Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 15. RÉGI ÉS OLCSÓ ÉPÍTÉSZET — ezeréves mintára Hajlék Szeptemberben a jakabszállásí alko­tótáborban Csete György építész tervei alapján, a megye fafaragóinak közre­működésével egy hajlék épült. A hajlí­tott favázas, kívül-belül nádszövettel bevont, agyaggal tapasztott, meszelt falú építményből a tervek szerint több is sorakozik majd a főépület melletti tisztáson. Az előzmények közé tartozik az a közelmúltban tartott, Szórakaté- ' nusz játékházbeli előadás is, amelyben Csete György a népi építészet ma is érvényes következtetéseit mondta el az érdeklődőknek. Elméleti tevékenysége mögött számos megvalósult munka és terv áll; sokféle funkciójú, nemesen egyszerű s egyúttal szokatlan vonalú, a gömbformát felhasználó épületeit az országban és határainkon túl is többfe­lé megtalálhatjuk. A népi építészet gyakorlatára alapo­zott, látványosan gyorsan elkészíthető, praktikus és vonzó külsejű építmé­nyeknek ráadásul nem kevés közük is van e tájhoz. Már beszélgetés közben derült ki, hogy Csete György is figye­lemmel kísérte az alföldi ásatásokat, ahol az őseink nyomát kutató régészek jurtatábor nyomaira bukkantak. Jelen­tős e lelet, ugyanis az egyébként órák alatt lakható jurta mint építmény, nem számít maradandónak, így aztán nyo­mait különösen nehéz fellelni. — Gondolom, nem ez volt egyetlen, sorsdöntő találkozása a népi építészet­tel? — Herman Ottó egy múlt századvégi leírását olvasva lettem először figyel­mes erre az építkezési formára. Maga a „hajlék” szó többrétegű — költői, eszmei, technikai — jelentést hordoz. Ha kimondjuk, rögtön látjuk is az épít­mény formáját, de árra a technikára is utal egyúttal, amivel készül (hajlítás- sal). A kitűnő, rendkívül olcsó, korlát­lanul időálló építkezési eljárásnak olyan előnyei vannak, amelyek mosta­nában különösen nagy vonzerőt jelen­tenek. Egykori leírásokból tudjuk, hogy így éltek hajdan a szkíták, majd ezerkétszáz évvel később őseink, ami­kor Európa lakosságának otthonait már túlnyomórészt helyhez kötött, do­bozszerű szobák, lakóterek jelentik. A honfoglaló magyarok még egy ideig az állandóan mozgó, a világhoz szerve­sen illeszkedő, a kozmosszal együttlé- legző, jellegzetes sátorban, jurtában laktak. Ennek formáját vették fel első, helyhez kötött templomaink is. A XII —XIII. században még használt, fél óra alatt felállítható, köony(í.szer(;eze­MEGJELENT A BÁCS-KISKUN MEGYEI SAJTÓBIBLIOGRÁFIA tű kupolasátor a térméretek változtatá­sára is alkalmas volt. Embermagasságú függőleges falán belül az alátámasztás nélküli sátortér tökéletesen kihasznál­hatóvá vált. A forradalminak számító újítások eredményeként a gömbforma a széllel szemben a legkisebb felületet ad­ta. Nem számított lebecsülendő előny­nek az sem, hogy így jobban tartotta á hőt. Hogyan épül mindez saját munkás­ságába? — Idén tavasszal Innsbruckban az egyetem csodálatos fekvésű parkjában diákjaimmal is kipróbáltam ezt az eljá­rást — persze csak modellként. A kons­trukciós variációk hosszú sora tanulsá­gos feladatokat jelentett és sok meglepe­téssel, szépséggel szolgált. Az építészetet hallgató diákok izgalmas játékként állí­tották és fűzték össze a feszített sátor- és hídszerkezeteket. Én nagyra tartom azt az eljárást, ami ma is használható, ezek egyike pedig a hajlítás technikája. így készült egykor például a magyarság ret­tegett fegyvere: az eredetileg nyolcszáz méterre is vivő, visszacsapó íj. Mai leg­jobb rekonstrukciói legfeljebb 300— 400 méterre visznek, bizonyítva, hogy technikai virtuozitásunkkal egyetem­ben sem vagyunk annak a praktikus szakmai tudásnak a birtokában, amely hosszú ideig végigkísérte az emberiség történetét. Az előfeszített szerkezetek ma is a modern építészet legnagysze­rűbb konstrukcióit jelentik. Az egykori hat négyzetméteres hajlékoknak sokat köszönhet az utókor: ugyanezt az eljá­rást továbbfejlesztve fedhettek le Mün­chenben például alátámasztás nélkül egy 7400 négyzetméteres területet. — Hazai példákkal is büszkélkedhe­tünk? — Ezzel 3 módszerrel készült egy 12 x 12 méteres tizenkét méter magas, háromszintes családi ház Dunaújvá­rosban, és egy hasonló Szentendrén. De funkciójában változatos a sor: épül­tek már iskolák, műteremlakások, nya­ralók, s más jellegű építmények is. Be­bizonyosodott, hogy így körülbelül egyharmadát sikerült megtakaríta­nunk az anyagnak, ami manapság nem csekélység... Károlyi Júlia Végre! Megjelent a Bács-Kiskun megyei saj­tóbibliográfia. Veszprém megye 1957-ben, majd • Komárom, Pest, Somogy, Fejér, Szol­nok, Zala és más megyék adták ki egy­más után a területük időszaki sajtóter­mékeiben kalauzoló jegyzékeket. Tudtommal legalább egy-másfél év­tizede adott megbízatást, kötött szerző­dést a megyei könyvtár a sajtóbibliog­ráfia elkészítésére. Esetünkben helytállónak bizonyult ama népi bölcsesség, amely szerint a jó •munkához idő kell. * Ismereteim szerint eléggé teljesnek mondható a 602 időszaki kiadványt (periodikát) feldolgozó két kötet. (Birck Edit állította össze.) Elmélyült böngészéssel is legfeljebb néhány idő­szaki, viszonylag rövid életű periodiká­val gyarapíthatnók a címleírások jegy­zékét. Hiányolom dr. Bodócs Gyula Kecskemét politikai és közgazdasági története napjainkban című, 1924— 1925-ben megjelent sorozatát. Minden­képpen időszaki kiadványnak, sajtó­A MÚZEUMI HÓNAP MŰTÁRGYA jókai mór: Muraközy János arcképe Kecskemét, Újkortörténeti Kiállítóhely Jókai Mór kecskeméti jogaka- démista korában lett Muraközy János barátja. A „nagy mesemon­dó” akkor még festőnek készült. Egyik műve, a barátjáról Kecske­méten festett portré látható a vá­rostörténeti állandó kiállításon. A kis képen az arc festése a leg­kidolgozottabb, figyelmünket el­sőként a merész tekintetű, sötét szempár ragadja meg. A törékeny testalkatú Jókai csodálta barátja férfias bátorságát. Muraközy a bá­lok és párbajok romantikus hőse volt. Vívni tanította társát, ő pedig Jókaitól festészeti leckéket vett olyan tehetséggel és elhivatottság­gal, hogy 1847-től a szülői tiltás ellenére Marastoni Jakabnál foly­tatta tanulmányait. Jókai addigra felhagyott a festéssel az irodalom kedvéért. A szabadságharc leveré­se után — Muraközy négyszáz fős kecskeméti szabadcsapatával Vá­cott, Isaszegen, Szolnokon harcolt - Tardonán találkozott, közös bujdosásban, a két barát. Ekkor Muraközy festette meg Jókai port­réját. Kalauz 600 újsághoz HHLHH H1RLHP r évfolyam, 22. uia 0 Me^denlk kedden 4a péau Kecskemét, 1908. november 22. Vasárnap. XXXVI. évfolyam, 47->k szám» tnrfcMitfeég: kfttHtótón ffl.uio. A tap neflenl rtutf . Itató kŐsiemenjtk Ida Hldendflk CMflzatéal ára: US.*" KECSKEMET Klaééhlvatal: IT.rliiytMta-alet II. ida Előfizet«*! pénzek : < • da ajilrdetdai dijak Ipa ■ , kflldeodők. EMMtatéai ára: Vi aas.*?;:_.*?EK 10 kor. f 5 kor. a.m k nk Kecskemét Táros köeOgyeit szolgáló hetilap. Megjelenik minden neirnnp reggel, terméknek tekinthető, még akkor is, ha politikai okokból, lapengedélyének megvonása miatt álcázva, füzetenként adta ki tartalmilag és formailag min­denképpen újságjellegű közleményeit. A bibliográfia utalhatott volna a nagy­kőrösi újság, szintén általa szerkesztett kecskeméti mellékletére is. Kimaradt az ország első városi kulturális tájékoz­tatója, az 1960-ban kiadott Kecskeméti Műsorkalauz, noha több kiadvány hi­vatkozik rá. Hiába kerestem a tisza- kécskei „Ma újság"-ot, jogutódját a Kécske és vidékét, bár két hosszú cikk ismertette lapunkban megjelent száma­ikat. A címleírások megfelelnek a szaksze­rűség követelményeinek. Jól alkalmaz­zák a vonatkozó előírásokat s szab­ványt. Adatai — elenyésző számú el­írástól, pontatlanságtól eltekintve — megbízhatóak. Az 1908-ban útjára in­dított kecskeméti filmes reklámújság címe A művészet és nem Művészet.) * Logikus, pontos a sajtóbibliográfia szerkezete. Betűrendben közli a megyé­ben megjelent, kiadott időszaki sajtó­termékeket. Az adatokból megtudha­tó, hogy ki szerkesztette a periodikát, kik adták ki, melyik nyomdában ké­szült., Közük a lap jellegét gyakran meghatározó alcímet, a megjelenés he­lyét, idejét, gyakoriságát, a periodika lelőhelyét. Külön kötetben találhatók a muta- • tők. A személynevek, a nyomdák, kia­dók, kiadványok, helynevek, időrend, szakmutató részekre tagolódik ez a kö­tet. Az irodalomjegyzék igénytelenebb a Katona József Könyvtár kiadásában megjelent alapos sajtóbibliográfia töb­bi részénél. Hiányolom — ha már saj­tótermékekről van szó — a napilapok­ban olvasható sajtótörténeti visszate- Jcintéseket. Ezek közül csak Csapiáros István bajai sorozatát említi. Megyei pályázaton is díjazták A kecskeméti munkáslapok története című tanul­mányt. Utalhattak volna gyűjteményes kötetek, monográfiák olykor igen bő­séges bibliográfiáira és repertóriumai- í ra, például a Proletártavasz (Kecske­mét, 1969) Fekete Dezső által összeállí­tott jegyzékre. E néhány kritikai észrevételt részben a kiadvány követelte meg: magasra tet­te a mércét. A munka országos összeha­sonlításban is megállja a helyét, sok szempontból egyenesen példamutató. Mivel megyénkben most viszonylag ke­vés számú időszaki sajtóterméket ad­nak ki, közelebb kerülhetett volna a kézirat lezárásának és a kiadvány meg­jelenésének időpontja. Kicsit hosszú­nak tűnik a 12 éves átfutási idő. A Bács-Kiskun megyei sajtóbibüog- ráfia a helytörténeti tájékozódás, kuta­tás fontos segítője, nagyon vártuk. Bi­zonyára segíti a megyében működő na­gyobb könyvtárakat helyismereti állo­mányuk hiányainak módszeres meg­szüntetésében is. Heitat Nándor A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA BÁBSZÍNHÁZ* HAHÓ NYUSZI! A kecskeméti Katona József Színház Ciróka bábegyüttese (színházi tagoza­ta) tegnap tartotta első évadi bemuta­tóját. Egy ma élő cseh író, Mrazova darabját, a Hahó nyuszil-t tűzték mű­sorra. A 3—10 éveseknek szóló mesét Tömöry Márta alkalmazta bábszín­padra. A díszletet, a bábokat Csókos Varga Györgyi tervezte és valósította meg. Zenéjét Tolcsvay László szerezte. Rendezte: Hollós László. Szereplők: Nagypál Mária, Kovács Géza, Vajda Zsuzsa, Rumi László, Pályi János, Holczhauser Zsuzsa. Az előadások színhelye minden szerdán délelőtt 10- kor és délután kettőkor a kecskeméti SZMT Táncsics Mihály Művelődési Központ (Rákóczi út 3.). Óvodások­nak, alsó tagozatosoknak játszanak október 21-én is. Szombatonként pe-* dig Kecskemét négy iskolájában (a Lánchíd, a Forradalom, a Zója utcai és a hunyadivárosi Mátyás körútiban) vendégeskednek. FOLYÓIRAT FoR RáS 87.10 Huszonnégy oldalas interjú közlésére vállal­koztak a Forrás szerkesztői. E hosszú, igen­igen izgalmas be­szélgetés Simonyi Károly Kossuth- és állami díjas professzorral ké-. . ‘ szült. (Kérdező: Staat Gyula). Annál is inkább érdekes az „Iszonyú rendet vág­tam" címet viselő párbeszédemért az interjúalanynak ez az első nyilatkoza­ta. Köteles Pál viszont nem először sze­repel a folyóiratok hasábjain. Ezúttal „33" című elbeszélését'Olvashatjuk a Forrás legfrissebb számában. Tovább folytatják Kunszabó Ferenc múlt havi írásának vitaindítójához kapcsolódó válaszokat. Ezúttal Czeizel Endre, Fe­kete Gyula és Konkoly Csaba közli né­zeteit. Sümegi György művészettörté­nész ugyancsak értékes dokumentumo­kat ad közre: Kassák és Ignotus Buday Dezsőhöz írott leveleit elemzi, egyúttal az aktivisták kecskeméti kötődéseit is felvázolja. Kassák Lajosra Krausz Ti­vadar emlékezik. Csoóri Sándor, Teme- si Ferenc, Tóth István marosvásárhelyi költő, Csörsz István, Pillich László könyveiről kritika látott napvilágot az októberi folyóiratban. Versekkel je­lentkezett Csanády János, Zalán Tibor (Kishanglíra), Bart is Ferenc, Simái Mi­hály, Szikszói Károly, Faludi Adám, Kelemen Lajos. 1SST/5 HONISMERET A Hazafias Népfront folyóirata, a Honismeret ötödik számával jelentke­zett. A legújabb összeálütás tartalmas­nak bizonyul, az évfordulók, a honis­mereti, helytörténeti munka érdekessé­geiről, követendő példáiról, tudomá­nyos igényű pubükációiról kapunk át­tekintő képet. Kerékgyártó Mihály Saffarik Gyula helytörténeti kutatóval beszélgetett, amely során az is megtud­ható, hol halt meg Mekcsei István? A Tárlat című rovatban erdélyi arco­kat, tájakat, műemlékeket ismerhetünk meg Horváth József fényképein keresz­tül. Izgalmas beszámoló olvasható egy svájci tanácskozásról (téma: a sziget­magyarság), egy salgótarjáni konferen­ciáról (téma: a rendi társadalom, pol­gári társadalom.) A Honismeret olva­sóinak könyvespolcára főképp helyi erőforrásokból megjelentetett, ám so­kak számára pótolhatatlan kiadványo­kat ajánlanak a szerzők. LEMEZ RÉGI MAGYAR TÁNCOK A külföldiek számára sok esetben; mást jelent a magyar zene, mint ne­künk. Egy példa. A dortmundi magyar napokon vendégszerepeit az egyik nép­zenei együttesünk, kiváló énekesükkel. Az ottaniak követelték, hogy játsszák el az „Az a szeep, az a szeep ...” kezde­tű nótát. Nem játszották, mert az meg­hamisítása lett volna a magyar népze­nének. Hasonló módon félreérthető a magyar zene, a táncmuzsika. Nem könnyű a kategóriákat szétválasztani. Éppen ezért örvendetes, hogy a hangle­mezek segítenek. Ezúttal régi magyar táncokat ismerhetünk meg a Cappela Savaria[előadásában, korhű hangszere­ken. A hajdanán is népszerű muzsika színes, változatos képet mutat: fellelhe­tők verbunkok, régi paraszti tánczené­re alapozva, bécsi szimfonikus és ka­marazene „all’ongherese”, „alla zinga- rese” tételekkel. A XVII. század reme­kei között nagyszombati, trencséni ma­gyar táncok, pesti verbunkok fedezhe­tők fel. Kari Kreih, Ruzifska Ignác, Ró­zsavölgyi Márk. „tánczai” ugyancsak értékes darabjai a nemzeti zenekincs­nek. Ezekre hazai és külföldi könyvtá­rakban, magángyűjteményekben Do­mokos Pál Péter bukkant, több mint kétszázötven, táncdallamot jegyzett le. Ezek töredékét adja közre a Régi ma­gyar táncok című lemezen. Az anyag válogatását Balázs István, Németh Pál és Székely András végezte, a hangszeres feldolgozásban Balázs Istvánnak és Németh Pálnak volt része. Ismerve a meglévő gyűjteményt, csak annyit lehet hozzáfűzni: további hasonló lemezek megjelenését váijuk! TELEVÍZI^^ PORTRÉFILM A Magyar, Televízió 2. műsorában vasárnap este hét óra tíz perckor port­réfilmet láthatunk a kecskeméti szüle­tésű Mezei Mária színésznőről. A né­hány esztendeje elhunyt művészről Vitray Tamás riporter, Tóth Erika szerkesztő és Bomyi Gyula operatőr készített negyvenperces filmet. Ezt kö­vetően Mezei Mária két Villon-verset mond el. (Képünkön: Mezei Mária egy kecskeméti műsoron, a hatvanas évek elején.) ■ VIDEO A kecskeméti és a bajai Videotékából az alábbi új kazetták kölcsönözhetők: Szentév (színes, feliratos, francia film); A csepdor nyugdíjba megy (színes, fel­iratos, francia film); Segítség, felszar­vaztak! (színes, szinkronizált, olasz film); A fogoly ítéletre vár (színes, szinkronizált, olasz film); Kettős gázo­lok (színes, feliratos, hongkongi bűn­ügyi kalandfilm); Aladdin és a csoda­lámpa (színes, szinkronizált, francia rajzfilm); Csutak és a szürke ló (ma­gyar ifjúsági film); Csak semmi pánik, itt vagyok (magyar film), No, megállj csak! (színes, szinkronizált, szovjet rajzfilm). TÁRLAT 1 FARAGÓ GÉZA PLAKÁTJAI A Kecskeméti Galériában holnap dél­után három órakor dr. Keserű Katalin művészettörténész nyitja meg a Faragó Géza (1877—1928) plakátjaiból render zett tárlatot. Közreműködik: Vitéz László, a kecskeméti Katona József Színház tagja. Faragó Géza festő, finom ízlésű pla­káttervező, dekoratív érzékű szcenikus, sziporkázóan ötletes, könnyed kompó- zíciós készségű művész volt. 1877-ben született Budapesten. Újházy Ferencnél tanult rajzolni, majd Mucha párizsi műtermébe került. Hazatérése után - 1910 körül — a kecskeméti és a szolnoki művésztelepen érdeklődése a plein air felé fordult. Igazán a főváros­ban érezte jól magát, a Japán kávéház művészkörében, az éjszakai mulatók­ban, orfeumokban, színházakban és kávéházakban. Csípős, de nem kegyetlen humora, öniróniája szatirikus grafikáin figyelhe­tő meg. (Például A symbolista, Nagyra- vágyás, Ajánlkozó modell). Első kiállí­tását 1900-ban rendezték meg a Mű­csarnokban. 1914-ben Berlinben állí­totta ki plakátkollekcióját. Nem volt egyedi a századelőn a sokrétűség, a „kettős élet”: tudniilük, hogy reklám- grafikus és festő, jelmeztervező és szí­nészkarikatúrák készítője egyszemély- ben. Festőibb, oldottabb plakátot ak­kor készített Faragó, ha a színházi jel­mezeket is ő tervezte. Rózsaszín-kék színhatású, kontúr nélküli „könnye­debb” plakátjai a Kino Plasticon, Jar­din de Paris, Gólya Áruház; erős kon­túrral kidolgozqtt, harsány színeket al­kalmazó vkeményebb” művei a Diges­tol Glück Rops gyorsfűző, Hardin d’Hi- ver. Váltakozva figyelhető meg a „feke­te humor” (Részvényszalámi) és az enyhébb, elegáns csipkelődés (Törley, Tungsram). Háborús plakátjai kevésbé sikerül­tek, magyarázható ez talán azzal, hogy Faragó Géza nem volt drámai alkat. A Tanácsköztársaság alatt az új tema­tika plakátszerűen, leegyszerűsített raj­zokban jelent meg nála. A húszas évek­ben kevesebb- plakátot, viszont több kosztümtervet készített, a folklór és a divat kettőssége látható a Király Szín­ház és a Fővárosi Operettszínhaz szá­mára tervezett jelmezeken. Faragó Gé­za a századforduló e kifinomult kolori- tú, életvidám francia plakátművészetét követte, groteszk ötletekkel ötvözve. Életműve feldolgozásra és „újrafelfede­zésre” vár. E kiállítás nyitánya lesz a több évtizedes méltánytalan mellőzés jóvátételének. (Képünkön: Faragó Gé­za Tungsram-plakátja.) KÖNYV KISS JENŐ VERSEI Csendes évfordulón, hetvenötödrk születésnapján köszönti Kiss Jenőt a Folyó és to című válogatott verseit tar­talmazó kötet. A csaknem fél évszázad — időrendben felsorakoztatott — ter­mését nem tagolják ciklusok, így a te­matikus felosztás helyett a költő szelle­miségének olyan kitárulkozását láthat­juk, amelyből nem csupán az Erdélyi Helikon egykori szerkesztőjének ars poeticáját ismerhetjük meg, de ezek a versek földrajzi meghatározottságuk miatt is fontosak jelenkori költésze­tünk palettáján. x A kötet cimadó verse Petőfi Alföld­rajongását juttatja eszünkbe. A hegy és a síkság ellentétét itt a folyó és tó szim­bolizálja. „Ö, a folyó vize hűtlen, meg­csillan s továbbmegy innen, / ó kétszínű folyó a talajjal változó." A korai versek bukoükájában bár­mennyi is az illat, a nyár — a derű mégsem lehet gondtalan. A gondokat azonban kamaszos végletekkel hidalja át, melyekben a reménytelenséget, s ki- látástalanságot az egymást biztatás váltja föl. (Agg gyümölcsfák délután­ján, Halálvágy, Vackorfa.) A költé­szetben mindvégig jelenlévő életképek valójában versben mondott történetek, melyeknek cselekménye előbb az ősök­re hivatkozással emberi-költői maga­tartását világítja meg (Csontos, vén pa­raszt volt, Nyírfa, Egy rab őzről, Már aratnak otthon), később már bölcselő jellegű, de sohasem bölcselkedő (Úti rapszódia, Egyszerű ember, Egy élet). Jól követhető lírájának poütikus vonu­lata is. Ennek egyik szála, hogy a felis­mert szociáüs ellentmondásokhoz az evangéliumi felebaráti szeretet alázatá­val közeüt (Zsoltár, Oszd széjjel vagyo­núdat, Pásztorok zavara). A kötet szép verse a napjainkban már jelképpé nemesedett Kós Károly­hoz írott, melyben „a szépmíves Erdély reneszánsz mindentudója” nemzedé­kek követendő példájává emelődik. Hasonló gondolatokat fogalmaz meg a költő, Reményik Sándor sírjánál („Egy lángot adtam: ápold s add tovább”). Kiss Jenő a romániai magyar iroda­lom kiteljesedett életművű reprezen­tánsa. Költészete különösen a kötött formák, hagyományos versek híveinek ajánlható. (Magvető) Új könyvek: Vörösmarty Mihály költői művei I—II.; Koroknai Zsuzsa: így élt Lenin; Pelle János: Casanova, avagy a XVIII. század egy. kalandor szemével; Hernádi Gyula: Hasfelmet- sző Jack — Borotvált tabló; Szász Im­re: Ménesi út; Lázár István: Reform­kor?; Amicis: Szív; Gállos Orsolya: A kígyómenyasszony; Tordál Ákos: Kíváncsi Fáncsi bajban és jajban; Tar­zan dzsungeltörténetei; Tavirózsa- kisasszony (angol versek, mesék); Négy évszak ételei: ősz; Háziasszonyok kézi­könyve; Nyolcvan teszt. Kiss Jenő FOLYÓ ÉS TÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom