Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

Kétszer ül össze az Országgyűlés októberben Az Országgyűlés elnöke az al­kotmány 22. paragrafusának 2. be­kezdése alapján 1989. október 31- én 10 órára összehívta az Ország- gyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan megtárgyalja — a kormány előter­jesztésében — a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájé­koztatót. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi ülésszak — korábbi döntésnek megfelelően — október 17-én folytatódik — az Országgyű­lés októberben kétszer ül össze. (MTI) Miniszterelnökök az NSZK-ból Ötszázmillió márkás hitel Németh Miklós miniszterelnök meghívására csütörtökön Buda­pestre érkezett Max Streibl bajor és Lothar Späth baden-württembergi miniszterelnök. A tartományi mi­niszterelnökök kíséretében több üzletember is hazánkba látogatott. A magyar és az NSZK-beh dele­gációk tagjai a Parlamentben elő­ször közös megbeszélést folytat­tak. Ezután Németh Miklós szűk- körben tárgyalt a bajor és a baden- württembergi miniszterelnökökkel a további együttműködés lehetősé­geiről, elsősorban a kultúra, az ok­tatás, a nyelvi és a menedzser- képzés területén. Ez idő alatt a kül­földi politikusok kíséretében érke­zett üzletemberek magyar partne­reikkel szakértői megbeszéléseken vettek részt. A tárgyalásokat követően a Par­lament Kupolacsarnokában Bar- tha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Elmar Prasch, a Bajor Egyesületi Bank Elnökségének tagja és Hans Diet­mar Sauer, a Baden-Württember- gi Tartományi Hitelbank elnökhe­lyettese 500 millió márka hitelről szóló keretmegállapodást; Beck Tamás és Lothar Späth pedig a Budapesten létesítendő Baden- Württemberg Kereskedelmi Ház­ról írt alá szándéknyilatkoza­tot. A megállapodások tartalmát a tartományi miniszterelnökök saj­tótájékoztatón ismertették az új­ságírókkal. A sajtótájékoztatót követően a vendégek tiszteletére Németh Mik­lós ebédet adott. Lothar Späth és kísérete csütör­tök délután elutazott Budapestről. (MTI) A FÖLDMŰVES IS KIKAPÁLJA A GAZT, EGY HÉT MÜLVA MÉGIS ÚJRA NŐ! Szükség van-e fogyasztói érdekvédelemre? Tegnap Budapesten, a Kereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertette első félévi ellenőrzésük ta­pasztalatait Mátrai Lajos, az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vezetője. Arra a kérdésre, hogy amikor az ország gazdasága vál­sággal küzd és ebben a helyzetben a kereskedelemben is ter­jed a korrupció, szükség van-e egyáltalán fogyasztói érdek- védelemre, az előadó érzékletes hasonlattal felelt:—A föld­műves is kikapálja a gazt, egy hét múlva mégis újra nő! A kereskedelem- és szolgáltatásbeli „gazok” jó tápta­laja az infláció, amelyben ki-ki kénye-kedve szerint emeli az árakat. Amellett, hogy a Magyarországon forgalma­zott termékek négyötöde szabadáras, a versenyen alaku­ló piac létrejöttéig harácsolhatnak a vásárlók vámszedői. Ezt mutatta a megyei felügyelőségekhez és a minisztéri­um Vásárlók Irodájához érkezett 1275 közérdekű bejelen­tés és panasz is, amelyeknek nagy része helytálló volt. Az idei ellenőrzések nyomán a fogyasztók megkárositásáért minden negyedik eladót vagy boltvezetőt megbüntettek különböző összegű, 1100-2600 forint bírsággal, összesen 21 millió forint bírságot róttak ki. Miért? Az okok sokfélék. A leggyakoribb az árdrágítás. En­nek számít az is, ha valamilyen élelmiszernek lejárt a minőségmegőrzési ideje, nem ér annyit, mégis változatlan áron értékesítik. Más kereskedők nem árengedménnyel adnak el bizonyos termékeket, noha ők így kapták. Míg Nyugaton nem hagyják bizonytalanságban a vevőt, nagy táblákra felírják az arakat, nálunk általában csak „meg­mondják”. Az átjelzéseket mintha eldugták volna vala­hová! Nemritkán egymás közt beszélik meg: mit mennyi­ért adjanak. Szinte napról napra jutnak előnytelen (és reménytelen) helyzetbe a vevők. Budapesten turisták el­lenőrizetlenül árusítottak általuk külföldről behozott dé­ligyümölcsöt; terjed a megtévesztő márkajelzés használa­ta egyes ruházati termékeken és híradástechnikai cikke­ken; díszes, külföldi dobozokban kerülnek forgalomba js- drágán^ olcsó itthoni áruk. Mértéktelen haszonra való törekvés jellemzi ma a ke­reskedelmet és a vendéglátást. Egyre több eszpresszó válik kocsmává. Az idén a presszóknak csaknem a fele nem felelt meg az osztályba sorolás követelményeinek. A győri vendéglátó üzletekben minden ötödik italmérő mérce lyukas volt, a helyi kereskedelmi és piacfelügyelő­ség megállapítása szerint. Elhangzott a tájékoztatón az is, hogy egy alkalommal Berliner sörnek címkézve adtak el Kőbányai világos sört az egyik ABC-ben. Nemrég pedig a Dreher sör felhígítása adott okot gyanúra. Túlságosán is világos és gyenge ízű volt. Felvizezték? Régebben csak á bor „szenteléséről” hallottunk. Ma már a sört is ... ? De hát hogyan foghatná le a vásárlókat becsapó ter­melő vagy forgalmazó kezét az a társadalmi ellenőr, aki ingyen dolgozik munkaidő után, s akit — helyenként — ajándékcsomaggal várnak? Szóba hozták a tájékoztatón az építőanyag-forgalmazók rendkívül magas nyereségét is. Hogyan tettek rá szert? — kérdezték a jelen lévő—köztük kereskedelmi lapoknál dol­gozó — újságírók. „Úgy — válaszolta Mátrai Lajos , hogy a gyengébb faárut jobb minőségűként értékesítették.” Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség szerint erősíteni kell a fogyasztók jogainak védelmét — már tettek is lépéseket ennek érdekeben: a jogos fogyasz­tói panaszokat késlekedve intéző vállalatok vagy szövet­kezetek vezetőit is megbírságolják —, s javasoljak a jelen­legi legnagyobb, 10 ezer forint bírság 30 ezerre való emelését. (Kohl) PRÁGAI MENEKÜLTVONATOK Tízezren a második hullámban Tegnap a reggeli órákban ncgyczerölszáz NDK-nicnc- külttel Prágából megérkeztek az első vonatok az NSZK-beli Hof városába. A bonni belügyminisztérium szóvivője meg­közelítőleg tízezer menekült jövetelére számit az áttelepülés- nek ebben a nagy második hullámában. A szóvivő a nyugatnémet rádióállomások jelentései szerint nem tudta megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint incidensekre került sor a szerelvényeknek a keletnémet terü­leteken való áthaladása közben. Néhány helyen a pályatest mentén várakozó NDK-állam- polgárok fel akartak ugrani a vonatokra. Összesen hat em­bernek sikerült is az utasok segítségével feljutni, mert néhány vonatajtó nem volt lezárva: az utasok felhúzták ugró­kapaszkodó honfitársukat. Szabályos közelharcot vívott csütörtökre virradó éjszaka az NDK rohamrendőrsége a drezdai főpályaudvarra beha­tolni akaró hatalmas tömeggel. Utóbbi abban reménykedett, hogy valamilyen módon sikerül feljutniuk a Prágából Hof felé tartó különvonatok egyikére. Egy szemtanú, aki telefonon számolt be tegnap reggel az MTI tudósítójának az éjszakai eseményekről, elmondta: a rohamrendőrök este hét órakor kiürítették az egész pályaud­vart, kíméletlenül lépve föl az ott várakozókkal szemben. A mintegy harmincezer főnyi tömeget gumibotozással szorí­tották ki az épületből és környékéről, egészen a Práger stras- sén álló Neva Szállodáig. A rendőrség munkáját civil ruhás állambiztonsági alkalmazottak is segítették. A rendőrök nem voltak tekintettel sem nőkre, sem gyerekekre, válogatás nélkül ütlegelték a tömeget. MÁTÓL: A megújulás kongresszusa Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illet­ve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik? Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a legtöbbször emlegetett kérdés a kor­mányzó párt ma kezdődő kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó gyako­ri elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető testületéiről, illetve tisztségviselőiről. Természete­sen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő politikai arculatú csoportosulá­sok. Hiszen a különböző irány­zatok nézet- és érdekkülönbsé­gei egyre markánsabban fogal­mazódtak meg az utóbbi hóna­pok során — elég csupán a kül­döttválasztások körüli éles vi­tákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztá­sok során bontakozott ki oly­kor indulatoktól sem mentes vi­ta, hiszen a mostani kongresz- szuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a kül­döttcsoportok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A kül­döttek nyílt szín előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a ta­nácskozáson nincsenek szekci­ók, így az eszmecsere mindvé­gig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a kül­döttek elsőként a Központi Bi­zottságnak a politikai helyzet­ről készült beszámolóját hall­gatják meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szerve­zeti szabályzatra vonatkozó el­képzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a vita egyik központi kér­dése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demok­ratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, ha­nem tartalmi, politikai módosulást. Az előzetes in­formációk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Szocialista Néppárt nevet tá­mogatják, de javaslatként felvetődött a Magyar Szo­cialista Reformpárt és a demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elnevezés is. A vitára kerülő alapszabály — szakítva a régi szerkezettel — egy új alapokon szerveződő pártot vázol fel. Az új elveknek megfelelően a hangsúly a homogenitás helyett a tagoltságra és az autonó­miára helyeződik. A tagoltság jegyében épül fel az úgynevezett tagozati rendszer, amely feloldja a korábbi szerkezeti felépítés merevségét. Az új alap­szabály értelmében a szervezeti felépítésben várha­tóan megjelenik majd az Országos Pártválaszt- I mány, amely a két kongresszus között a legfelsőbb I képviseleti és ellenőrző szerv lenne. Ugyancsak új I testület az Országos Egyeztető Bizottság, amely az I alapszabály szerinti működés felett volna hivatott I őrködni. A jelenlegi pártelnökséghez hasonlóan az elképzelések szerint továbbra is egy testület, az országos elnökség lesz a párt vezető szerve. Ez az elnökség azonban létszámát tekintve a mostanihoz viszonyítva jelentősen bővül, várhatóan 17-S21 tagú lesz. A hivatalosan ma reggel kezdődő kongresszust megelőzően már tegnap este találkoztak az MSZMP legmagasabb fórumának küldöttei. A ta­nácskozás helyszínén, a Budapest Kongresszusi Központban a csaknem 1300 küldött előzetesen véleményt cserélt a kongresszusi ügyrend várható­an legvitatottabb kérdéseiről. A négynaposra tervezett kongresszus pénteken 8 óra 30 perckor Nyers Rezső elnök megnyitójával kezdi meg munkáját. (MTI) 0 Tegnap 13 óra tájban Kecskemétről, a Május 1. térről külön autóbusszal indult el Bács-Kiskun megye küldötteinek egy része Budapestre, az MSZMP rendkívüli kongresszusára. A küldöttcso­portnak a megye északi területén élő tagjai ugyancsak tegnap, más időpontban, külön utaztak a kongresszusra. Fotónk a megyeszék­helyről indult küldöttekről készült (Tóth Sándor felvétele.) Az MSZMP XIV. kongresszusának ideje alatt a megyei pártbizottságon ügyeletét tartanak. Naponta 7-től 10-ig és délután 18-tól 23-óráig hívható a kecskeméti 22-424 és a 20-689-es telefonszám. Ezeken a számokon kérdéseket lehet feltenni a kongresszuson részt vevő megyei küldötteknek, üzeneteket továbbítanak nekik, illetve bármilyen, a tanácsko­zással, az ott elhangzottakkal kapcsolatos kérdésekre választ kaphatnak az érdeklődők. Bírálták a fejkvótarendszert Elfogadta programját a megyei faluszövetség A júniusban alakult Bács-Kiskun Megyei Faluszövetség első közgyűlé­sére tegnap került sor a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhá­zában. Feladata a háromtagú ügyvezető elnökség által kidolgozott alap­szabály és program megvitatása, elfogadása volt, de most készültek fel a Magyar Faluszövetség alakuló ülésére delegált küldöttek is. A megyei szövetség iránt megmutatkozó érdeklődést mutatja, hogy az alapítókon kívül közel két tucatnyi község küldött megfigyelőt az értekezletre. A közgyűlés végén ez utóbbiak közül szinte valamennyi jelezte csatlako­zási szándékát. A gyakorlatilag változtatás nélkül elfogadott program hangsúlyozza a falvakban élők általánosan tapasztalható hátrányos megkülönbözteté­sét, és síkraszáll a települések közötti esélyegyenlőség társadalmi méretű megteremtése mellett. A hozzászólók szenvedélyesen bírálták a városi előjogokat. így például a fejkvótarendszert, az energiaárak különbözősé­gét, valamint a falusi infrastruktúra fejlesztésének elmaradását. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: országgyűlési képviselőjük sem a falusi vá­lasztópolgárok érdekeiért áll ki a parlamentben. Elhangzott az is, hogy ezen a téren várhatóan még tovább romlik a helyzet, hiszen a választó- körzet most tervezett növekedése miatt matematikailag szinte esélytele­nül indulnak a falvak jelöltjei a választáson. Az elfogadott alapszabály szerint a megyei faluszövetség munkáját függetlenített titkár szervezi a jövőben. Erre a munkakörre rövidesen pályázatot írnak ki, a jelentkezők közül pedig a következő közgyűlés választ majd. Határoztak arról, hogy a szövetség ideiglenes székhelye a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában marad, s az újabb jelentkezőket is ezen a címen váljak. N. N. M. VÉGET ÉRT A VSZ KATONAI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE VARSÓ Csütörtökön V arsóban veget ért a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői katonai tanácsának kedden kezdődött ülése, amelyen Pjotr G. Luser hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők szovjet főparancsnoka elnökölt A tanácskozásról kiadott szűkszavú közlemény szerint a tanács tagjai ele­mezték az egyesített fegyveres erők kiképzési tervének idei teljesítését és áttekintették a soron következő kiképzési év feladatait A találkozót „a baráti, a kölcsönös megértés és a tárgyszerű együttműködés” légköre jellemezte. A katona tanács tagjai csütörtökön látogatást tettek Lengyelország „pome- rániai” katonai körzetében, majd fogadta őket Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka. NEMZETISÉGIEK Anyanyelvükön szólnak újságban, kábeltévében Bővelkedett napirendi pontokban a me­gyei nemzetiségi bizottság tegnap délelőtt Baján megtartott ülése. A legfontosabb kér­dés a rohamosan gyarapodó tömegkommu­nikációs eszközökben a nemzetiségek képvi­seletének megbeszélése volt. Először Légrádi Mária, a Bácsalmási Hí­rek felelős szerkesztője számolt be a kétha­vonta megjelenő városi lapjukról és arról, hogy szándékukban áll német és szerb- horvát nyelven írott cikkek közlése is, ha a technikai problémákat sikerűi megoldaniok. Ladányi Benedek, a Bácskai Napló főszer­kesztője elmondta, hogy Baján már jelentet­tek meg német nyelven lapjukban teljes ol­dalnyi anyagot, a szerbhorvát melléklet azonban még csak szándék, mely remélhető­leg a közeljövőben megvalósul. Ezt követően a bizottság tagjai Gombás Miklós kalauzolásával megtekintették a Te- lecomplex kábeltévé részvénytársaság rövi­desen befejezendő munkálatait. A császár­töltési kábeltévéről Varga István, a hartairól Nánay András tartott, tájékoztatót, majd az értekezlet megvitatta a nemzetiségi adások sugárzási és vételi lehetőségeit. Zegnál Márk garai küldött javasolta, hogy szervezzenek nemzetiségi tudósítói tanfolya­mot és a végzetteket lássák el megbízólevél­lel. A nemzetiségi anyanyelvi képzés me­gyénkben állapotáról Hajdú István, a megyei tanács nemzetiségi titkára számolt be. Örömmel állapította meg, hogy valamennyi nemzetiségi általános iskolában megindult a kéttannyelvü oktatás. (Megjegyzés: a két­nyelvű nem ugyanaz). A pedagógushiányt nagy nehézséggel ugyan, de sikerült áthidal­ni, és Nemesnádudvarra megérkezett az NSZK-ból az első vendégtanár. Végül a nemzetiségi bizottság úgy határo­zott, hogy pályázatot hirdet ifjúsági és gyer­mek hagyományőrző csoportok támogatá­sára és belép egy rövidesen megszervezendő kulturális alapítványba. G. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom