Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

házunk tája Ellenálló szőlőfajták Az ellenálló szőlőkből ajánlatos több fajtát ültetni, ugyanis ezek külön­böző évjáratokban kiegészíthetik egy­mást, kellemesebb, jobb ízű borokat kaphatnak. Például a Bianca, a Kunle­ány, a Zala gyöngye egyidejű termesz­tésével kedvező évjáratban a fajtákból önálló bor is nyerhető, de a Zala gyön­gye savszegénységekor szükség lehet arra, hogy a másik két fajtával házasít­va növeljük a must, a bor savtartalmát, amely az ital eltarthatóságának fontos eleme. A gombabetegségeknek teljesen el­lenálló csemegeszőlő-fajta a szeptem­ber elején érő Pölöskei muskotály. Tő­kéje erős növekedésű, bőtermő, köze­pes vastagságú vesszőket nevel. Fürtje nagy, kissé ágas, körülbelül 20 dkg-os. Bogyója világossárga, muskotályos ízű, ropogós, kissé szívós héjú. Jól szál­lítható, megfelelő helyen hosszabb ide­ig tárolható. Kellemes, muskotályos asztali bor is készíthető belőle. Étkezési szőlőnek és bornak egy­aránt alkalmas a már augusztus végétől fogyasztható Zala gyöngye. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő. A pero- noszpórának ellenáll, meleg, zártabb fekvésekben azonban' megtámadhatja a lisztharmat. Ez utóbbi betegség ellen, ha jelentkezik, feltétlenül védekezni kell. Szereti a jó vízgazdálkodású ta­lajt. Hajtásai igen erőteljesek. Fürtje nagy, vállas, kissé ágas, átlag 20 dkg- os. Bogyója zöld, napos oldalán bar­nás, pirosodó. íze édes-savas, kellemes, fűszeres, húsa ropogós. A tőke igényli a zöldmunkát, mert különben az ár­nyékolt lombozatban nagyon hiányos lesz a termékenyülés, sok lesz a hiá­nyos, madárkás (rendellenesen apró bogyójú) fürt. Mustja szeptember elejé­re eléri a 18 cukorfokot; kellemes, za­matos bor nyerhető belőle. Túléretten savai lebomlanak, ezért a borkészítés­hez ezt az állapotot nem tanácsos meg­várni. Kedvező évjáratban — ha hosszú és meleg az ősz — másodtermé­se is beérik. A Bianca fehérborszőlő is kellemes friss fogyasztásra, noha elsősorban bor készítésére alkalmas. Tőkéje erős növe­kedésű, bőtermő, jó téltűrő. Hajtása mereven felfelé álló, lombozata ritka, kevés hónaljhajtást nevel. Bogyója kö­zepes vagy kicsi, héja zöldesfehér, majd sárguló. A roppanó, húsos bogyó sa­vas-édes, kellemes. Fürtje átlag 12 dkg- os. Szeptember második felében már 20 cukorfok felett szüretelhető. Házia­sításra is kitűnő. Kedvező időjárás mellett permetezés nélkül is szépen te­rem; a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás nem támadja meg. Rosszabb időjáráskor egy-két permete­zéssel könnyen megvédhető. A Göcseji zamatos fehérborszőlő a peronoszpórának elég jól ellenáll. Esős időjárás esetén azonban szürkerotha­dás ellen ajánlatos permetezni. Köze­pes növekedésű és termőképességű, jó cukorgyűjtő. Fürtjei átlag 17 dkg-osak. Szeptemberben szüretelhető. Csemege- szőlőnek is fogyasztható, de főként muskotályos bor készítésére alkalmas. A Lakhelyi mézes fehérborszőlő erős növekedésű, bőtermő, közepes cukor­gyűjtő. Szeptemberben érik. Fürtjei 20 —23 dkg osak. Bora tiszta ízű, kelle­mes, kissé vékony, a Mézes fajtáéra emlékeztet. Elsősorban tápanyaggal jól ellátott talajba éltessük. Közepes érésű, vagyis szeptember végén szüretelhető a Vértes csillaga fe­hérborszőlő. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő, jó közepes cukorgyűjtő. Bora kellemes, savai élénkek. A Kunleány fehérborszőlő a gomba­betegségeknek jól ellenáll. Tőkéje erős növekedésű. Hajtásai erőteljesek, sok hónaljhajtást nevel, ez utóbbi tulajdon­sága miatt igényli a zöldmunkát. Fürt­jei 12—14 dkg-osak. Bogyója közepes vagy kicsi, sárgászöld, hamvas, kissé vastag héjú, lédús. Szeptember végén szüretelhető. Bora finoman savas. A fajta téltűrése igen jó, azonban korai fakadása miatt a tavaszi fagyok káro­síthatják. A Cserszegi fűszeres fehérborszőlő­fajta peronoszpóra-érzékenysége ki­sebb a hagyományos fajtáéknál, kevés­sé rothad. Bogyói húspirosak, dúsak, héjuk vékony. Fürtje átlag 15 dkg-os. Vesszőinek viszonylagos fagytürését az Alföldön is megfelelőnek találták. Bo­ra illatos, jellegzetesen fűszeres zama- tú, kemény karakterű. Jelenleg egy államilag minősített el­lenálló vörösborszőlő-fajta ismeretes, a Medina. Tőkéje közepes, vagy annál kissé erősebb növekedésű. Téltűrése jó, nem rothad; peronoszpórára, liszthar­matra alig érzékeny. Járványos évek­ben is 3—4 permetezéssel megvédhető. Levele ősszel sárgára színeződik. Fürt­je hengeres, közepesen tömött. Fürtje átlag 18 dkg-os. Bogyója kicsi, gömbö­lyű, kék héja pontozott, vékony, erősen hamvas, édes-savas ízű. Színanyag csak a héjában van. Közepes termőké- pességü. Szeptember közepén szüretel­hető. Kellemes, lágyabb típusú, fűsze­res illatú és zamatú, háziasításra is al­kalmas vörösbort ad. Sz. M. F. VEGYSZERES VÉDEKEZÉS Didimellás vesszőfoltosság ellen Fundazol és Dithane; ribizke foltbetegségei ellen: Orthocid és Zineb; lisztharmat ellen Thiovit; szőlőperonoszpóra és -szürke­rothadás ellen: Ortho-Paltán; szőlőperonoszpóra ellen Antracol, Zineb, Dithane —M-45 és Orthocid; szőlő-szürkerothadás ellen: Fundazol, Topsin M—70 és Ronilan; kaliforniai pajzstetű ellen: Bi—58 és Sinoratox; szögletes levélfoltosság ellen a Rézoxiklorid 50 WP szereket javasoljuk. Környezetkímélő gyümölcstermesztés Bebizonyosodott, hogy az egyoldalú, csak a növényvédő szerekkel és műtrágyákkal való termesztés egy határon túl nem növeli a termés mennyiségét, a környezetet viszont változatlanul terheli. Ezért mérsékelni kell a kémiai anyagok használatát. A gyomirtó vegyszer használata a házikertben elkerülhető, és el is kerülendő, mert mindenképpen veszélyes a talajra és a növényre. Engedményt csak akkor tehetünk, amikor elha­nyagolt, tarackkal beborított parlagot akarunk művelésbe fogni, és azt gyomirtó szerrel tisztítjuk meg. A továbbiakban azonban kapával irtsuk a gyomot, vagy inkább takaró nö­vénnyel borítsuk a felszínt. (Megjegyezzük, hogy a túl gya­kori kézi kapálás, vagy a rotációs kapa kizárólagos haszná­lata is kerülendő, mert roncsolja, porosítja a felszíni talaj­szerkezetet.) Ne törekedjünk mindenáron teljesen gyommentes, steril kert kialakítására, hiszen a szelídebb, kisebb gyomok — persze csak korlátozott számban — fáinknak és bokraink­nak jó társnövényei, kertünknek pedig szerény díszei is lehet­nek. A hormonhatású és egyéb vegyszerek, mérgek nyilvánva­lóan veszélyeztetik az embert és a környezetet is. De a józan, kritikus megalkuvás inkább hasznunkra válik az ügyben, mint a másik véglet, a merev ellenkezés. Legfőbb szempon­tunk, hogy minél kevesebb, a növényre és környezetére minél kevésbé veszedelmes növényvédő szereket használjunk. Eh­hez azonban ismernünk kell a károsító biológiáját, és figyel­nünk az előrejelzéseket. Kiemelten fontos a tavaszi lemosó permetezés és az őszi lombfertőtlenítés. Részesítsük előny­ben a réz- és kéntartalmú szereket. Saját készítésű ecet SERTÉSHIZLALÓKNAK Több vizet a takarmányhoz Egy nagy-britanniai sertés­farmon végzett kutatások bebi­zonyították, hogy sokkal jobb eredmény érhető el a sertéshiz­lalásban, amennyiben a hízókat több nedvességet tartalmazó ta­karmánnyal táplálják. Jó ered­ményeket értek el, amikor a víz és a tápanyagok aránya 2,5:1 volt. A sertéstenyésztők téved­nek, amikor úgy vélik, hogy nincs szükség nagyobb mennyi­ségű víz adagolására. A kísérle­tek azt bizonyították, hogy a legnagyobb súlygyarapodást akkor érték el, amikor a hízókat naponta kétszer etették, na­gyobb vízmennyiséget adagolva a takarmányhoz. Ez utóbbi esetben 3,5:1 arányú takarmány —víz mennyiség adta a legkivá­lóbb súlygyarapodást. Mindeb­ből levonhatjuk a következte­tést, nevezetesen azt, hogy a me­gyei hizlalási szokásoknak meg­felelően, a napi kétszeri etetés alkalmával 3,5:1 víz—tápanyag mennyiségi arányt érdemes ki­próbálni. A gyümölcs- és borecet különösen gyer­mekek, öregek, diétázók számára egészsége­sebb, mint az üzletben kapható 10 és 20 százalékos ecetesszencia. Ez utóbbiak ugyanis csupán vízben oldott ecetsavak, hiá­nyoznak belőlük az értékes aromaanyagok, az ecetsavészterek. Könnyen hozzájuthatunk jó minőségű gyümölcs- és borecethez, ha nem sajnáljuk a fáradságot, és magunk készítünk ilyet. Min­den kertben akad a szüret után, a betárolás időszakában olyan sérült, hibás gyümölcs, amit tárolni nem érdemes, s értékesíteni sem lehet. Sőt, még olyan gyengébb minőségű, esetleg ecetesedő bor is akad, amiből ecet készíthető. Gyümölcsecetet érett gyümölcs- félékből, gyümölcsborokból készíthetünk. Erre legalkalmasabb az alma. Az alapanyag előkészítése során a pené­szes, rothadt részeket vágjuk ki, és csak érett, tiszta, átválogatott, kis darabokra összevá­gott gyümölcsöt sajtoljunk ki. Az ecetkészítés alapja az ecetágy gondos elkészítése. A kierjedt gyümölcsbort öntsük uborkásüvegbe, és adjunk hozzá egyharmad mennyiségű háztartási ecetet. Erre még al­kalmasabb az üzletben is már kapható gyü­mölcs- vagy borecet. Majd az üveget állítsuk 26—28 C-fokos helyre, és kössük le kettős rétegű tüllel. Nyolc—tíz nap múlva jellegze­tes, úgynevezett ecethártya képződik, amely alól üveglopóval óvatosan leszívhatjuk a képződött ecet kétharmadát. Az ecetkészí­tést úgy tehetjük folyamatossá, ha az eltávo­lított ecetet újabb bormennyiséggel pótoljuk. A gyümölcsecet nem erős, 5—6 százalé­kos, ezért a kész ecetet hűvös helyen, lezárt palackban tároljuk. Ha meleg helyen hagy­juk, számolnunk kell azzal, hogy káros ecet- baktériumok szaporodnak el benne, s az ecetsavat tönkreteszik: széndioxiddá és vízzé bontják le. Gyümölcs- és szőlőtörkölyből is előállít­hatunk ecetet. Ekkor a törkölyhöz egy- kétszeres mennyiségű vizet öntűnk, és 7—8 napig erjedni hagyjuk. Ezt követően a levet lefejtjük vagy kipréseljük, majd egy liter lé­hez körülbelül 8—10 dkg cukrot tegyünk. Az alkoholos erjedés alatt vagy utána lezajlik az ecetsavas erjedés. A kész ecetet itt is óvato­san fejtsük le. Borecet előállításakor az ecetágyat úgy ké­szíthetjük el, hogy egy üvegben egy rész bort, egy. rész vizet és egy rész háztartási ecetet vagy borecetet keverünk össze. Az üveget itt is tüllel zárjuk le, és helyezzük 20—26 C- fokos helyre. A kialakuló ecethártya alól a borecet két­harmadát másfél-két hét múlva szívhatjuk le. A kivett mennyiséget tiszta borral pótoljuk. Borecet készítésére csak tiszta ízű, hibátlan bort használhatunk. Az ecet töménységét a bor alkoholtartal­ma dönti cl. Zavartalan erjedéskor 10 fokos borból kb. 7 százalékos ecetet kapunk. Tartósabb lesz az ecetünk, ha a teli, ledu­gaszolt palackokat hőkezeljük, vagyis ne­gyedóráig 70 C-fokon tartjuk. Még érdekesebbé, izesebbé tehetjük a gyü­mölcs- és borecetet, s még jobban felhasznál­ható különféle saláták és ételek ízesítésére, ha fűszernövényeket teszünk bele. Igen al­kalmas erre a kapor, a torma, a babérlevél, a gyömbér, a tárkony és még sok más fűszer­féle. szabad idő ORVOSSZEMMEL Felnőttkori káros szenvedélyek Vitathatatlan, hogy az egészséges életvitel feltételei a szülők megelőző életvitelével, káros szenvedélyeivel, bi­ológiai adottságai egymáshoz való vi­szonyával is összefüggésben vannak, miként előző írásainkban ezt már rész­leteztük. Ki-ki a saját szenvedélyeivel vagy helytelen magatartásával ronthat­ja egészségét, elősegítheti különböző életveszélyes helyzetek kialakulását. Napjainkban sokat olvashatunk az al­kohol testet-lelket romboló hatásáról, a dohányzás számtalan kedvezőtlen következményéről. Hasonlóan esik szó a narkotikumok szélesebb körű „élve­zetéről”. A dohányzásról kellő akarással le lehet szokni, főleg olyan anyagok, gyógyszerek szedésével, amelyek a szervezet oxigénigényét növelik, és ha­tásukra minden füst- vagy levegő- szennyezés kellemetlenné válik. Az al­koholisták és a narkósok helyzete jóval nehezebb, mert az alkohol és a narkoti­A júniusi melegek beköszöntésével a lakásokban röpködni kezdenek a molypillék. A közhit szerint a tiszta gyapjúból készült textíliákat kell félteni a Tineola biselliától, e latinul gyönyörű nevű ruhamolytól. Azt kevesen tudják, hogy a pillék eme családjának vannak szőrmére, illetve afrikra „szakosodott” tagjai is, és közös természetrajzuk sze­rint megrágnak mindenféle növényi és állati eredetű anyagot. Amióta azon­ban a gyapjút is tartalmazó kelmék nagyobb hányada szintetikus szállal elegyítve kerül forgalomba, a molyok ínségükben ezekre is ráfanyalodnak, belc-belckóstolnak. Még nagyobb ét­vággyal lakmároznak egy-egy torontáli vagy perzsaszőnyegből. A molyok kártevését nehéz kivédeni. Valaha átható szagú naftalinnal, do- ii,',; " 'rral, levendulával, kámforral tarlolliii, (svol a molyokat a ruhatár értékesebb darubj.::!ól. Később a glo- bol lépett ezek helyébe. A városi moly- nemzedékek azonban a sok megpró­báltatás következtében ellenállóképes­sé váltak, nem hátrálnak meg a globoi- szagtól, a dohány és egyéb illatokra rá sem hederítenck. Az irtásukat szolgáló permetek akkor hatásosakba magát a pillét sikerül velük eltalálni. kumok megszokottá válnak, a szerve­zet sejtjei életfolyamataik lebonyolítá­sában igénylik azok jelenlétét. Megbíz­hatóan fekvőbeteg-intézményben lehet leszoktatni őket — folyamatos kezelés­sel — a káros szenvedélyről. Nyugta- tás, altatás, munka- és pszihoterápia, valamint a káros szenvedélyt okozó és fenntartó anyag fokozatos elvonása vagy vele szembeni undorkeltés kiépí­tése.) Nyilvánvaló, hogy ezen szenvedé­lyek kialakulásának megelőzése a leg­biztosabb módszer. Ennek érdekében figyelembe kell venni azokat a tényező­ket, melyek az említett szenvedélyek kialakulásához vezetnek. A dohány­zásnál a kíváncsiság és a társaság ját­szik döntő szerepet. A fiatalok nemegy­szer nagykorúságukat igyekeznek bizo­nyítani azzal, hogy ők is tudnak füstfel­hőbe burkolózni. (A komoly és körül­tekintő külföldi biztosítótársasá­gok a dohányosok számára szigorúbb A szőrmék, az egyéb drága, termé­szetes anyagú ruhaneműk — például a hemyóselyem — megvédése molykár ellen akkor biztonságos, ha a „cseme­gét” a szálai közt esetleg megbúvó pe­téktől megtisztítva, tökéletesen záródó ládában vagy bőröndben helyezzük el. A moly természetrajzához az is hoz­zátartozik, hogy a ruhán esett pecsét a legkedvesebb neki, a lakmározást ezek kirágásával kezdi, és ebbe a lyukba pe­tézik legszívesebben. A moly elleni vé­dekezés rendszabályához tartozik tehát a pecsétek eltávolítása, és utána — szí­nén vagy visszáján — a folt megvasalá- sa. A szőrméket ajánlatos benzines ru­hával szálirányba és visszaborzolva, bőrig hatolva csíkonként átdörgölni, majd molyzsákba tenni, és nyílásait ragtapasszal légmentesen elzárni. Ha­tásos a kámforszesszel való átkefélés is. Egy tányér vizet elegyítünk 3—4 evő­kanálnyi kámfofszesszel — gyógyszer­tárakban vény nélkül kapható —, s az ebben megnedvesített kefével átdörgöl­jük a veszélyeztetett ruhadarabokat. Mindenesetre ne ringassuk magun­kat abban az illúzióban, hogy a laká­feltételeket szoktak szabni, ezen rizikó- faktorra hivatkozva). A minél széle­sebb körű dohányzási tilalom és a fo­lyamatos felvilágosítás gátolhatja a rá- szokást. Az alkoholizmus kialakulását elősegíthetik foglalkoztatási tényezők. Az alkoholizmus és a narkománia kia­lakulásánál szerepet játszhat az elkese­redés, a reménytelenség is. A rossz tár­sasági hatásokat felesleges hangsúlyoz­ni. Erkölcsileg értelmesebb társadalmi hozzáállást igényelne a sportolás vagy legalábbis a rendszeres testmozgás, a játékos vetélkedők megszervezése és méltánylása. Nem utolsósorban egészségrontó té­nyezőként kell említeni a mozgássze­génységet, a hosszan tartó tévénézést, a helyhez kötöttséget igénylő és fárasz­tó második műszakot. Ez utóbbi azon­ban már külön téma. sunkban nincs olyan textília, melyben a moly kárt tehet. Ha az első meleg estén kis pillék kezdenek röpködni, ne gondoljuk, hogy azok csak fény csalta éjjeli pillék. Amilyen nehéz idők járnak a molyokra, kénytelenek mindenütt körülnézni, s mihamarabb felfedezik az élelemnekvalók, mint mi,' akik nem is feltételezzük, hogy például a nagyma­mától örökölt hímzett vánkost finom gyapjúszállal öltögették. De szépek vagytok, fák, virágok! Még ti is egyszerű gyomok!. .. Szabó Lőrinc egyik verséből idé­zünk; folytatása a vízszintes 13. és a függőleges 15. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Neves amerikai író (John 1887—1920), A 10 nap, mely megrengette a világot szerzője. 5. Visz- szataszító. 13. A versidézet folytatása (Zárt betűk: K. I. A.) 15. Lángol. 16. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 17. Ki­vágott erdősáv. 18. Kártékony rovar. 20. Kiejtett betű. 21. Két névelő. 23. Régi kettős betű. 24. Kétkerekű ver­senykocsi a régi rómaiaknál. 26. Majd­nem ragadó. 28. Vetített állókép. 29. Átvehető. 31. Fénykép. 33. Oltalmaz. 34. Közterület. 35. Kanadai hírügy­nökség. 37. Megye. 39. Híres betyár névbetüi. 40. Az egyik hangfekvésbol a másikba áttévedó. 42. A Winnettou írójának névbetűi. 43. Zúdít. 44. Súly­mérték rövidítése. 45. Élesít. 46. Hely­rag. 48. Neves angol Shakespeare- szmész volt. 50. Ritka férfinév. 52. Női név. 53. Férfinév. 55. Innivaló. 56. Szovjet repülőgéptípus. 58. Tenger, an­golul. 59. Indiai légitársaság. 61. Bal­kon része! 62. Kenőcs. 65. A Tadzs Mahal városa. 67. Idült egynemű betűi. 70. A lelátó öröme. 71. Sürgeti. 72. Nagyvárosi fény. FÜGGŐLEGES: 1. Időpont-végle­gesítés. 2. Tova. 3. Czuczor Gergely írói álneve. 4. Ostoba. 5. Német férfi­név. 6. Italban van! 7. Ismertetőrend­szer részterületei. 8. Kettős betű. 9. Au­tósiskola. 10. Deformált., 11. Hónap nevének rövidítése. 12. Állomás. 14. Kívül. 15. A versidézet befejező része (Zárt betűk: A. M.) 19. Pihentetett föld. 21. Hitehagyott (görög eredetű szó.) 22. Anekdoták. 25. Juttat. 27. Francia légitársaság. 30. Község Pest megyében. 32. Színművész (Éva). 36. Az „aranycsapat” híres csatára (Fe­renc). 38. Lenszkij szerelme az Anyegin című operában. 40. Dernier ... (utolsó kiáltás). 41.,. .. mind a vérpadig (Jó­kai). 42. Érem alakú ékszer. 45. ... morgana (délibáb). 47. Vergilius halhatatlan műve. 49. Biztatás. 51. Te meg én. 54. Gyakori magyar családnév. 57. Rovartojás. 60. Ceruza. 63. Passau- nál ömlik a Dunába (ford.) 64. Kocká­ra tett összeg. 65. Biztatás. 66. Északi férfinév. 68. Mintadarab! 69. Asztáci- um vegyjele. 70. Japán táblajáték. E. B. Beküldendő: a versidézet. A június 20-án közölt rejtvény helyes megfejtése: BÚG A LOMBOS ERDŐ, GALAMB SZAVA SZÓL, FŰRE HULL A PERGŐ EZÜSTFENYŐ TOLL. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Komlósi Rita, Bácsalmás; Sza­bolcs István, Baja; Pócza György, Kis­kunfélegyháza; Czitrovszky Jozsefné, Tiszaalpár. Cseresznyéből A cseresznye az a gyümölcs, amit ételkészítéshez a legkevésbé használunk, inkább csak tálból, nyersen ropogtatjuk. íme néhány kevésbé ismert recept: Hideg csercsznyelevcs: 1 deci vörösbort felfőzünk öt szem szegfűszeggel, késhegynyi fahéjjal, öt percig forraljuk és leszűrjük. Fejenként 2 deci vizet és egy- egy teáskanál citromlevet, fél-fél deci tejet öntünk hozzá. A lébe adagonként 1—1 púpozott teáskanál kristálycukrot, csipet sót teszünk. Amikor a lé forrni kezd, bclefözünk fél kg megmosott, kimagvalt cse­resznyét, és 10 percig főzzük. Közben 3 tégelynyi kávétejszint simára keverünk 1 evőkanál liszttel, és a pépet apránként felhígítjuk a fövő cseresznyés lével, és addig forraljuk, amíg habját el nem főtte. Hidegen tálaljuk. Cseresznyés karaj: A kimagozott cseresznyét — adagonként negyed reszelt vöröshagymával — kevés sóval, kicsi margarinban üvegesre pároljuk. Amikor még forró, levébe — személyenként fél-fél tojást szá­molva — összehabart tojást teszünk. Megborsozzuk, parányi fahéjjal megszórjuk, hűlni hagyjuk. A karaj­szeleteket megütögetjük, megsózzuk. Á cseresznyés tölteléket vékonyan rákenjük, felgöngyölítjük, hústű­vel összetűzzük, lisztben megforgatjuk és forró, bő olajban pirosra sütjük. Combból is készíthető, mert a szaftos töltelék a hús szárazságát ellensúlyozza. Cseresznyés darapuding (4 személyre): háromne­gyed liter tejbe 2 levescskanál kristálycukrot, fél cit­rom reszelt héját, egy csipet sót teszünk. Amikor a tej forr, állandó keverés közben beleeresztünk egy teás­csészényi darát, és ezzel 6—7 percig kevergetve főz­zük. Keményre verünk 6 tojásfehérjét, és a forró tejes darába keverjük. Jól kivajazott tűzálló edény aljába a tejek dara egyharmadát beletesszük. Erre vastag rétegben kimagozott cseresznyét szórunk, meghint­jük cukorral, befedjük újabb adag darával, arra meg­int cseresznye és végül a tetejére ismét dara kerül. Ezek után a tűzálló edényt —- vagy más formát a hűtőbe tesszük és 5—6 órányi hűtés után tálaljuk a pudingot. Tejszínhabbal, kimagozott cseresznyesze­mekkel díszíthetjük. I)r. Monti Géza JÖN A MELEG, JÖNNEK A MOLYOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom