Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. cvf. 218. szám Árai 1,80 Ft 1988. szeptember 12., hétfő Befejeződött az egészségnevelők vándorgyűlése A Segíts nekem című film vetítésével, illetve a filmről folytatott vitával feje­ződött be tegnap délután a bajai Vágó Béla Politikai Képzési Központban a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak az egészségnevelésben tevékenyke­dő szakemberek részére szervezett há­romnapos vándorgyűlése. A Bánki Szi­lárd rendezte videofilmmel kapcsolat­ban az egyik tanácsadó, dr. Ragadics Erzsébet kórházi főorvos elmondta, hogy az volt a cél, hogy a veszélyezte­tett fiataloknak, lehetőleg a baj kiala­kulását megelőzve, tanácsot adjanak. Mégpedig röviden összefoglalva azt, hogy — mielőtt még a kábítószerhez nyúlnának —, akarjanak és tudjanak is önmagukon segíteni. A vándorgyűlésen társadalmunk széles rétegeinek képviselői jelentek meg. Eljöttek a KISZ egészségnevelés­sel foglalkozó munkatársain kívül pe­dagógusok, lelkészek és egészségügyi dolgozók is. Meghallgatták dr. Ranschburg Jenő egyetemi tanár „A tizenéves kor kihívásai” című előadását és részt vettek dr. Koncz István, az MTA kutatócsoportjának vezetője ál­tal tartott önismereti gyakorlatokon. A szabadidő kulturált eltöltéséről, a fiataloknak szánt programokról szólt Nagy József, az ÁISH képviseletében, dr. Babai Imre főügyész a fiatalkorúak devianciáiról, illetve a megyénkben ta­pasztalt helyzetről tartott előadást. G. Z. • A hibridek nagyobbik része jól bírta a szárazságot. Zsúfolásig megtelt az ország minden részéből érkezett szak­emberekkel a Kiskunhalasi Vö­rös Október Termelőszövetke­zet Babó-tanyai ebédlője a na­pokban, a Kiskun Gabona Ku­tatási Termeltetési Közös Válla­lat tenyészkerti fajtabemutató­ját megelőző tájékoztatón. A Kiskunhalasi Vörös Októ­ber Tsz elnöke, Huri Béla kö­szöntve az egybegyűlteket arra is kitért, hogy a hazánkban egye­dülálló, szövetkezetek összefo­gásával létrejött kutató-nemesí- tő vállalkozásnak ötödik eszten­deje ad helyet a gazdaság. Akkor kéthektáros tenyészkertben kez­dődött a munka, ma viszont a közös vállalat több ezer hektá­ron termeltet kukorica-vetőma­got, sőt felépült a hibridüzemük is. Á Kiskun kukoricák közül az elmúlt években hat kapott álla­mi elismerést — ezek a közter­mesztésben is elfogadottá váltak — és mintegy harminc hibridet vizsgálnak előzetes bejelentés alapján. Az idén az aszály Kis­kunhalast és környékét igen erő­sen sújtotta, volt hibridterület, amelyből bizony silózni kellett. A többi táblában azonban jól tűrték a szárazságot a kukori­cák. Az egyöntetűségre jellem­ző, hogy a Mezőgazdasági 'Mi­nősítő Intézet szakemberei nem találtak vetőmag-termesztésből kizárni valót. A Kiskun GTV igazgatója, dr. Mohamed Samir Rady, az 1964-ben kezdett nemesítési programról szólt. Módszerével, a gyökérszelekcióval előállított hibridek mára versenyképesek­ké váltak a honosítottakkal és a hazaiakkal. Az igen gazdag tenyészkertben 3000 belte­nyésztett törzs, vonal található, melyek felhasználásával alakít­ja a nemesítő a hibridek tulaj­donságait. A szakmai elisme­rést az is jelzi, hogy az idei évtől két Kiskun hibrid, a 190-es és a 380-as standardként szerepel a hivatalos vizsgálatokban. A mezőgazdászok örömmel — és némi meglepődéssel — vették át azokat a szórólapo­kat, melyeken véleményüket kérte a Kiskun GTV, illetve előzetes fajtaigény-felmérést tartalmaztak. A tenyészkerti bemutatón a szakemberek véleménye egybe­hangzóit: az idén kevés termő­tájon látni ekkorára fejlődött kukoricacsöveket. Igaz, ez a te­rület augusztus közepétől mes­terséges csapadékot kapott. A nemesítő érdekességként em­lítette meg a hazánkban nem elterjedt, de itt látható 150-es FAO-számú, igen rövid tenyészidejű kukorica, amely Finnországban három éve sze­repel kísérletekben. G. E. Sevardnadze—Shultz találkozó lesz Washingtonban Bányászünnep Kiskunmajsán Moszkvában szombat este hivatalo­san bejelentették, hogy Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter szeptem­ber 22—23-án Washingtonban találko­zik George Shultz amerikai külügymi­niszterrel. A fejlődés titka nem a gazdagság, hanem az összetartás (3. oldal) * Mi lesz a szabadszállási bedolgozókkal? (5. oldal) ÉLNÉM KÖTELEZETTEK ÉRTEKEZLETE Jobb lehetőségei vannak a mozgalomnak • Záróokmány és politikai nyilat­kozat elfogadásával Nicosiában va­sárnap hajnalban befejezte munká­ját az el nem kötelezett országok négynapos külügyminiszteri ta­nácskozása. A fórum munkájában több mint 90 ország küldöttei, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ), valamint a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) képviselői vet­tek részt. A záróokmány gazdasági és poli­tikai részből áll, míg a nyilatkozat a nemzetközi helyzettel, valamint a mozgalommal kapcsolatos kérdé­sekkel foglalkozik. Miként a nyilatkozat megállapít­ja, a kedvezőbb nemzetközi helyzet jobb lehetőségeket kínál a mozga­lom számára ahhoz, hogy növelje hozzájárulását az emberiség előtt álló sorskérdések megoldásához. Az idő megerősítette a mozgalom olyan céljainak és elveinek érvé­nyességét, mint a nemzetközi fe­szültség csökkentése, az általános leszerelés, a fajüldözés felszámolá­sa. Az el nem kötelezettek mozgal­ma az egész világot átfogó, függet­len és aktív erő, amelynek nemcsak a két nagyhatalom egymáshoz kö­zelítésében kell tevékeny szerepet játszania, hanem elő kell segítenie az enyhülés és a kölcsönös bizalom légkörének kialakítását is — hang­súlyozza a nyilatkozat, majd állást foglal egy új gazdasági világrend megteremtése mellett. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy az el nem kötele­zett országok mozgalmának követ­kező, államfői szintű tanácskozását 1989-ben Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban tartják. • Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat (KFV) kis­kunsági üzemének dolgozói szeptember 9-én, Kiskun­majsán, a művelődési központban ünnepelték a 38. bá­nyásznapot, s egyben a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezete fennállásának 75. évfordulóját. • Elöljáróban Fáik Miklós üzemigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára mondott beszédet. Mint mondotta, a hetvenes évek energiaválságát követő­en felértékelődtek a hazai energiaforrások. Ez aláhúzza, hogy szükség van a bányászok munkájára, így a szénhid­rogén kitermelésére is, éppen ezért, a pénzszűke ellenére sem csökkenthetjük a kutatások ütemét. Ám e költséges kutatófúrásokat eredményesebbé kell tenni. A Duna—Tisza közén ezen a téren jelentős előrelépés történt az utóbbi időben. Ezt követően Schalkhammer Antal a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének megalakulására emlékezett, majd szólt a mozgalom mai feladatairól. Hangsúlyozta, hogy meg kell újítani a szakszervezet munkáját. Az ünnepi beszéd után kitüntetések átadására került sor. Kiváló Bányász miniszteri kitüntetésben részesült Lovas István hegesztő. Kiváló Munkáért kitüntetést ka­pott Grundum Kázmér üzemfenntartási részlegvezető, Horváth Csaba fúrásiüzemegység-vezető és Kránicz Jó­zsef termelőmester. A kiskunhalasi Semmelweis kórház és a KFV kiskunsági üzeme közötti együttműködési szer­ződés keretében végzett kiemelkedő munkája elismerése­ként dr. Makay László, a kórház igazgató főorvosa ugyancsak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült. Harmincöt év szolgálat után a Bányász Szolgálati Ér­demérem gyémánt fokozatát kapta Boda Ferenc üzem- fenntartási művezető. Cserkúti Endre nyugdíjas fúrómes­ter és Dallos József anyagátvevő, -kiadó. A 30 esztendős szolgálat után járó arany fokozatot Jámbor Ottó fúrómester és Szekér József fúrásiberende- zés-ellátó vehette át. A 25 éves szolgálat elismerését jelképező ezüst fokoza­tot Albert Imre fúrásiberendezés-ellátó. Bükki Csaba ge­ológus technikus, Grasics Péter fúrómester, Mód János motorkezelő, Párta János termelési művezető és Tislér László kazánkezelő kapta meg. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést tizennégyen érdemelték ki. Ezt követően Fáik Miklós bejelentette, hogy a 38. bányásznap alkalmából augusztus 30-án a kiskunsági üzemben 1219 dolgozó 19 millió 643 ezer forint hűségju­talmat kapott. Az ünnepség a bányászhimnusz hangjaival ért véget. G. B. A PINOCHET-RENDSZER ELLEN Chilei tüntetés Több tízezer chilei tüntetett szombaton Santiagób’an a Pinochet-rend- szer ellen, a demokratikus jogok helyreállításáért. Külföldi újságírók szerint közel százezren tiltakoztak az október 5-ére tervezett elnökválasztás megtartása ellen, amelynek egyetlen jelöltje Pi­nochet tábornok, a jelenlegi államfő. A hatóságok ugyanakkor 30 ezer­ben jelölték meg a tiltakozók számát. A tüntetés szervezői hangosbeszélőkön bejátszották a 15 évvel ezelőtt katonai puccsal megbuktatott chilei elnök, Salvador Allende utolsó rá­dióbeszédét. A szeptember 11-ei államcsíny kezdetén a lakossághoz inté­zett felhívást az összegyűlt tömeg néma csendben hallgatta végig, majd a diktátor lemondását és a demokratikus szabadságjogok helyreállítását követelő jelszavakat kezdett skandálni. A négyórás megmozdulás alatt ezúttal nem voltak összecsapások a tüntetők és rendőrség kivezényelt egységei között. KERESLET, KÍNÁLATA MUNKAERŐPIACON A VISSZATÉRŐ ÖNBIZALOM JEGYÉBEN L’Humanité­fesztivál A péntek esti színpompás megnyi­tó után kellemes verőfényben, a nép­ünnepély szokásos hangulatában folytatódott a francia L’Humanité ünnepe. Már szombaton több száz­ezer kommunista és a párttal rokon­szenvező kereste fel La Courneuve parkjában az FKP lapjának hagyo­mányos szeptemberi fesztiválját. A pártvezetők megnyilvánulásai az utóbbi években választási kudarco­kat szenvedett 600 ezres párt vissza­térő önbizalmát fejezték ki. Georges Marchais, az FKP főtit­kára a televízió-híradóban nyilat­kozva kijelentette, hogy a párt hints sem ellenzékben, sem az elnö­ki többségben — támogatja a bal­közép kormány pozitív intézkedé­seit és harcol a hátrányos intézke­dései ellen. Ami a jövő évi városi tanácsi választásokat illeti, az FKP minden baloldali vezetésű tanács­ban meg akarja újítani a szocialis­tákkal és más baloldaliakkal kötött helyi egyezményeket. A „nemzetközi város" megnyitá­sán mondott beszédében Roland Leroy, a L’Humanité igazgatója a dél-afrikai nép fajüldözés elleni harcát állította első helyre a haladó mozgalmakkal való szolidaritás­ban. Kifejezte a francia kommunis­ták rokonszenvét a Szovjetunióban és a kisebb szocialista országokban folyó megújulási, demokratizálási törekvések iránt. A L'Humanité ünnepének „nem­zetközi városában” mintegy 80 or­szág testvérpárjai, felszabadítási mozgalmai és testvérlapjai képvi­seltetik magukat. A fesztiválon részt vevő magyar küldöttséget Ba­rabás János, az MSZMP budapesti bizottságának titkára vezeti, a Nép- szabadság részéről Hovanyecz László főszerkesztő-helyettes, és Vágner Ferenc, a Hírlapkiadó Vál­lalat vezérigazgatója vesz részt. A fesztivál idei fő témájára, a nagy francia forradalom közelgő 200. év­fordulójára rímelve a magyar pavi­lon falain korabeli metszetek és ma­gyarázó szövegek mutatják be az érdeklődőknek a magyar nép sza­badságküzdelmeit Rákóczitól és Thökölytől a szabadságharcig. A mai Magyarország életét bemu­tatva szólnak a pártértekczlct jelen­tőségéről, az ipar és a mezőgazda­ság új teljesítményeiről, képekben mutatják be hazánk nemzetközi kapcsolatait. Növekedett a közvetítők forgalma Nagymértékben, az év második negyedéhez képest 39 százalékkal növekedett megyénkben a munka­erő iránti kereslet a harmadik ne­gyedévben. Legalábbis ez derül ki a munkaügyi szolgáltató iroda leg­utóbbi jelentéséből. Ehhez azon­ban tudni kell, hogy eltérően a ko­rábbi gyakorlattól, ez év áprilisá­tól a munkáltatók kötelesek folya­matosan bejelenteni a munkaerő- igényeket, ugyanakkor az adat­szolgáltatás köre is bővült. Ezért az előző negyedévhez viszonyított igénynövekedés látszólagos, a szá­mok azonban önmagukban a va­lós helyzetet tükrözik. Eszerint a munkáltatók április elsejétől június végéig 1760, ebben a negyedévben pedig 2439 munka- vállalót kerestek, illetve keresnek. Tovább növekedett a közvetítőhe­lyek ügyfélforgalma, ilyen úton mintegy négyezerötszázan akarnak munkához jutni. Közülük 1428-an nem álltak munkaviszonyban a je­lentkezés időpontjában. Az egy hó­napnál hosszabb ideje elhelyezked­ni nem tudók száma 322. A munkaerő-közvetítő szervek forgalmának növekedéséből arra is következtetni lehet, hogy egyre kevesebb az elhelyezkedési lehető­ség. Különböző jelekből kitűnik, hogy a termelő, gazdálkodó cégek a veszteséges tevékenységek felszá­molására törekszenek: ez együtt jár a munkaerő iránti igények vál­tozásával. Megyénk egyes térségeiben a se­géd- és betanított munkások több­ségének kilátása sincs az elhelyez­kedésre. A munkaerő-keresletnek 32,6 százaléka a megyeszékhelyre koncentrálódik, ez után Baja kö­vetkezik 14,9, majd Kiskunhalas 13,8 százalékkal. A legkevesebb munkaerőt — mindössze hatvan­kettőt — Bácsalmás környékén ke­resik. A szellemi foglalkozásúak iránti kereslet a harmadik negyedévben megélénkült, 168-ról 311 -re emel­kedett. A szakképzett fizikai dol­gozóknak felajánlható munkahe­lyek száma kevésbé esett vissza, mint a szakképzetleneké. Ebből is látszik, hogy a munkaerő-állo­mány szerkezetének javítása napi­renden levő progam a különböző vállalatoknál. Megyénkben mindeddig 31 dol­gozónak kellett a felmondási idejét meghosszabbítani (azaz: a vállala­ton belüli átszervezés vagy lét­számleépítés miatt felmenteni a munkavégzés alól): természetesen valamennyien részesülnek a jog­szabály biztosította járandóság­ban. Elhelyezkedési támogatást egy dolgozónak kellett fizetni. A munkaügyi szolgáltató iro­dákhoz beérkezett jelentések sze­rint Baján (és környékén) a mun­kaerő iránti kereslet a második ne­gyedévinek a duplájára nőtt a har­madik negyedévben (165-ről 363- ra), Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kiskőrösön ha­sonló a helyzet (a felsorolás sor­rendjében: 62-ről 148-ra, 152-ről 337-re, 78-ról 189-re). Csökkent viszont az igény Kiskunfélegyhá­zán és környékén (179-ről 122-re), valamint Tiszakécskén és környé­kén (150-ről 140-re). A. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom