Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

' IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Gyorsan és jelentősen csökken a felhőzet. A délnyugati, később északnyugati irányú szél országszerte megerősödik, időnként viharos lesz, majd lassanként mérséklődik. A legmagasabb nappali! hőmérséklet kevéssel 10 fok fölött alakul. Küzdelem a munkanélküliséggel (5. oldal) RENDKÍVÜLI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Román határzárlat A temesvári eseményekről á ro­mán központi lapok kedden sem tettek említést. A Scinteiát olvasva úgy tűnik, mintha nem is történt volna semmi Temesvárott. Folyta­tódott viszont az a központi kam­pány, amely hétfőn indult a Romá­nia Liberában és a Scinteia Tinere- tuluiban: mindkét lap az első olda­lon helyt adott olyan cikknek, amely felhívta az állampolgárok figyelmét az ország törvényeinek tiszteletben tartására. A temesvári eseményekről kevés a pontos információ, ami eljut Bu­karestbe. Változatlanul olyan hí­rek keringenek, hogy a várost to­vábbra is erős katonai és rendőri ellenőrzés alatt tartják, de árusíta- i nak a boltok, nyitva vannak az éttermek és nincs fennakadás a szállodai forgalomban. Javarész­ben eltüntették a tüntetések nyo­mait is. Egyre inkább ténnyé válik, hogy a szombati és vasárnapi megmoz­dulásoknak áldozatai is vannak. Még a szemtanúk elbeszélései alapján sem lehet azonban pontos képet alkotni az áldozatok számá­ról. Mégis valószínű, hogy az áldo­zatok valós száma nem annyi, mint amennyi egyes korábbi, egészen hi­hetetlen adatokról szóló jelenté­sekben szerepelt. Sok az alaptalan híresztelés is, ami annak tulajdo­nítható be, hogy gyakorlatilag le­hetetlen az információk hitelessé­géről meggyőződni. Egyesek arról is beszámoltak, hogy a rendszerel­lenes tüntetésben részt vevők, fő­ként fiatalok, behatoltak a megyei pártbizottság székházába is, ott Nicolae Ceausescu-képeket és iro­dabútorokat törtek össZe és dobál­tak ki az utcára. Mértékadó forrásokból úgy íté­lik meg, hogy ha a helyzet az egész országban „túl forró lett volna”, akkor Nicolae Ceausescu nem uta­zott volna Teheránba. Bukarest­ben nyugalom van, csak megerősí­tett készültségi állapotot lehet ész­lelni. Más varosokból is hasonló értesülések jutottak el a fővárosba. Politikai megfigyelők szerint figye­lemre méltó az a következtetés is, hogy a rendszer „túlélte Brassót is”, és egy vidéki város egy részé­nek megmozdulása nem veszélyez­teti drámai formában Bukarest po­litikai biztonságát. A rendkívüli biztonsági intézke­dések továbbra is érvényben van­nak, azok kiterjednek az ország nagyvárosaira és határövezeteire is. A román külügyminisztérium konzuli főosztálya diplomáciai képviseletek érdeklődésere közöl­te, hogy Románia lezárta határait, átmenetileg szüneteltetik a beuta­zásokat. Csak diplomaták és szol­gálati, tehát hivatalos ügyben uta­zók léphetnek be az országba. A tranzitforgalmat engedélyezik- Az illetékesek nem adtak felvilágo­sítást arra vonatkozóan, hogy mi tette szükségessé az intézkedése­ket, és hogy meddig marad érvény­ben a „határzárlat”. Egyházi válságstáb Tőkés László megmentésére Válságstábot hozott létre kedden a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a temesvári rendkívüli események miatt, valamint Tőkés László és családjának életéért aggódva. Az intézkedés céljáról az MTI-nek elmondották: a válságstáb a nemzetközi egyházi közvéleményt kívánja újra mozgósítani a drámai események miatt és a kormányzatokhoz, valamint az ENSZ-hez kíván fordulni, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az emberi jogok érvényesítése, a temesvári helyzet erőszak-" mentes és békés megoldása, valamint Tőkés László szabadsága érdekében. A Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége táviratban kérte a Refor­mátus Világszövetség segítségét a válságos temesvári események és Tőkés László ügyében. A genfi székhelyű nemzetközi egyházi központok — az Egyházak Világ­tanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája, a Református Vüágszövetség, a Lutheránus Világszövetség — sürgető táviratot juttattak el december 19-én a román miniszterelnökhöz. A dokumentumban sürgetik,i hogy a román miniszter- elnök tegyen meg minden szükséges lépést a lakosság biztonságának és a problé­mák törvényes keretek közti megoldásának érdekében. Továbbá felhívják figyel­mét Tőkés László lelkész és felesége eltűnésére. A nemzetközi egyházi fórumok felhívásához csatlakozott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, s hasonló értelmű táviratot fogalmazott meg a Keresztyén Békekonferencia is. (MTI) Akiért a harang szól Ma este megint megkondulnak a harangok a kecskeméti református temp­lom tornyában. Tőkés László református lelkipásztorért, a temesvári és az er­délyi magyarokért szól tizedik napja országszerte a messzehangzó harangszó. Néhány napja nemcsak az élőkért. A diktatúra ártatlan, szabadságot, de­mokráciát követelő áldozataiért is szolnak immár a harangok. Azokért, akik felemelték szavukat a Ceausescu-rezsim ellen. Azokért, akik szabad ország­ban, szabadon akartak élni, azokért, akikkel rendőrsortűz végzett, akik most már csak mártiromságukkal üzenhetnek a világnak: segítsetek nekünk. „Senki sem külön sziget: minden ember egy rész a kontinensből, a szárazföld j egy darabja." Hemingway ezt az idézetet választotta a spanyol polgárháború­banjátszódó regénye mottójául. John Donne sorainál szebben nem lehetne kife­jezni most az erdélyiek, a magyarok, a románok, a szászok sorsáért aggódók gondolatait: „ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, minthaegy hegyfokot mosnael, vagy barátaid házát, vagy atebirtokod: minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel: ezért hát sose kérdezd; kiért szól a harang: érted szól." Este nyolckor ismét megkondulnak a harangok a magyarországi templo­mokban... ' Noszlopy Nagy Miklós Ülést tart a megyei tanács Bács-Kiskun Megye Tanácsa ma ülést tart. A testület elsőként megvitatja a tanács és végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve­zetének korszerűsítésére tett előterjesztést. Ezt követően a megye tanácsainak jövő évi költségvetési elgondolásairól tárgyal a testület. A tanácsülésen egyéb ügyek vitájára, majd interpellációkra is sor kerül. SHRHBESM A PARLAMENTI ÜLÉSSZAK MÁSODIK NAPJA Elfogadták a kormány 1990-es gazdasági programját Elutasító vélemények a lakásreform tervezetéről Bejelentésekkel kezdődött az Országgyű­lés decemberi ülésszakának második munka­napja kedden reggel 9 órakor, Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott kon­zultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyű­lés megbízatásának lerövidítéséről szóló ja­vaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parla­menti csoportja felhívással fordult az Or­szággyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21—22-ei megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csopor­tok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai prog­ramjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. A TERVHIVATAL ELNÖKÉNEK ELŐTERJESZTÉSE Elhárítható a fizetésképtelenség közvetlen veszélye Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: a most beteijesztett kormányzati javaslat a parlamenti kezdeményezések és javaslatok alapján készült, és ' további erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális alkalmazkodóképességének erősítésé­re, a vállalkozások feltételeinek javítására, az in­duló vállalkozások ösztönzésére, összességében a gazdaság fejlődőképességének további erősítésé­re. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltéte­leinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány — mint azt a beteijesztett program mutatja — fele­lősséget kíván vállalni az átmenet biztosítására. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély, elhárítható, ám ahhoz fontos gazdaságracionali- zálási feladatokat kell elvégezni. Szociális oldalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek le-, szakadásának, további pozídóromlásának meg­akadályozására, és az infláció hatásainak leg­alább részleges kivédésére. E nehéz feladatok fel­vállalását az igazolja, hogy mai ismereteink sze-^ rint nem látszik más, könnyebb, reálisan bejárha­tó út. E feszültségekkel terhes program nem válla­lása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és fogyasztáscsökkenéssel kellene szem­benéznünk, és ami még tragjkusabb: gazdaságunk mély válságba süllyedve hosszú időre elvesztené esélyét a kibontakozásra — mondotta. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismerete­ink szerint biztosítható az elengedhetetlen külföl­di segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő tá­mogatása is. Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai prog­ram négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttműködés várható alaku­lásáról és hatásairól szólva elmondta: az egyes országok közismert gazdasági és politikai nehéz­PARLAMENTI PILLANATOK Mit kívánna a miniszterelnök és mi jut neki? Szünet után Németh Miklós kormányfő sietne be az ülésterembe. Egy kolléga megállítja, s megkérdezi, mit kívánna 1990-re? A miniszterelnök rövid válasza: — Békés átmene­tet a szabad választásokig, egy olyan országot, ame­lyik talpon marad, még akkor is, ha ez kemény áldo­zatokat kíván mindnyájunktól, beleértve engem is. A Petőfi Népétől is egy kérdés, amit csak félig tudok elmondani: Mit gondol, az építési bizottság módosításával elfogadja-e az Országgyűlés a lakástá­mogatás megválasztását? — Látok esélyt rá = feleli Németh Miklós, s már húzza is félre az ajtót takaró nehéz függönyt. A teremben pedig folytatódik a program vitája. Kemenes Ernő, a Tervhivatal elnökének előterjeszté­se után szólt már a bizottsági előadó, s a felszólalók sorában az MSZP-frakció képviselője következik. Kijelentésétől — az MSZP egészében a lakásrefor­mot elfogadhatatlannak tartja, a bizottsági javasla­tot kényszerűségnek tekinti, ráadásul módosító in­dítványa is van — a kormányfő láthatólag alig kap levegőt. Gyors pillantások a tárcák vezetőire, s köz­ben mintha dermedné vált volna a levegő a bársony­székek körül-. Sok biztatót a többi felszólalótól sem kap a központi javaslat. De mindjárt itt a szünet. Németh Miklós valószí­nűleg a legközelebbi kormányülés időpontját közli a' miniszterekkel, majd indul kifelé. Aztán az utolsó padnál még visszafordul, meghallgatva, hogy Berecz János beszámol az MSZMP kongresszusáról, és a parlamenti frakciójuk megalakulásáról, de ezután távozik az ülésteremből. Futva érem utol, s szinte futva teszem fel újra az előző kérdésemet: — Ezek után lát esélyt a javaslat elfogadására? — Látok esélyt—ismétli korábbi szavait a minisz­terelnök. — Hogy ez bejön vagy nem, azt én ma megmondani nem tudom, de látok esélyt. — Az újabb módosításokkal is, amit például a szocialista párt frakciójának szónoka is javasolt? —A módosításokkal is van esély. A kormány még összeül a kérdésben. De a frakció meglepett. Igen, — mondja. Hogy végül mi lesz?... Egyelőre a vita folytató­dik. ' Vícii JÉ I ségei hátráltatják gazdasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkulálhatunk a rubelelszámolá­sú kereskedelmi forgalom ilyen mértékű vissza­esésével. Mindennek hatása alapvetően rázza meg jelentős részben e piacokra" épülő gazdaságunkat. Nagy jelentőségű számunkra, hogy a legutóbbi magyar—szovjet kormányfői találkozó nyomán biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz ; szükséges szovjet import. Egyidejűleg nagy szük­ség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozására, az energiafelhasználásnak a javasolt áremelésekkel is kikényszerített racionalizálására. Ennek ellenére várhatóan az import mérséklő­dése több területen termelési zavarokat okoz, és a kieső rubelimport pótlása terheli konvertibilis- deviza;mérlegünket. ’ —> Élelmiszer-termelésünk és -iparunk szocia­lista piacokra szakosodott termelőinél ugyancsak gondot jelent a rubelelszámolású export jelzett csökkenése. Számításaink szerint az iparban ez körülbelül 2 százalékot is meghaladó termelés- csökkenéshez vezethet; ennyivel kevesebb lesz a megtermelt és a felhasználható jövedelem, és je­lentősen megnő a munkanélküliek száma is. Jövőre: 3,4 milliárd dollár törlesztendő A piacváltási kényszer éppen a legnehezebb időszakban rak ránk újabb terheket. A termelés­ben az átállást a gazdálkodó szervezeteknek első­sorban saját vagyoni jövedelmi és szellemi alapja­iban kell megoldaniuk. Az állam azonban nem hagyhatja magára súlyos, helyenként megoldha­tatlan problémákkal a vállalatokat, hanem meg­felelő feltételeket teremtve segítenie szükséges a szerkezeü átalakulást. Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozásának kérdéseiről szólt: 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti a 1,5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1,9 milliárd dollárt jelent. Összesen tehát körülbelül 3,4 milli­árd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelé- I sünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nélkülöz­hetetlenek tehát a külső erőforrások és a refinan­szírozási hitelek. A szükséges külső erőforrások, a külső finan­szírozás' kérdéseiben meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai program (Folytatás a 2. oldalon) I I I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom