Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-10 / 161. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 10. A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAKRÓL Változnak a feltételek és az igények Az SZMT kulturális munkabizottsága ez év áprilisi ülésén megvitatta a szakszervezeti könyvtárhálózat helyzetét és a fejlesztés feladatait. A vita alapján úgy döntött, hogy a témát a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának, ülése elé terjeszti. Sibalin Istvánná SZMT- titkárral arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtött a téma feldolgozása során. — Mi indokolja a szakszervezeti könyvtárhálózattal való foglalkozást? — Időszerű számvetést készíteni a SZOT elnökségi határozatának megyei végrehajtásáról. Tavaly a SZOT titkársága is a változó körülményekhez igazodó, a korábbi álapelveket megerősítő irányelveket fogalmazott meg. Egyértelműen megállapította, hogy jelentősen változtak a feltételek és az igények, amelyek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást kívánnak ,a könyvtárosi munkában is. t j'— A kultúra megőrzésében, terjesztésében, a folyamatos művelődésben — az iskola és a tömegkommunikációs eszközök mellett — meghatározó szerepe van a könyvtáraknak is. Talán azt is állíthatjuk, hogy ez a szerepük még nagyobb, mint az előbbieknek. — így van. Szolgáltatásaival a tagság legszélesebb tömegeihez képes eljuttatni a könyveket. A felhalmozott és folyamatosan gyarapodó szellemi értékek közvetítésével egyre inkább kiszolgálja azokat a növekvő információs igényeket, amelyek a társadalmi és gazdasági korszerűsítés elengedhetetlen feltételei. — Milyen fontosabb tapasztalatokról beszélhetünk? — Szakszervezeti könyvtárral ellátott munkahelyen dolgozik a tagság egyharmada. Ez önmagában is jelentős, ugyanakkor indokolja: a hálózatot úgy célszerű ésszerűsíteni, tehát a kis településeken a szétaprózottságot csökkenteni, hogy egyetlen helység se maradjon tanácsi vagy szakszervezeti könyvtári szolgáltatás nélkül. A munkahelyeken minden negyedik dolgozó rendszeres olvasó a statisztika szerint. Indokolt az olvasók számának növelése, elsősorban a nagy munkáslétszámot foglalkoztató üzemekben. — Szembe kell nézni azzal a tendenciával is, hogy az utóbbi időben egyértelműen csökken az olvasók száma. — Ugyanakkor nem hiszem, hogy vészharangot kellene kongatni, A könyvbizományosoknál ugyanis növekszik a forgalom, az érdekes alkotások iránt annyira nagy az érdeklődés, hogy nem tudják az igényeket kielégíteni. Egyre többen gyarapítják saját könyvtárukat. A kölcsönzések 'számában ugyan visszaesés mutatkozik, de nő az érdeklődés a szakmai, műszaki könyvek iránt. ' — Erzékelik-e a könyvtárak az olvasói szokások változását. — Általában igen, igyekeznek a szükségletekhez igazodni. Nagyobb gondot fordítanak a munkában, a háztartásban, a kiegészítő gazdaságban hasznosítható ismeretek,' információk beszerzésére, illetve folyóiratok vásárlására. E tekintetben említést érdemel a Kecskeméti Konzervgyár, a Fémmunkás Vállalat, a Bajai Finomposztó, a Mezőgazdasági Kombinát és sorolhatnám tovább. — Szólnunk kell a könyvtárak működési feltételeiről. — Az elmúlt évek közismerten nem kedveztek a művelődési és a szociális beruházásoknak, fejlesztéseknek. A legjelentősebb előrelépést 1982-ben az SZMT-központi könyvtár új székházunkban történő elhelyezése, valamint a kiskunhalasi körzeti könyvtár körülményeinek rendezése jelentette. Átmeneti megoldásnak tekintjük a bajai körzeti könyvtár elhelyezését. Jó érzéssel számolhatok be arról, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalat a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is képes volt új könyvtár létrehozására. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, .valamint a Kunság Volán szintén bővítette az olvasómozgalom lehetőségeit. Sajnos a munkahelyi könyvtárak többsége jelenleg is az ebédlőkben, irodahelyiségekben, folyosókon kap csupán helyet. — Tanulmányozták a személyi feltételeket is. Néhány adatot felsorolna az összesítésekből? — A könyvtárak 90 százalékát tekintettük át ilyen szempontból. A 89 könyvtáros 66 százaléka társadalmi munkában, 21 százaléka pedig szerény tiszteletdíj ellenében végzi munkáját. Összesen hat részfoglalkozású és öt függetlenített könyvtáros van a hálózatban. Háromnegyed részük közép-, illetve felsőfokú iskolai végzettségű. Az utóbbi öt évben igen nagy a fluktuáció. Ötven százalékuk 1—5 éve végzi ezt a tevékenységet, csaknem negyven százalékuknak nics semmilyen szintű könyvtárosi végzettsége. Az SZMT központi könyvtára eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a szakmai képzésre. Előbbre lépni csak a könyvtárosok felkészültségének növelésével, valamint nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésükkel tudunk. — Milyen mértékű a könyvtárak anyagi támogatása? — Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség a központi támogatás számottevő emelésére. Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a megyében a munkahelyi jóléti alapokból, a művelődésre betervezett összegeket még nagyobb körültekintéssel, a feladatok célszerű rangsorolásával használjuk fel. A könyvtári munka támogatásának a legfontosabbak között kell szerepelnie. E tekintetben az is fontos, hogy a társintézményekkel, .partner- szervezetekkel együttműködjenek a szakszervezeti könyvtárak. Kereskedő Sándor Szépülő Kaposvár „Somogyország” fővárosa, Kaposvár mind színesebb és szebb lesz. Legjobb példa talán erre az idén szeptemberre elkészülő sétálóutca, a Május 1. utca. Az utat szegélyező kandeláberekre virágtartókat szerelnek, a burkolat színét és mintáját a lakosság választotta ki a tervek közül, és készülnek az utcára kihelyezendő padok is. Mozgalom indult — és nem is sikertelenül — a régi virágos város cím visszaszerzésére. Hangulatos lakóházak épültek, épülnek és gyarapodik az esztétikai élményt nyújtó köztéri szobrok száma is. A képen: Gera Katalin szobrász új köztéri szobra a színházparkban . • Nagy Károlynak, a német-római császárság megalapítójának bronz lovasszobra a párizsi Cluny-műzeumban. r ranciaorszag megszületése Szerte a világon, de legalábbis . Európában, ezekben a hetekben emlékeznek meg arról, hogy kereken 1000 esztendővel ezelőtt, 987- ben koronázták királlyá Capet Hugót, Párizs, Orleans s a francia hercegség urát. Egyúttal ez a dátum jelzi a középkori francia állam megalakulásának kezdetét is. Capet Hugó alapítja meg azt a dinasztiát — a Capetingekét —, amelyek tagjai a Valois- és Bourbon- mellékágakkal 1792-ig uralkodtak Franciaország felett. Ha úgy tetszik, Franciaország a nyugati keresztény világ első állama, amely napjainkig fennmaradt. i Ha írott történeti'forrásokra hagyatkozva akarjuk megrajzolni azt az utat, amely a mai Franciaország területén az 1000 évvel ezelőtti koronázáshoz vezetett, csaknem egy teljes évezred eseményeit kell áttekintenünk. Az első adatok arról szólnak, hogy amikor Julius Caesar, a Római Birodalom későbbi feje ezt a területet 58—52 között meghódította, gall őslakosságot talált itt, amely keményen védekezett, de a római légiok végül győztek. A kelta gallok a római megszállás évszázadai alatt átvették a római kultúrát és vele a provinciális latin nyelvet. Közben — a 2. és 3. században — kezdett elteijedni a gallok között a kereszténység, s ez időtől Gallia a kereszténységnek Itália után valósággal a második hazájává vált. Az 5. században megkezdődtek a barbárok: a vízigótok, a burgundok, a frankok, a hunok stb. betörései. Francia területen szenvedett vereséget 451-ben, a catalaunumi mezőn Attila. A betörő germánok közül több törzs letelepedett. A Loire folyótól délre a nyugati gótok, keleten a burgundok és északon a frankok. Csakhamar átvették az őslakos gallok kultúráját és nyelvét. A frankok azok, akik új nevet adtak Galliának, amelyet ez időtől neveznek a „frankok honának”, azaz Franciaországnak. Királyuk, Clovis (Chlodvig) megkeresz- telkedett (496), s elfoglalta a mai Franciaország majdnem teljes területét. Utódai alatt birodalma szétbomlott, majd amikor a dinasztia (Meroving) kihaltával Martel Károly került az ország élére, a frankok birodalma ismét egységessé vált és megerősödött. 732-ben megállította és legyőzte a Loire-ig előnyomuló arabokat és ezzel megmentette a nyugati kultúrát, megszilárdította uralkodói hatalmát s megalapította a Karoling-dinasztiát, amely Nagy Károly uralkodása alatt (772—814) érte el hatalmának csúcspontját. Nagy Károly volt a legnagyobb frank uralkodó, birodalma csaknem egész Európára kiterjedt. A római pápa 800-ban római császárrá koronázta, s így uralkodása alatt helyreállt a nyugatrómai császárság. Unokái 843-ban, a nevezetes verduni szerződésben szétosztották egymás között birodalmát. Lotháré lett Itália, Német Lajosé a Rajna vidéke, Kopasz Károlyé pedig a nyugati frank birodalom, azaz a mai Franciaország jó része, melynek kelta—gall, római és germán lakói egy új néppé, a francia nemzetté olvadtak össze. Ettől a szerződéstől számítható Németország és Franciaország külön története. Kopasz Károly (843—877) alatt kezdett kialakulni a hűbéri feudális rend Franciaországban, hogy példaként szolgáljon majd a többi európai államnak: Uralkodói időnként megszerezték a római császári koronát is, így Nagy Károly teljes örökségét sikerült egyetlen, kézben egyesíteniük. De Vastag Károly halála (887) után a nyugati és a keleti, továbbá az itáliai Frank Birodalom soha többé nem egyesült egyetlen uralkodó alatt. A normannok szakadatlan betörései és a pártviszályok, végül a szaracénok és a kalandozó magyarok hadjáratai következtében a nyugati frank birodalom csaknem darabjaira hullott. A Karolingok francia ágának két utolsó tagja már úgyszólván semmi hatalommal sem rendelkezett, hiszen II. Lothár (954—986) és fia, V. Lajos (986—987) csak egyetlen város: Laon fölött uralkodott. V. Lajos halála után a gall — immár bízvást mondhatjuk francia — főurak visszautasították a Karolingok német ágának trónigényét s maguk közül választottak 987-ben új iti- rályt, a leghatalmasabb és legrátermettebb francia főurat, Capet Hugó személyében. Franciaország tehát a verduni szerződés után ugyan önálló útra lépett, de uralkodóinak személyén keresztül tagja volt a keleti, nyugati és itáliai Frank Birodalomnak, saját nemzetéből választva uralkodót, ez a perszonálunióhoz hasonló kapcsolat egyszer s mindenkorra megszűnt. Ézért tekintik Capet Hugó koronázását egyúttal a minden szempontból szuverén francia állam létrejöttének. Dr. Csonkaréti Károly PÁLYAKEZDŐK? A Kozmosz-könyvek négy új költőjéről Négy könyv fekszik előttem: Bächer Iván A város, Bárdos László Feliratok, Fedor Zoltán Szivárványszürkület és Sajó László Napkeleti pályaudvar című kötete. S hogy épp ezt a négyet fogtam egy csokorba, az korántsem véletlen muvefrriirídegyik a Móra Kiadó Kozmosz szerkesztősége által tavaly „fölröppentett” szerző első kötete. Sajó László költészetét néhány sikerültebb, de egyelőre még csak a készülődő poéta vonásait fölvillantó vers kivételével — mint amilyen például az Egy mosoly rekonstruálása — a kiforratlanság jellemzi. Jól érezhető az úgynevezett hagyományos lírához való erős kötődése, ám számos átgondolatlan s ekképp megoldatlan alkotásbéli probléma miatt összhatásában fásult, kilúgozott, erőtlen poézist érzékelünk. Az pedig kifejezetten elkeserítő^ amikor a rosszul értelmezett költői „szé- pen-szólás” akamoksága így erőszakolja bele a verset a „fentebb stíl” nyelv- és értelemellenes kalodájába: „Fákká disszidál az erdő" vagy: „ Világgá temették". Bárdos László érett lírája bensőséges, a fájdalom hitelével és méltóságával telített; valószínű, hogy személyes sorsának alakulása, versekben is megidézett súlyos betegsége játszott közre abban, hogy figyelme kizárólag a személyiség belső világára irányul. Szemlélődő költészet az övé, ám ez a szemlélődés — vagy önszemlélés JB- mégsem érdektelen az olvasó számára, m&rt'fő” vonása az analizáló hajlam: lénye legbensőbb tartalmainak részletező és könyörtelen, a fájdalmas irónia-önirónia felhangjait sem nélkülöző lírai elemzése az emberi lét általános törvényeit igyekszik föltárni: „ ... csak az idő zökkenéstelen j'jól olajozott áramlásában görögni... melynek köre oly száki mégis közömbös mint a végtelen." Fedor Zoltán Szivárványszürkület című kötetének versei számomra egyértelműen bizonyítják, hogy e generáció költészetére — a mostanság sokat emlegetett avantgárddal szemben (de legalábbis: mellett) — sokkal jobban ha; tott a beat-irodalom, mint azt eddig föltételezte volna a kritika. Fedor verseinek is az ad igazi erőt, amit Kerouac Úton-ja, Ginsberg Üvöltés-e oly nyilvánvalóan és oly következetesen megvalósított: a személyiség energiáinak fesztelen fölszabadítását, az egyéni és a társadalmi lét tapasztalásainak-tartal- mainak és ellentmondásainak egymásra vetítését, ütköztetését. Kár, hogy eredeti hangját, sajátos kifejező erejét helyenként vadromantikus felhangok ■*- „árnyakat ölelő lelkem" ■— és képzavarba torkolló grammatikainficaflaok —1 „szétvetett fogakkal" vagy „homlokod öle" csorbítják. A negyedik szerző, Bächer Iván sorozaton kívül megjelent kötete kisprózákat, verseket és drámákat tartalmaz és elmondható, hogy Bächer mindhárom műfajt felkészülten műveli. Érzékeny tehetségét számomra mégis a század első felenek míves, szinte már a túlfinomul tságig cizellált novella- és tárcairodalmát és a nagy mestereket: Krúdyt, Csáthot, Kosztolányit, Szép Ernőt idéző kisprózái, az olyan remeklések, mint A nagypapa zsidó barátja, a Papírhajók című elbeszélésfüzér, a Hazafelé és az Eső bizonyítják leginkább. Versei jobbadán csak mesterségbeli tudásáról és ironizáló hajlamáról tanúskodnak. A kötetzáró két egyfelvonásosban — az Oszkár-ban, (mellyel 1985-ben pályadíjat nyert) és az Ebédben — viszont már ismét a szerző eredeti látásmódja, tehetsége nyilvánul meg. Endrödi Szabó Ernő . ■■ - KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út. 5.; C pavilon, földszinti ambulancia. JT.: 22-822). 5 AZ SOS LELKISEGÉLY-SZOL- GÁLAT — telefonon hívható mindennap 18—22 óráig a 28-222-es számon. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetenyegyháza, Jakabszállás, Nyári j- rinc. Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi íendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234); Lakitelek: dr. Gli- ed I. Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015; Tőserdő: dr. Gesztéi J. (Tőser- dő Nefelejcs u. 42. T.: 42-051); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23). Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaal- pár, Alkotmány u. 18/A. T.: 44-086). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegekét. (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig: Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bóe , Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, f átéri, kunszállási, pálmonoston, pető-1 szállási,.bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és lászlófalvi betegeket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Ijt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, örergesertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. ÚRH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe,. 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Hajós: dohácsi J. (Hajós, Temető u. 6.) ; iiataj. Harta: dr. Jaksa J. (Puna- "... Baross u. 6. T.: 84); Solt, Újsolt, egyháza: Solt, központi rendelő, (IÁ 167). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszáUási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Békeu. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Hősök tere 3.,'Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza- kécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hátfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuchin u. 28. T.: 3.), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u,. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makai Q. (Dávod, Tolbuchin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u, 8/A), Solt, Újsolt, Duna- egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetét- len, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Szakmár, örewsertő. Ilomokmégy: dr. Répási C> ykmár. Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, bi. | 11 ’’ős. Császár- töltés, Fájsz, Dum ?- <0is Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 8,5 20). • KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske-. mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Magvető u. 8. T.: 27-455), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 263, Lászlofalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: . 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, ’ Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fü- löpszállás, Kossuth u. 12.), Solvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24), Ákasztó, Csengőd, Tabdi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. I. T.: 62-645), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-338), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), JászszentlásZló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny. Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, ScÉönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. LángM. (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. KoleticsGy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 83, Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)
