Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

IájM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A napirend elfogadása után ünnepé­lyes aktusra került sor. A megyei ta­nács elnöke, dr. Gpjdócsi István átnyúj­totta dr. Kincses Ferencnek az Április 4. Érdemrendet, melyet a kitüntetett meg­hatott szavakkal köszönt meg, majd engedélyt kért a távozásra, tekintettel, hogy jelenleg betegállományban van. Ezt követően Barna György tanács­elnök-helyettes diaképekkel illusztrált előadása egészítette, ki az írásos beszá­molót. Hangsúlyozta, hogy a város fel­adatának tekinti a vonzáskörzet 18 kézségének, sőt Baranya megye Duna- parti településeinek az ellátását is. Szólt a fejlődő víziturizmusról, és arról a szándékról, hogy Baja idegenforgalmi szerepét növeljék. Sajnos, ehhez kevés a szálláshely. Kedvező viszont az ezer lakosra jutó kereskedelmi tér, mely na­gyobb a megyei átlagnál. A jelenlevők számos kérdésére Bar­na György elmondta, hogy nagyon ke­vés a szociális lakás. Miután a szovjet laktanya rövidesen kiürül, reméli, hogy lehetőség nyílik az egyik épületben har­minc család elhelyezésére. A kórház diagnosztikai tömbje építésében ta­pasztalható lemaradás nem a kivitelező hibája, hbnem az anyagi fedezet üteme­zésében van fennakadás. Erdélyi Ignác megyei vb-tag azt ta­nácsolta, hogy a bajaiak szorgalmaz­zák lakásszövetkezetek megalakítását. Dr. Tóth Antal megyei rendőrfőkapi­tány-helyettes a rendőrséggel való jó kapcsolatot emelte ki. Példaként emlí­tette, hogy a nyugat-németországi Waiblingen testvérváros rövidesen Ba­jára látogató küldöttségében tapaszta­latcsere végett rendőrtisztek is érkez­nek a bajai kapitánysághoz. A napirend részeként dr. Geri István tanácselnök-helyettes ismertette a bajai városi tanács végrehajtó bizottsága te­vékenységéről folytatott komplex vizs­gálat eredményét. A sokoldalú elem­zést összegezve kiemelte, hogy a városi vezetőség igényli a demokratikus dön­téshozatalt, jól és célirányosan dolgo­zik. Negatívumként értékelte a tanács­üléseken és a tanácstagi beszámolókon való részvétel csökkenését. — Nemzetiségi ügyekben Baja a me­gyeközpont — hangoztatta dr. Geri ■■■■■■■■■■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 92. szám ÁfU: 4,30 Ft 1989. április 20., csütörtök Baján ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Harminc család a laktanyában • Megalapozott döntések # Dr. Petrezselyem László hivatalában maradhat Öt esztendő múltán tegnap ismét kihelyezett ülést tartott Baján a megyei tanács végrehajtó bizottsága,. A helyszínválasztást az indokolta, hogy fő napirendi pontként a bajai városi tanács vb-beszámolóját vitatták meg. István —, mindent el kell tehát követni, hogy a déli térség nemzetiségi politiká­ja legjobb szándékaink szerint váljon valóra. Várnagy István, az MSZMP városi bizottságának első titkára rövid hozzá­szólásában egyebek között kitért a pártbizottság és az egyes lakókörzetek, a vállalatok, intézmények, így a tanács közötti kapcsolatok újjászervezésére. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese megállapította, hogy a bajai testületek helyes, megalapozott döntéseket hoztak. Példaként említet­te, hogy az 51 -es főközlekedési útnak a településen történt keresztülvezetésével ejtett sebet egy korszerű városközpont felépítésével igyekeznek eltüntetni. Ezután egyéb kérdésekről tárgyalt a végrehajtó bizottság. Elénk vita követte dr. Arvay Árpád megyei vb-titkár előterjesztését, aki azt javasolta, hogy dr. Petrezselyem László tiszakécskei vb-titkárt, a jogszabály en­gedélyezte egy hónapra, mentsék fel a munkavégzés alól, tekintve, hogy a me­gyei tanács vizsgálata elől elvont bizo­nyos hivatali iratokat, melyeket azután a rendőrség házkutatás során talált meg. Dr. Gajdócsi István kifejtette, hogy lehetetlen helyzet keletkezne, ha Tisza- kécskének a tanácselnök után a vb- ’ titkárt is nélkülöznie kellene, hiszen megállna az ügyintézés. Dr. Tóth Antal jelezte, hogy a rendőrségi vizsgálatot május végéig szeretnék befejezni, de miután 1984-ig vissza kell menni, még ez a határidő is szorosnak tűnik. Dr. Árvay Árpád fenntartotta eredeti véle­ményét, s vele értett egyet többek kö­zött dr. Harajká István megyei fő­ügyész is. Végül azonban gyakorlati okokból a testület úgy határozott, hogy dr. Petrezselyem László marad­hat hivatalában. Egyébként — elhang­zott — egyéni haszonszerzés szándéka eddig nem merült fel vele kapcsolatban. A következőkben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a taná­csok tavalyi terv- és költségvetéséről szóló beszámolót, majd kitüntetések — így a Buday Dezső-díj, illetve az Ipar Kiváló Mestere cím odaitéléséről határozott. q ^ HÁROMEZER RÉSZTVEVŐ Holnap kezdődik a K#SZ XII. kongresszusa A becslések szerint mintegy há­romezer fő jelenlétével veszi holnap kezdetét a KISZ XII. kongresszusa a Budapest Sportcsarnokban. 700- 800 küldöttet, 150-200 meghívot­tat, valamint 1500-1800 érdeklődőt I várnak a háromnapos eseményre. Pénteken délután 2 órakor, a I kongresszus megnyitása után a I mandátumvizsgáló bizottság jelen- I tése, a muntarend: elfogadása, a I KIS/L helyzetéről szolójeleníéí szó- I befi Jdegészítése^ájü^^Jokuraentu- I lómmal krfbM|^^^atólti kj'áz I djő napf^^^tgá^'Az ifjúsági I iMzg^lonrn^^^ra^t cvéröDróár a7~ejjfzákai órákba nesij^sío'V'' A nfásafdiky nap legnagyobb ér­deklődéssel kísért eseménye minden bizonnyal Grósz Károly köszöntője, valamint Nagy Imre programbeszé­de lesz: Vasárnap választják meg az új szövetségi vezetőséget, amely még ezen a napon sajtótájékoztatón szá­mol be terveikről. Az elnöki poszt­ra Nagy Imrét, a KISZ KB jelenlegi első titkárát, a két alelnöki helyre pedig Gyurcsány Ferencet, a KISZ KB titkárát, Kracsun Csabát, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkárát, valamint dr. Nagy Mi­hályt, a Reform Közösségi Hálózat Koordináló Irodája vezetőjét jelöl­ték. A KISZ XII. kongresszusa va­sárnap, a késő délutáni órákban ér véget. G. T. T. TANÁCSKOZOTT A POLITIKAI BIZOTTSÁG Párttisztségekre szűkítendő a káderhatáskör A Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmá­nyozta és megvitatta az új helyha­tósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondo­lásokat. Arra a következtetésre jp- tott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társa­dalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vet­ték alapul- A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely figyelembe veszi a választá­sokban érintett pártok és társadal­mi szervezetek álláspontját, az el­vekben és a szabályokban a meg­egyezésre törekszik. A testület szükségesnek tartotta e kérdéskör­ben a Központi Bizottság állásfog­lalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új vá­lasztójogi törvény tervezete — a szükséges politikai konzultációk után — még július elejéig az Or­szággyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság előterjesz­tést hallgatott meg az egy-, illető­leg kétkamarás Országgyűlés mű­ködéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkamarás Országgyű­lés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztár­sasági elnöki intézmény újbóli be­iktatási lehetőségével az állam- rendszerbe. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az állam- hatalom megosztott és kiegyensú­lyozott gyakorlásának egyik leg­fontosabb biztosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének mó­dosításával. Megállapította: a mó­dosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások te­szik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek ese- ' tében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelem­szerűen nem lesz kötelező a hatás- körileg illetékes pártszerv vélemé­nyének előzetes kikérése. A Politi­kai Bizottság javasolja annak meg­erősítését, hogy a párt testületéi a politikai szempontból fontos veze­tői tisztségek betöltését, a népkép­viselet tagjainak választását politi­kai eszközökkel a jövőben is befo­lyásolják; jelölteket állítanak, sze­mélyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. A testület úgy látta, hogy a poli­tikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az ál­lami személyzeti munka áttekinté­sét. A Politikai Bizottság a káder­hatáskörök módosításával foglal­kozójavaslatait a Központi Bizott­ság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság áttekintet­te a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének le­hetőségeit. A Politikai Bizottság megtár­gyalta az MSZMP szervezeti fel­építésének és működési módjának átalakítására készített vitaanya­got. Javaslatát a Központi Bizott­ság májusi ülése elé terjeszti. SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Politikai Bizottság üléséről Kim­mel Emil, a párt helyettes szóvivője tá­jékoztatta az újságírókat. Ismertette a testület ülésén szereplő napirendet, majd a tanácskozáson részt vevő szak­értők összefoglalták az előterjesztések­hez kapcsolódó viták tapasztalatait. A pártpolitikai kérdésekről szólva Petrovszki István, a Központi Bizott­ság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az MSZMP új szervezeti szabályzatá­nak kimunkálása során vitaanyagként került a testület elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat. Kifej­tette: az MSZMP szervezeti megújulá­sa szükségessé teszi, hogy a szerveződé­si elvek és a szervezeti felépítés is mó­dosuljon. Lényeges elemként emelte ki, (Folytatás a 2. oldalon) HA ÁPRILIS, AKKOR: FÁSÍTÁSI HÓNAP • ANKÉT KISKOROSON Az erdészetre óriási feladatok várnak Tegnap délelőtt Kiskőrösön, a Ligeti Ifjúsági Házban került sor az 1989. évi fásítási hónap keretében a megyei fásítási ankétra. A házigazda a helyi állami gazdaság volt, rendező a megyéi tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség és a Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gtudaság. Elnevezése tiem nagyon Ülik a ren­dezvényre: tartalmában ugyanis több volt fásítási ankétnál. Bár ünnepi be­szédében Baki Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezető helyettese megemléke­zett a fásítás lelkes pártolóiról, a fiata­lokról, a népfront-aktivistákról, a tár­sadalmi munkásokról, akik az erdészek mellett nagymértékben kiveszik részü­ket a települések szépítéséből. Tavaly közel egymillió forint értékű csemetét, suhángot telepítettek el megyénkben. Az ankéton azonban főleg szakmai kérdésekről volt szó, a széksorokban is túlnyomórészt erdészek ültek. Az egykor fátlan, sivár Duna—Tisza közén ma már 151 ezer hektár az erdő­sített, fásított terület — mondta egye­bek között Baki Ferenc. Hazánkban 1990-től 2000-ig újabb 150 ezer hektárt kellene erdősíteni, ebből 25 ezer hek­tárt megyénkben. Emellett egy másik, óriási feladat is vár Bács-Kiskun gaz­daságaira: 1995-től évente mintegy 250-300 ezer bruttó köbméter fát kell kitermelni. Ekkora mennyiséget a meg­levő üzemeink képtelenek gazdaságo­san hasznosítani. így hát hamarosan égető szükségletté válik, ami már eddig is hiányzott: cellulózfeldolgozó üzem létesítése megyénkben. Külső anyagi segítség nélkül ez nem sikerülhet. Már most gondolkodni kell azon, mi lehetne ebben a megoldás. Az erdő a gazdasági, társadalmi fej­lődés‘motorja, de egyben áldozata is. Ez a mondat dr. Gál János, egyetemi tanárnak, a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem rektorának előadásában hangzott el. Jól érzékelteti mindazt, ami az erdészet történetében, jelené­ben, jövőjében lényeges. Valóban, sem­mi sem nyújt olyan sok hasznot, de semmit sem fenyeget annyi veszély, mint az erdőt. Önmagunk ellenségei vagyunk, ha erről megfeledkezünk. A vüág fafelhasználása 1966-ban 2,5 milliárd köbméter volt, számítások sze­rint 1994-ben 4 milliárd lesz. A fa, mint alapanyag, semmi mással nem helyette­síthető. Az erdészet tehát pótolhatatlan javakkal járul hozzá a társadalom jólé­téhez. De különbözik minden más ipari tevékenységtől abban, hogy nem káro­sítja a természetet. Hogy ez utóbbi mennyire fontos szá­munkra, azt különböző tudományos mérések, kutatások már eddig is bizo­nyították. Hazánkban nemzetközileg elismert eredményeket értünk el 1946 óta az erdősítésben, de további felada­tokat kell megoldanunk. Mezőgazda- sági területeink termőerejének (az ag- ro-ökológiai potenciál) megőrzése, ja­vítása érdekében hosszabb távon újabb 700 ezer hektár erdőt kellene telepíte­nünk. Ez azonban meghaladja az ága­zat anyagi erejét. Ezért az új agrártézi­sek kialakításakor gondolkodni kell azon, hogyan lehetne a faipari üzeme­ket, sőt a lakosságot is érdekeltté tenni az erdősítésben, erdőgazdálkodásban. A fásításban, az erdészeti munkában tanúsított kiemelkedő teljesítésért töb­ben részesültek elismerésben. Berettyón József erdőművelési műszaki vezető­nek (Gemenci Erdőgazdaság), Begya Lajosné fásítási előadónak (Kefag) és a Kiskőrösi Állami Gazdaság kollektívá­jának Bártfalvi Ferenc, a Budapesti Er­dőfelügyelőség osztályvezetője és dr. Göbölös Antal, a Kecskeméti Erdőfel­ügyelőség igazgatója az Eredményes Fásításért Emlékérmet adta át. A. M. IRODALOM, ZENE ÉS KÉPZŐMŰVÉSZÉT Kiosztották Kecskemét művészeti díjait ‘ 1987 óta három kategóriában hirdet művészeti pályá­zatot Kecskemét Város Tanácsa. Ezzel az a művészetpár­toló szándék jut kifejezésre, mely szerint támogatja azo­kat az alkotókat, akik munkásságukkal, elképzeléseikkel hozzájárulnak a város irodalmi, zenei, képzőművészeti életének gazdagításához. A pályázatokat közösén írják ki a Katona József Társasággal, a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézettel, a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség Elnökségével, valamint 1973 óta — a Mura­közy családdal. A közös meghirdetés célja az, hogy az elbírálásnál az együttműködő fél magas színvonalú szak­értelmével segítse a zsűrizést, s persze egyben támogassa, illetve ösztönözze az alkotómunkát. Az elmúlt évi művészeti dijakat tegnap délután benső­séges hangulatú ünnepségen adta át dr. Fáy Ferencné, a városi tanács elnökhelyettese. A szakmai zsűri véleménye alapján, a végrehajtó bizottság döntése értelmében Kecs­kemét Város Irodalmi Diját megosztva nyerte dr. Túrái Gábor Kamill író-költő szociográfiája (20 ezer forint) és Juhász István nyugalmazott főmérnök A művésztelep története című tanulmánya (10 ezer forint). A zenei díjat —‘ ugyancsak megosztva — Dratsai Ákos fuvolaművész, fuvolatanár pályázata kapta, amelyben a Kecskeméten eddig eltöltött nyolc évét, valamint az elkö­vetkezendő időszak előadó-művészi és zenepedagógiai terveit elemzi (20 ezer forint). A másik díjazott a Buda­pesten élő, de a városhoz sok szállal kötődő Legány Dénes zongoraművész, zeneszerző, aki előadó-művészi és pedagógusi tevékenységével Kodály zenei nevelési mód­szerét terjeszti (10 ezer forint). Abrahám Rafael grafikusművész a Mesterségünk di­csérete című litográfiái sorozatával nyerte el a képzőmű­vészeti díjat (20 ezer forint). Azon szándékával, miszeript Kecskeméten litográfiái műhelyt kellene létrehozni, egyetértenek a város vezetői is. A Muraközy János-ösztöndíjat ezúttal Lörincz László tehetséges, pályakezdő grafikusművész kapta (12 ezer forint). H. K. E. Elektromos agyak doktorai Az egyik képernyőn számok sora­koznak, a másikon mindössze ideges vibrálás látszik; „megbolondult a kom­puter” — mondják ilyenkor. Fiatál em­ber hajol a panelek fölé, hogy megálla­pítsa: hol a hiba. A Számítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat (SZÜV) Kecskeméti Számítóközpontjában három esztende­je működik számítógépszerviz. A nyolctagú műszaki stáb — amelyet műszerészek, üzemmérnökök és mér­nökök alkotnak — egy üzletkötések­kel, beszerzésekkel, adminisztrációval foglalkozó menedzserrel válik teljessé. A fiatalokból álló szekembergárda nem tétlenkedhet, hiszen jó munkájuk­nak hamar hire ment szukebb hazánk határain túl is, s ma országszerte utaz­gatnak a különféle vállalatokhoz a komputerek hibáit orvosolni. Leg­gyakrabban az amerikai IBM-PC be­rendezéseket javítják, de sok partne­rüknél működik még a Commodore (Gaál Béla felvétele) —64-es és az Alpha-Mikro gép is. Fel­adatuk ezek átalánydíjas karbantartá­sa, javítása. Mint ahogy azt Süli József szerviz- csópórtvezetotől megtudtuk, a számí­tógepek többsége nem túl gyakran hi- básodik meg. A hibák jelentős részét sem a kezelők hozzá nem értése, hanem az áramkimaradások és -ingadozások okozzák. Sok gazdálkodóegységnél ma már a számviteli, adminisztratív feladatok je­lentős részét komputerek végzik. Ezért egy-egy meghibásodás nem kis „fejfá­jást” okozhat. A SZÜV-szerviz úgy próbál enyhíteni a gondokon, hogy rendkívül rövid idő — egy-két nap — alatt megjavítja a rakoncátlankodo gé­peket. Amelyekkel pedig a helyszínen nem boldogulnak az utazó műszeré­szek, azok helyett cserekészüléket ad­nak a javítás idejére — ha az ügyfél az átalánydíjasok közé tartozik. A csoportvezető elmondta azt is, hogy alkatrészhiány csak ritkán hátrál­tatja a szerviz munkáját, de tart tőle, hogy a vámrendelk^zések változása (a magánimport szigorítása) kedvezőtlen változásokat hoz. G. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom