Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 26. SZAVAZÁS 1990 Mi a szavazati jog? A választójogosultak száma, a sza­vazásból kizártak számának 'alkulása egy ország demokratikus berendezke­désének kifejező mérőszáma. Az általá­nos, mindenkire kiterjedő választójo­gokért folyó harc a múlt század máso­dik felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy leg­alább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog általánossága. Magyarországon is nyomon követ­hető ez a politikai harc. A nemesi előjo­gokon nyugvó képviselet helyett a nép­szuverenitás alapján álló 1848—49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát fő­leg vagyoni cenzusokkal '4-5 százalékra zsugorították vissza.-A század végi po­litikai harcokban jelenik meg egyre éle­sebben az általános választójogokért folyó küzdelem, amelyben, már megha­tározó szerepet játszik az alakuló szoci­áldemokrata .párt. A döntést a kor­mányzat elodázza és a kirobbant első világháború miatt félre is teszi. ’1918 —19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általános­ság elvét elfogadjá. A nyitást a Horthy- kormányzat nem tudja halogatni, elő­ször az állampolgárok 30 százaléká­nak, majd a húszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott válasz­tójogot. A valóban általános választó­jogot az 1945. .évi VIII. törvény terem­tette meg, amikor az állampolgárok .56 százálékának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el. Akik nem szavazhatnak Az idén elfogadott választójogi tör­vény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak vá.- lasztójoga van. Ezek közül megfosztja a választójogtól azt 1) aki gondnokság alatt áll, azaz cse­lekvőképessége korlátozott, . -2)-akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltott, 3) akit a bíróság elítélt és szabadság- vesztés büntetését tölti 4) akit a bíróság intézeti gyógykeze­lésre utalt; '- Ezenkívül-kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az állampol­gár, aki külföldön tartózkodik (szava­zókörzeteket ott nem szerveznek) vagy nincs' Magyarországon állandó vágy ideiglenes lakóhelye. (A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehetőségé, ha a szavazás idő­pontjában Magyarországon tartózko­dik;) . Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a választójog általá­nosságát, de jogilag értékelhető kizáró okokat teremt. A megelőző, 1945 utáni választójogi törvények bár biztosítot­ták a választójog általánosságát, de több jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára mérlegelést adó, vagy közigazgatási döntésre alapozott kizáró okot ismer­tek. Bizonytalan jogi kategóriák Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt választójoga a rend­őri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt válasz­tójoga az előzetes letartóztatásban lé­vőnek, pedig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az ártatlanság vélelme alapján nem lehe­tett bűnösnek tekinteni. Az új választó- jogi törvény ilyen kizáró okot nem is­mer, az előzetes letartóztatásban lévők­nek is választójogot ad. A fenti indo­kok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogvatartó intézetek­ben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik. . Bizonytalan jogi kategóriának szá­mított az elmebetegség, hiszen az előző választójogi törvények szerint az elme- betegséget ténykérdésként kellett mér­legelni. Ez többször konfliktushoz ve­zetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteg­gé nyilvánítás ellen. Az új szabályok ilyen mérlegelési le­hetőséget nem adnak, mert ezen a cí­men csak azt foszthatják meg, akit gondnokság alá helyeztek vagy akit a bíróság elmebetegség miatt kényszer­gyógykezelésre utalt. Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan személy is. akit a közvélemény elmebetegnek tart. A szavazati joggal rendelkezők jegy­zékét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hi­vatalból állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg városi tanácsoknak. Az állampolgárnak tehát nem kell sem­mit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell tenni és egy­ben értesíteni kell minden választójo­gosultat arról, hogy a jegyzékre felvet­ték. Az értesítéshez kapcsoltan minden választójogosult „Ajánlási szelvényt” is kap, amellyel általa támogatott jelöl­tet ajánlhat. ,1 Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvettek A választáson csak az a jelölt indul­hat, aki 750 szelvényt, vagyis ennyi tá­mogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező.' Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből vagy valakit jogtalanul vet­tek fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a vb-titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bí­róság hozhat. Ilyen döntés esetén a vb- titkár hivatalból kell, hogy áttegye az ügyet a bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a bíróságnak meghozni. Az így elkészült jegyzéket a szavazó­körönként megalakított szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosultsá­got, mert a választójog az állampolgárt a törvény erejétől illeti meg, mégis gya­korlatilag élhet a szavazati jogával, aki a jegyzéken szerepel. Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a szavazás napja között elveszti vagy meghal, azt a vb-titkár hivatalból törli a jegyzékről. Aki idő­közben állandó lakhelyét megváltoz­tatja, a jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet. Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kér­heti új lakóhelyének megfelelő jegyzék­be való felvételét. Erre az illetékes vb- titkár jogosult, de ezt a választás nap­ján a szavazatszedő bizottság elnöke is megteheti. Hasonló szabályok vannak arra nézve is, ha valaki a választás nap­ján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a jegyzékről. Az igazolás alapján az iga­zolásban szereplő helyiségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem lakóhelyének megfelelő választókerü­letben szavaz, az egyéni választókerüle­ti jelöltekre nem szavazhat, csak a me­gyei pártlistákra. Mindezek a szabályok teljes garanci­át adnak arra, hogy minden nagykorú magyar állampolgár kivéve az aka­ratképzésre alkalmatlanokat és bűntet­teket elkövetőket — szavazhasson. Eb­ből a szempontból a magyar választási rendszerrel szemben semmiféle kifogás nem emelhető, a törvény választási cenzusokat nem alkalmaz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár PALMYRA Szíriában, a fővárostól, Damaszkusztól Mi maradt az egykori Palmyrából? Egy hatalmas kiterjedésű romváros, amelyet szerencsésen „konzervált” a sivatag forró és száraz szele: Bel monumentális templo­ma, az amfiteátrum, a másfél kilométer hosszú, kétoldalt oszlopokkal szegélyezett főutca (sok helyen ma is teljesen épek az oszlopok). Minden úgynevezett pálmyrai stílusban épült: nagy formagazdagságban olvadt össze a hellenisztikus és a keleti építő- és díszítőelem. Palmyra rendszeres feltárása óta rengeteg írásos anyag került napfényre'—jórészt arámiai nyelven —, és mindez nem csák a város nagy kultúrá­jára vetett fényt, hanem arra az egészen bonyolult civilizációra is, amelynek Pal­myra volt egyik fókusza. Érdekes helyi sajátossága az a sírkultúra, amelynek em­lékeit a damaszkuszi Nemzeti Múzeum­ban őrzik. A da­I maszkuszi múzeum egyik termében egy palmyrai sírpalotát építettek fel, benne az egymást váltó nemzedékek élethű, eredeti szobraival. A családi hagyo­mány — időszámí­tásunk első százada­iban — úgy kívánta, hogy a férfiak és a nők még életük vi­rágában mintáztas- ■ sák meg magukat, s majdan ez a szobor 1 zárja le a sírüreget, III amelyben földi ma- radványaik nyugod- I ni fognak. Palmyra- IS báni a helyszínen A családi sirtornyok p® emelkednek, néha ötemeletnyi magas­ságban. Képünkön: Had­rianus római csá­szár (i. sz. 76—138) diadalíve Palffiyrá- ban. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) TITKAI vegye, a gyönyörű és tehetséges Zenobia vette át az uralmat: nagyravágyásának, hatalmi céljainak semmi sem szabott ha­tárt. Egymás után foglalta el az ázsiai , tartományokat és az egyiptomi provinci­át. Császámőnek címeztette magát: a leg­hatalmasabb uralkodó lett a Közel-Kele­ten. Majd mégis fordult a kocka: Aurelia- nus római császár bekerítette Palmyrát, s nem sokkál utána Zenobia menekülés közben fogságba esett az Eufrátesz part- ' ján. Aranybilincsbe verték, úgy kellett vo­nulnia Rómába, az imperátor diadalme­netében. Még sokáig élt kegyelemkenyé­ren Tivoliban. A várost, Palmyrát a ró­maiak feldúlták, majd lerombolták. északkeletre, mintegy 200 kilométerre te­rül el egy ősi, oázis, [ahol egykor milliós város, Palmyra lakói éltek és építkeztek. Ősidők óta ennél a palmyrai oázisnál pi­henhettek meg a Kínából s Indiából a Földközi-tenger felé tartó karavánok. Az ókori kereskedővárost az)i. e. 1. évezred­ben alapították Tadmór néven, amely az i. e. 1. századtól az i. sz. 3 . századáig a mai Szíria keleti részén virágzó, azonos nevű rabszolgátartó állam központja volt. így nőtt a város, de híre tulajdonképpen a 3. században terjedt el az ákkor ismert világ­ban. Fejedelme, Odaenathus szövetségre lépett a rómaiakkal, majd halála után öz­Mi van a tarifaemelés mögött? Beszélgetés Lovász Lázár szegedi vasútigazgatóval A vasút és az ott dolgozók semmivel sincse­nek könnyebb helyzetben, mint a közúti közle­kedésben foglalkoztatottak. Felkerestük Lo­vász Lázárt, a MÁ V Szegedi Igazgatóságának vezetőjét, s arra kértük, avassa be olvasóinkat gondjaikba. — Milyen évet zártak tavaly? — Nem a legjobbat. Igaz, személyszállítási tervünket túlteljesítettük, mind nagyságban, (tehát utasfőben és utaskilométerben is), mind a bevételekben. Áruszállítás­ban azonban jócskán elmaradtunk, több mint 600 ezer tonnával kevesebb árut továbbítottunk a tervezettnél. Különösen a belföldi fuvarozásban jelentős a lemaradás, de az export-, import- és tranzitszállításnál is visszaesés van. — Ennek mi volt az oka? — Áz árufuvarozás nagymérvű visszaesésének — főleg a belföldinél és az importnál — alapvető okát abban látom, hogy az utóbbi időszakban a népgazdaságban olyan változások következtek be, amelyek tovább csök­kentették a szállítási igényeket. Különösen az építői-alap­anyagok: a kavics, a cement, a cementgyártmányok fuva­rozása esett vissza, de rajtuk kívül említhetném még a műtrágya, a fa és az olaj szállítását is. Az exportcsökke­nés pedig nagyban összefügg a Szovjetunió és Magyaror­szág közötti áruforgalomban kialakult tendenciával. A szovjet részről való eladósodás arra készteti a gazdasá­got, hogy egy kissé visszafogottan szállítsunk a Szovjet­unióba. Ennek hatása érződik főleg az italféleségek, de. más egyéb áruk kivitelénél is. A szállítási igények csökke­nése bevételeinket is kedvezőtlenül befolyásolta. — Idén mi várható? — Ez évi feladataink a vasút helyzetéből adódnak. Egy­részt az a gondunk, hogy a vasút évek óta leszálló ágban van. A műszaki-technikai eszközök — vasúti pályák, be­rendezések, kocsik és mozdonyok — állapota romlik, ami az 1990-es esztendőben sajnos tovább fokozódik, talán még nagyobb mértékben, mint az elmúlt vagy az azt meg­előző években. Ez megmutatkozik abban is, hogy idén az állámtól mintegy egymilliárd forinttal kevesebb támoga­tást kapunk, mint tavaly. Itt jegyzem meg, hogy a vasutak közül a MÁV az, amely Európában és főleg Közép-Euró- pában a lehető legkevesebb állami támogatást kapja. Erre jellemzőként hadd említsem meg, hogy az NSZK vasútja egységnyi vonalhosszra ^ vagy akár teljesítményre—tíz­szeresét kapja annak, amit a MÁV. — Ebből adódnak főbb gondjaik? — Igen. Ebben az évben még kevesebb jut beruházásra és fenntartásra, ami oda vezethet, hogy főleg a mellékvo­nalakon és szárnyvonalakon nem tudnak annyit elkölte­ni, mint amennyit szeretnénk, és emiatt esetleg sebesség- korlátozásokat kell bevezetnünk.' A fővonalakon viszont szeretnénk a szinten tartást biztosítani. Sőt, vannak olyan elképzeléseink — amennyiben a feltételeket bizto­sítani tudjuk —, hogy a Budapest—Debrecen és ahhoz kapcsolódva Budapest—Szeged között tervezett Inter­City forgalomban az utasok részére a jelenleginél kedve­zőbb helyzetet teremtünk. Ez azt jelentené, hogy ütemes menetrendben kétóránkénti járatokkal közvetlen gyors- vonati összeköttetést biztosítanánk a'főváros és Szeged között, illetve ceglédi csatlakozással Debrecen térségébe. Gondolom, az utasokat nem érinti ilyen kellemesen a tarifaemelés, amely február első napjaitól kerül beveze­tésre. Az átlagosan 28-30 százalékos tarifanövekedést a vonat típusától és a kilométertávolságtól függően diffe­renciáltan alkalmazza majd a vasút. Efről egyébként a különböző tömegtájékoztatási eszközök mát pontosan beszámoltak. — Sokan kérdezik: miért jutott a vasút erre az elhatáro­zásra? * — Az energiaköltségek, továbbá a bér- és mindenféle anyagköltség növekedése kényszeríti rá a vasutat, hogy árait emelje. Nem beszélve arról, hogy az állami dotáció csökkenése ugyanennyivel növeli a vasút költségeit. Sze­retném hangsúlyozni, hogy ebből a vasútnak egyetlen fillér többlete nem származik, sőt, azzal, hogy a tarifa növekszik, feltehetően az utasok száma csökkenni fog, s mindez bevételeink csökkenésével jár. — Áruszállításban is volt tarifaemelés? — Igen. A január 8-ától bekövetkezett tarifaváltozás átlagosan 30 százalékos emelést jelentett, amely nemcsak a belföldi, hanem az export-, importtarifákat is érinti. Ezenkívül egy sor olyan kiegészítő tevékenységünket is, amely az áruszállítással kapcsolatos, kivételt képez a kocsiálláspénz, ahol nem következett be változás. A tari­faemelés a vállalatokat azért nem érintette nagymérték­ben, mert véleményem szerint a magyarországi áruszállí­tási tarifák a tennék árának szinte elhanyagolható száza­léknyi értékét képvisehk. — A megyét érintik a változások? — Az InterCity-forgalmat már említettem, ha megva­lósul, akkor az Kecskemét és Kiskunfélegyháza lakóit közvetlenül érinti. A korábbi évek gyors ütemű állomás­épület-felújításai — a fenntartási költségek csökkenése miatt —: mérséklődnek, igaz, a megye jelentősebb állomá­sait már rendbe tettük. Idén tovább folytatjuk a kun- szentmiklós—tassi állomásépület felújítását — mondta Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője. Gémes Gábor KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig, 18 órától kedd reggel 8 óráig tart, szom­baton, vasárnap és ünnepnapo- H kon a következő hétköznap reg­gel $ óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488,), köz-, ponti tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek- és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 31), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005), Izsák, dr. Papp Gy. (Izsák, Ber­csényi u. 13. T.: 74-844), Tiszaalpár: dr. Fe­kete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). . ‘ Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. . BAJA: Az ügyeletet a bajai kórház sebé­szeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 11-244), Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes- • nádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: A rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el, KISKŐRÖS: AKossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a szakor­vosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi S. tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskantyúi bete­geket. Kecel, Imíehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4 (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és tele­fonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: A rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: A rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser­tő, Csorna, Szakmár, Úszód é§ Kalocsa be­tegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő,reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12-ig. A fogászati ügyelet- het tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapa- taj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Ha­jós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey-tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszenti ászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ády E. u. 106.), Jász- szentlászló. Szánk': dr. Hajagos-Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5. T.: 31-451). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmohostor, Szeremle: dr. Mayer J. (Baja, Szegedi úti keltető), Nemes­nádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Puncz- man T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszenti- ván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 24.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csá- talja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagyba- racska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ka- sziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunave­cse, Apostag: diT Gulyás A. (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegy­háza, Állampusztai Célgazdaság solti kerüle­te: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mé­száros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene­dek: dr, Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u! 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3., lV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Ispánovity I. (Kecs­kemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszál­lás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszál­lás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécs- ke, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Rad­nóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunj szentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Sza­badszállás, Bajcsy-Zs. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr.^Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Er­dő u. 5. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62-987), Gátér, Pálmónos- tora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petöfi- szállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: ,31-828), Jász­szentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jász- ■szentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31-349), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kos­suth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG- ' ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Kiss E. u. 16. T.: 22-214), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete J. (Borota, Deák F. tf. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Sza­badság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer­tárak tartanak ügyeletet: Kecs­kemét: Szabadság tér'l., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/Ä, Kalocsa! Széche- nyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5„ Kis­kunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Bé­ke tér 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom