Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 196. szám Árai 4,30 Ft 1989. augusztus 21., hétfő BODZÁK TIBOD Megtaláltuk Petőfit! Üldözött kutatók? (5. oldal) Pagirja nyilatkozta munkatársunknak: Nem kell mondanom, azonnal behívattak a pártbizottságra és szememre vetették, miért foglalkozom ezzel a témával. Nem gondolom, hogy ez a magyarok ügye? Tyivanyenko: A magyar Petőfi-kutatók, tudósok egy csoportja megpróbált nyomást gyakorolni ránk, igyekeztek elérni, hogy leállítsák kutatásainkat. Szerencsére ez nem sikerült. KIEGYENSÚLYOZOTTAN GAZDÁLKODIK A CSÁVOLYI IPARI SZÖVETKEZET Ami biztos: a kooperáció A Csávolyi Ipari és Építőipari Kisszövetkezet bevételeinek nagy része bérmunkából származik. Asztalosipari részlegük a Bajai Épületasztalos és Faipari Vállalatnak (a Béfának) készít ajtókat, ablakokat. A két cég munkakapcsolata régi és zökkenőmentes. A csá- volyiak jól dolgoznak, a bajaiak jól fizetnek (lehetőségeikhez képest). A szövetkezet épületlakatosipari részlege leginkább egyedi termékeket gyárt. Jelenleg a bajai városkapui építkezés nyílászáróit készítik megrendelésre, ami hosszabb időre leköti kapacitásukat. Kőműveseik középületek felújítását, bővítését vállalják helyben és a környéken. (A családi házak itt is, miként mindenütt másutt, kalákában készülnek.) Az idén valahogy „nem jól hoz” a szövetkezetnek az építőipari tevékenysége, valószínűleg az előnytelen vállalások miatt. De ha a mostaninál jövedelmezőbb is az építők munkája, a szövetkezetnek mégis a kooperációs vállalkozásai jelentik a biztos bevételt, s a nagyobb nyereséget. Ilyen jellegű tevékenységüket növelik hamarosan. Alakulófélben van ugyanis egy újabb részlegük. A Császártöltési Vegyesipari Kisszövetkezet megrendelésére elektromos alkatrészeket szerelnek majd az asszonyok, lányok. Máris több mint negyvenen érdeklődtek (férfiak is) az új munkalehetőség iránt. Sokan az ingázást vagy a háztáji termelést szeretnék felcserélni a helybeli munkával. Húsznál több dolgozót azonban nem tudnak foglalkoztatni az új üzemben, mert a műhelyben (ami régen varroda volt) nem férnek el. A szövetkezet egyébként hosszú évek óta kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Kisszövetkezetté tavaly alakultak át, a kedvezőbb bérszabályozók miatt. Azóta lényegében annyit keresnek itt az emberek, amennyit dolgoznak. Tavaly 90 ezer forint volt a bruttó átlagjövedelmük, ez a cég tehát nem a gyengén fizetők közé tartozik. Bár az idén lehet, hogy kicsivel kevesebbre számíthatnak, részben a nagyobb elvonások miatt. A kiegyensúlyozott gazdálkodás egyébként azt is jelenti a csávolyi ipari szövetkezetben, hogy hitelt nem kell igénybe venniök. Vállalt munkáikat időben elvégzik, reklamációra okot nem adnak, így a megrendelőik is időben fizetnek. Az persze a szerencsének is köszönhető, hogy eddig még elkerülték őket a fizetőképtelen cégek. A. M. • Ikolics József Bcfa-ajtót szigetel. MÁSKÉNT ÜNNEPELTÜK AZ IDÉN AUGUSZTUS 20-ÁT „Tiszta szándékkal tekintsünk a múltba, hogy tiszta tekintettel nézhessünk a jövőbe” Állami és egyházi ünnepségeken, politikai nagygyűléseken a különböző pártok és szervezetek rendezvényein tisztelegtek az államalapító Szent István király emlékének, s köszöntötték az új kenyeret városon és falun vasárnap. Bár a naptárkészítők egy esztendeje még mint az alkotmány ünnepét jelölték meg augusztus 20-át, mégis: ezen a piros betűs ünnepnapon nem az 1949-es alaptörvényt ünnepelte az ország népe, hanem a hazánk jövendőjéhez, a jogállamisághoz kapcsolódó gondolatok álltak a középpontban. A polémikus hangvételű vitafórumok a múltat értékelő s az útkeresés nehézségeit tükröző beszédek mellett jutott idő s volt kedv is ahhoz, hogy kulturális rendezvényekkel, szabadidős programokkal színesedjen az ünnep. A korábbi hagyományokat felelevenítő, s minden bizonnyal újakat is teremtő események ezreket vonzottak. Németh Miklós beszéde Cegléden A várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen — a kormány és az MSZMP központi ünnepségén — Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP elnökségének tagja mondott beszédet. — Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon Önök közt lehetek. Akkor, amikor az idei gazdag búzatermésből már szerte az országban friss kenyeret sütöttek. Köszöntőm Önöket, a televíziónézőket és a rádió hallgatóit az európai magyar államiság, Szent István és az új kenyér ünnepén. Őseink gondos figyelme már évszázadok óta egybefonta az új kenyér ízét és Szent István emlékét. Emlékeztetve bennünket a kenyér életet megtartó ősi erejére és arra az erőre is, amely az államalapítással a magyarság legapróbb sejtjeit, a családokat nagyobb közösségbe vonta egybe és keretet adott az élet és a munka folytonos, szerves megújulásának. Itt Cegléden, a termékeny magyar Alföldön a learatott búzatáblák és büszkén magasodó kukoricások között most mindnyájan, együtt és újból átérezhetjük azt, amit ez a táj évszázadok óta bizonyít: a termőföld otthont ad nekünk, ha szorgosan dolgozunk. Ez az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent István és a magyar nép a főszereplők. Az a magyar nép, amely itt, a Kárpát-medencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos munkájával fenntartója annak a népi közösségnek, amelynek tagjaként és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. (Folytatás a 2. oldaton} ÜNNEPI ÉRSEKI MISE KALOCSÁN A Szent István-ünnep központi megyei ünnepségét az első királyunk alapította érsekség székhelyén, Kalocsán rendezték meg az egyházak, valamint Bács-Kiskun társadalmi szervezetei. Az egész napos nagyrendezvény a régi hagyományokat idézve a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban, az ünnepi érseki misével kezdődött. A szertartáson részt vettek Bács- Kiskun, valamint Kalocsa város vezetői, valamint a főegyházmegye plébániájáról érkezett hívek képviselői is. Az Euchalistia ünneplése, valamint a jeles elődökre való emlékezés emelkedett hangulatához nagyban hozzájárult a főszékesegyház ez alkalommal is kiválóan éneklő kórusa. (Vezényelt Leányfalusi Vilmos, orgonán közreműködött Kapitány Dénes.) A római katolikus liturgiát kevéssé ismerő résztvevők számára is hitelesen közvetítette a szertartás üzenetét, Greisbaner „Stella Maris” miséje. Szépen, erűvel szólt Halmos Ecce Saccrdosa. Az énekesek kiemelkedő kvalitásait bizonyította Mozart Avc Vcrumának és az ünnepet dicsőítő Kodály Zoltán-földolgozás, az „Ének Szent István királyról” című himnusz megszólaltatása. A nagyszámú hívősereg ajkán felhangzott számos ismertebb Árpád-kori népénekünk is. Az egyházmegye elöljáróival konce- (Folytatás a 2. oldalon) • Tisztelgés Szent István szobra előtt. APEH-jelentés a vállalati gazdálkodásról Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ösz- szesítette a gazdálkodók első féléves mérlegbeszámolóit, s rövid elemzést készített gazdálkodásukról. A mérlegbeszámolók adatai alapján megállapítható: a vállalkozások az első félévben a múlt év azonos időszakához képest viszonylag dinamikusan — 20 százalékkal — növelték árbevételüket. A többletbevételhez nagyban hozzájárult a konvertibilis export gyors bővülése. A vállalkozások 36 százalékkal bővítették a tőkés kivitelt. Rendkivül dinamikusan, több mint 50 százalékkal növelte a konvertibilis exportot a kohászat, illetőleg az élelmiszeripar. Gyors volt a növekedés a vegyiparban és a gépiparban is. Bár a kormány különböző intézkedésekkel fékezte a szocialista exportot, a vállalatok rubelelszámolású értékesítésből származó árbevétele az első félévben 13 százalékkal nőtt. Az első hat hónap során a vállalkozások 40 százalékkal, több mint 37 milliárd forinttal növelték nyereségüket is. A népgazdaság anyagi ágaiban a kimutatott eredmény 60 százalékkal nőtt, az ipari vállalkozások jövedelmezősége duplájára emelkedett. Az ipari ágazatok közül javult a jövedelmezősége a bányászatnak, a kohászatnak, a villamosenergia-iparnak és a vegyiparnak. Az export növelésével az élelmiszeriparban is sikerült a veszteségeket csökkenteni. Igen nagy arányú, 17 százalékos volt a bérköltség emelkedése. A vállalatok között lényegében valóságos bérverseny alakult ki. A többletkifizetésekkel magyarázható, hogy a személyi jövedelemadóelőleg-befizetés az első félév során elérte az 52,1 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 78,3 százaléka. A költségvetéstől igényelt támogatások ősz- szege az első félévben 20 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál, ami a támogatásleépítési program kezdeti eredményének is tekinthető. A vállalkozások nyereségének támogatástartalma az első hat hónap során a felére csökkent. (MTI)
