Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

r'vOc AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 235. szám Ára; 4,30 Ft 1989. október 5., csütörtök AZ AKADÉMIA A SAJÁT ÚTJÁT KÍVÁNJA JÁRNI! Petőfi csontjaihoz még nem nyúlnak Döntés az elnökségi ülésen A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a napokban tartott ülést. Berend T. Iván tájékoztatta az elnökséget arról, hogy Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke felkérte az Akadémiát; vegyenek részt az általuk kijelölt tudományos szakemberek a Petőfi sírhelyére és földi maradványaira vonatkozó szovjetunióbeli és hazai vizsgálatokban. Az elnökségi ülésen elhangzott részletekről Ódze György szóvivőtől érdek­lődtem. :, Először is leszögezném: az Akadémia a saját útját kívánja járni. Az elnökség megállapította, hogy a Megamorv Petőfi-expedíció eddig publi­kált anyagai nem kielégítőek, újabb bizonyosságokra van szükség. Eb­ben vállal majd szerepet az MTA. Pártatlan bizottságot állítottak össze különféle tudományágak képviselőiből, előzetesen jó néhány név felme­rült. — Elárulná, kik kerültek a bizottságba? — Bökönyi Sándor, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója, dr. Eiben Ottó antropológus, egyetemi tanár, Harsányi László, a pécsi Or­vostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője. A történész és az irodalomtudós személyéről még nem született döntés. — Munkához is láttak? . — Egyelőre még nem. Hamarosan összeülnek majd és kidolgozzák azokat a módszereket, melyeket alkalmazni kell a további vizsgálatok, kutatások során: Meghatározzák majd a kutatáshoz szükséges időt, költségeket is. Koncepciójukról egy hónapon belül tájékoztatják az Aka­démia elnökségét. Csak ezután látnak majd munkához. . — Ebből is sejthető, nem egy-két hónapról lesz szó! — Nem hiszem, hogy sokáig elhúzódna majd a vizsgálat. — Véleményem szerint hamarabb a végére járhatnának a vitának, ha az új bizottság Ulan-Udében veimé kezébe a csontokat. — Itt még nem tartunk. Az elnökségi ülésen heves viták támadtak a további munkát illetően is, de arról nem volt szó, hogy kiutazzanak Ulan-Udébe. A szakemberek az eddigi vizsgálatokat nem neveznék tudo­mányos vizsgálatnak, és higgye el, mindenkit a jó szándék vezérel. Azt mondták, ilyen hamar nem lehet határozott kijelentéseket tenni egy megtalált csontvázról. , — Nem hozzák haza a Petőfiének tartott földi maradványokat? — Ez még korai lenne. Majd ha lesz erre javaslat, lehet intézkedni a hazahozatalt illetően. Azt írja meg, az Akadémiának, az elnökségnek nem az a célja, hogy szembeszálljon Morvái Ferenccel, dr. Kiszely István­nal, politikai színezete sincs a dolognak. A lényeg: elvégezni a tudomá­nyos igényű vizsgálatot. — Bocsásson meg, de Kiszely István tevékenysége ellen tiltakozott az MTA. — Az antropológiai bizottság tiltakozott, az elnökség nem. Mondtam, nem a csatározáson van a hangsúly. — Meddig húzódik a Petőfi-ügy?- Ha kimondják az eredményt: Petőfiről van szó, nem húzódhat sokáig. Mindenesetre pár hónapra szükség lesz ... Borzák Tibor TISZA FŰSZERT-AKCIÓK Öregekért, szegényekért és mindenkiért A Bács-Kiskun és CsOngrád me­gye élelmiszer- és vegyiáru-ellátásá- ban döntő részt vállaló Tisza Fü- szért gyakorlatában eddig is szere­peltek a vállalat kockázati alapjá­nak terhére rendezett árleszállítá­sok. Most a kereteket bővíteni kí­vánják, a lehetőségek határáig. A saját kiskereskedelmi egységeik­ben közvetlenül a kisembereknek s nem a közvetítő kereskedelemnek címezték a kedvezményeket. Október hétfői napjain a disz­kontáruházaikban, igy Kiskunha­lason és Baján is, a délelőtt betérő, - nyugdíjas-igazolványukat felmuta­tó vásárlók tíz százalékkal keveseb­bet fizetnek. Ez ugyanúgy vonatko­zik a súrolóporra, mint a színes te­levízióra. Kecskeméten a diszkont­áruház megnyitása után várhatók hasonló kedvezmények, Kalocsán nyílt vásárlási napot terveznek. A „Mindenkiért” akció kollektív bevásárlási lehetőséget jelent. A vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények . és magánvállalkozások dolgozói alapvető élelmiszereket, vegyi cikkeket, konzerveket, ször­pöket, üdítőket és borokat nagyke­reskedelmi áron vehetnek, egység- csomagos nagytételi megrendelés alapján. Eddig általában a szak- szervezet vállalkozott a lebonyolí­tásra, de más munkahelyi közössé­gek is kezdeményezhetnek. Az igé­nyekkel a Füszért-fiókoknál lehet jelentkezni. A tavalyi visszhangon felbuzdul­va, karácsonyra ismét ajándékcso­maggal lepik meg a legrászorultab- bakat. A városi tanácsok adják a címeket, Kecskeméten kétszázat, Baján Kiskunhalason és Kalocsán százat-százat. Ez utóbbi kezdemé­nyezésüket országossá kívánják tenni, kereskedelmi partnereiket a csatlakozásra buzdítják. A 7,5 mil­liárd forintos forgalmat lebonyolí­tó, kétmegyés vállalat 8-10 millió forintot szán akcióinak és más meg­szokott engedményeinek finanszí­rozására. T. Sz. I. IájŐ^ JfacskernfeL; Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tá­jékoztatót hallgatott meg a társa­dalmi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-országokkal folytatandó 1991—1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előteijesztést tárgyalt meg a magyar—szovjet Kereskedelmi és pénzügyi mecha­nizmus átalakításáról. A kormány személyi kérdések­ről határozott. (MTI) (Szóvivői tájékoztató a 2. olda­lon) Lezárult egy korszak de milyen következik? Kongresszus előtti beszélgetés dr. Szabó Miklóssal, az MSZMP megyei első titkárával Menekültügyi megállapodást írt alá hazánk Genfben 1989. október 4-én Genfben a Nemzetek Palotájában két megálla­podást írt alá a Magyar Népköztár­saság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A menekültek letele- ’pítése a Magyar Népköztársaság­ban elnevezésű egyezményt a ma­gyar kormány nevében Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a Menekültügyi Főbiztosság buda­pesti irodájának megnyitására vo­natkozó megállapodást Varga Ist­ván nagykövet, illetve a Főbiztos­ság részéről Jean-Pierre Hocké lát­ta el kézjegyével. Az egyezmények aláírását köve­tően a menekültügyi főbiztos meleg szavakkal üdvözölte hazánkat a menekülteknek nyújtott támogatá­sunkért és hangsúlyozta együttmű­ködésünk jelentőségét a világ mene­kültügyi problémáinak megoldásá­ban. Gál Zoltán államtitkár kijelen­tette, hogy hazánk messzemenően figyelembe veszi az emberi jogokat biztosító nemzetközi normák rend­szerét. Emberi jogi politikánknak különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a humanitárius elvek be­tartására egyaránt, kötelezettséget érzünk mind belpolitikai,, mind pe­dig nemzetközi téren. A magyar törvényhozást az a cél vezérli, hogy teljes összhangot valósítson meg a nemzetközileg elfogadott emberi jogi normák és a magyar jogrend­szer között. Gál Zoltán államtitkárt fogadta Jean Martenson főtitkárhelyet­tes, az Emberi Jogi Központ igaz­gatója is. Holnap reggel Budapesten összeülß Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIV. kongresszusa. Nem túlzás azt mondani, hogy a tanácskozást óriási érdeklődés előzi meg belföldön és külíöldön egyaránt. Az érdeklődés természetesen különböző, aszerint, bogy ki (vagy kik) mit várnak, mit remélnek, mit szeretnének a kongresz- szustól. Az kétségtelen, bogy nem egy kongresszus lesz ez a sorban, hanem történelmi jelentőségű tanácskozás. Mégpedig elsősorban a nép, a nemzet történelme szem­pontjából, s másodsorban a párt szempontjából. Ez utóbbiból azért, mert aligha kétséges, bogy ez lesz az MSZMP utolsó kongresszusa. Amint az közismert, Bács-Kiskun megyében is meg­választották a küldötteket, akik az utóbbi betekben a kongresszusi dokumentumtervezetek fölött több ízben is rendeztek vitát, beszélgetéseket; álláspontokat alakí­tottak ki különféle kérdésekben. Nincs helyünk és mó­dunk ezeknek a vitáknak a teljességét közreadni, de egy nappal a kongresszus előtt mindenképpen szükséges, bogy beszélgessünk dr. Szabó Miklóssal, a kül­döttcsoport vezetőjével, a megyei pártbizottság első titkárával arról, bogy melyek (voltak) azok a kérdések, amelyek a viták, megbeszélések csomópontjait képez­ték? — Milyen a párttagság, s ezen belül a küldöttek hangulata, hogyan véleked­nek az ország, az MSZMP helyzetéről? — Nemcsak a küldöttek, nem is csupán a párttagság, hanem bízvást ál­líthatom, hogy a politika iránt érdeklő­dő, azt nyomon követő emberek meg­határozó többségének az a véleménye, hogy hazánkban lezárult egy korszak. Ezt érzik, tudják, tapasztalják. E kor­szak lezárulásához az is hozzátartozik, hogy az MSZMP története is választó­ponthoz érkezett, a pártban is lezárult egy korszak. Kérdés, hogy milyen volt ez a negyven év? Ennek a minősítése két szélsőség között ingadozik: van­nak, akik csakis az eredményeket haj­landók tudomásul venni, s vannak, akik kizárólag a kudarcok évtizedeinek könyvelik el a múltat. Úgy gondolom, az igazság valahol a kettő között húzó­dik meg. Akit nem csupán az indulatai vezérelnek, annak be kell látnia, hogy voltak, vannak eredmények, de azok­nak az erőknek, amelyek ezeket létre­hozták, már nincsenek tartalékaik, ki­merültek. Ugyancsak tagadhatatlan, hogy voltak kudarcok, óriási hibák, sőt bűnök is. A megyei küldöttek ta­nácskozásain ezek így fogalmazódtak meg. — Mit várnak a küldöttek, s mit vár­hatunk mi, úgymond „egyszerű embe­rek” a kongresszustól? — A várakozás óriási és sokszínű. Ezt érzik a küldöttek, s tudják, törté­nelmi felelősség nehezedik rájuk, hi­szen az ő szavazataikon is múlik, me­lyik kérdés merre dől el. Közbevetőleg megjegyzem, hogy a küldöttek összeté­tele sem a megyében, sem pedig orszá­gosan „nem fedi le” az egész párttagsá­got. De mindenki azt várja a kongresz- szustól, hogy például néhány kiemelke­dően fontos kérdésre eligazító választ adjon. Ilyen kérdés a többi között, hogy merre menjen az ország. Mert ez igen nagy, mondhatnám sarkalatos kérdés. Vannak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a meglevő alapokon, a meglevő állami, politikai és gazdasági rendszert kell életképessé tenni. Aztán vannak, akik a nyugati típusú polgári demokráciára esküsznek, az annak megfelelő tulajdonviszonyokkal. Az el­ső változat már nem megy, mert amint említettem, az az út járhatatlan, nincse­nek tartalékai. A második gazdasági káoszhoz vezetne, hiszen az 1947-es tu­lajdonviszonyokhoz visszamenni kép­telenség. (Folytatás a 2. oldalon) BERLINI DÖNTÉS: Kiutasítás az NSZK-ba Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti: „Az NDK kormánya úgy határozott, hogy a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó személyeket kiutasítja az NSZK-ba” i jelentette szerda délután az ADN hírügynökség. A csehszlovák kormánnyal egyeztetett lépést a köz­lemény a nagykövetségen lévő gyermekek sorsával indokolja. Eszerint ők „nem tehetők felelőssé az őket szükséghelyzetbe sodró szüleik lelkiismeretlen tetté­ért”. Az NDK kormánya elvárja az NSZK kormányá­tól, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén biztosítható a nagykövetségek normális, a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelő ügyrendje. Az ezzel ellentétes praktikák csak arra jók, hogy megzavarják az európai népek egymás mellett élését. Ezzel tisztá­ban kellene lenniük mind a bonni politikusoknak, mind azoknak, akik efféle üzelmekben részt vesznek H hangzik a közlemény. Nyugati forrásokból szemtanúkra hivatkozva azt közölték, hogy a délután Prágából induló különvona­tok tervezett útvonala mentén (DrezdaI§Karl-Marx- Stadt—Zwickau—Reichenbach—Plauen) több szá­zan várakoztak a reggeli órákban, arra számítva, hogy felugorhatnak a nyugatnémet határ felé tartó szerelvények egyikére. A rendőrség időközben mind az útbaeső állomásokról, mind pedig a pályatest mel­lől eltávolította a potenciális kivándorlókat, és nagy erőkkel biztosítja az érintett vonalon a vonatok aka­dálytalan továbbhaladását. TANÁCSÜLÉS FELEGYHAZAN Ahol a magánvállalkozónak sem éri meg? A lakossági szolgáltatás szerepelt elsőként tegnap, a délutáni órákban tartott tanácsülés napirendjén Kiskunfélegyházán. A városháza díszter­mében rendezett nyilvános ülésre ezúttal — és mint elhangzott, a továb­biakban mindigS- hivatalosak voltak az ellenzéki szervezetek, pártok, köztük az MDF és a Kisgazdapárt képviselői is. „A szolgáltatási színvonal eme­lése államigazgatási úton lényege­sen nem befolyásolható.” A napi­rend írásos előterjesztéséből idé­zett mondat kapcsán több kérdést is feltettek a tanácstagok, akik ál­talában azt firtatták: mi ennek az oka? Dr. Kardos András tanácsel­nök válaszában utalt arra, hogy az olyannyira áhított piacgazdaság, a szabad vállalkozások egyértelmű­en csak a nyereséges területek fenntartására ösztönzik a szolgál­tatókat is. Konkrét példa: a Textil- tisztító Kisszövetkezet bezárja egy lakótelepi felvevőhelyét, mert ráfi­zet. A magánvállalkozók tisztes megélhetést akarnak, következés­képpen ők is a jövedelmező üzlet­ágakba fektetik pénzüket. Ott nyitják meg műhelyüket, üzletü­ket, ahol jelentős a forgalom. A ta­nács a megszűnő szolgáltatásokra új vállalkozókat kereshet. Gyorsít­hatja az engedélyezési eljárást, mérsékelheti az üzletek bérleti dí­ját, de nem fizetheti a vállalkozó helyett a veszteséget. Az ellátatlan területeken szolgáltatók korábbi adókedvezménye megszűnt, a tár­sadalombiztosítási hozzájárulások pedig jelentős mértékben megnö­vekedtek. A napirend vitája során kérdés hangzott el arról is, hogy igaz-e a pletyka: a textiltisztító felvevőhe­lyén kocsma nyílik. A tanács veze­tői cáfolták a híresztelést. Mint mondták, a szegedi textiltisztítók-. kai tárgyalnak a helyiség hasznosí­tásáról. A tanácstagok kérdéseket szerettek volna intézni a városban dolgozó szolgáltatók, azaz a gép­járműjavítók, a cipészek, a ruhaja­vítók, a személyszállítók, a szemé­lyi szolgáltatók képviselőihez is. Megállapítást nyert azonban, hogy meghívásuk ellenére csupán az Építőipari Szövetkezet vezetője jött el a tanácskozásra. A továbbiakban a végrehajtó bi­zottság számolt be az 1987—88- ban végzett munkájáról, majd megtárgyalták az állatok tartásá­ról szóló új tanácsi rendeletet. A bejelentések között az október 23-án, azaz a város felszabadulásá­nak évfordulóján esedékes ünnepi tanácsülés áthelyezéséről döntött a testület. Idén nem ebben az idő­pontban rendezik meg, helyette Kiskunfélegyháza várossá nyilvá­nításának évfordulóján, legköze­lebb tehát 1990. február 4-én kerül sor a testület tanácskozására. A Pro Űrbe díjakat is akkor adják majd át. Végezetül határoztak ar­ról, hogy a pedagógusok bérét a városi tanács — a megyei tanács által adott három százalékon túl /„-W további három százalékkal emeli. N. N. M. ELLENTMOND A KIJELENTÉSEKNEK A románok nem koszorúznak velünk Magyar tiltakozás Az aradi vértanúk kivégzésé­nek 140. évfordulójához kap­csolódó rendezvények sorában a kormány kezdeményezte, hogy október 6-án az aradi em­lékműnél a magyar állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével megemlékezésre kerüljön sor. A Külügyminisztérium diplo­máciai úton idejekorán tájékoz­tatta az elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt is, hogy az évfordulón kö­zös magyar—román megemlé­kezés is legyen. A javaslatra — legfelsőbb szintű döntésre hivatkozva — román részről elutasító választ adtak. Közölték, a román fél nem kíván közös megemléke­zést, és azt sem teszi lehetővé, hogy az MNK Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a kormány, valamint a pártok, társadalmi szervezetek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen ró­ják le kegyeletüket a nemzet mártírjai emléke előtt Lehető­séget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete október 6-án, a korábbi évek­ben követett gyakorlat szerint koszorút helyezzen el az aradi vértanúk emlékművén. Jelez-* ték: nem szándékozzák meg­akadályozni magánszemélyek beutazását és azt, hogy virág­csokrokkal fejezzék ki tisztele­tüket az emlékhelyen. Őszi István külügyminiszter­helyettes szerdán magához ké­rette loan Chirát, az RSZK bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivőjét, és tiltako­zott a sajnálatos, elfogadhatat­lan döntés miatt. Kifejtette, hogy az nincs összhangban a kapcsolataink javítását óhajtó román kijelentésekkel, és ellen­tétben áll azzal a román részről is hangoztatott szándékkal, hogy közös akciókkal, az össze­kötő elemek felkutatásával igyekezzünk viszonyunkat javí­tani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom