Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
r'vOc AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 235. szám Ára; 4,30 Ft 1989. október 5., csütörtök AZ AKADÉMIA A SAJÁT ÚTJÁT KÍVÁNJA JÁRNI! Petőfi csontjaihoz még nem nyúlnak Döntés az elnökségi ülésen A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a napokban tartott ülést. Berend T. Iván tájékoztatta az elnökséget arról, hogy Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke felkérte az Akadémiát; vegyenek részt az általuk kijelölt tudományos szakemberek a Petőfi sírhelyére és földi maradványaira vonatkozó szovjetunióbeli és hazai vizsgálatokban. Az elnökségi ülésen elhangzott részletekről Ódze György szóvivőtől érdeklődtem. :, Először is leszögezném: az Akadémia a saját útját kívánja járni. Az elnökség megállapította, hogy a Megamorv Petőfi-expedíció eddig publikált anyagai nem kielégítőek, újabb bizonyosságokra van szükség. Ebben vállal majd szerepet az MTA. Pártatlan bizottságot állítottak össze különféle tudományágak képviselőiből, előzetesen jó néhány név felmerült. — Elárulná, kik kerültek a bizottságba? — Bökönyi Sándor, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója, dr. Eiben Ottó antropológus, egyetemi tanár, Harsányi László, a pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője. A történész és az irodalomtudós személyéről még nem született döntés. — Munkához is láttak? . — Egyelőre még nem. Hamarosan összeülnek majd és kidolgozzák azokat a módszereket, melyeket alkalmazni kell a további vizsgálatok, kutatások során: Meghatározzák majd a kutatáshoz szükséges időt, költségeket is. Koncepciójukról egy hónapon belül tájékoztatják az Akadémia elnökségét. Csak ezután látnak majd munkához. . — Ebből is sejthető, nem egy-két hónapról lesz szó! — Nem hiszem, hogy sokáig elhúzódna majd a vizsgálat. — Véleményem szerint hamarabb a végére járhatnának a vitának, ha az új bizottság Ulan-Udében veimé kezébe a csontokat. — Itt még nem tartunk. Az elnökségi ülésen heves viták támadtak a további munkát illetően is, de arról nem volt szó, hogy kiutazzanak Ulan-Udébe. A szakemberek az eddigi vizsgálatokat nem neveznék tudományos vizsgálatnak, és higgye el, mindenkit a jó szándék vezérel. Azt mondták, ilyen hamar nem lehet határozott kijelentéseket tenni egy megtalált csontvázról. , — Nem hozzák haza a Petőfiének tartott földi maradványokat? — Ez még korai lenne. Majd ha lesz erre javaslat, lehet intézkedni a hazahozatalt illetően. Azt írja meg, az Akadémiának, az elnökségnek nem az a célja, hogy szembeszálljon Morvái Ferenccel, dr. Kiszely Istvánnal, politikai színezete sincs a dolognak. A lényeg: elvégezni a tudományos igényű vizsgálatot. — Bocsásson meg, de Kiszely István tevékenysége ellen tiltakozott az MTA. — Az antropológiai bizottság tiltakozott, az elnökség nem. Mondtam, nem a csatározáson van a hangsúly. — Meddig húzódik a Petőfi-ügy?- Ha kimondják az eredményt: Petőfiről van szó, nem húzódhat sokáig. Mindenesetre pár hónapra szükség lesz ... Borzák Tibor TISZA FŰSZERT-AKCIÓK Öregekért, szegényekért és mindenkiért A Bács-Kiskun és CsOngrád megye élelmiszer- és vegyiáru-ellátásá- ban döntő részt vállaló Tisza Fü- szért gyakorlatában eddig is szerepeltek a vállalat kockázati alapjának terhére rendezett árleszállítások. Most a kereteket bővíteni kívánják, a lehetőségek határáig. A saját kiskereskedelmi egységeikben közvetlenül a kisembereknek s nem a közvetítő kereskedelemnek címezték a kedvezményeket. Október hétfői napjain a diszkontáruházaikban, igy Kiskunhalason és Baján is, a délelőtt betérő, - nyugdíjas-igazolványukat felmutató vásárlók tíz százalékkal kevesebbet fizetnek. Ez ugyanúgy vonatkozik a súrolóporra, mint a színes televízióra. Kecskeméten a diszkontáruház megnyitása után várhatók hasonló kedvezmények, Kalocsán nyílt vásárlási napot terveznek. A „Mindenkiért” akció kollektív bevásárlási lehetőséget jelent. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények . és magánvállalkozások dolgozói alapvető élelmiszereket, vegyi cikkeket, konzerveket, szörpöket, üdítőket és borokat nagykereskedelmi áron vehetnek, egység- csomagos nagytételi megrendelés alapján. Eddig általában a szak- szervezet vállalkozott a lebonyolításra, de más munkahelyi közösségek is kezdeményezhetnek. Az igényekkel a Füszért-fiókoknál lehet jelentkezni. A tavalyi visszhangon felbuzdulva, karácsonyra ismét ajándékcsomaggal lepik meg a legrászorultab- bakat. A városi tanácsok adják a címeket, Kecskeméten kétszázat, Baján Kiskunhalason és Kalocsán százat-százat. Ez utóbbi kezdeményezésüket országossá kívánják tenni, kereskedelmi partnereiket a csatlakozásra buzdítják. A 7,5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító, kétmegyés vállalat 8-10 millió forintot szán akcióinak és más megszokott engedményeinek finanszírozására. T. Sz. I. IájŐ^ JfacskernfeL; Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-országokkal folytatandó 1991—1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előteijesztést tárgyalt meg a magyar—szovjet Kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról. A kormány személyi kérdésekről határozott. (MTI) (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon) Lezárult egy korszak de milyen következik? Kongresszus előtti beszélgetés dr. Szabó Miklóssal, az MSZMP megyei első titkárával Menekültügyi megállapodást írt alá hazánk Genfben 1989. október 4-én Genfben a Nemzetek Palotájában két megállapodást írt alá a Magyar Népköztársaság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A menekültek letele- ’pítése a Magyar Népköztársaságban elnevezésű egyezményt a magyar kormány nevében Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának megnyitására vonatkozó megállapodást Varga István nagykövet, illetve a Főbiztosság részéről Jean-Pierre Hocké látta el kézjegyével. Az egyezmények aláírását követően a menekültügyi főbiztos meleg szavakkal üdvözölte hazánkat a menekülteknek nyújtott támogatásunkért és hangsúlyozta együttműködésünk jelentőségét a világ menekültügyi problémáinak megoldásában. Gál Zoltán államtitkár kijelentette, hogy hazánk messzemenően figyelembe veszi az emberi jogokat biztosító nemzetközi normák rendszerét. Emberi jogi politikánknak különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a humanitárius elvek betartására egyaránt, kötelezettséget érzünk mind belpolitikai,, mind pedig nemzetközi téren. A magyar törvényhozást az a cél vezérli, hogy teljes összhangot valósítson meg a nemzetközileg elfogadott emberi jogi normák és a magyar jogrendszer között. Gál Zoltán államtitkárt fogadta Jean Martenson főtitkárhelyettes, az Emberi Jogi Központ igazgatója is. Holnap reggel Budapesten összeülß Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa. Nem túlzás azt mondani, hogy a tanácskozást óriási érdeklődés előzi meg belföldön és külíöldön egyaránt. Az érdeklődés természetesen különböző, aszerint, bogy ki (vagy kik) mit várnak, mit remélnek, mit szeretnének a kongresz- szustól. Az kétségtelen, bogy nem egy kongresszus lesz ez a sorban, hanem történelmi jelentőségű tanácskozás. Mégpedig elsősorban a nép, a nemzet történelme szempontjából, s másodsorban a párt szempontjából. Ez utóbbiból azért, mert aligha kétséges, bogy ez lesz az MSZMP utolsó kongresszusa. Amint az közismert, Bács-Kiskun megyében is megválasztották a küldötteket, akik az utóbbi betekben a kongresszusi dokumentumtervezetek fölött több ízben is rendeztek vitát, beszélgetéseket; álláspontokat alakítottak ki különféle kérdésekben. Nincs helyünk és módunk ezeknek a vitáknak a teljességét közreadni, de egy nappal a kongresszus előtt mindenképpen szükséges, bogy beszélgessünk dr. Szabó Miklóssal, a küldöttcsoport vezetőjével, a megyei pártbizottság első titkárával arról, bogy melyek (voltak) azok a kérdések, amelyek a viták, megbeszélések csomópontjait képezték? — Milyen a párttagság, s ezen belül a küldöttek hangulata, hogyan vélekednek az ország, az MSZMP helyzetéről? — Nemcsak a küldöttek, nem is csupán a párttagság, hanem bízvást állíthatom, hogy a politika iránt érdeklődő, azt nyomon követő emberek meghatározó többségének az a véleménye, hogy hazánkban lezárult egy korszak. Ezt érzik, tudják, tapasztalják. E korszak lezárulásához az is hozzátartozik, hogy az MSZMP története is választóponthoz érkezett, a pártban is lezárult egy korszak. Kérdés, hogy milyen volt ez a negyven év? Ennek a minősítése két szélsőség között ingadozik: vannak, akik csakis az eredményeket hajlandók tudomásul venni, s vannak, akik kizárólag a kudarcok évtizedeinek könyvelik el a múltat. Úgy gondolom, az igazság valahol a kettő között húzódik meg. Akit nem csupán az indulatai vezérelnek, annak be kell látnia, hogy voltak, vannak eredmények, de azoknak az erőknek, amelyek ezeket létrehozták, már nincsenek tartalékaik, kimerültek. Ugyancsak tagadhatatlan, hogy voltak kudarcok, óriási hibák, sőt bűnök is. A megyei küldöttek tanácskozásain ezek így fogalmazódtak meg. — Mit várnak a küldöttek, s mit várhatunk mi, úgymond „egyszerű emberek” a kongresszustól? — A várakozás óriási és sokszínű. Ezt érzik a küldöttek, s tudják, történelmi felelősség nehezedik rájuk, hiszen az ő szavazataikon is múlik, melyik kérdés merre dől el. Közbevetőleg megjegyzem, hogy a küldöttek összetétele sem a megyében, sem pedig országosan „nem fedi le” az egész párttagságot. De mindenki azt várja a kongresz- szustól, hogy például néhány kiemelkedően fontos kérdésre eligazító választ adjon. Ilyen kérdés a többi között, hogy merre menjen az ország. Mert ez igen nagy, mondhatnám sarkalatos kérdés. Vannak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a meglevő alapokon, a meglevő állami, politikai és gazdasági rendszert kell életképessé tenni. Aztán vannak, akik a nyugati típusú polgári demokráciára esküsznek, az annak megfelelő tulajdonviszonyokkal. Az első változat már nem megy, mert amint említettem, az az út járhatatlan, nincsenek tartalékai. A második gazdasági káoszhoz vezetne, hiszen az 1947-es tulajdonviszonyokhoz visszamenni képtelenség. (Folytatás a 2. oldalon) BERLINI DÖNTÉS: Kiutasítás az NSZK-ba Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti: „Az NDK kormánya úgy határozott, hogy a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó személyeket kiutasítja az NSZK-ba” i jelentette szerda délután az ADN hírügynökség. A csehszlovák kormánnyal egyeztetett lépést a közlemény a nagykövetségen lévő gyermekek sorsával indokolja. Eszerint ők „nem tehetők felelőssé az őket szükséghelyzetbe sodró szüleik lelkiismeretlen tettéért”. Az NDK kormánya elvárja az NSZK kormányától, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén biztosítható a nagykövetségek normális, a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelő ügyrendje. Az ezzel ellentétes praktikák csak arra jók, hogy megzavarják az európai népek egymás mellett élését. Ezzel tisztában kellene lenniük mind a bonni politikusoknak, mind azoknak, akik efféle üzelmekben részt vesznek H hangzik a közlemény. Nyugati forrásokból szemtanúkra hivatkozva azt közölték, hogy a délután Prágából induló különvonatok tervezett útvonala mentén (DrezdaI§Karl-Marx- Stadt—Zwickau—Reichenbach—Plauen) több százan várakoztak a reggeli órákban, arra számítva, hogy felugorhatnak a nyugatnémet határ felé tartó szerelvények egyikére. A rendőrség időközben mind az útbaeső állomásokról, mind pedig a pályatest mellől eltávolította a potenciális kivándorlókat, és nagy erőkkel biztosítja az érintett vonalon a vonatok akadálytalan továbbhaladását. TANÁCSÜLÉS FELEGYHAZAN Ahol a magánvállalkozónak sem éri meg? A lakossági szolgáltatás szerepelt elsőként tegnap, a délutáni órákban tartott tanácsülés napirendjén Kiskunfélegyházán. A városháza dísztermében rendezett nyilvános ülésre ezúttal — és mint elhangzott, a továbbiakban mindigS- hivatalosak voltak az ellenzéki szervezetek, pártok, köztük az MDF és a Kisgazdapárt képviselői is. „A szolgáltatási színvonal emelése államigazgatási úton lényegesen nem befolyásolható.” A napirend írásos előterjesztéséből idézett mondat kapcsán több kérdést is feltettek a tanácstagok, akik általában azt firtatták: mi ennek az oka? Dr. Kardos András tanácselnök válaszában utalt arra, hogy az olyannyira áhított piacgazdaság, a szabad vállalkozások egyértelműen csak a nyereséges területek fenntartására ösztönzik a szolgáltatókat is. Konkrét példa: a Textil- tisztító Kisszövetkezet bezárja egy lakótelepi felvevőhelyét, mert ráfizet. A magánvállalkozók tisztes megélhetést akarnak, következésképpen ők is a jövedelmező üzletágakba fektetik pénzüket. Ott nyitják meg műhelyüket, üzletüket, ahol jelentős a forgalom. A tanács a megszűnő szolgáltatásokra új vállalkozókat kereshet. Gyorsíthatja az engedélyezési eljárást, mérsékelheti az üzletek bérleti díját, de nem fizetheti a vállalkozó helyett a veszteséget. Az ellátatlan területeken szolgáltatók korábbi adókedvezménye megszűnt, a társadalombiztosítási hozzájárulások pedig jelentős mértékben megnövekedtek. A napirend vitája során kérdés hangzott el arról is, hogy igaz-e a pletyka: a textiltisztító felvevőhelyén kocsma nyílik. A tanács vezetői cáfolták a híresztelést. Mint mondták, a szegedi textiltisztítók-. kai tárgyalnak a helyiség hasznosításáról. A tanácstagok kérdéseket szerettek volna intézni a városban dolgozó szolgáltatók, azaz a gépjárműjavítók, a cipészek, a ruhajavítók, a személyszállítók, a személyi szolgáltatók képviselőihez is. Megállapítást nyert azonban, hogy meghívásuk ellenére csupán az Építőipari Szövetkezet vezetője jött el a tanácskozásra. A továbbiakban a végrehajtó bizottság számolt be az 1987—88- ban végzett munkájáról, majd megtárgyalták az állatok tartásáról szóló új tanácsi rendeletet. A bejelentések között az október 23-án, azaz a város felszabadulásának évfordulóján esedékes ünnepi tanácsülés áthelyezéséről döntött a testület. Idén nem ebben az időpontban rendezik meg, helyette Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának évfordulóján, legközelebb tehát 1990. február 4-én kerül sor a testület tanácskozására. A Pro Űrbe díjakat is akkor adják majd át. Végezetül határoztak arról, hogy a pedagógusok bérét a városi tanács — a megyei tanács által adott három százalékon túl /„-W további három százalékkal emeli. N. N. M. ELLENTMOND A KIJELENTÉSEKNEK A románok nem koszorúznak velünk Magyar tiltakozás Az aradi vértanúk kivégzésének 140. évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorában a kormány kezdeményezte, hogy október 6-án az aradi emlékműnél a magyar állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével megemlékezésre kerüljön sor. A Külügyminisztérium diplomáciai úton idejekorán tájékoztatta az elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt is, hogy az évfordulón közös magyar—román megemlékezés is legyen. A javaslatra — legfelsőbb szintű döntésre hivatkozva — román részről elutasító választ adtak. Közölték, a román fél nem kíván közös megemlékezést, és azt sem teszi lehetővé, hogy az MNK Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a kormány, valamint a pártok, társadalmi szervezetek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen róják le kegyeletüket a nemzet mártírjai emléke előtt Lehetőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete október 6-án, a korábbi években követett gyakorlat szerint koszorút helyezzen el az aradi vértanúk emlékművén. Jelez-* ték: nem szándékozzák megakadályozni magánszemélyek beutazását és azt, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki tiszteletüket az emlékhelyen. Őszi István külügyminiszterhelyettes szerdán magához kérette loan Chirát, az RSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és tiltakozott a sajnálatos, elfogadhatatlan döntés miatt. Kifejtette, hogy az nincs összhangban a kapcsolataink javítását óhajtó román kijelentésekkel, és ellentétben áll azzal a román részről is hangoztatott szándékkal, hogy közös akciókkal, az összekötő elemek felkutatásával igyekezzünk viszonyunkat javítani. (MTI)
