Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 25. A világ Magyarországra figyel (Folytatás az 1. oldalról) MADRID Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája nélkül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A Radio Popular éjszakai műsorában azt elemezték, hogy valójában visszafordíthatatlan-e a változások folyamata Magyarországon. A résztvevők nem zártak ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek. RÓMA Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a budapesti eseményekről. „Új Magyarország született, 33 évvel az 56-os forradalom után” (Corriere della Sera), „Budapest visszatért Európába” (La Repubblica), „Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is akart”. „Az egypárt- rendszer korszakát lezárták Magyarországon” (L’Unitá). Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezésekkel esett tudatos' választásként — egybe, s így mintegy az ’56-os népfelkelés szabadság- és reformköveteleseinek megvalósulásaként fogható fel. A Corriere figyelme kiteljed a lappangó ellentmondásokra is: a tömeg füttyel fogadja a Szovjetunióval való barátságot, de élteti Gorbacsovot. „Az ellenzék leghangosabb szószólói ellenségesek a volt kommunistákkal szemben, megtagadva minden együttműködést, bizonytalanná téve így a fiatal Magyar Köztársaság jövőjét” —írja aggodalmasan, hiányolva a józan mértéktartást. A Corriere úgy látja: Gorbacsovnak nincs választása, a lengyel és magyar reformereket kell támogatnia a csehszlovák és keletnémet ortodoxokkal szemben, ha a peresztrojkát végig akarja vinni. BELGRAD A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Kiemelték, hpgy a módosított alkotmány-értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain túl élő magyarokról. Az újvidéki Magyar Szó budapesti különtudósitója „Felemelő és nagy pillanatoknak” jellemezte a köztársaság kihirdetését, de ugyanakkor rámutatott: amikor Szűrös Mátyás a Szovjetunióval való kapcsolatok további fejlesztéséről szólt, akkor csak fütty hallatszott a térről. * A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. A sajtó továbbra is rendkívül visszafogottan kezeli a magyarországi belpolitikai fejleményeket. A parlament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap október 20-án számolt be, röviden. LONDON Londonban „Egy új és demokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956 és 1989 októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit tv- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybehangzóan az 1956. október 23-án kezdődött népi forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad budapesti megemlékezéseinek egybeesését az alkotmányosan egyen- jogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával. Ezt a fő mondanivalót tükrözi kedden az emlékező és ünneplő tömeggyűlésekről beszámoló budapesti lapjelentések többségének főcíme is: „Éljenzések és könnyek a szabadság új hajnalán” (Daily Mail), „Megindult magyar tömegek éljenzik egy új köztársaság hajnalát” (Financial Times), „Magyar- ország 1956-os forradalma végre önnön birtokába került” (The Guardian), „Kialszik a fény Magyarország vörös csillagán” (The Daily Telegraph). Karacs Imre, a The Independent budapesti tudósítója így kezdi jelentését: „Magyarország tegnap bűntudat, keserűség és diadalmámor kiáradó érzelmei közepette emlékezett meg az 1956-os felkelés 33. évfordulójáról, zarándoklatokkal a múlt csatáinak szentélyeihez és tüntetésekkel teljes nemzeti függetlenséget követelve”. Utalva Szűrös Mátyás ügyvivő államfő beszédének a Szovjetunióhoz fűződő viszonyra vonatkozó részére, Karacs úgy vélekedik, hogy Szűrös Mátyás „elete végéig megemlegeti elszólását”, vagyis azt, hogy'szerinte nem a megfelelő helyen és alkalommal beszélt a Szovjetunióval való zavartalan és kiegyensúlyozott viszony fenntartásának szükségességéről. PRÁGA Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Právo ezt fejtegette kedden: már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23. valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan arra a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé Právo szerint „az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést”. Az újság megjegyezte, hogy sem a Köztársaság téri pártház huszonhárom védőjének alattomos agyonlövetéséről, sem pedig az ellen- forradalmi csoportok lincseléseiről nem emlékeztek meg Budapesten. Hazánkban a dán külügyminiszter Kedd délután kétnapos, nem hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyminisztere. Pozsgay Imre államminiszter röviddel a megérkezés után hivatalában fogadta a dán diplomácia vezetőjét. A dán vendéget üdvözölve Pozsgay Imre kiemelte, hogy olyan időpontban látogatott Magyarországra, amikor az ország jövője szempontjából fontos változások történnek. Uffe Ellemann-Jensen kormánya nevében gratulált a magyar demokratikus átalakulás legfrissebb fejleményéhez, a Magyar Köztársaság kikiáltásához. Mint mondta: Dániában nagy figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, és sok sikert kívánnak a feladatok megvalósításához. A dán külügyminiszter arra kérte vendéglátóját, részletesebben ismertesse meg a magyarországi változások főbb elemeivel. Pozsgay Imre a magyarországi fejlemények egyik legfontosabb jellemzőjeként azt emelte ki: az események felgyorsultak ugyan hazánkban, de biztató, hogy az előzetesen eltervezett gondolatmenetet követik, vagyis az ország nem vált kor- mányozhatatlanná. Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy a magyarországi változások jelentős hatással vannak az európai helyzet alakulására is. Véleménye szerint a kontinens második világháború utáni fejlődésében új szakasz van kibontakozóban, aminek egyik fontos eleme a Magyar Köztársaság kikiáltása. A hazai politikai erőviszonyokat elemezve az államminiszter fontos tanulságnak tartotta, hogy — bár a magyar belpolitikai palettán egyaránt megtalálhatók a sztálinista, fundamentalista szélsőségesek, illetve a mindent vagy semmit hirdetők tábora — egyik szélsőséges irányzat sem jutott irányító szerephez. Ebben jelentős része van a nyü- vánosságnak, a sajtószabadságnak; a magyar tömegtájékoztatás minden véleményt megjelenít,rigy a magyarok maguk dönthetik el, kit követnek. Pozsgay Imre véleménye szerint az MSZMP megszűnésével, az MSZP létrejöttével, illetve a nemzeti kerekasztal mellett született megállapodásokkal reális lehetősége van egy erős balközép kialakulásának, ami a magyar politikai élet jelentős átstrukturálódását eredményezheti. Az államminiszter ezzel kapcsolatban az MSZMP történelmi szerepét hangsúlyozta; hiszen a történelemben példa nélkül álló, hogy egy uralkodó párt, harcok nélkül, lemondott hatalmáról. A vesebetegek helyzete katasztrofális, javaslat egyszeri nyugdíj-kiegészítésre Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Pesta László elnökletével ülést tartott kedden az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Bánffy György (Budapest) javaslata nyomán hosszas vita kezdődött arról, hogy a társadalombiztosítási alap felhasználását milyen formában kellene megoldani. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy felhívja a kormány figyelmét: úgy szervezze a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a társadalombiztosítás ön- kormányzatáról szóló törvényjavaslatot az Ország- gyűlés még 1990 januárjában megvitathassa. A bizottság úgy döntött: javasolja a parlamentnek, hogy —addig is, amíg nem jön létre a társadalombiztosítási önkormányzat — hozzon létre társadalombiztosítási bizottságot, amely őrködik a társadalombiztosítási alap jogszerű, a biztosítottak érdekében álló felhasználása felett. Az ülésen ezt követően a vesebetegek kezelésének helyzetéről szóló minisztériumi előterjesztést vitatták meg. A jelenlegi helyzet érzékeltetésére a meghívott szakemberek, továbbá a Vesebetegek Országos Egyesületének képviselői drámai képet rajzoltak. Elhangzott például, hogy az elégtelen egészségügyi feltételek miatt a vesebetegek egy jelentős része a szó szoros értelmében halálra van ítélve. Amíg például Európában átlagosan egymillió lakosra 41 olyan beteg jut, aki művese-kezelésben részesül, addig’Magyarországon ez a szám 21. Ugyanakkor az NDK-ban például 37, Ausztriában pedig 77„ Magyarországon évente körülbelül 800 a művese-kezelésben részesülők száma a szükséges kétezer helyett. Szó volt arról is, hogy kevés a donor, s az átültethető szerv is. Nem elegendő a transzplantációs állomások száma, s szakemberekből is sokkal több kellene. A bizottság állást foglalt amellett, hogy szükséges a vesebetegekkel foglalkozó speciális orvosi részlegek körének bővítése, az úgynevezett dializáló kapacitás 1995-ig történő megduplázása és a veseátültetés lehetőségeinek gyarapítása. Szükséges azt a devizakeretet is növelni, amely a külföldi gyógyszerek beszerzésére szolgál. A következőkben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság előterjesztésében a nyugdíjasok egyszeri juttatásáról tanácskoztak a képviselők. Az előterjesztés javaslatot tesz arra, miképpen lehetne egyszeri nyugdíjkiegészítést adni a társadalombiztosítási alap bevételi többletéből (ez az idén,' várhatóan 26,2 milliárd forint Jesz), anélkül, hogy az intézkedés az alap egyéb kötelezettségeit hátrányosan befolyásolná. A javaslat szerint a 6 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat élvezőknek (ilyen 2 millió 33 ezer ember van Magyarországon), 2 ezer forintnyi kiegészítést adnának. Különböző összegű egyszeri juttatást kapnának még a rokkantnyugdíjasok, a házastársi pótlékban részesülők, a gyesen lévők, továbbá a családi pótlékra jogosultak. Ez összességében 4 milliárd 728 millió forintnyi kiadást jelentene. A bizottság tágjai végül, kisebb módosításokkal, elfogadták ezt a javaslatot, de a kérdésben — Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter indítványára — végül is nem döntöttek. A miniszter a vita meghallgatása után-képet alkotott -árról, hogy a képviselők körében sok ponton még igen nagy a bizonytalanság, nincsenek minden ismeret birtokában, így abban a helyzetben sem; hogy felelősség- teljes véleményt terjesszenek a parlament elé. A testület megállapodott abban, hogy még az október 30-ai országgyűlési ülésszak előtt újból visszatérnek erre a témára. Köztársaságielnök-jelöltek bemutatkozása Különleges politikai csemegével kívánt szolgálni a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baratt Társaság kedden este, amikor meghívta a Ráday Kollégiumba a pártok köztársaságielnök-jelöltjeit, lehetőséget adva arra, hogy kifejtsék nézeteiket a vitás politikai kérdésekről, s ismertessék programjukat. Nem. a társaság tehet arról, hogy a rendezvény csak félsikert hozott. Vigh Károly, a társaság elnöke rezignáltan közölte, hogy Für Lajost, az MDF jelöltjét a szervezet elnöksége „nem engedte el” mondván: amíg nem írják ki az elnökválasztást, addig semmiféle választási kampányban vagy ahhoz hasonló jellegű nagygyűlésen nem vehet részt. Kulcsár Kálmán, a Hazafias Népfront jelöltje külföldön tartózkodik, Rácz Sándor, a Magyar Október Párt elnökjelöltje viszont ki sem mentette magát, jóllehet, kifejezte részvételi szándékát. Az invitálásnak így tehát csak Pozsgay Imre, az MSZP jelöltje tett eleget, s az esten — bár rá nem számítottak a rendezők — megjelent Utasi István, akit a májusban alakult Haza Párt jelölt a napokban e tisztségre. Elsőként Pozsgay Imre szólt nézeteiről. Széles ívű, az ország nemzetközi kapcsolatait is érintő programbeszédében hangoztatta: azok tudnak a nemzet gondjain a legtöbbet segíteni, akik belátják, hogy az elkerülhetetlen és feltétlenül megteepdő politikai lépések után válaszolni kell a gazdasági kérdésekre is. A nyílt, szabad választások mellett tette le voksát, olyan parlamentáris többség kialakítása mellett érvelt, amely erős és tisztességes kormányt tud létrehozni azon fájdalmas műveletek elvégzésére, amelyek elkerülhetetlenek — bárki legyen is győztese a jövendő választásoknak. Szerinte, ha a válságból ki akarunk lábalni, a magánkezdeményezéseknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak is nagy szerepet kell kapniuk, az azonban nehezen képzelhető el, hogy az egész ország magán- vállalkozó legyen. Sok millió munka- vállalója lesz továbbra is az országnak, mint ahogy a modern Európa minden országában ez a munkamegosztás kényszerű parancsa. A társadalom súlyos gondjai között beszélt az infláció és a hiánygazdálkodás miatt leszakadó rétegekről, az elszegényedés jeleiről. Hangoztatta: aki köztársasági elnök akar lenni, ezekről a kérdésekről nem feledkezhet meg. Utasi István elmondta, hogy pártja május 7-én alakult, s jelenleg kétszáz tagot számlál. Reményét fejezte ki: egy-másfél éven belül a többi párt oly mértékben, polarizálódik, hogy sikerül megerősödniük, ha úgy tetszik, a többiek rovására. Szerinte a ma még inakA választási szerveknek legalább egy hónapra van szüksége, hogy megtarthassak a Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett népszavazást. Ezt Csiba Tibor, a BM Választási Irodájának vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Elmondta, hogy a népszavazást az országgyűlési képviselői választásokhoz hasonló módon bonyolítanák le. Az ország 12 ezer Szavazókörében 5-5 tagú szavazat- számláló bizottság tevékenykedne. Ezekben természetesen a pártok delegáltjai is helyet kapnak. A népszavazásra bocsátott valamennyi kérdésre külön-külön kell a választópolgároknak igennel vagy nemmel válaszolniuk. Csiba Tibor azt is elmondta, hogy készülnek a köztársasági elnök megválasztására is. Ennek időpontjáról tív tömegeket is meg fogják nyerni maguknak. Meghirdetett programjában a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét helyezte mindenek fölé, s az országnak nyugat-európai orientációját tartaná szükségesnek. Olyan kormányt támogatna, amely magában hordozza a nemzeti eszmét, minden pártérdeket félretesz. Fontosnak tartja, hogy az ország minél előbb elnyerje a semleges státust. A jelöltekhez számos kérdést intéztek az érdeklődők. Az elnökválasztással kapcsolatban Pozsgay Imre úgy fogalmazott, hogy az ország fordulatra, változásra, ugyanakkor biztonságra is vágyik. Az október 30-án összeülő Országgyűlés minden bizonnyal e politikai tényeket fogja méltányolni döntésekor. Utasi István nem hagyott kétséget afelől, hogy számára több időre lenne szükség, hogy megismertesse magát. Egyébiránt nem tartotta kielégítő megoldásnak, hogy a későbbiekben a képviselők döntsenek a köztársasági elnökről, szerinte ennek a jognak mindenkor az ország népét kell megilletnie. Pozsgay Imrét megkérdezték: miként vélekedik a Für Lajos kezdeményezte televíziós vitáról. Az MSZP jelöltje méltó ellenfél méltó kihívásának nevezte az indítványt. Kész minden elnökjelölttel a tisztességes szópárbajra, a programok összevetésére, amennyiben a parlament határoz az idei köztársaságielnök-választásról. Utasi István is felhasználta az alkalmat: ő is nyilvános tv-vitára hívta ki Pozsgay Imrét. (MTI) mint ismeretes — legutóbb nem döntött a parlament. Mégis elkészült 8Ó0 ezer aláíróív, amelyen az elnökjelöltek számára léhef az ajánlásokat gyűjteni. Fontos tudnivaló, hogy egy választó- polgár csak egy jelöltet támogathat. Nevét olvashatóan kell az ajánlóíven feltüntetni, emellett szükséges az állandó lakcím, a személyi szám és az aláírás is. Ha az Országgyűlés^ dönt az elnök- választás időpontjáról, azt követően az aláíróíveket a tanácsoktól lehet majd igényelni. Ismeretes, hogy a nemzeti ünnepekről és a címerről is népszavazás dönt majd. Elképzelhető, hogy erre a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott népszavazással egyszerre kerül sor. A végső szót erről várhatóan az Országgyűlés jövő heti. ülésszakán mondják ki. (MTI) Tanácskozás a hazai , nemzetiségek helyzetéről A hazai nemzetiségek főbb gondjait tekintette át a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának e kérdésekkel foglalkozó bizottsága kedden, a Parlamentben. A bizottság megítélése szerint a jog- államiság célkitűzésének megfelelően rendezésre vár az Országgyűlésben a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete, mert az adott rendszer jogaikat nem tudja megfelelően garantálni. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetője e kérdés kapcsán két alternatívát terjesztett elő. A köztársasági elnök mellett létrehozandó — a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőiből álló —'véleményező testület életre hívását a bizottság tagjai elvetették. Másik javaslata r- amely a „behívás” intézményét támasztaná fel — már több támogatóra talált. A bizottság tagjai ezt azért üdvözölték, mert a parlament saját hatáskörben vonná be munkájába a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőit, arról azonban még vita van, hogy egy-egy etnikumot, illetve kisebbséget hányán képviseljenek. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy a behívás intézményéről, szóló javaslatot a kormány elé terjesztik. Szakértőkre vár annak kimunkálása, hogy e tervezet megvalósulásához szükséges-e ismét módosítani az alkotmányt, létrehozhaió-e a választási törvény megbolygatása nélkül. A bizottság ülésén élénk eszmecsere folyt a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény előkészületeiről is. Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy bár a hazai jogalkotás számos résztörvényben rendezte a nemzetiségek jogait, sürgetően szükséges a nemzetközi megállapodásainkkal összhangban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi törvény kidolgozása. Ebben az egyéni jogokon túl a kollektív jogokat is rögzíteni kell, valamennyi együtt-, élő nemzeti és etnikai kisebbség számára. ’ A bizottság ezután a jövő évi nép- számlálással kapcsolatos nemzetiségi igényekről és feladatokról tárgyalt. A valós eredmények megállapítása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal vezetője, Hoós János államtitkár azt javasolta az ülésen, hogy a helyi táriácsi szervek a nemzetiségi településeken, településrészeken az adott nemzetiség nyelvét is beszélő, lehetőleg magukat is a nemzetiséghez tartozónak valló személyeket kérjenek fel számlálóbiztosi teendők ellátására. A nép- számlálás nemzetiségi eredményeit javítaná, ha a nemzetiségi szövetségek helyi aktivistái bekapcsolódnának az adatfelvétel előkészítésébe és lebonyolításába is. Az ajánlásokkal a bizottság tagjai egyetértettek, kérték azonban, hogy a kérdőíven vagy egy csatolt adatlapon a kettős hovatartozás iránt is tudakozódjon a KSH. Gabonaárak A Minisztertanács megállapította az 1990. évi termésre érvényes új hatósági gabonaárakat. Ezek a következők: I. osztályú étkezési búza 5700 Ft/tonna, II. osztályú étkezési búza 5100 Ft/ tonna. A hatósági árakat centrumárként hirdetik meg, eszerint plusz-mínusz 5 százalék eltérés lehetséges. Az új árak a költségemelkedést, s a támogatáscsökkenést ellensúlyozva, jelentős jövedelemnövekedést tesznek lehetővé a gabonaágazat számára. (MTI) ÚJABB 66 EZER ALÁÍRÁS A Szabad Demokraták Szövetségének aláirás-gyűjtési kampánya során újabb 66 ezer aláírást gyűjtöttek egybe, s ezeket kedden adták át a Parlamentben Fodor István alelnöknek. • Az SZDSZ képviseletében Haraszti Miklós elmondta: akciójuk ezzel elérte célját, hiszen kevesebb mint egy hónap alatt sikerült összegyűjteni a tervezett 200 ezer aláírást, sőt ezt a számot hatezerrel meg is haladták. így ezzel befejezettnek tekintik az aláírás-gyűjtési akciójukat. Fodor István — átvéve az aláírásokat tartalmazó hét csomagot — közölte: az aláírásgyűjtés feltehetően orientálta a képviselőket. Bizonyítja ezt a múlt heti ülésszakon hozott számos döntés, így elsősorban a köztársasági elnök intézményéről szóló törvény elfogadása. Emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról nem határozott a Tisztelt Ház, de várhatóan a soron következő ülésszakon e kérdésben is döntés születik. Végezetül hozzátette: a rendelkezések értelmében százezernyi érvényes aláírás esetén kiírható a népszavazás, tehát a 206 ezres szám mindenképpen elegendő. Az aláirások átvételét követően az Országgyűlés irodája továbbította az íveket az Országos Választási Elnökséghez, hogy mihamarabb megállapítható legyen az aláírások hitelessége. (MTI) A választási iroda tájékoztatója A RENDŐRSÉG KÖZLEMÉNYE 1989. október 24-ére virradóra Baján, a Petőfi-szigeteh, a Bácska Bútoripari Vállalat üdülőjének falára ismeretlen személy „Halál a kommunistákra”, a közelében lévő transzformátorszekrényre „Munkát, kenyeret, Grósznak kötelet” feliratokat festett festékszóróval. Ugyancsak ezzel a módszerrel, a Petőfi-szigeti úttörőház falára „Le az úttörőkkel!” feliratot festett. 1989. október 24-ére virradóra Kecskeméten, a Katona József Gimnázium falán elhelyezett, a KMP megalakulására emlékeztető táblát ismeretlen tettes megrongálta. A rendőrség az ismeretlen tettesek felkutatására intézkedik. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KISKUNHALASI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT pályázatot hirdet kereskedelmi osztályvezetőhelyettesi munkakör betöltésére, azonnali belépéssel . PÄLYÄZATI FELTÉTELEK: • szakirányú felsőfokú képzettség, 0 többéves vezetői gyakorlat, • 40 évet meg nem haladó életkor. Az osztályvezető-helyettes tevékenységi körébe a vállalati exporttevékenység bonyolítása tartozik. A kinevezés 5 évre szól, mely alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázat elbírálásánál idegen nyelv ismeretével rendelkezőket előnyben részesítjük. A pályázatot 1989. november 10-éig kell beküldeni a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat személyzeti vezetőjének címére: 6401 Kiskunhalas, Postafiók 21. 2633
