Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-08 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIV. évf. 107. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 8., hétfő Ülést tart | az MSZMP I Központi | Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás- í ■ párt Központi Bizottságának ülését 1989. május 8-ára összehívták. I A Politikai Bizottság javaslatára a I I testület megtárgyalja a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták ta­pasztalatairól szóló tájékoztatót. | | A Központi Bizottság ezenkívül I i több, időszerű politikai témát is ! | megvitat. Az előzetesen javasolt na- J I pirend szerint személyi kérdésekben 3 is állást foglal, illetve dönt. (MTI) Kitüntetett citerások Petőfi­emlékhelyek országos találkozója A Petőfi-emlékhelyek idei orszá­gos találkozóját a Vas megyei Ostffyasszonyfán rendeztek meg szombaton abból az alkalomból, hogy Petőfi Sándor 150 évvel ez­előtt ebben a községben töltötté a nyarat. A találkozó egyben az idei, sorrehdben 24. kemenesaljaí napok rendezvénysorozat megnyitója is Volt. Húsz település küldöttsége vett részt a találkozón, amelyen megem­lékeztek a költő ostflyasszonyfai tartózkodásáról, majd a vendégek megtekintették a Petőfi-emlékszo- bát és koszorúkat helyezték el a költő szobránál. Az ostffyasszony- fai Petőfi-emlékbizottság erre az al­kalomra plakettet készíttetett, amely az ifjú költőt ábrázolja. A ta­lálkozó helyszínén alkalmi postabé­lyegzés is volt. (MTI) Befejeződtek a magyar—szovjet pártközi megbeszélések Viktor Nyikonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára május 2—6. között hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózkodott. A szovjet vendéggel Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket^ amelye­ken kölcsönösen tájékoztatták egy­mást pártjajk időszerű gazdaságpo­litikai feladatairól, különös tekintet­tel a mezőgazdasági tevékenység korszerűsitésére-irány uló erőfeszíté­sekről, Viktor Nyikonov a magyar- országi program során felkeresett több intézményt és mezőgazdasági üzemet is; ellátogatott a Meriklon Gazdasági Társulásba, a kaposvári húskombinátba, a Dunavarsányi Petőfi Mgtsz-be, az Élgép Vállalat­hoz, a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalathoz, a balatonbóglári, il­letve a balatonnagybereki állami gazdaságba, valamint a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvá­ri karára. (MTI) BT/S 9|i/ai ■ ja Nagy megbecsülés érte egy kis falu népművészeit — ők minden­képpen annak érzik. Hivatásos mű­vészek mellett nemrég átvehették a Szocialista Kultúráért miniszteri ki­tüntetést, s,a velejáró tízezer forin­tos pénzjutalmat. A balotaszállási citerazenekar húszéves múltra tekinthet vissza. Önszerveződő, hagyományápoló kisközösség, amelyet a népzene ön­zetlen szeretete hivott életre, s tart össze ma is. Szabó Szilveszterrel, a zenekar jelenlegi vezetőjével beszél­gettünk az együttes életéről. — Tényleg a zene szeretete hozta össze az alapitó tagokat 1969-ben. Hárman-négyen kezdték, aztán úgy alakult, hogy mások is csatlakoztak, most tíztagú az együttesünk. De­hogy gondoltuk mi az elején, hogy ezzel a csapattal még világot is já­runk! — Szabó Szilveszter büszkén mutat az emlékekkel teli vitrinre a művelődési ház kis szobájában, amely egyúttal a zenekar próbater­me is. Oklevelek,' plakettek, vázák, serlegek, dísztárgyak, amelyekhez mind egy-egy élmény, emlék tapad. — Merre jártak?­— Az országban sok helyen — Budapesten az NDK nagykövetsé­gén is muzsikáltunk , de eljutot­tunk Lengyelországba is. Hullanak elém a „kiváló” minő­sítések, az „arany” oklevelek. Kör­ben díszes, míves készítésű citerák, citeraasztalok. Beszélgetőtársam követi a pillantásomat, s sorra meg­pendíti a szép zengésű hangszere­ket. — Ezek is érdemesek ám a figye­lemre! Gyuris Károly, a zenekarunk tagja készíti, volt is már belőlük kiállítása. Amikor egy-egy találko­zón a többi zenekarral együtt va­gyunk, mindig megállapítjuk: a mi citeráinknak van a legszebb tónusú hangja! Sok munkával, próbálko­zással kísérletezte ki, de megérte. — Hogy áll az utánpótlás? Van-e jövője a zenekarnak? — A tíz tagnak a fele harmincon aluli. Tudja, mindig voltak miköz- tünk pedagógusok is, akik az isko­lában a gyerekeket is kiszenekarba szervezték, s ahogy onnan kinőttek, bekerültek közénk. Most két lá­nyunk is van. — Mire fordítják a tízezer forin­tot? — Hatvanezret, mert a községtől még kaptunk hozzá ötvenezret, így lett új ruhánk, meg erősítést, hang­falakat is vásároltunk, mert nem minden teremben elegendő a termé­szet adta hangunk. Kellett ez a pénz, mert mi ingyen muzsikálunk. Nekünk az a fizetség, ha a közönsé­gen észrevesszük, hogy megmozdul a zene ritmusára. H. T. NYÁRI TÁBOROK Bő kínálat diákoknak Bár a vakációig vár még néhány dolgos hét a diákokra, a nyári táborok szervezése már javában tart. A kínálat valóban gazdag ezúttal is. íme néhány közülük — kedvhozónak. A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon pszichológus veze­tésével indít mentálhigiénés önismereti tábort Kunfehértón, kö­zépiskolásoknak. Két helyszínen: Kisfáiban és Borbáspusztán lo­vaglótábor kap helyet, melyet általános iskolásoknak szerveznek, kezdő és haladó csoportokban. Ugyancsak bentlakásos formában a kerámiát* kedvelőket várják Párádra, ahol néhány kellemesnek ígérkező napot tölthetnek. A napközi otthonos táborok rendszerint 8-tól 15 óráig kinálnak elfoglaltságot. Ilyen lesz a számítástechnikai az általános és közép- iskolásoknak, a karate-, a színjátszó-, a dzsesszbalett-, a főzőtábor általános iskolásoknak, az angol és német nyelvi, a báb-, a zenés gyermektoma-, a fürge ujjak, a kisdoboséletre felkészítő „Búzavi­rág” táborok kisiskolásoknak, valamint a társastánc- középiskolá­soknak. Jelentkezni még valamennyi helyszínre lehet, bár a lovag­ló- és a nyelvi táborok iránti nagy érdeklődés a gyors döntést indokolja. A táborok részvételi díja átlagosan 1000 forint a két hétre. Június 9-én zárul a jelentkezések határideje. A szokásos megyei tehetséggondozó, illetve nemzetiségi nyelvi táborokat — a megyei pedagógiai intézet koordinálásával — az idén is megrendezik. Ezekre a résztvevőket különleges szempontok szerint válogatták, így jelentkezőket már nem fogadnak. Ilyen lesz általános iskolásoknak a bajai matematika-számítástechnikai, és a tiszakécskei számítástechnikai tábor, valamint a nemzetiségi nyelvi táborok, melyeket ezúttal Kárászon és Balatonszemesen rendeznek. A középiskolásoknak angol és orosz nyelvi tábort rendeznek ilyen formában. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ (Kecskemét) elsősorban a 8—14 éves korosztályt célozza programjaival, de a BMX-táborra például középiskolások jelentkezését is elfogadják. BMX-kerék- párral rendelkezők figyelmébe ajánlják főleg e lehetőséget, bár korlátozott számban mód lesz kölcsönzésre is. A bravúros .jár­gány” trükkjeinék elsajátításán kívül úszás és egyéb játéktevékeny­ségek szerepelnek a programban. A hozzájárulás — szállás és étkezés igénylésétől függően— 1000 és 2300 forint között mozog. Mindennapi hagyományainkkal ismerkedhetnek azok a gyere­kek, akik a jakabszállási egyhetes programra jelentkeznek, mely­nek során tanyasi életformával, a tanyavilággal, a régi mestersé­gekkel ismerkednek meg. Az egy hét 1500 forintba kerül. Kezdőket várnak a sakktáborba, melyet napközi otthonos for­mában rendeznek, iskola előtt álló kicsiket, illetve első-második osztályosokat pedig a logopédiai nyári táborba. A művelődési Központ szervezésében is lovagolhatnak az érdeklődők: Borbás­pusztán 1250 forintért egy turnusra. Mindez természetesen meg sem közelíti a lehetőségek teljes kö­rét. Városonként, iskolánként tovább bővül még a diákok válasz­tási lehetősége. A vakáció tartalmas eltol tekére tehát minden álta­lános és középiskolásnak jó esélye lehet. G. T. T. / Horváth István belügyminiszter nyilatkozata Fegyelmezett és szervezett munka • A miniszterhelyettes (balról) és az igazgató. # Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. A Kiskőrösi Állami Gazda­ság — tizennégy év múltán —. újra elnyerte idén a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium „Kiváló Vállalat” elismerő oklevelét. A cím elnye­résének és a gazdaság megala­kulása 40. évfordulójának meg­ünneplésére a vállalat kollektí­vája múlt szombaton munkás- gyűlést tartott, amelyen részt vett dr. Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, yalamint dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának első titkára. A negyven év nem múlt el gondtalanul a Kiskőrösi Állami Gazdaság felett — mondta Ja­nik József igazgató. A vállalat I egészen 1975-ig szinte töretle­nül gyarapodott és fejlődött, j am a hetvenes évek második felében ínséges esztendők kö­I szöntöttek rá. A fagy- és aszály­károk mellett belső szervezeti, I hatékonysági gondokkal küz­döttek, s mindez oda vezetett, hogy nem sokkal az első „Kivá- ■ ló Vállalat” cim elnyerése után I a gazdaság veszteséges lett. I A tíz évvel ezelőtt kialakított I intézkedési tervnek, a stratégia I meghatározásának és követke­Í zetes megvalósításának kö­szönhetően a Kiskőrösi Állami - Gazdaság 1988-ban fennállásá- I nak legkiemelkedőbb évét zár- I háttá. A több lábon állás érde­I I kében a gazdaság minden, hasznosnak tűnő tevékenység­be belefogott — a húsipartól az idegenforgalomig—, fő profilja mégis a szőlő-bor termelés ma­radt, ma is ez adja az eredmény majd’ felét. A sikert a fegyelme­zett, szervezett munkának is köszönhetjük — hangsúlyozta az igazgató, aki (miként a mi­niszterhelyettes meg is jegyezte)' a mai időkben igen „mértékle­tes” és szokatlan beszédet mon­dott. Azaz nem panaszkodott, és nem vádolta sem a feneketlen zsebű költségvetést, sem a kor­mányzati intézkedéseket a vál­lalat korábbi és mai nehézségei­ért, bár nem tagadta, hogy ezeknek a kiskőrösiek soha nem voltak híján. Dr. Papócsi László minisz­terhelyettes a gazdaság évfor­dulója kapcsán az elmúlt negy­ven év agrárpolitikájáról be­szélt. Úgy vélte: számos ellent­mondás, gond, megoldatlan kérdés ellenére sincs oka az élel­miszer-gazdaság dolgozóinak, vezetőinek a szégyenkezésre. 1968-ban szinte egyedül a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar lépett a reform útjára, s kisebb- nagyobb megtorpanásokkal azóta is ezen halad, kétségtelen, hogy igazodni kényszerülve a mindenkori politikához. A negyven év alatt szinte nem volt olyan időszak, amikor ne parázslott volna fel újra és újra a mezőgazdaság-ellenesség, ne állították volna szembe a mun­kásosztályt a parasztsággal, természetesen utóbbiak kárára és őket hibáztatva — mondta a miniszterhelyettes. Ezzel együtt az elmúlt időszakban megta­nultuk tisztelni egymást, és meg kellett azt is tanulnunk, hogy az országnak nincs más alternatí­vája, mint együtt haladni, te­kintet nélkül osztályhoz és szektorhoz tartozásra. A meg­különböztetés alapja ma'már csak az lehet, hogy ki dolgozik többet és jobban. A miniszterhelyettes a továb­biakban a mezőgazdaság jövő­jéről, az ágazat feladatairól be­szélt, részletesen kitérve olyan feltételekre, mint a tulajdonvi­szonyok átalakítása, a túlsza­bályozottság megszüntetése vagy az érdekvédelem megújí­tása. A munkásgyűlés végén dr. Papócsi László és Janik József kitüntetéseket adtak át a ki­emelkedően jó munkát végzett dolgozóknak. A minisztérium „Kiváló Munkáért” kitünteté­sében hárman részesültek, a vállalat „Kiváló Dolgozói” let­tek tizenöten, közöttük három kistermelő. M. Á. mmmmmmmnmmmmmmammmammmmm Az Elnöki Tanács és a Miniszter- tanács határozatára május 1-jétől jelentős személyi változásokat haj­tottak végre a Belügyminisztérium vezetői körében. Gál Zoltán szemé­lyében új államtitkár dolgozik a tárcánál; négy új miniszterhelyet­test neveztek ki, s posztjáról lekö­szönve három korábbi miniszterhe­lyettes vonult nyugállományba. Ä koncepcionális megújulást sejte­tő személycserék nyomán az MTI munkatársa arról érdeklődött Hor­váth István belügyminisztertől, hogy a változások a jövőben mi­ként befolyásolják a tárca munká­ját, összefüggésbe hozhatók-e azokkal a súlyos kritikákkal, ame­lyek az elmúlt hetekben a rendőrség munkáját érték. — Ä minisztérium vezetésében bekövetkezett változások joggal keltették fel a közvélemény érdek­lődését, hiszen azok mértéke egy kevésbé zaklatott pólitikai helyzet­ben is figyelmet keltett volna — mondta Horváth István, majd így folytatta: — A döntések okai való­ban sokrétűek, azt azonban szeret­ném hangsúlyozni, hogy a rendőr­ség munkáját ért bírálatok és a sze­mélyi változások között nincs köz­vetlen kapcsolat. Egy természetes generációváltásnak lehetünk tanúi a minisztérium vezetésében; annak minden következményével, ígéreté­vel Véleményem szerint az utóbbi időben hangosabbá váló bírálatok mögött egyaránt meghúzódik a szükséges változásokat jószándék­kal szorgalmazó törekvés —, az hogy szigorú társadalmi és törvé­nyességi kontroll alá -kerüljön a közhatalmi szervek minden meg­nyilvánulása —, másfelől fellelhető az államapparátust lehetetlenné tenni akaró, elfogadhatatlan politi­kai szándék is. A több millió rendőri intézkedés között elenyésző arányú ba hibás, jogszerűtlen intézkedés. Én azon­ban a jogos kritikát mégsem ebben az összefüggésben szemlélem, mert a jogszerűtlen intézkedésekből egyetlenegy sem engedhető meg. A törvényes döntések óriási többsé­ge senkinek sem adhat felmentést a hibás intézkedésért viselt felelősség alól. A feladatot főleg abban látom, hogy olyan jogi szabályozást, szer­vezeti és működési mechanizmust alakítsunk ki, amely az eddiginél is nagyobb garanciákat ad a jogsze­rűtlenség megelőzésére. Azt hiszem, senki nem vitathatja, hogy a rendőrség a közrend érdeké­ben kifejtett munkája során nem bizonytalanodott el mert ennek a közösség és a törvényeket tisztelő állampolgárok látják kárát. Ugyan­akkor nem vitás, hogy más elvi alapra kell helyeznünk a társada­lom és a rendőrség viszonyát. Sür­gető teendőnknek tartom, hogy a jogállamiság követelményével össz­hangban nyilvános jogszabályok tartalmazzák a rendőrség kötele­zettségeit és jogait. Ennek szellemé­ben a többi között az állam- és köz- . biztonságról szóló törvény előké­szítésén dolgozunk. Elemi követelménynek tartom, hogy a XX. századvég Magyaror­szágán európai mércével mért köz­rendvédelem folyjék. Ennek aláren­delten kell korszerűsítenünk a ki­képzés és a továbbképzés, valamint a kiválasztás rendszerét is. A mai­nál sokkal nyíltabbá kívánjuk tenni a Belügyminisztérium tevékenysé­gét, mert a valóban fontos állami és szolgálati érdekek szükséges zártsá­gát leszámítva, a közvéleménynek tudnia kell, hogy mi történik ebben a minisztériumban. E célok megvalósítását szolgáló terveink tükrében, úgy gondolom, természetes, hogy az eddig eredmé­nyes munkát végző —de a nyugdíj­korhatárt elért — vezetőket olya­nok váltsák fel, akikkel a munká­ban hosszabb távon lehet számolni. Ami a minisztérium további „d- vilesítését” és a személyi változáso­kat illeti: itt valóban közvetlen az összefüggés, hiszen a Miniszterta­nács a belügyminiszter feladat- és hatáskörét tovább bővítette. Ez összhangban van azokkal a koráb­bi politikai szándékokkal, hogy a megnövelt és minőségileg is meg­változott teendőket ellátó Belügy­minisztériumnak karakterisztikus közigazgatási arculata legyen. A terület- és településfejlesztés, a területrendezés, valamint a lakás-, telek- és kommunális ellátás kérdé­seivel és'a helyiségellátás központi irányításával is mi foglalkozunk. - Átvettük továbbá a tanácsi tervezés és költségvetési gazdálkodás opera­tív irányítását is. A kormány szán­déka ezzel az, hogy közvetlenebb és kevésbé tagolt kapcsolatot teremt­sen a kormányzati és a területi irá­nyítás között. Alapvető feladatunk­nak tekintjük, hogy a tanácsokat valódi önkormányzatként kezelő kormányzati munka alakuljon ki — fejezte be nyilatkozatát Horváth István belügyminiszter. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom