Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3 kon határoz az Országgyűlés a köztár- saságielnök-választás időpontjának ki­tűzéséről, megtárgyalja az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényja­vaslatot, a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlésihatározat-terveze- tet, a földtörvény módosítását, külön­böző más indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket. (Mint ismeretes, a bős—nagymarosi vizlép- csőrendszerrél kapcsolatos állásfogla­lás is az október végi ülésszak napi­rendjén szerepel.) Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a független képviselőcsoport tagjai közti vitára utalva hangsúlyozta: fenntartja korábbi véleményét, és nem érzi indo­koltnak az egyéni választókerületek számának növelését. Kérte képviselő- társait, fogadják el a törvényjavaslatot, hiszen csak így alakulhat ki a sokak által már régen várt parlamenti több­pártrendszer. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti Katona József Gimnázium tanára rámutatott, hogy a választók és a képviselők személyes kapcsolatának az új választási rend­szertől való féltése a régi egypárti rend tapasztalataiból és logikájából ered. A szerepeltolódás következtében a képviselő törvényhozó helyett helyi ér­dekek kijárója volt. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok megerősödé­se után a képviselő és választói közti szoros kapcsolat már nem lesz olyan fontos, mint eddig. Dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), figyelmeztette képviselőtársait: a törvénynek azt is el kell érnie, hogy versenyhelyzetet teremtsen a politikai életben, de ez a verseny ne fajuljon acsarkodássá, kicsinyeskedéssé. A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Má­tyás a javaslatokat véleményezésre ki­adta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának csü­törtöki munkanapja — amelyen Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt — néhány perccel este 7 óra előtt befejeződött. A parlament pénteken, reggel 9 órakor várhatóan határozathozatallal folytat­ja munkáját.' Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójá­nak szerkesztő-riportere úgy ítélte meg, hogy a sarkalatos törvények legsarka- latosabbika a választási törvény, s ezt mutatja az a nagy vihar is, amelyet az előterjesztés kavart. Figyelmeztetett a veszélyre: ebben a viharban felborulhat az a konszenzus, amely az elmúlt hóna­pok egyeztető tárgyalásai során társa­dalmi méretekben megteremtődött. Nálunk ma nem az a legnagyobb gond — hangoztatta —, hogy hány egyéni választókerület legyen, hanem az, hogy a választások útján miképpen lehet elő­segíteni a többpártrendszer kialakulá­sát. Az általános vitában nem kértek többen szót, így a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották. Elsőként Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Máttavidéki Fémművek disz­pécsere tett módosító indítványt. Ja­vaslatának lényege, hogy a választó- körzetekben két névjegyzéket állítsa­nak össze; az egyik az adott területen állandó lakhellyel, a másik az ideigle­nes lakcímbejelentéssel rendelkezőket sorolja föl. Aki az utóbbi lakhelyén kíván élni választójogával, az töröltes­se magát az állandó lakhelyen élők ívé­ről, s erről kéijen igazolást. Akinek pedig nincs állandó lakcintbejelentése, azt az ideiglenes lakhelyén vegyék nyil­vántartásba, s ott szavazhasson. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMŰ) Gépészeti Gyárának igazga­tója a szövegtervezetben rögzíteni java­solta, hogy a választópolgár több egyé­ni választókerületi jelöltet ajánlhat ab­ban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó lakhelye van. In­doklásként hangoztatta: ha a választó- polgár csak egy jelöltet támogat, akkor az valójában már nem is jelölés, hanem már azonmód elkötelezett támogatást jelent. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke a törvény- tervezetnek egy paragrafusával, a sza­vazatszámláló bizottság mellett műkö­dő munkacsoport tagjainak kinevezé­sével kapcsolatban tett javaslatot. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) megismételte: szükségesnek tartja a magyarországi németek, románok, délszlávok és szlovákok demokratikus szövetsége, továbbá a római katolikus, a református és az evangélikus egyház, az izraelita hitfelekezet, valamint a ma­gyarországi kisegyházak parlamenti képviseletét. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.) konkrét módosító indítványt tett az egyéni, il­letve a területi listás választókerületek arányának megváltoztatására: eszerint 203 országgyűlési képviselőt az egyéni, 101-et pedig a területi választókerüle­tekben listán választanának meg. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk). Ráckeve körzeti állatorvosa kompro­misszumos megoldásként ajánlotta, hogy mind az egyéni, mind pedig a területi választókerületekben megsze­rezhető képviselői helyek számát emel­jék fel 172-172-re, az országos listán ennek megfelelően pedig csak 30 man­dátumot lehessen szerezni. Az Országgyűlés nyilatkozata Az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta azt a nyilatkozatot, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. „A magyar Országgyűlés mély felháborodással fogadta, hogy egy röplapon újra nyíltan megjelent a fasizmus, a nyilaskeresztes eszme. Az az emberellenes gondolatkör, amely félreérthetetlenül hirdeti a fajgyűlö­letet, a nemzetek, a nemzetiségek, a népcsoportok közötti kegyetlen leszámolást. Ismételten megbélyegez és bűnbaknak kiált ki zsidókat, cigányokat, kommunistákat, akiknek a röpirat szerint nincs helyük for­málódó társadalmunkban. Mély megdöbbenéssel állapítjuk meg: a II. világháborút m'egelőző évek, majd a világégés véres eseményei sem Voltak elégségesek ahhoz, hogy mindörökre és kitörölhetetlenül száműzzék Magyarországról azt az eszmekört, amelynek következménye százezrek elhurcolása és megsem­misítése volt. Leszámolással fenyegétve meg azokat, akik átélték a Holo­caust haláltáborait, a kitelepitéseket, az időseket és a fiatalokat, mind­azokat, akikre a másság a jellemző. A kibontakozó demokratikus átmenet békés jellegének ellentmonda­na, ha szó nélkül hagynánk ezt az emberek millióinak érzelmét felkavaró eseményt. Határozottan kinyilvánítjuk hazánk népe és a világ közvéle­ménye számára, hogy Magyarország a jogállamiság, az emberi szabadság megvalósulásának útján halad. E nagy figyelemmel kísért, példa nélküli folyamatot veszélyezteti az erőszak, a gyűlölködés bármilyen formája, amely megzavarhatja a kisebbség—többség együttélését országunkban. Tét a valódi demokrácia. Valamennyi felelősen gondolkodó honfitársunk nevében — mint a nép legfőbb választott képviselői — kinyilvánítjuk, hogy elítéljük és kivetjük a tőlünk idegen, egyszer s mindenkorra elfogadhatatlan fasiszta ideológi­át, a fajgyűlöletet, a sovinizmust és ezek bármiféle megnyilvánulását. Kijelentjük, az összes rendelkezésünkre álló eszközzel készek vagyunk fellépni minden ilyen és hasonló provokáció, valamint a fasiszta-nyilas ideológia újraélesztésének próbálkozásai ellen. Meggyőződésünk, hogy olyan gondolatvilágnak, amely embertársaink hitéleti, világnézeti vagy faji diszkriminációján alapul, nincs helye Magyarországon. Az egész népet a pusztulás szélére taszító fasiszta ideológia soha többé nem nyerhet teret ebben a hazában. A történelem nem ismételheti meg önmagát!” rr- szögezi le az Országgyűlés nyilatkozata. Nyílt levél a belügyminiszternek Tisztelt Belügyminiszter Úr! A Bács-Kiskun Megyei Három­oldalú Érdekegyeztető Tanács az önvédelmi fegyverek kérdésében ar­ra a teljesen egybehangzó álláspont­ra jutott, hogy Magyarországon senkinek ne legyen olyan joga, hogy egyéni megítélés alapján dönthessen fegyverviselési jogosultság kérdésé­ben. Ezt a kérdést rendezze körülte­kintő, félreérthetetlen jogszabály minél előbb. A jogszabály olyan szellemben járjon el, hogy szüntesse meg „az önvédelmi fegyver” viselé­sének teljes jogosultságát és magát a fogalmat is. Magyarországon fegyvert csak a közérdek szolgála­tában és csakis szolgálati időben, azaz munkaidőben lehessen viselni. Nem látjuk szükségét annak, hogy bárki odahaza a lakásában, vagy nyugdíjaztatása után magán- tulajdonban kézi lőfegyvert tartson. A levelet az alábbi pártok és szer­vezetek Bács-Kiskun megyei képvi­selői írták alá: Független Kisgazda Párt, Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, Magyar Néppárt, Magyar Szocialista Párt, Fidesz, SZDSZ, Hazafias Népfront, Demisz, és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Alkotmánybíróság Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint: Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmány- védelem különleges eszközének — felállítását a jogál­lam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazság­szolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Ország­gyűlés választja. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom. A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság ha­táskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását a szin­tén törvényként megalkotandó alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar ál­lampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlé­si képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölt­het be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tiszt­séget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárá­sát törvényben meghatározott esetekben bárki kezde­ményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYÉ Széles körű nyomozás A Belügyminisztérium illeté­kes szervei az elmúlt időszakban szélsőséges, fajgyűlölő, az alkot­mányos rend elleni erőszakos cse­lekményekkel fenyegető ismeret­len személyek ügyében folytat­tak, illetve folytatnak nyomo­zást. Az egyik ügyben megállapítot­ták, hogy február végétől kezdő­dően egy ismeretlen férfi több íz­ben CB-rádión és a BM főügyele­tén távbeszélőn az „Illegális Ma­gyar Ellenzék” nevében jelentke­zett. Ultimátumot közölt, amely a kormánnyal és az MSZMP ve­zetésével volt összefüggésben. Ki­látásba helyezte, ha követelésü­ket nem teljesítik, Budapesten el­helyezett robbanószerkezeteket fognak folyamatosan működésbe hozni. A nyomozás során megál­lapították, hogy az ismeretlen személy azonos Szöllősy Imre 40 éves albertirsai lakossal. A férfi kihallgatása során beismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendelkezésre álló adatok alap­ján Szöllősy Imre alaposan gya­núsítható a Btk. 237. paragrafu­sába ütköző, hatóság félrevezeté­se vétség elkövetésével. A nyo­mozó hatóság az ügy vizsgálatá­val kapcsolatos iratokat az ügyészségnek vádemelés céljából átadta. A másik ügyben, a közvéle­mény előtt széles körben ismertté vált és mély felháborodást kivál­tó, a „Magyar Nyilaskeresztes Párt” újjáalakulását kinyilvánító röpirat ügyében széles körben fo­lyik a nyomozás. Az eddigi ada­tok szerint a sajtóhoz és a külön­böző társadalmi szervezetekhez eljuttatott röpirat provokációs célzatú. Feltételezett készítője mögött nem áll szervezett csopor­tosulás. A röpiratban megfogal­mazott követelések faji gyűlölet keltésére izgatnak, zsidók, cigá­nyok, kommunisták nyilvános „felkoncolására” uszítanak. A provokációs célzatot egyebek között az is bizonyítja, hogy a Nyilaskeresztes Pártba való je­lentkezést szolgáló telefonügyeiét három megadott száma a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fi­desz ismert telefonszámai. Az elmúlt napokban a rendőr­ség olyan bizonyítékok birtokába került, amelyek elvezethetnek a bűncselekmény elkövetőjének fel­derítéséhez. Ezt követően — re­mélhetőleg rövidesen — nyilvá­nosságra hozzák a nyomozás megállapításait. Elhunyt Király István akadémikus A Magyar Tudományos Akadé­mia, a Művelődési Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem és a Magyar írók Szövetsége mély megrendüléssel tudatja,, hogy Király István Kossuth- és Állami díjas akadémikus, egyetemi tanár életének 68. évében, csütörtökön el­hunyt. Temetéséről később intéz­kednek. * * * Király István személyében a ma­gyar tudományos élet egyik kiemel­kedő tagját gyászolja. Pályája során pedagógus- és tudósnemzedékeket nevelt igényességre, elvekhez való hűségre. Minden helyzetben kész volt a párbeszédre, a legkülönbözőbb nézetekkel, eszmékkel vitázó szem­besülésre. Pályája első nagyszabású vállalkozása a Mikszáth Kálmánról írt monográfiája. Hosszú ideig érlelt nagy műve a kétkötetes Ady Endre- monográfia, a magyar filológia ki­emelkedő alkotása. Király István nemcsak tudós alko­tóként, hanem nagyhatású pedagó­gusként is ismert volt. Budapesten, Szegeden, majd ismét Budapesten tanított a bölcsészkaron. Tanítvá­nyai közül elhivatott tanárok százai és jeles irodalomtörténészek nemze­dékei kerültek ki. Király István pá­lyája kezdetétől részt vett a magyar kulturális és irodalmi közéletben. Főszerkesztőként irányította a kül­földön is nagy visszhangot keltő Vi­lágirodalmi lexikon című vállalko­zást. Irodalmunk nemzetközi kap­csolatainak erősítésében is részt vett, egyebek között a Szovjet irodalom című folyóirat főszerkesztőjeként. Munkásságát több magasfokú ki­tüntetéssel ismerték el. (MTI) Nem kell engedély a külföldi munkavállaláshoz A Minisztertanács döntött a magyar állampolgárok külföldi munkavállalásáról szóló rendelet és a hozzá kapcsolódó jogszabá­lyok hatályon kívül helyezéséről. Eszerint a jövőben a külföldi munkavállalást megelőzően nincs szükség a magyar hatóság által kiállított munkavállalási engedélyre. Megszűnik a dolgozók kül­földi keresetét terhelő hazautalási kötelezettség is. A nyugdíj-, illetve a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség fenn­marad, s ezt forintban kell fizetni. * * * A magyar munkaerő kiáramlásának természetesen továbbra is határt szabnak a külföldi országokban érvényes, az idegen munka­erő foglalkoztatására vonatkozó szabályok. (MTI) Visszaadják az elkobzott sokszorosítógépeket A Belügyminisztérium kiadja az archívumában őrzött szamizdat- irodalom egyedi példányait az arra jogosultaknak, az elkobzott sok­szorosítógépeket pedig átadja a jo­gi személyiséggel rendelkező szer­vezeteknek. Ezt a Belügyminiszté­rium csütörtökön kiadott közle­ménye tudatja, amely emlékeztet arra, hogy 1983 és 1988 májusa között a területi igazgatásrendé­szeti szervek több mint félszáz olyan sajtórendészeti szabálysérté­si ügyben jártak el, amelyben az elkövetők a demokratikus ellenzék szervezeteihez tartozó személyek voltak. Az eljárások befejeztével az elkövetőket figyelmeztetésben ré­szesítették vagy pénzbírsággal súj­tották, továbbá rendelkeztek a le­foglalt tárgyi bizonyítékok elkob­zásáról és megsemmisítéséről. A közlemény rámutat, hogy a sajtótermékek és az előállításuk­hoz szükséges eszközök megsem­misítése a büntető eljárás, illetve a szabálysértési eljárás során lefog­lalt és elkobzott tárgyak kezelésé­ről és értékesítéséről szóló jogsza­bályok szerint történt. Ezért az en­gedély nélkül előállított sajtóter­mékeket — az archiválás céljából megőrzött egyes példányok kivéte­lével, amelyeket most visszaadnak — megsemmisítették. Az elkob­zott nyomdagépek a Belügymi­nisztérium raktárában vannak. A közlemény végül hangsúlyoz­za, hogy a sajtórendészeti ügyek­ben a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok eljárása nem volt önké­nyes, az megfelelt az akkori hatá­lyosjogszabályi rendelkezéseknek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Nincs magyar sérültje a kaliforniai földrengésnek Változatlanul nincs híradás arról, hogy a keddi kaliforniai földrengésnek magyar sérültje lenne. Wa­shingtoni nagykövetségünk a hivatalos szervek tájé­koztatását kérte a földrengésnél esetleg megsérült ma­gyar állampolgárokról, de csütörtökön, közép-euró­pai idő szerint estig sem azoktól, sem magánszemé­lyektől halálesetről vagy sérülésről szóló híradás kon­zulátusunkhoz nem érkezett. A földrengés térségének közelében dolgozó magya­rok közlése szerint az ott élő ösztöndíjasok, munka- vállalók és családtagjaik körében sérülés nem történt, mindannyian jól vannak. Egyébként a földrengés tér­ségének telefonvonalai mind a belföldi, mind a nem­zetközi forgalomban működnek. Nagykövetségünk továbbra is kapcsolatot tart az amerikai hatóságokkal. • Földrengés Kínában Alig egy nappal az észak-kaliforniai földrengés után, csütörtök hajnalban Kínában is megmozdult a föld. Az ország északi részén fekvő, Datong nevű iparváros közelében volt a rengések epicentruma. Az első rengés a Richter-skála szerinti 5,7-es erősségű volt. Jelentések szerint Datongban 29-en meghaltak és több százan megsebesültek. • KOSÁRLABDA NB I. női mérkőzés KSC—Pécsi VSK 78—68 (35—32) • A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 42. heti nyertes számai a következők: 30, 35, 40, 75, 82 A KÉCSKEI TELEKPANAMA Megyeházi beszélgetések...(?) Hogy mi igaz, és mi nem az egyre kuszábbá váló tiszakécskei telekpanamában, azt majd — remél­hetőleg — megtudjuk a másfél hete tartó bírósági eljárás végén (ítéletet alighanem csak hetek, sőt, talán hónapok múlva hirdetnek). Egyben azonban biztosak lehetnek olvasóink: a Petőfi Népe tudósí­tója azt adja közre a tárgyalásról, ami ott elhang­zott, függetlenül attól, hogy amit ki-ki elmondott, az a későbbi ítélet fényében is igaz lesz-e. Példának okáért a tegnapi tárgyaláson dr. Pet­rezselyem László (a kécskei tanács fegyelmi úton elbocsátott vb-titkára) a panama hátterét tárta föl dr. Feleky István bíró kérdéseire válaszolva. A hallgatás falát talán az a kérdés törte meg, mely így hangzott: — Mennyi erkölcsi alapot érzett arra, hogy Kis- juhász úr (az ügy elsőrendű vádlottja. — A szerk.) fegyelmi elbocsátását megszavazza? — Nem sokat — ismerte be a hajdani vb-titkár, Tiszakécske tanácsi ügyeinek törvényességi őre, majd — hogy úgy mondjuk —kiborította az éj­jeliedényt ... Szavai szerint a rendkívüli vb-ülést — amelyen dr. Kisjuhász elbocsátása volt a kizárólagos napi­rendi pont — megelőzően őt, dr. Petrezselymet a megyeházára hívatták. Név szerint dr. Gajdócsi István elnök, dr. Árvay Árpád vb-titkár. A neveze­tes nap májusban volt, a hangulatot így utólag inkább amolyan atyáskodónak lehetne mondani. A megyei vezetők egy ideig — így dr. Petrezselyem — magukban hányták-vetették meg Tiszakécske ügyeit, majd, miután behívatták (mellesleg április óta gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. Á szerk.), tudtára adták a kollektív bölcsesség álláspontját, mely szerint „a Kisjuhász-ügy végére pontot kell tenni.” Az elvi jelentőségű mondat elhangzása után a kécskei titkárt rövid időre kiküldték a tanácsko­zásról, ám azt a titkárnő mellett üldögélve kristály- tisztán hallotta, amint egy megrendelt telefont e szavakkal adott be: „Árvay elvtarsnak kapcsoltam Harajka megyei főügyész urat”, ebből dr. Petrezse­lyem számára nyilvánvaló volt, hogy az ő — Petre­zselyem — ügyére óhajtottak gyors választ a veze­tők. A történet azzal folytatódik, hogy a telefonálás után ismét a szobába kérették, és e szavakat intéz­ték hozzá (szóvivő: dr. Árvay): „az ő (Petrezse­lyem) esete egészen más, mint Kisjuhászé, ne ag­gódjon, elbocsátani nem fogják. Különösebb bün­tetésre ne számítson, legfeljebb valamicske pénz- büntetést, esetleg felfüggesztett szabadságvesztést kap.” (E szavak hallatán — a tudósítónak úgy tűnt: fanyar humorral — dr. Feleky bíró megje­gyezte: nocsak, tippeket is kapunk ...) A megye­házi — bizalmas, baráti, sőt, atyáskodó^- beszél­getés azzal folytatódott, hogy dr. Petrezselyem af­féle ígéretet kapott, lett légyen bármi is a jövendő Ítélet, vegye nyugodtan készpénznek, hogy azon­nal és természetesen mentesítik a büntetett előélet összes hátrányaitól, ergo: maradhat a tanácsnál, alkalmasint elfoglalhat egy alacsonyabb beosztást, például dr. Kisjuhászét. A történet innen kezdve nem egészen — sőt, úgyszólván teljesen nem — a megállapodottak sze­rint folytatódott, mert ugyan a dr. Petrezselyem ellen indított megyei tanácsi fegyelmi kihallgatás­kor még ugyanezen az atyáskodó hangon beszéltek vele és június 14-én, a megyei vb-ülés előtt is csak biztató szavakat kapott („szó sincs elbocsátás­ról ...”), ám az ülésen arra kellett rájönnie, hogy „ejtették”; az elbocsátást, a hozzávaló ötoldalas indoklással dr. Gajdócsi István már egy héttel az­előtt legépeltette. Esik szó egyébként a telekügyekről is, amelyek­ben — az ügyészség szerint dr. Kisjuhász és dr. Petrezselyem követett el törvénybe ütköző dolgo­kat. A vádlottak egyként állítják: soha a maguk hasznát nem nézték és kizárólag Miskó István elnök utasításait hajtották végre. Ugyanis ha nem hajtották volna végre, nem maradhattak volna állásukban. (így se, de hát ez a történet éppen erről szól. Meg még mennyi minden másról...!) (ba)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom