Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 11. TÁRSADALMI, EMBERI ELKÖTELEZETTSÉGEK • W Párhuzamos életrajzok animációban és textilben Magasugrás — több nézetből Szilágyi szülővárosában, Marosvá­sárhelyen végezte el a képzőművészeti középiskolát, diplomáját 1976-ban sze­rezte Kolozsvárott, a képzőművészeti főiskola grafikai szakán. 1976—-85 kö­zött Bukarestben az „ANIMAF1LM” rajzfilmstúdió munkatársaként — több sorozatban való közreműködés, díszle- tezés, figuratervezés mellett — írt s ren­dezett három rajzfilmet: 1980-ban szü­letett a Gordiuszi csomó, 1982-ben az Aréna, 1983-ban pedig a Monológ cí­mű alkotás, melyek a legkiemelkedőbb hazai szakmai minősítések mellett meg­kapták a legrangosabb külföldi feszti­válok (Oberhausen, Chicago, Bilbao, Zágráb, Szófia) elismeréseit is. Képgra­fikáival, metszeteivel, rajzaival a főis­kola befejezése óta részese volt minden országos tárlatnak, és díjazottja több jelentős külföldi' kiállításnak (Frank­furt, Barcelona, Annecy, Varsó, Krak­kó, Moszkva). Számos kiadónak is dol­gozott. Jelenleg a Pannónia Filmválja- lat kecskeméti műtermében dolgozik új egyedi filmjének előkészítésén. Beszél­getésünk elején elmondta az ismeretség előzményeit: nemzetközi fesztiválokon találkozott többször is a stúdió munká­ival és persze munkatársaival.-— Az utóbbi évek folyamán egyre bizonyosabbá vált, hogy nem számítha­tok megbízásra, filmtervek kivitelezésé­re. A munka folytatásának egyszerűen nem voltak meg sem az anyagi, sem az erkölcsi feltételei, változásra pedig a legkisebb kilátás sem ígérkezett. Végül is döntenem kellett. Látszólag egyszerű volt a választás, mert hisz itt megoldó­dott, s megoldódni látszik gondjaink jelentős része; viszont teljesen új kör­nyezetben, barátok, szülők nélkül, a tá- gab,b család hiányával. . . Ügy,érzem, elsősorban az azonos kultúrának kö­szönhetem, hogy alkotni tudok itt már az első pillanattól kezdve. . ’— Pályája legelején mindhárom mun­kája komoly sikereket ért el. Az utóbbi öt évben mégsem készülhetett újabb. —Amikor először találkoztam a rajz­filmmel, szinte semmit sem tudtam ma­gáról a médiumról. De ennek ellenére is fel tudtam mérni saját erőimet, a meg­valósításhoz szükséges energiát. Vi­szont nehezítette a dolgom, hogy válla­lásaimat szakmai szempontból szinte megoldhatatlan feladatnak ítélték. Fo­lyamatosan bizonyítanom kellett, ezál­tal pedig létrejött bennem egy olyan feszültség, ami — ma már bizonyosan megítélhető — jó irányba vezetett. Si­kereim ellenére egyre nehezebben ment minden . .. Sajnos minden esetben ösz­Január elején a Téli tárlaton néhány kiemelkedően izgalmas munka két, Kecskeméten leg­alábbis ismeretlen alkotóra hív­ta fel a figyelmet: a látogatók először találkozhattak Szilágyi V. Zoltán és Sz. Varga Katalin nevével. A fiatal művészházas­pár mindössze néhány hónapja él Kecskeméten: októberben te­lepültek át Romániából. Bár ezúttal mindkettőjüktől grafi­kákat láthattunk, Szilágyi V. Zoltán animációban gondolko­dik a legszívesebben. szehasonlíthatatlanul több energiát igé­nyelt az elfogadtatás, mint a kivitelezés. — A korábbi alkotásokban e tartalom társadalmi, emberi elkötelezettségekről árulkodik, torz jelenségeket, magatar­tásmintákat „ír le’’ — sok mozgással, élményszerű, új kódokban is színesen fo­• Szilágyi V. Zoltán a mű­teremben. galmazó vizualitással. A most készülő filmnek mi lesz a témája? — Az Origó című mű az egyén és a közösség teljesítményének értékelhető­ségét, az objektív értékelés szükségessé­gét igyekszik lehetőségei szerint körül­járni. Ehhez ürügyként — az ember képességeit, erejét próbára tévő tevé­kenységet — a magasugrást választot­tam. Több szempontból szeretném be­mutatni, mennyire könnyen átértékel­hető az eredmény, s mennyire viszony­lagos a teljesítmény. Olyan nézőpontok tárulnak fel, melyeket a mindennapi élet — közmegegyezéses láthatóságával •—eltakar szemünk elől. Á magasugrás vetületben való bemutatásával nem a teljesítményt akarom leértékelni, ha­nem a gondolkodást igyekszem a szte­reotípiákban való rögzültségeiből ki­szabadítani. Hogy mindez milyen mér­tékben fog hatni, az csak a mű elkészü­lése után derül majd ki. Fontos szere­pük van ebben azoknak a minőségek­nek is, amelyek csak magában a pro­dukcióban érhetők el. Hossza két—két és fél perc, és minden stádiumát magam rajzolom. Persze tudom, ma a világnak annyi a baja, problémája, hogy kisebb gondja is nagyobb annál, mit csinál épp az animáció. .Viszont ilyen körülmé­nyek között kötelező megfelelni a saját elvárásoknak, hisz a műfaj e speciális területének épp ez a lényege. Színtani gyakorlatok — selyemben, pamutban, gyapjúban Sz. Varga Katalin Nagyváradon szü­letett, itt végezte el a képzőművészeti középiskolát.. 1978-ban Bukarestben a képzőművészeti főiskolán szerzett dip­lomát. Ettől kezdve évente szerepel a képzőművészek országos csoportkiállí­tásain, néhány alkalommal nemzetközi seregszemléken is. 1979-—84-ig a Buka­restben megjelenő A hét című hetilap grafikai szerkesztője volt. Közben il­lusztrációkat, címlapokat, borítókat is tervezett gyermekek és pedagógiai könyvkiadók megbízásából. 1974-től tevékenységének súlypontja egyre in­kább áttevődik a divattervezés területé­re. Már a Téli tárlaton kiállított művei is sejtetni engedték,.hogy elsősorban a- textillel jegyezte el magát. Egyformán hangsúlyos grafikai és textiles játékáik­kal, rendhagyó struktúraépítő kísérle­teivel vonták magukra a figyelmet — olykor alaposan zavarba is hozva a né­zőt, hogy voltaképpen textiltervet vagy elemeket is felhasználó grafikát lát? Ideiglenes otthonukban, egyetlen lakó­szobából álló közös műtermükben mű­helyükben találkoztunk, ahol kedvenc — selyem, pamut, gyyapjú — alap­anyagainak társaságában beszélt mun­kájáról. Varrógépén egy „valódi” ruha zöld és kék, színkompozícióként is kü­lönleges betétje. Hamarosan előkerül­tek a már kész darabok, egy majdani kiállítás részei is. Kérdésemre elmond­ta, hogy legalább fél év, mire elkészül a tervezett bemutatkozó összeállítás. — Mindig is ez a terület érdekelte igazán? — Igen, mégsem bántam meg, hogy nem a kedvenc szakomra sikerült bejut­nom a főiskolára, ugyanis plasztikailag a grafikusnövendékeket készítették fel jobban. Amikor már biztos volt, hogy Bukaresthez köti Zoltánt az animáció, megpróbáltam én is ugyanebben a vá­rosban elhelyezkedni, ami persze re­ménytelennek látszott. A hét című heti­lapnál végül is képszerkesztő lettem. Munkaviszonyom megszűnése óta, vagyis az utolsó három évben szinte már csak a textillel és a hozzá kapcsoló­• Sz. Varga Katalin: Hódolat Belinek. dó grafikákkal foglalkoztam. Terveim szerint önálló tárlatomnak is része lesz majd mindkét műfaj, mert szerintem rendkívül szoros közöttük a kapcsolat. Volt olyan kötésem például, ami azért készült, hogy be tudjak fejezni egy raj­zot, végigjárhassak egy számomra más anyagban levezethetetlen problémát. Azt hiszem, a színen keresztül tudom leginkább egymásra építeni a kétféle kifejezési módot. A textil olykor színta­ni gyakorlatok alapanyagaként is érde­kes lehetőségeket rejt magában. A pa­pírt például nem lehet olyan érzékenyen megfesteni, mint a selymet. — E kézzel festett, minden négyzet­centiméterükön rendkívüli pontosság­gal és alapossággal megdolgozott egye­di darabok tulajdonképpen „lefordít- hatatlanók”. Hasznavehetetlenek velük kapcsolatban a legújabb szabásvonala­kat jelölő kifejezések, pedig a különle­gesen szép ruhák, kabátok nemcsak lát­ványosan dekoratívak, hanem kényel­mesek, sőt divatosak is. — Es ez fontos? — A divat alól senki nem tudja iga­zán kivonni magát. Még akkor sem, ha pontosan tudjuk, hogy tekintélyesebb része nem más, mint üzlet, manipulá­ció. Például úgy,, hogy egy színben, for­mában sokszínűén tervező nagy cégtől egy-egy gyár a jelenlegi tartalékaira, maradékaira épitve veszi át a divat­színt, divatformát. Bármiben benne van a divat. Még a leggyengébb divatlapban is megtalálható mindaz, ami volt, ami van, de az is, ami lesz. Csak meg kell tudni látni. . . Károlyi Júlia ÉVI 1300 ELŐADÁS Bajai TIT-tervek Talán elmondható, hogy a társadalmi közgondol­kodás hajlandó már elfogadni az ismeretek, a tudás fontosságát, és változóban az a szemlélet, hogy a művelődésre és általában az oktatásra adott minden forint kidobott pénz. A szellemi beruházás ugyanis nem térül meg azonnal vagy rövid idő alatt, hanem esetleg csak évek múlva, de akkor sokszorosan. A gazdasági stabilizáció és kibontakozás alapfeltétele a műszaki fejlődés, ez pedig elképzelhetetlen a tudo­mány hozzájárulása nélkül. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat bajai szervezete is részt vállal ebből a programból. — Hogyan? — erről tanácskoztak a napokban megtartott elnökségi ülésen. A' szakemberek elsősorban azt állapították meg, hogy az ismeretterjesztés módszereit hozzá kell igazí­tani a mai társadalom teljes keresztmetszetében vég­bemenő változásokhoz. Sajnos, a lehetőségek —- leg­alábbis ami az anyagiakat illeti —, állandóan szűkül­nek, a pénzügyi támogatás évről évre csökken. E meg­állapítás olyanannyira érvényes a bajai tanácstól ka­pott évi 40 ezer forintra, hogy az már tavaly teljes egészében megszűnt. A következmény, hogy az okta­tási és közművelődési intézményekben, valamint a város 5 nyugdíjasklubjában egyetlen rendezvényt sem szerveztek, és nem vettek részt az iskolákban tartott megyei pályaválasztási programokban sem. Jó az együttműködés — évtizedek óta — a hat MHSZ-klubbal a honvédelmi nevelés terén. A követ­kezőkben ez is veszélybe kerül, mert a 40 forintos — tehát csekély előadói — óradíjak tanácsi kiegészíté­se a továbbiakban szintén elmarad. Az említett támogatások csökkenése, illetve meg­szűnése miatt tavaly Baján 300-zal kevesebb ismeret- terjesztő előadást tartottak, mint az előző években. A tizennyolc község viszont továbbra is megadta a 10-15 ezer forintos hozzájárulását, így ott a korábbi számú, azaz 900 előadás hangzott el. Megmaradt a jó együttműködés az egészségvédelmi szervezetekkel, így a Vöröskereszttel, a tanács egészségnevelési szakbi­zottságával, és az alkoholellenes bizottsággal. Mint­egy 100-ra tehető az egészségügyi hónapban tartandó előadások száma. A nemzetiségi ismeretterjesztés egyik központja Csátalja, ahol 10 éve nemzetiségi klub, 2 éve pedig népfőiskola működik. A két művelődési forma a köz­ség valamennyi gazdasági és társadalmi rétegével szo­ros kapcsolatot tart fenn. Vezetők és beosztottak, magyarok, németek és székelyek tanulnak együtt az évente tartott mintegy 15 foglalkozáson, illetve ta­pasztalatcserén. Kiemelkedő jelentőségű rendezvény volt a nyáron rendezett politikai, illetve vízgazdálko­dási nyári egyetem és a Kis Matematikus Körök veze­tőinek országos továbbképzése. Nagy sikert aratott az Eötvös József Tanítóképző Főiskolával közösen indí­tott szexuáletikai sorozat. A bajai TIT nem hátrál meg az anyagi nehézségek elől. Az idén is imponáló munkatervet készített. Az összesen 1300 rendezvényből 900-at a községekben, 400-at pedig Baján tartanak, elsősorban a vállalatok­nál és szövetkezeteknél. Nem kevesebb, mint 26 gaz­dasági egységgel kötöttek egész előadás-sorozatok tartására szóló szerződést. Gál Zoltán KÉSZENLÉTBEN A HÉTVÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától vasárnap reggel 8 óráig tart, szombaton, va­sárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a követ­kező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du­na vecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Gódor Gy. Kerekegyháza, Le­nin t. 3. (T.: 71-338); Lakiteíek, dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 06); Tiszaal- pár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkot­mány u. 18/A. T.: 44-086). • Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telcfonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Po- korny u. T.: 11-224). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, báfcs- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják, a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betege­ket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy., Miske, Ordas, Dunaszent- benedek,' Öregcsertő-Csorna, Szak­mán Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyeletül3-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt/ Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12.); Solt. Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey t. 1. T.: 167); Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós, Temető u. 6.) Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Duna­pataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállást pirtói betegeket. ■ Kiskunhalas, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Borota: Já­noshalma; központi rendelő (T.: 88); Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rá­kóczi u. 151 T.: 31)'. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskörös: Kos­suth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun- szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szofnbat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 1Ö6). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Ha­lasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút? dr: Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csá­voly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsbor- sód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras,.Honvéd u. 2.), Hercegszán­tó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12), Du­navecse, Apostag: dr. Magyar K. (Du­navecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Új­solt, Dunaegyháza, Állampusztai Cél­gazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány S. (Harta, Dunasor 6. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55), Miske, , Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköz­társaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Ba­jusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ- • SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10.), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pil­lér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (La­josmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tisza­kécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ke­rekdomb 99.) Kerekegyháza, Kunba- racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utshalot F. (Kiskőrös, József A. u. 69. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. A. lh. T.: 202), Szabadszállás, Fü- löpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert, Bocskai u. 29. T.: 250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vö­rös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfél­egyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kis­kunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61- 120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csó­lyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Evetovits I. (Kiskunha­las, Kállai É. u. 22. T.: 22-191), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunha­las, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Já­noshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshal­ma, Magyar L. u. 20. T.: 223). Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Szé­chenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikcria. Kossuth u. 21. T.: 4), Tata­háza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom