Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 9. H államtitkár vagy minisz­ter ajtaján csak nyo­mós indokkal kopog­tat az ember. Általá­ban olyan dolgokkal megyünk föntebb, amit a szőkébb hazá­ban elintézhetetlennek vélünk, vagy a téma súlyát annyira értékel­jük, hogy a „nagyok­nak” is tudomására kell hozni, netán segít­ségüket kérni. Ez utóbbi cél vezé­relte Hajdú Gyula kis­kunfélegyházi (Tavasz u. 4.) lakost is, aki nem önös érdekből ha­tározott, megalapo­zott szándékkal állt a helyi tanácsvezetés, majd a miniszteri ajtó elé. Miről is van szó valójában? Nyugdíjasotthon - magánerőből — Hogy az ele­jén kezdjem: a fe­leségem január­ban eltörte a lá­bát, és látja, még mindig nem tud járni. Bevittük a kórházba. Pár nap múlva én is lebetegedtem. Két hétig feküdtem. Elég borús gondolataim támadtak. Éj­jel, egyedül a házban ... ha'valami tör­ténne velem... A két gyerekünk már kirepült. No, nem szólhatok én rájuk semmit, jöttek ők. Reggel meg este, amikor csak tudtak. Sőt, elejében két ebédet is kaptam. Aztán megszervez­ték. Magányomban a rendszeres életem felborult. Nappal aludtam, éjjel nem tudtam. Meditáltam. Előbb-utóbb —4 ha tetszik, ha nem — eljutunk oda, valamelyikőnk egyedül marad. Még együtt csak elistápolgatjuk egymást. De ha „szerencsénk” is van, ha annak nevezhető, az idő még tovább múlik, és hiába vagyunk ketten, nem tudjuk ma­gunkat ellátni. Gondozásra szorul­nánk.­De mire lehet számolni? Annak ide­jén mi is úgy jártunk, mindkét nagypa­pa itt volt nálunk. Már nem élnek. De van tapasztalatunk, nem könnyű. A legjobb szándékunk ellenére sem tudtuk nekik azt megadni, amit szeret­tünk volna, vagy amit megérdemeltek. Reggel elmentünk, estig nem kerültünk elő. Visszatérve a mára: korosztályunk helyzete nyugtalanító. Mert ha csak az ország gazdasági oldalát, a nyugdíj hó­napról, hónapra való értéktelenedését, a gyógyszerárakat nézzük..., szóval reménytelen. Semmiképpen sem olyan irányba haladunk, ami az öregeknek kedvező lenne. Egyáltalán, van ebből kivezető út? Ilyenekről beszélgettünk. És felvetettem a nyugdíjasotthon ma­gánerőből történő létesítésének, üze­meltetésének gondolatát..., február 20-án bejelentkeztem az illetékes mi­niszter asszonyhoz ázzál, hogy egy ön­­szerveződő nyugdíjascsoport képvise­letében szeretném az elképzelésem is­mertetni. Úgy ítéltem, egy ilyen kezde­ményezés helyeslésük, jóváhagyásuk, segítségük nélkül nem valósítható meg. Március 10-én ismét jelentkeztem, nem lehet-e sorra venni? „Április 10-éig szabadságon a miniszter asszony” — mondták. Nekünk pedig szoros az idő. Ugyanis, ha akarunk valamit, sietnünk kell. Márpedig akarunk. Szóltam Gaj­­dócsi elvtársnak is, ha a Parlamentbe megy, említse már meg az illetékesek­nek, hogy bekerülhessek. O még azt javasolta, hogy ha megyek, a helyi ta­nácselnökkel együtt menjek. Ő is ked­­vezőeh Ítélte meg az ötletet. Végül is az államtitkárhoz jutottunk el. Május 4-én fogadott bennünket. Ta­lán részletkérdés, de hadd mondjam el. Tizenegy óra volt megbeszélve. Há­romnegyedre odaértünk, öt perc múlva pedig fogadott bennünket — és 1 óra 7 perc lett a beszélgetésből... Azzal jöttünk el, hogy igaz, nem szereti a papírt, de azért adjam be írásban az elképzeléseim. Itt a másolat. * A négyoldalas — Nyugdíjasotthon magánerőből történő létesítésének és üzemeltetésének tervezete — bead­ványból néhány lényeges gondolat: „Az ország igen nehéz helyzetbe került, s ha arra gondolunk, hogy ez a körül­mény milyen hatással lehet arra a kor­osztályra, amely koránál fogva mind kevésbé képes külső hatások kivédésé­re, megértjük, hogy ezen korosztály • Hajdú Gyula sem időt, sem energiát, sem pedig e hatalmas kertes házát nem sajnálja a nemes cél érdekében: legyen nyug­díjasotthon — magán­erőből. (Tóth Sándor felvétele) nyugtalansága fokozódik, biz­tonságérzete csökken, holnap­tól való aggodalma növekszik ... legyen egy panzió, ahol ellá­tásuk biztosított. Egészségi álla­potuk romlásakor a panzió szolgáltatását, a szoba takarítá­sára, mosásra, vasalásra, orvosi ellátásra, betegápolásra is igénybe lehessen venni, vagyis a létesítmény az elfekvőbeteg­ellátásra is alkalmas legyen ... a szükséges tőkét mi, majdani ellátottak teremtjük elő... se­gítségünkre lehet a gazdasági társaságokról szóló törvény, mely céljaként jelöli meg: váljon lehetővé az egyéni megtakarítá­sok közösségi hasznosítása, nyíljanak nagyobb és biztonsá­gosabb lehetőségek az állam­polgárok társadalmi érdekkel össz­hangban álló vállalkozásai számára. Elképzelésünk szerint egy 35-ször 12 méteres, kétszintes épületben húsz szo­ba nyújtana otthont az ehhez tartozó közös helyiséggel. A létesítmény beke­rülési összege az építőipari ajánlat sze­rint 20 millió forint. Elvileg ez lenne a részvénytársaság induló tőkéje, éspedig kétezer darab, tízezer forint névértékű részvény kibocsátásával. A jelenlegi anyagi tartalékainkat, ami elsősorban saját tulajdonú ház, vagy társasházba­­ni lakás, aminek az értéke a fenti össze­get eléri, többnyire meghaladja ... Cé­lunk nem a jövedelem megtermelése, hanem az újraelosztásból részünkre juttatott összeg hatékonyabb felhasz­nálása ■.. ígéretet kaptunk, hogy írás­­bani előterjesztésünk az illetékes mi­nisztériumokkal áttekintésre kerül, s az állásfoglalások után értesítést kapunk, megkezdhetjük-e a kísérleti létesítmé­nyünk szervezését, vállalkozhatunk-e az úttörő munkára.” ' * fty- A kissé terjedelmes, részletekre is kitérő beadványunkat'és minden tud­nivalót az ügyhöz június 14-én, szerdán 16 órától a népfrontszékházban — ahová minden érdeklődőt várunk — ismertetni fogom. Egyébként az előze­tes tárgyalásokra alapozva úgy látom, zöld utat fogunk kapni... — fejezte be Hajdú Gyula. * Áttanulmányozva a dokumentumot s hallgatva a nyugdíjas téeszelnök­­helyettes szavait — hisszük, hogy való­ban zöld utat kap a félegyházi,-egye­dülálló, nemes és ésszerű kezdeménye­zés, és elkezdődhet a nyugdíjasotthon magánerőből történő létesítésének szervezése. Pulai Sára KÖNYVESPOLC PÖNKÖSTI ÁRPÁD \ A m v ■ VASAIT RUHA MÁNGOROLVA MEGHÚZOM MAGAM J»Ca&ÍJL;, »tltimM .UÚeyMC MtninuSí A koncepciós per fogalma a köztudatban a Rákosi-éra uralko­dási kelléktárába tartozó, holott a legújabb kori magyar történelmet is beárnyékolja jó néhány. Pünkös­­ti Árpád hányatott sorsú kisregé­nye — amely egyébként a Forrás szociográfiapályazatának díjnyer­tese volt — az uj gazdasági mecha­nizmus liberalizációs törekvései­nek megkontrázására bizonyíték. A hetvenes években több tucat téeszelnököt állítottak vérbíróság elé, szinte nevetséges vádakkal, el­sősorban azért, hogy a szövetkeze­ti önállóság hangadóit elhallgat­tassák, megfélemlítsék. A Rozma­ring Tsz elnökének, Kovács Alajos­nak egyetlen bűne, hogy látványo­san eredményes a dísznövényter­mesztésük. Mivel személy szerint semmi szabálytalanságot nem csi­nált, hát huszadrangú beosztottjá­nak pitiáner machinációjával sá­­rozzak be, a szocialista igazság­szolgáltatás törvénytelenségre meg mindig hajlandó gépezetének igénybevételevei. Az elnök meg­hurcoltatásának stációi ékes bi­zonyságok a sztálinizmus hagyo­mányainak késői virágzására. Nem kevésbé érdekes az újság­­író-szociográfus Pünkösti Árpád önéletrajzi írása, amely a füzet ala­kú könyv második felét teszi ki. A tavaly nyomdába adott kézirat megjelenésének napjaiban is aktu­ális (egyik) aforizmája: ma a nyil­vánosság körülbelül úgy jellemzi a szocializmust, mint az árubőség. „Három évtizeden át tévedhetet­len— ,elvi’ — politikának nevezett rögtönzések szerint a sajtó juttatta válságba az országot. Amikor már sokaméra is szétverték a fejünkön a kőtablákat, elhangzott az új ige, hogy csak a nyilvánosság menthet meg bennünket. Nem tudom, hogy a capitóliumi ludak hogy gágogtak volna föl az őrséget, ha előtte pár­szor megnyomorgatják a gigáju­kat.” Ajánlom a könyvet elsősorban azoknak, akik kézlegyintéssel szokták az újságokat minősíteni. Talán megértenek valamit... (Mozgó Világ Múzsák kiadás.) Mátyás királyi és Károly király A világért se szeretném kisebbíteni a kecskeméti Pannónia stúdió Mátyás király-sorozatának sikerében az őket megillető érdemeket. Szakmailag magas színvonalon foglalták animációs történetekbe jó­emlékű királyunk egy-egy jócselekedetét. Ám gyerek, felnőtt azért tapad vetítésekor a képernyőre, mert boldog, ha győz az igazság, ha bilincset kap, aki bilincseket rak, ha deresre kerül a másokat oktala­nul megvesszőztető, ha királyi közreműködéssel győzedelmeskednek jó ügyek. A feudalizmus terheit ma is cipelő társadalmunkban is előfordult, hogy egy-egy „nagy ember” látogatásának köszönhetően visszavon­tak buta intézkedéseket, sokat ígérő kezdeményezések bontakoztak ki, méltánytalanságok szűntek meg. Magam is tudnék példákat. Aligha gyönyörködhetnénk ma a Tu­domány és Technika Házában, ha egy kecskeméti kirándulása során egyik magas köqogi méltóságunk nem tiltakozik az izraelita templom már elhatározott lebontása miatt. A hetvenes évek legelején—sajnos, csak a legelején népmeseként adták, színezték tovább az emberek a hírt: a megye két—úgynevezett első számú— vezetője vasárnaponként kerékpáron járja be a város széli negyedeket, és követel másnap jobb utat, nagyobb tisztaságot, több törődést a helyileg illetékesektől. (Lám, egy kis odafigyelésért is mennyire hálás a nép, képzeletében tovább éltet egyedi eseteket!) A Szórakaténusznak sem örvendezhetnénk ma méltán legnépszerűbb politikusunk, államminiszterünk helyszíni közreműködése nélkül. Mégis azt kell mondanom, hogy alighanem a veszteség oldalra billenne a mérleg, ha az efféle, felsőbb beavatkozások hozadékát, kárait összevetnénk. Hanem váltották volna le KB-títkári funkciójából a közelmúltban képviselői mandátumáról, is lemondó politikust, Kecskemét egyik ősi utcája ma Kaszap táltos neve helyett Rusztavelli utcaként szerepelne a nyilvántartásokban. Nevezett ugyanis úgy vélte, hogy a székesfehér­vári vallásos, korán elhunyt kispapról nevezték el a hangulatos utcát. „Ti még itt tartotok?”, kérdéssel követelt változtatást. Tapasztalhat­tuk, hogy égy-egy ilyen befolyásos ember állásfoglalása többet nyom a latban az egész lakosság véleményénél. Feltehetően ma is tanácsi kezelésben, a korábbiakhoz hasonló színvonalon működne a lakiteleki művelődési ház, ha Németh Károly, az Elnöki Tanács akkori elnöke, a Politikai Bizottság tagja nem iktatja programjába Bács-Kiskunt. Csak annyit mondott a vele tár­gyaló megyei vezetőknek; „Képtelenek vagytok rendet csinálni Lakile­­leken?’Noha —jól tudom — a megyei tanács elnöke személyesen is nagyrabecsülte mindazt, ami ott történik, jó véleménye volt a müvelő­­dési házról, különbözőmeggondolásokból mégis vállalta—- kénytelen volt vállalni? — e kulturális bázis körmönfont megszüntetését. Hiába vetették át az egyik állami gazdasággal, megfelelő, elhivatott szemé­lyek hiányában az intézmény képtelen betölteni hivatását Hasonló, elfogadhatatlan módszerekkel vették el az alapitó szakszövetkezettől Kiskunmajsán helytörténeti gyűjteményét. Németh Károly elégedetten értesülhetett arról, hogy milyen erők mozdultak meg jobb belátásuk. ellenére — egyetlen mondatára. Mit tudóit tudhatott ŐábéÍ,%ogy,3 két nagyközségnek mit jelentett a jól funkcionáló művelődési ház, illetve kismúzeum? Hamarosan be kellett látnia azonban: az erőszakos intézkedések legfeljebb tüneti kezelésre alkalmasak. A sebet nem gyógyítják; tovább roncsolják. Mondanám: legalább erkölcsi elégtételt adjanak az átszervezés el­mén e két intézményből eltávolítottaknak. De -p- tudtommal—hivata­losan nem marasztalták el őket, csak éppen lehetetlenné akarták tenni kulturális és politikai tevékenységüket. Abban sem vagyok biztos, hogy visszaállítható az eredeti állapot. Az azonban mindenképpen elvárható, hogy az intézkedéseket osz­tályvezetői szinten foganatosító tanácsi ember nyilvánosan vallja be az intézkedések valódi céljait, ítélje el az alkalmazott módszereket. Károly király ugyanis azóta negyven-hatvan ezer forintos nyugdíjá­ból éldegél, ő már — remélhetően -4, sohase lesz abban a helyzetben, hogy egyetlen intésével, szavával dolgokat igazítson, emberi sorsokat irányítson. Igaz, hogy ez a Károly király nem marad meg a nép hálás emlékeze­tében, mint az a másik, a Mátyás. Heltai Nándor KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488. Gyermekeknek: Kecske­mét,Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822). Ágasaegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő­­rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál­­lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-423); Kunszent­­miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk­­szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kere­kegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Egészségház T.: 42-152); Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. (T.: 74-084); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244); itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács­­szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső­­szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető­­fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyélet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helyezés telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth.u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent­­benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak­mar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. Á rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna­­szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Harta, Dunapataj: dr.' Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har­­kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­­szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász­­ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha­­lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-Iakótelep; Kiskő­rös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Solt­vadkert : Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Bé­ke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.); Nemesnádudvar, Sükösd, Ér­­sekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vas­kút, Bajai út 1/A T.: 12-851); Felső­­szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dávod, Csátaljá, Nagy­­baracska: dr. Makay G. (Dávod, Tol­­buhin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2.); Tass, Szalk­­szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Né­meth I. (SolL Lepke u. 4.); Harta, Du­­natetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbe­­nedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dó­­zsau. 14. T.: 8); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Bitt­­mann J. (Fájsz, Árpád u. 13.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrmc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45- 012); Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajos­mizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248); Ti­szakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kun­baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71- 161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Ut­­schalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 74-135); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51- 005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadse­reg u. 48/A. T.: 53-002); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczi Gy. (Solt­vadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51- 336); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Fekete M. (Kiskun­félegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586); Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Al­kotmány u. 7. T.: 44-111); Kiskunmaj­sa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Kossuth u. 30.);, Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13. T.: 22-920); Zsana, Harkaköiöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunha­las, Ibolya u. 11.); Jánoshalma, dr. Iva­­nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Boro­ta, Deák F. u. 48. T.: .471); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kos­suth u. 13. T.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 6.); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
Oldalképek
Tartalom