzete és az a tény is, hogy jól működő mezőgazdaság nélkül elképzelhetetlen az eddig elhanyagolt vidék egészséges fejlődése. A szociáldemokraták gazdasági programjának és ezen belül az agrár- programnak is kiindulópontja, hogy meg kell valósítani a szociális piacgazdaságot, amelynek elmélete, hogy a gazdaság alapvető integrátorai a piac, a töke, a pénz legyenek. Ugyanakkor harcol az ellen, hogy a pénz, a tőke, a kíméletlen verseny mindenek általános mércéje és rendezőelve legyen. Ezért a szociálpolitikának és a mezőgazdaságban támogatásnak fontos szerepet tulajdonítunk. A szociális piacgazdaság kialakításának legsürgetőbb feladata a tulajdonviszonyok radikális reformja. Működőképes gazdaság elképzelhetetlen felelős döntéseket hozó tulajdonos nélkül. Ez azonban nem jelenthet általános privatizálást. A szociáldemokraták szerint kerülni kell a durva beavatkozásokat az agrár- termelés organizmusában, mert annak kihatásai az élelmiszer-termelés súlyos zavarait okozhatják. Ennek elkerülésére a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Csak a súlyos torzulásoknál lehet drasztikusan beavatkozni. Ez azt jelenti, hogy nem kívánunk mindenáron földosztást. A jelenlegi vállalati közös tulajdon felosztása nem lehet azonos a természetbeni vagyon szétosztásával. Ez nagy részben szinte lehetetlen, de ahol a krónikus eredménytelenség megköveteli, ott ezt a lehetőséget sem zárjuk ki. Az állami gazdaságokban a vagyonfelosztást elsősorban részjegyek, értékpapírok formájában szükséges elvégezni. A tulajdonreform során biztosítani kell a dolgozók beleszólási jogait a jövőjük alakításába. A dolgozói részvényvásárlás lehetőségének megteremtésével biztosítani kell a dolgozók részesedését a tulajdonból, ott, ahol a dolgozók is igénylik azt. A dolgozók részvényvásárlásait bankhitelekkel is segíteni kell. Kívánatosnak tartjuk mindezek mellett, hogy az állami szektorban csökkenjen a túl- méretezettség, a monopolhelyzet és a bürokrácia. A vállalkozásszellem hassa át ezt a szektort is. Növekedjen a gazdaságilag önálló részlegek száma, a vállalkozások és a bérletek aránya, amelyben a vagyon- és eredraényérde- keltség jellemzi az ott dolgozókat. A szociáldemokraták helyeslik és támogatják a parasztság föld-magántu- lajdonát. Az erőszakkal szövetkezetekbe kényszerített parasztságnak erkölcsi és vagyoni rehabilitációt kell kapniuk. Ez azonban nem jelentheti a meglévő szövetkezetek szétverését, nem jelentheti a nadrágszíjparcellázást. Technikai okokból nem tartjuk kivitelezhetőnek az eredeti földrész visszaadását. Az új tulajdon alapja csupán a föld és a létrehozott vagyon értéke lehet. Fontos alapelvünk, hogy a helyben élőknek kell saját sorsuk fölött dönteni, a lehetőségeiknek megfelelően az új struktúrát kialakítani. Ahol a feltételek adottak és vállalkozók vannak, ott segíteni kell nemcsak a földek tulajdonjogának megszerzését, hanem az életképes kis- és közép-magángazdaságok létrejöttét is. Különbséget kell tenni azonban a szövetkezeti tag földhöz való joga és a kívülálló földszerzések között. Az évek során jelentős érték- és vagyongyarapításban részt vett alkalmazottaknak is részesülni kell a vagyonból, részvények formájában. Ugyanakkor támogatjuk a paraszttik önkéntes társulásait, szövetkezeteit is, hiszen ez a forma nemcsakjhatéko- nyan működő gazdaság lehet, hanem a kis- és középüzem alapvető érdeke is a szövetkezeti védettség. Vegyes tulajdonú szociális piacgazdaságban a tulajdonformák sokszínű gazdasága alakulhat ki. így: családi magántulajdon, a szövetkezeti formák különböző válfajai, önkormányzati tulajdon, részvénytulajdon, új típusú állami tulajdon és ezek legkülönfélébb kombinációja. A vegyes tulajdonú gazdaság megteremtése során semmiféle átalakulás nem lehet kötelező, de biztosítani kell minden termelőnek az esélyegyenlőséget, a kis- és középgazdaságok kialakulását és fejlődését. A létjogosultság szempontjából a hatékony működtetés legyen a legfontosabb alapelv, így az életképes nagyüzemek léte politikai megfontolás alapján ne legyen megkérdőjelezhető. A szociáldemokrácia szerint a mezőgazdasági termékek piacán az átmeneti időszakban aktív piac- és árpolitikára, átfogó piacrendezésre van szükség. A mezőgazdasági termékek piacát oly módon kell átalakítani, hogy az a közvetlen termelő, valamint a fogyasztók, nem pedig a közvetítők érdekeit szolgálja. Ennek legkézenfekvőbb módja az árutőzsde kialakítása. Az élelmiszer-gazdaság nem rendelhető alá csak a piaci viszonyoknak, hiszen, mint ahogy már .említettük, alapvető feladata van a belső élelmiszer-ellátásban, a vidék népességmegtartásában és ezen keresztül a vidék fejlődésében. Ezért az ágazat támogatási rendszerét nem megszüntetni, hanem új alapokra kell helyezni. Ezt támasztja alá az a gyakorlat is, hogy a világ valamennyi országában támogatást élvez a mezőgazdaság. Erről belátható időn belül mi sem mondhatunk le. Olyan, piacgazdasági modellre épülő, polgári társadalom megteremtésén fáradozunk, ahol érvényesül a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség elve. Olyan jóléti társadalom megteremtése a cél, amelyben a szociális biztonság a legfontosabb értékek egyike. . SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Alacsony, ösztönző adókat! A magyar adórendszer megnyomorítja a háztartásokat, kivált a nagycsaládosokét — és bénítja a vállalkozást. Ez az adórendszer egyszerre ésszerűtlen és igazságtalan. Átalakítása elkerülhetetlen. A szabad demokraták adó- csökkentési programjának lényege, hogy az adóbevételek abban az arányban csökkenthetők, ahogyan a vállalatok támogatására fordított kiadások csökkennek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kedvezőbb adók révén támogatjuk a kis és közepes méretű vállalkozások létrehozását. Nem támogatjuk viszont a költségvetés mankójába kapaszkodó, veszteséges nagyvállalatokat, melyek az adófizető polgárok és a fogyasztók pénzén híznak el.- — A jelenlegi kormányzat úgy érvel: az általános adócsökkentés tovább növelné a költségvetési hiányt, azért az állam nem mondhat le a magas adóbevételekről. Némely ellenzéki párt, így a Magyar Demokrata Fórum szakértői úgy gondolkodnak: ha csökkennek az adókulcsok, nagyobb lesz a beruházási és termelési kedv, és a megugró vállalati haszon alacsonyabb adókulccsal is nagyobb adóbevételt biztosít a költségvetésnek. — Egyik fél sem vet számot a valósággal. Az MDF elgondolása figyelmen kívül hagyja, hogy a termelés zöme ma még pazarló nagy- vállalatokban folyik. Az adócsökkentés itt csupán a veszteséges tevékenységek bővülését eredményezné, mint már annyiszor az elmúlt negyven esztendőben. A kormányzat szószólói viszont azzal nem számolnak, hogy az adók mérséklésével párhuzamosan csökkenteni lehet a vállalatoknak nyújtott kedvezményeket. A személyi jövedelemadó progresszív emelkedése nem szüntethető meg, a közteherviselés érdekében világszerte alkalmazzák. Indokolt azonban olyan adótáblára áttérni, ahol a kulcsok növekedése később indul és kevésbé meredek. 30-35 százalékban végződő és több (például 0,15 és 25 százalékos) kulcsot tartalmazó személyi jövedelemadó-skálát javasolunk, széles sávokkal. — A vállalkozói nyereségadó kulcsát 30-35 százalékban állapítanánk meg. A csökkentést ellensúlyozandó, állami vállalatoknál bevezetnénk az állami tulajdon utáni osztalékot. — Az általános forgalmiadó rendszerét néhány év alatt az Európai Gazdasági Közösségben elfogadotthoz közelítenénk: egy 20 százalékot meg nem haladó és egy 10 százalék körüli kulcsot alkalmaznánk, a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek esetében megtartva a 0 kulcsot. A társadalombiztosítás ön- kormányzatának megteremtésével párhuzamosan a biztosítási és nyugdíjjárulékot valódi társadalombiztosítási hozzájárulássá változtatnánk. A munkavállalóktól ilyen címen elvont jövedelmet mentesítenénk a személyi jövedelemadó alól. A helyi önkormányzat gazdasági alapjaként saját adókivetési jogot biztosítanánk a helyhatóságoknak. A gyermekes családok helyzetének megszilárdítása érdekében bő- vítenénk az adóalap-csökkentési lehetőségeket, és növelnénk a családi pótlék reálértékét. Megfontolt adócsökkentési politikánk hozzájárulna az infláció mérsékléséhez, jávítaná a magán- vállalkozás esélyeit, megszigorítaná az elkényelmesedett állami nagyvállalatok működési feltételeit és—mindenekelőtt—enyhítené a háztartások gondjait, külön figyelve a sokgyermekes családok boldogulásának biztosítására. Szabad Demokraták Szövetsége
