Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

■ IDŐJÁRÁS: \ Központi Meteorológiai Intézet jelenti: esős, hűvös idő Előrejelzés az ország területére ma estig: Többnyire borult, párás jáo várható, sokfele ísmétlőáő esővel, Záporesővel. Az északt, északkeleti szél megerősődtk. néiiol viharossá fokozódható ú A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium és a Bajai Meteorológiai Főállomás jelenti: Oktober l-%tKeeskeméten a középhőmérséklet 8,4 (az SÓ éves átlag 12ff), a legmagasabb hőmérséklet 15,0 Celsius-fok volt. A napsütés 1 óra, csapadék 0,3 milliméter. Tegttap reggel 7 órakor 7,9, 13 órakor 8,9 fokot mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet 7(9 fok vök. A tengerszintre átszámított légnyomás 1005,2, változatlan. Október 7-én, Baján a középhőmérsékiet 9,9 (az 50 éves átlag 12.9), a legmagasabb hőmérséklet Í6,6 Celsius-fok volt A napsütés 1.3 óra, a csapadék 0,8 milliméter vett Tegnap réggel 7 órakor 9£, 14 órakor Wß2; fokot mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet 8,9 téli rom A tengerszintre átszámított légnyomás 1002 — erősen süllyedő. POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 239. szám Ara: 4,30 Ft 1989. október 9., hétfő AZ ALAPSZABÁLYRÓL ÉS A PROGRAMNYILATKOZATRÓL Vita a Magyar Szocialista Párt kongresszusán „Új októberi forradalom” — a londoni BBC ezzel a mondattal kommentálta a Magyar Szocialista Párt szombat esti megalakulását, megjegyezve: ezzel Magyaror­szágon vége 40 év kommunizmusának, a Himnusz hangjai Nagy Imre, Kádár János és Lukács György pártját búcsúztatták. A moszkvai Pravdában ezzel szemben semmit sem közöltek az MSZP megalakulásáról, noha Gorbacsov berlini látogatása miatt eleve később volt lapzártájuk. Kínában igen részletesen tájékoztattak a történ­tekről — nem fukarkodva a bíráló szavakkal —, ám az információ csupán bizalmas jellegű, s a kiválasztottakhoz jutott el. Japán az alkalmat kihasználva gazdasági segítséget jelentett be Magyarország számára — a világvisszbang tehát vegyes. Az MSZP — hangsúlyozzák világszerte — nem kommunista párt, hiszen elveti a proletárdiktatúrát, a bürokratikus pártállam módszereit, a demokratikus centraliz­must. Nem meglepő módon éppen ezek az új elvek vezettek azonnal éles — baloldali — bírálathoz, s talán maga Grósz Károly is emiatt szavazott az MSZP ellen, később azt is bejelentve, hogy nem kíván az új párt tagja lenni. A Kádár János Társaság — melytől már az MSZMP is elhatárolta magát — nem késlekedett annak bejelen­tésével, bogy kommunista párt szervezésébe kezd (reményeik szerint Ribánszki Róberttel, Petress Sándorral, sőt, Berecz Jánossal is együttműködve), és állítólag egy csoport tovább kívánja vinni az MSZMP nevét is. Az új párt létrejöttével kialakult helyzetet politikai elemzők nem tartják kristály- tisztának, nem történt ugyanis világos személyi elhatárolódás a különféle frakciók között. Igazából majd a vezető szervek összetételéből lehet komolyabb következteté­seket levonni, bár ezek összeállítása a kulisszák mögötti könyökcsatától cseppet sem mentes. Annyi világosan látszik, akár csak a tévé képernyője előtt ülve is, bogy hirtelen mindenki reformer — illetve annak mondja magát. Október végéig, novem­ber elejéig eldől, hányán vállalják az új párt tagságát, s persze még a kongresszuson várható válasz számos további — jövőre vonatkozó — kérdésre. A tegnapi vita az alapszabály- és a programtervezetről folyt. A Magyar Szocialista Párt kong­resszusa vasárnap ügyrendi javaslat­tal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfog­lalását tolmácsolva a nyílt, demok­ratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfoga­dott változattal szemben (ez az el­nökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. ' Ezzel biztosítanák azt, hogy a kong­resszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondotta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, He­ves, Szolnok, Győr-Sopron és Ko­márom megye küldöttei is támogat­ták. Kovács László, az ügyrendi bi­zottság elnöke Gubcsi Lajos felveté­sére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kong­resszus már nagy többséggel megho­zott s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gub­csi Lajos által jávasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslé­sével találkozott. Gubcsi Lajos érve­lését, miszerint az egyéni, nyílt jelö­léssel lenne demokratikusabb a vá­lasztás, azzal is cáfolta, hogy a ko­rábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítvá­nyának elfogadásával az elnökség­ben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. O maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összeállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a' kijelentését, miszerint küldöttcso­portjuk egyöntetűen támogatta vol­na kezdeményezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a javaslatot, ami­nek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellenszavazattal és SS tartózkodással elvetette az indít­ványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a „Törté­nelmi utunk tanulságai”, valamint a párt tervezett programnyilatkozatá­nak dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. Több küldöttcsoport úgy nyilat­kozott, hogy hajlandó lenne lemon­dani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogal­mazott meg. Ezért elegendőnek tar­tanák azt a megoldást, hogy a prog­ramnyilatkozat részleteivel kapcsola­tos észrevételeiket a küldöttek jut­tassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét. Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írás­ban tegyék meg észrevételeiket - rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóvá­hagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredménye­ként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a prog­ramnyilatkozat tervezetéhez minden­ki írásban tegye meg javaslatát, de az ily módon átdolgozott szöveget teijesszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály­tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Re­formszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresz- szus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen. Egyet­értett azzal, hogy a fegyveres testüle­tekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tar­talmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elké­szüljenek a kiegészítő mellékletek- a fegyelmi, etikai szabályozás —, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapszabály részeként is meg­fogalmazva i|É jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tu­dásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegye­nek vagyonnyilatkozatot is a megvá­lasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismétel­ni. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapsza­bály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga de­0 Ülésezik a kongresszus. „A kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról” Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalé­kát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért Az átfogó és gyökeres társadal­mi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizo­nyult elvektől és módszerektől. Szakit a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradékta­lanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a sza­badságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományai­nak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi szabadság- jogok eszméi nem állíthatók szembe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac ellenőrizetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturális értékeken. A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkom­munista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Működé­sének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége. Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá, a tagsá­ga által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az európai baloldal szerves részének tekinti magát. Kész a demokratikus szocializmus céljait követve, a jogállam törvényeit mindenkor tiszteletben tartva, valamennyi együttműkö­désre vállalkozó erővel összefogni, hogy az ország kijusson a válságból. Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű parlamenti de­mokrácia kiépítéséhez. A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Ma­gyar Szocialista Párt megalakulását. A Magyar Szocialista Párt meg kívánja tartani és hívja soraiba mindazo­kat, akik egyetértenek programjával, elfogadják alapszabályát * * * A kongresszus után kerüljön sor a Magyar Szocialista Párt bejegyeztetésé­re. Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti. Ezért 1989. október 31-éig össze kell hívni az alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával hitelesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szocialista Párt tagjává válik. Az MSZP tagjai 1989. november 10-éig szabad választásuk alapján —- szükség szerint — hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken készítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg vezetői­ket és küldötteiket, vitassák meg a választásokra való felkészülés módját. BUDAPEST, 1989. OKTÓBER 7. mokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker remé­nyében birkózzon meg a társadalmi válsággal. A vidék esélyegyenlőségéért plat­form képviselője kiegészítésként ja­vasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetősé­gét, és jelezte, hogy a vidék tagoza­tot be kívánják jegyeztetni. A to­vábbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése — amely nem ad módot hozzászólások­ra a programnyilatkozat-tervezethez — „hermetikusan” elzárja az új ar­cok megjelenésének, a bemutatko­zásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a szemé­lyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kong­resszus. Hoch Róbert kifejtette: az Össze­fogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel. Bejelen­tette, hogy az Összefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Ko­rábban többször hangsúlyozták: ar­ra törekednek, hogy az MSZMP-t - nem a névhez ragaszkodva — megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hoz­zájárulniuk. Kőhalmi Ferenc a Reformszövet­ség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben —jólle­het, az alapszabály ezt kimondta — mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresz- szus között a Központi Bizottság he­lyettesítette e plénumot. Ezzel kap­csolatosan úgy vélte, hogy a korábbi­akban mindig az operatív hatalom­nak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világo­san megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevé­ben szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egy­mással ellenkező véleményt fogal­maztak meg. így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. El­hangzott olyan vélemény, hogy a me­gyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el — az (Folytatás a 2. oldalon) Nincs kormányválság Kora délután futótűzként terjedt el — több más mellett — az a hír, hogy a kormány több tagja, köztük Glatz Ferenc művelődési miniszter is lemondott. Ugyanakkor később arról is értesültem, hogy a művelődési tárca vezetője — a megyei tanács elnökének meghívá­sát elfogadva — időpont-egyeztetés után, a közeljövőben Bács- Kiskun megyébe látogat. Ez utóbbi információ cáfolni látszik az előbbit. Mi az igazság? — kérdeztem a minisztert. — Nem mondtan le, szó sincs rólaM&szögezte le nyomatékkai Glatz Ferenc —, miért mondtam volna le? A kormánynak arról kellett és arról kell beszélnie, hogy miként tudjuk fenntartani az ország működőképességét e pártváltozásban. Nekünk nemcsak párt­ban kell gondolkodni, hanem országban és nemzetben, parlamentben és más pártokban. E döntés tehát nem érinti a párt és a kormány viszonyát, ezért aztán el is határoztuk, hogy mi, miniszterek a kongresszusról nem nyilatkozunk. * * * Miközben e tudósításomat diktáltam, a kongresszusi teremben Németh Miklós miniszterelnök a kormányválságról szóló híreket a plenáris ülésén is megcáfolta, bejelentvén: kormányválság nincs, a kormány a helyén van, dolgozik, és sikeres munkát kíván a kong­resszusnak. (Váczi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom