Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 13.

Ötven éve bontott zászlót a Márciusi Front

. ELMONDOM MINDAZT, AMIT BARNA ARCCAL NEM LEHET”

Miért maradt el a második találkozó?

„Kilenc évtized távlatából fölidézte ismét 1848 szellemét... Amikor rámutatott a magyar paraszti milliók minden emberi felemelkedéstől, minden emberi szabadsá- tól való teljes elzártságára, egyben kifejezője lett annak az országos közhangulatnak, amely a harmincas években néhány esztendőn keresztül újból érezni kezdte, hogy 1848 valami élő, valami aktuális, valami elintézetlen ... befejezést váró kezdet a magyar történelemben”, olvasható a Válasz 1947. januári számában megjelent összegező visszaemlékezés.

Akinek füle volt a történelem szívdobogására, tudta: megszámoltattak a világgazdasági válság robbanásaiból megrokkant régi világ napjai. A liberális indíttatású reformerek többsége a kor kihívására erőteljesebb, eltérő célzatú, de mindenképpen gyökeresebb változtatásokat követelő mozgalmakhoz, pártokhoz csatlakozott.

A Kommunisták Magyarországi Pártja is föladta a második Tanácsköztársaság létrehozását közvetlen és kizárólagos politikai feladatnak meghatározó programját, kereste a fasizmus elleni harc lehetséges szövetségeseit. A szegényebb, a tandíj fölemelése miatt már-már pályamódosításra kényszerülő egyetemisták, a létminimum alá szorított fiatal értelmiségiek és a távlatosan gondolkodó kétkezi dolgozók egyaránt tudták, hogy a fejlődés meghaladta a hazai társadalmi, gazdasági viszonyokat. Új kibontakozást kell keresni.

„Az alakulón legyen a szemünk”, sürgette már 1929-től Németh László. A jobboldali ifjúsági szervezetek (Turul, MOVE) tolakodó akciói, az olasz fekete- és a német barnaingesekre kacsingató üzelmei, a Gömbös-kormány szociális demagógiája és nyílt erőszakossága egyaránt összefogásra ösztönözte a demokratikus gondolkodásúa- kat, főként a helyüket kereső jobbérzésű egyetemi ifjakat.

Helyét kereste az iíjúság

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a Tandíjreform Bizottság, az Új Szellemi Front, a Válasz és köre, a Sárospataki Főiskolai Faluszeminárium, a református Soli Deo Gloria, az Eme- ricana egy csoportja, a Bartha Miklós Társaság összejövetelei, kiadványai, kezdeményezései, vitái mind bizonyították: helyét keresi az ifjúság, szerepet követel a közállapotok gyors és radikális változtatásában. Ahány csoportosulás, annyiféle, gyakran másokéval ütköző szemlélet, nézet, taktika.

Jelképesnek tekinthető, hogy a régi márciust idéző, de huszadik századi népi követeléseket tartalmazó tizenkét pont múzeumkerti felolvasását, 1937. március tizenötödikét tekintik a Márciusi Front zászlóbontásának.

Országossá szélesedett e többre hivatott laza politikai szövetség. A makói Erdei Ferenc, a Viharsarok miatt éppen akkor megvádolt Féja Géza, a debreceni egyetemi kör, a balmazújvárosi Veres Péter, a szegedi Baróti Dezső is ott található a lehetséges, hatékony szervezési formákat, az elfogadható közös nevezőket kereső ifjak között.

A Kecskeméten nyomtatott Válasz a következő év márciusában közölt

programja igyekezett a „magyar nép tengernyi nyomorúságának” feltárásával a szabad alkotó munkára áhítozók lelkiismeretét, tettvágyát éleszteni. Pontosan látták harcuk szinte leküzdhetetlen nehézségeit. Egy esztendő alatt „írói szándékaink beteljesedtek, írásainkat ezrek olvassák megdöbbent lélekkel, eszméink ápolására és megvitatására lelkes társaságok alakultak, s mi magunk eszméink kemény harcosaivá edződtünk. De föltámadt az ellenhatás is. Előadásainkat nem engedélyezték, könyveinket elkobozták, kiadóinkat megfélemlítették, ellenünk bűnvádi pereket indítottak...”

Miért éppen Kecskemétre hívták össze második országos találkozójukat?

A tizenkét pont kinyomtatása

Sajátos útkeresésével, telepítő politikájával, demokratikus hagyományaival „a magyar nép munkás élete mintaterületének” (Móricz Zsigmond) tekintették a hírős várost. (Az más kérdés, hogy alaposabb vizsgálódások söté- tebbre festették volna a Kecskemétről kialakított képet.)

A Márciusi Front vezetőit szoros szálak fűzték az alföld metropolisához, híres, bátor nyomdájához és Tóth László nyomdaigazgatóhoz. Magyarságismeretünket mélyítő könyvek kerültek ki a Kéttemplom közi nyomda gépei alól, itt adták ki a törekvéseiket okosan és következetesen támogató Kecskeméti Lapokat. Az első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvény- társaság vállalta Tizenkét pontjuk kinyomtatásának kockázatát.

A Hétfői Kör, a Katona József Társaság irodalmi estjein tapasztalhatták, hogy a helyi értelmiség egy része rokonszenvez a demokratikus törekvésekkel. A Márciusi Front alapítói közül többen (Donáth Ferenc, Béki Ernő, Veres Péter) csak azért utaztak Kecskemétre, hogy gondolatokat cserélhessenek a már akkor tekintélyes Molnár Erikkel, a kommunista tudóssal.

Minden bizonnyal 1937 októberében vetődött fel a kecskeméti találkozó gondolata. Féja Géza egyidőben közölte egy pesti lapban és a szociáldemokrata beállítottságú Hajdú Ernő által szerkesztett Kecskeméti Ellenőr hasábjain november 11-én: „Csakis azokat hívjuk meg erre a találkozóra, akik a szellem síkján mozognak ...” Mások, így Erdei Ferenc, céltudatosabb állásfoglalást, a munkás-paraszt politika érvényesítését sürgették volna az 1938. március 15-ére tervezett összejövetelen. Valamennyi helyi lap foglalkozott a találkozó előkészületeivel. Hivatkozik rá a

Hajnalodik című, szociális kérdéseket többnyire kizárólagosan nacionalista szempontokból taglaló időszaki kiadvány. „Kecskemét ott lesz a találkozón” tudatja sokatmondó szerkesztője.

Megvalósítatlan tervek

Az 1938 januárjában a budapesti Centrál kávéházban tartott előkészítő megbeszélésen javasolták: „megtárgyalják a magyar sorskérdéseket, közös cselekvésre ösztönző programot dolgoznak ki". A tervek megvalósítására nem kerülhetett sor. A rendőrség még a határozatok elfogadása előtt feloszlatta a tanácskozást, majd betiltotta a találkozót. A húsztagú vezetőség — két kecskemétit is beválasztottak — ugyan tovább értekezett, de később sem tudták megszerezni a szükséges engedélyeket.

1938 nyarán megszűnt a Válasz, többen visszavonultak a nyílt politizálástól, kiéleződtek a demokratikus csoportok ellentétei: nem sikerült a fiatal demokratikus erők politikailag hatékony összefogása.

Heltai Nándor

FILMJEGYZET

Elysium

A Keszi Imre regénye nyomán született Elysium a tavaly készült produkciók között azon kevesek köze tartozik, amelyekről a játékfilmszemlén a vetítést megelőzően és követően szinte szó sem esett. Nem azért, mert tartalmát, formanyelvét társasági szintre nehéz lett volna „lefordítani”, hanem inkább azért, mert erényei is, hibái is a legközépszerűbbek, a legkevésbé tanulságosak.

Szántó Erika egy pályamódosítással és több mint húszéves szakmai múlttal a háta mögött — újságíró, aztán dramaturg, végül rendező — játékfilmrendezőként sem számít kezdőnek. Első komoly játékfilmje Déry Tibor novellájából, az Óriásból született. (1985-ben Karlovy Vary-ban, az első filmesek versenyén fődíjat kapott érte.) Következő alkotását Örkény István írásából készítette A hattyú halála címmel. Párhuzamosan számos dokumentumfilmet is rendezett. Hogy mennyire kevés lehet az eredmény szempontjából a jó alapanyag mellett akár a legnagyobb szakmai rutin is, azt sajnos a végeredmény, az Elysium bizonyítja.

Szántó Erika, eddigi produkciói alapján, láthatóan vonzódik a nagy és nehéz, minden néző felelősségérzetére hatni kívánó témákhoz. Új választása is illik a sorba; a Keszi-regény témája egy zsidó kisfiú tragédiája. Szántó Erika megpróbálja követni az alapmű cselekményét, azonban ez csak szerény, nem is biztos, hogy igazán fontos adalék a regény egészének lényegében. A főszereplő a tíz év körüli, sarga csillagot viselő Szekeres Gyurika. Apja Szekeres Sándor, a neves zenekutató, aki egész családjával kiváltságos helyzetet élvez. Az utcán jövő-menő gyerekről a razzia sem sejti, hogy „más”, mint társai, akikkel együtt „szabályosan” begyűjtik a budakalászi téglagyár

Kalocsai klubvezető

Sztojka Kati. Kalocsán sokak által ismert név. A művelődési házban cigány ifjúsági és gyermekklubot vezet, a Hazafias Népfront Nőbizottságának tagja, a Bács-Kiskun Megyei Cigánytanács kalocsai képviselője, így mesélt önmagáról, munkájáról, elképzeléseiről:

— Nem éreztem, hogy különböznék a körülöttem élőktől, míg csak be nem bizonyították az emberek: igenis más vagyok, s ezt a bőröm színe teszi. Alsó tagozatban cigányiskolába jártam, és amikor el kellett jönnöm, a többiek cigánydallal kísértek a kapuig. Az új iskolában teli voltak előítéletekkel irántam. Nem akartam iskolába járni, kimaradoztam, s csak a szüleim szigorának köszönhető, hogy mégis befejeztem az általános iskolát.

, — Az egyik ünnepélyen verset kaptam, elszavaltam, s attól a naptól kezdve mintha megváltoztak volna a diákok, a tanárok. Elhatároztam, hogy pedagógus leszek és cigányokat tanítok majd. Nem így alakult. A nyolc osztály elvégzése után dolgozni mentem a nyomdába, s itt újra kezdődött a harc az előítéletek ellen. Lassan elfogadtak, s most már nagyon jól érzem itt magam. Sokat köszönhetek a kollégáimnak.

— Munka után a művelődési ház cigányklubjába jártam, s az egyik kirándulás alkalmával felvetődött a lehetőség: együttes alakítása, táncaink, dalaink, hagyományaink megmentése. A művelődési ház igazgatója, Vörös András biztatott. Én összegyűjtöttem a fiatalokat, annyit, hogy magam sem mertem elhinni. Azt hiszem, mi cigányok az emberek előítéleteit csak tánccal, dallal, mesével tudjuk legyőzni.

— Mint klubvezető eljuthattam a mátészalkai cigánytáborba, Balatonalmádira, a cigányművelődéssel foglalkozók szakmai tanácskozására, a cigányszövetség megalakulására. Rengeteg embert ismertem meg, de ugyanakkor sok csalódásban is részem volt. Elkeseredtem, mikor valaki úgy küzdött a saját boldogulásáért, hogy a többieépületébe. A Szekeres család egyetlen befolyásos barátja sem tudja megakadályozni, hogy Gyurikával több százezer társához hasonlóan elinduljon Auschwitz felé a zsúfolt vonat. A hírhedt láger a gyermek számára csak az első állomás, kivételes képességeinek és német nyelvtudásának köszönhetően a waldsee-i gyerektelepre szállítják, ahol látszólag jobb a helyzete. „Az Elysium nevű gyermektáborban megtanulja, hogy nincs többé neve, csak száma, és nincs más dolga, mint jónak lenni, és Helmer doktor megelégedését kivívni.” Idilli egészségügyi feltételek között, megfelelően táplálkozva, egy gyönyörű fenyőerdő közepén veti magát alá gyanútlanul a laboratóriumában ikerkísérleteket végző doktornak. A krematórium előszobájából azonban gyerekként sem térhettek többen vissza.

A film megtekintése közben — a nem túl közismert regény olvasása és a rendezőnő elképzeléseinek ismerete nélkül — csak gyanítani lehet, hogy Szántó Erika a „paradicsomi” körülményekhez képest túl kényelmes, túl szép környezet, a pasztell hangulatok ábrázolásával a szörnyűségeket próbálta hangsúlyozni. Ennek a drámának a szituációi azonban — valószínűleg nem csak beidegződéseink miatt — egyszerűen nem „működnek” pasztellben. A téma önmagában hiába megrendítő, a produkció sem egészében, sem részleteiben nem képes megérinteni a nézőt, nincsenek érzelmeket előcsalogató pillanatok. A lekerekített szituációk, az egydimenziósra sikeredett jellemek nem tudják személyesre hangolni a drámai helyzeteket.

Károlyi Júlia

két figyelmen kívül hagyta. Sűrűsödtek a gondolataim, s muszáj volt azokat versbe önteni. így születtek az első írásaim. Szándékom az volt, amit az egyik versemben meg is fogalmaztam: „Beszélek, s elmondom mindazt, amit barna arccal nem lehet”.

— 1985-ben az Országos Módszertani Intézet animátorképző tanfolyamot indított, amire — egy kis bátorítás után — én is jelentkeztem. Az óvónők, tanítók, népművelők között én vagyok az egyetlen cigány. Egy alkalommal szabadonválasztott mesével kellett készülnöm, s én egy cigány mesét mondtam el. Ahogy láttam a gyerekek szemében az érdeklődést, megértettem, hogy velük is foglalkozni kell. Itthon összegyűjtöttem a 6—16 éves cigány- gyerekeket, s azóta is jól érezzük magunkat együtt. Karácsonyra összeállítottunk egy műsort verssel, énekkel, tánccal, s előadtuk az öregek otthonában.

— Amikor a népfront tudomást szerzett a munkámról, megkerestek, s megkértek, legyek a nőbizottság tagja. Később én lettem a Bács-Kiskun Megyei Cigánytanács kalocsai képviselője. Örömmel vállaltam ezeket a megbízásokat, mert így már van jogalapom fellépni a tapasztalt igazságtalanságok ellen. Nemrégiben például szórakozni mentünk két társammal az egyik kalocsai étterembe, ahol a pincérnő közölte velünk, hogy nem szolgál ki cigányokat. Az ilyen történetek tettek erőssé a munkámban. Nincs szebb pillanat, mint amikor táncolni látom az „én” gyerekeimet, vagy amikor türelmetlenség ül valamelyik szemében, hogy elmondhassa a nagymamától hallott régi cigánymesét. Ha megszerzem a működési engedélyt, mindenhol segítek klubot alakítani, ahol igény lesz rá, érezzék mások is ezt a boldogságot.

— Most cigánygimnáziumot szervezek. Egy osztályra való fiatal már van, aki szívesen vállalná, csak az I. István Gimnázium igazgatójának a beleegyezése kell. így talán elérhetjük, hogy több cigányból váljék értelmiségi. Bár meggyőződésem, hogy nemcsak a cigány értelmiség tehet a cigányságért.

Tóth Tímea

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGEN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.:

20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út

5., C-pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822.

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház a baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, feísőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és környékének lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és lászlófalvi betegeket látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton

reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10-122-134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.)

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Harta, Dunapataj: dr. Varga Gy. (Harta, Dózsa u. 51. T.: 57); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Hajós: dri Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10).

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét, Szabadság tér; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa Gy.

u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 66. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November

7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vöröshadsereg u. 7/a. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuchin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Makay G. (Dávod, Rákóczi u. 23.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u._ 17/a.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dumatetét- len, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene- dek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király1 u. 10. T.: 3.), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zy. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u.

1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35.)'

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 24-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, 'Dózsa gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.)

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári E. u. 5.), Kunszentmiklós,' Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér

2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Petőfi ltp. Holló L. u. 9. T.: 62- 344), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 18), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/a. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-585), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M. (Kisszállás, Tavasz u.

5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tért 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)