Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 13.

A KAMATSZEDÉS ÉS A VÉGÉEMKÁ — A VELENCEI KALMÁR KECSKEMÉTEN

A megkeseredett coil media dell arte

A színen pimasz, állandó mulatságra vágyó, azereleméhes karneváli maszkok rajzanak át. A díszlet (Neográdi Antal m. v. munkája) — a játékteret oldalról határoló két ház, mely előtt a cselekmény játszódik — a commedia dell’artét idézi.

Érdekes egybeesés, hogy épp A velencei kalmárban megidézett legdemokratikusabb olasz városállamból, a karneválok, a furfangos szolgák és a takarékos kereskedők Velencéjéből terjedt el Olaszországban, majd Euró- pa-szerte a rögtönzésekre épülő, állandó jelle. meket szerepeltető, aktualizáló népi színjá- tékíörma, amely elsősorban üldözésekre és félreértésekre épülő izgalmas cselekményével, s a zamnik bohóckodásával kötötte le nézőit. A híres társulatok eljutottak Oroszországtól Spanyolországig, de igazi örökségüket — a színház játék felőli megreformálását — leginkább Franciaországra és Angliára hagyták. Így hát nem csoda, hogy Moliere és Shakespeare kötött szövegű drámáikban Igencsak felhasználták a köznépi ízlésen edződött konfliktustípusokat és jellemeket.

Jó példa erre a lényegi rokonságra A velencei kalmár is, ahol a dráma szerkezete leírható a pénzt birtokló (Shylock) és a velen. cei ifjak összeütközéseként. Az uzsorás jellemzéséhez mindenesetre jó kiindulópont — amit a rendező és a társulat észre is vett —, ha Shylockot egy belülről ábrázolt, jellemmel megvert Panthalonénak tekintjük. A három szerelmespár egybekelésébe torkolló vígjátéki végkifejlet, melyet megelőz Shylock legyőzése és kifosztása, szintén rokonságot mutat az új nemzedékek hatalomátvételét pártoló commedia deM’arte fináléval.

A hosszan tartó csókokat, ájulósokat, hisz- tiket, fülrepesztő felkiáltásokat, a tejcso- koládészínűre festett marokkói herceget fogadó nevetés bizonyítja, hogy a kecskeméti társulat jó úton indult, mikor a vásári mutatványosoktól mába nyúló vígjátéki hagyományt választotta kiindulópontul A velencei kalmár értelmezéséhez.

Míg azonban a rögtönzésre épülő színházi formában a jellemzés lehetősége korlátozott, csupán a hagyományos ruházatra, gesztus- rendsberre, s a jellegzetes tájszólásra szorítkozik, addig Shakespeare már jellemeket helyezett az ősi keretbe. A figurák tehát nemcsak a cselekmény összekuszálásában, majd kibogozásában vesznek részt, hanem mindannyian kialakult é> kifejezett, s a mű cselekménye során értékelődő életfilozófiával Is rendelkeznek.

Irodalomtörténeti közhely, hogy Shakespeare milyen gyakran vitte színpadra kora időszerű társadalmi, politikai kérdéseit. Major Tamás említi halála előtti hosszabb interjújában, hogy Breohtihez hasonlóan ő Is mennyire szerette felhasználni rendezéseihez a darab megírásának éveiből származó eseménynaptárt. Háry László tanulmánya szerint A velencei kalmár keletkezésekor, az 1590-es évek közepén a kamatszedés jogának elismerése veit olyan izgalmas kérdés a korabeli nézők számára, mint manapság a végéemkák léte.

Hegyi Árpád Jutocsa nem követte a Brecht- re és Majorra jellemző társadalomtörténeti időszerűsítést, mivel — helyesen — el akarta kerülni azt a csapdát, hogy az előadás kizárólag Shylock zsidóságának értelmezéséből álljon. Major maga is utal rá, hogy bár adódhatnak olyan kiélezett társadalmi helyzetek, mint a harmincas-negyvenes évek Magyarországán. ahol rendkívüli sikert ért el azzal, hogy Shylocknak csak a jó tulajdonságait hangsúlyozta, de rögtön azt is hozzátette „ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy hamisítása dolog, Shylcckct nem kell pro se kontra véleményezni”.

Még tovább tágítva az értelmezés körét, immár a társadalmi szinten túl, felfogható a dráma kétféle összezárt, s ellentétes életstratégiái vitájaként is. Egy költői, filozofikus színpadi megközelítés számára — talán emlékeznek még néhányan Ruszt József kecskeméti Shakespeare-sorozatára — rendkívül jó anyag lenne az élet teljességét kutató felfogások eldönthetetlen küzdelme.

A drámaértelmezés lehetséges útjainak felvillantásával persze nem akarunk semmilyen stílust ráerőltetni a formálódó kecskeméti társulatra. A jó előadástól elvárható egyetlen követelmény csak az lehet, hogy választott stílusán belül következetes legyen, elgondolásai élményszerű formákká szervesüljenek a színészi alakításokban.

Bár a díszletekben, a jelmezekben fellelhetők meseiségre utaló motívumok, a realista vígjátéki stílus jellemző az előadásra, azonkívül a mértéktartó erőteljességre való törekvés és a szerelmi jelenetek hevének Ironikus eltúlzása. Sem a színpadképben, sem a játékstílusban nem válnak el a Belmontban, a Portiánál játszódó jelenetek a velenceiektől. A rendezés nem épített a két világ szembeállítására. Ezt támasztja alá az Is, hogy Portia, s komornája kezdettől ugyanolyan hétköznapi, hús-vér figurák, mint az örökké mulatni vágyó, nem túl karakteresre formált velencei ifjak.

Az idilltől való eltávolodás igen alkalmas lehetne a drámai világ ellentmondásaira utaló motívumok szatirikus sorrá illesztésére. (Ezek Bassanio és Lorenzo jellemrajzában bukkannak leginkább elő.) Ez már egy megkeseredett „rögtönzött mulatság”. A házaso- dáshoz kevés a szépség és a szerelem, szükségeltetik némi pénzmag is, hogy egy-egy leányzó Igazán kívánatossá váljon. E motívumok pontosabb értelmezést követelnének, hisz talán az így kialakuló kép magyarázná Antonio és a velencei kalmár sokat emlegetett, de itt légüres térben maradó szomorúságát Is. Ez az a pont, ahol1 az Immár nem mesel nalvságú szerelmesek jellemábrázolása, ban Shylock partnereivé válhatnának.

így azután törhetjük a fejünket, hogy — például — a belmonti kastélyban miért változik isugiairas idillé Lorenzo és Jessica kölcsönös engedmények sorozatában fogant szerelme. Nemcsak arról van szó. hogy a közelmúltban divatos volt lllúziórombolóan megpiszkálni a Shakespeare-i boldog végeket, de Itt kezdettől annyi társadalmi, anyagi ..puskapor” hn'mozódott fel. hogy azok kétségtelenül előrevetítik veszede1 messéeüket. (Például Jessica elkomorulása arra a hírre, hogy 6 örökli apia vagyonát.)

Shylocknak van a legnagyobb jellemfejlő- dési tere. Magatartásának meghatározó eleme, magányos hajthatatlansága, ígv Holt István gesztusaiban és ívében is következet»« alakítá'át kevésbé befolyásolja környezetének stílusbeli bizonytalankodása, időnként .fel- legtelensége. Kezdetiben csupán jellegzetes hanghordozásból, mérlegelő pillantásból építi a figurát. Nem tudjuk kilesmi receptjét, hogyan Is lesz a bogaras alakból a csapások hatására olyan megátalkodottságában egv- szerre veszélyes és nevetséges figura, aki nézőtéri kacajt és megindultságot egyként képes kelteni.

Barbinek Péter meghatározatlan távolság- tartó szemlélődésből, eleve magát megadó magatartásból és némi, Kozák Andráséra hasonlító hanghordozásból építi szerepét. Kovács Gyula Bassaniójának nem láthatunk lelke mélyére. Így nehéz elhinni önzetlenségét. Blaskó Balázs Lorenzója Bassaniónál alacsonyabb társadalmi rangú, s ebbe belenyugvó széphangú ifjú, akihez jól illik a butuska, ám

• Shylock: UoU István.

• Bassanlo és Antonio (Kovács Gyula és Bar* binek Péter).

• Portia: Sáfár Anikó. (Vujovlch György felvételei)

dekoratív Jessica (Csere Agnes), akinek minden vágya, hogy keresztény feleség lehessen. Sáfár Anikó Portiaként nem a figura szellemi erejét, inkább hétköznapi nőiességét hangsúlyozta. Hisztériái némileg előlegezik a jövőbeli házisárkányt, aki a határozatlan Basisaniót papucs alatt tartja majd'. Gyimesi Tünde korrekten játssza Narissát, de azt az osztatlan ro- konszenvet, amit a felvágott nyelvű komor- nák még úrnőiket is megelőzve el szoktak nyerni, nem sikerült kivívnia. A nagy vidámságot és a nagy indulatokat egyaránt kissé erőltető Sirkó László nem tudja a figura őszinteségét elfogadtatni, ugyanakkor szerep- játszásának mozgatóit sem teszi plasztikussá. A szolga figura eredeti korához képest némileg megörökített Gobbo bohóc (Csiszár Nán. dór) poénjaival aratta a legnagyobb sikert és a szerep filozoftkusabb vonásait elhanyagolta.

H. Gy.

Száz éve született Csáth Géza

Tragikus életmű

»Délelőtt még otthon volt. Apja ebéd után behívta a szalonba.

— Ernő! — mondotta bizonyos kemény ünnepélyességgel. — Itt van kilencven forint. Nem adhatok többet. Minden készpénzemet odaadom. De ezzel te ne törődj. A fődolog, hogy takarékoskodj, tanulj, vigyázz az egészségedre. Ha már nem tudod megtartóztatni magad, arra kérlek, ritkán menj a nőkhöz. És akkor is valami megbízható, tiszta helyre. De jobban teszed, ha sehová se mégy. Egy tizennyolc éves fiatalembernek még nőni, erősödni kell. Az egészségedre vigyázz. Légy inkább egyszerű, szürke ember, mint az apád, de egészséges, mint nem tudom én, milyen nagy tudós, korán megrokkanva

Harminchároméves korában Irta te a már megrokkant Csáth Géza tervezett, soha be nem fejezett regényének első fejezetében, hogy miként búcsúzott a szülői háztól.

Tíz hónap múltán végzett vele a méreg.

öngyilkosságba menekült. Aligha a felesége meggyilkolása miatt fenyegető meghurcolásátód félt. Elboruló elmével talán még fölfogta, hogy a gyilkos revolvergo- tyók zárt intézetbe parancsolják. Visszakerül az elmeosztályra, ahonnan alig-aüg tudott megszökni. Maga is ideggyógyász lévén sejthette: nincs menekvés. Halálos öleléssel taszítja pusztulásba a morfium.

Hiába óvta különlegesen érzékeny fiát a rá leselkedő veszélyeket megérző édesapa-.

A századvégi, századifordulói Európa egyik legizgalmasabb, legellentéiesebb Indulatokat, szenvedélyeket ütköztető táján, a Bácskában született Csáth Gézát fiatalon elgyűrűztek a kábítószerek. A szabadkai ügyvéd fia, Kosztolányi Dezső rokona, ifjú orvosként egy idegkliinikán barátkozott meg a morfiummal. Hiába menekült városról városra gyötrő betegségétől.

Keveset írt, pedig várta tárcáit, elbeszéléseit, zenekritikáit a Nyugat, a Budapesti Napló. Még egyetemistaként adta ki első no- velláisköietét. A varázsló kertjét. „A fájdalom színes füzeiben” csillogó-vibráló elbeszélései mintha abban a bácskai nagy kisváros „vak utcájában” dllatoznárnak.

„Százféle virágillat tevődött össze bódító szagában, s a szivárvány minden színét megtalálhattad a virágok színében.”

Mint a torzó Csáth Géza-élet- műben!

Ügy hitte, hogy „a gyönyör eltünteti a körvonalakat és az értelmet lényég eket. Kihelyez ■bennünket a tér béklyóiból és az idő zakatoló másodpercóráját megállítva, langyos hullámokon emel fel bennünket a lét magasságaiba”.

Szegény, szegény nyomorult művész!

Az olyan remekművek, mint a

világháború előtti magyar vidék, a magyar alföld tespedt világát olyan félelmetesen átvilágító A béka, A vörös Eszti, A szombat este, kiiegyenlítik-e a megkurtított élet gyötrelmeit?

Mennyi talentummal áldotta

meg sorsa! Remekül hegedült,

fogékony volt az újra, a holnapra.— az elsők között méltatta Bartókot és Kodályt —, pompásan festett, Saját ■magáról is írhatta volna egy ifjú zeneszerzőt méltató szavalt: „Rendkívüli érzékenység, korlátlan fantázia,

megalkuvásra nem hajlandó művészi ízlés jellemzi.”

Noha jó néhány műve sokáig kéziratban maradit, több kötete került olvasóihoz, mielőtt a bajai idegosztályról megszökve beteljesült végzete.

A száz esztendeje született,

1919-ben elhunyt sokoldalú, tragikus tehetség Janika című színdarabját nemrégiben, Szolnokon mutatták be. Megjelenítek válogatott elbeszélései, zenei írásai. A szegedi televízióatúdió dokumen- tumfiilmet készít az élét félelmetes mélységeit feltáró Csáth Gézáról. Ha kíméletlen éleslátása a nagy oroszok konok imunlkakedvé- vel, kitartásával párosul, nevét ma a világirodalom nagyjai között emlegetnék. Heltai Nándor

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és Ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C-pavi- Jon, földszinti ambulancia. Telefon: 22-822,

Agasegyháza, Ball ószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrimc, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosimizse, Felsőlajos, Ladánybenie: Lajos- mizse. központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Füiöpszállás, Solt- ßzentimre: Szabadszállás!, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadac§, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton. Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75): Kerekegyházai, FüLcpháza, Kunbaraes: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234); Laki- tolok: dr. Debreczcni J. (Lakítélek. Széchenyi krt. 70.); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák. Kossuth Lajos tér 6. T.: 23); Ttezaalpár: dr. Feierte F. (Tiszáailpár, Mátyás u. 2. t7: 44-050).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a 'r.’VíiJ;: -éti sebészeti pavilonját n la. Mc .;. T.: 11-244. Itt fogadják • a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bát monostori,

csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádt, felsőszenttvánl, garat, hercegszántói, nagyibaracskai, nemesnádudvari, sükösdi'. szerem- lei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősl, tataházi, mátételki, kunibajai, csl- kérliai, madarast, katymár! lakosokat látják el. (Telefon: 124.)

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látlák el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös. Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdl, páhl, kasfcantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 88); Soltvad- kert, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyháza, g átéri, kun- szállási, •pálmon.ostori, petőf;szállás!, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécsibei és a lászló- falvi betegeket látják el. (Telefon: 41-261.)

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő. Géderlai, Homokmégy, Misiké, Ordas. Öregcsertő-Csorna, Szak- már. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet Ideje szombaton, reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai

ügyelet: 213-as mellék. URH-szo- ba: 219-es mellék.

A rendelő'ntézethen a ,munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentibenedak, Dusnok. Fájsz, Hálós és a csatolt községek.

Solt. ÜJsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.:

12); Hajós: dr. Pap I. (Hajósi, Kossuth u. 1. T,: 10), Solt, Űj- solt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő. (T.: 167).

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. Telefon: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a bal óta szállási, harkar kőtönyl, zsanal, kunfehértói, kisszállás!, pírtól betegeket.

Kiskunmajsa. Szánk, Jász- szentlászld, Csólyospálos, Köm- pöc: Ki'skunmalsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Köles- hatom. Borota. Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88): Mélykút: közioontl rendelő (T.: 88); Tompa. Kelehia: dir. Máriásl K. (Tompa, Attila u. 79. T.: 31).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti záró-átt.i hétfő rep art's a következő gyógyszertárak tartanak üg,ve’etet: Kecskemét: Szabadság te": Baja: Tfíih Kálmán tér 2.: Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.: Jánoshalma: Béke u. 1/a.; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep: Kiskőrös rKossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u.

15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLAT- KÓRHÁZ: dr, Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Tuboly Gs. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bát- monostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7, tér 8.): Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Puncz- ■man T. (Baja. Kossuth u. 11/a. T.: 12-482); Bácsszientgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Ga- ra. Vörös Hadsereg u. 7/a. T. 45); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuihin u. 28. T.: 31); Bácsbor- sód„ Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: 47); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsu- zsitv J. (Csátalja. Damjanich u. 2.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasztba I. (Kalocsa. Hunyadi u. 90. T.: 443); Tass. Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass. Dózisa Gy. u. 31. T.:

Kúinszentimiklós: 310); Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse. Bajcsy-Zs. u. 17/a.); Solt, Üjsolt, Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság solti kerülete:

dr. Bíró F. (Solt Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta. Gallé T. u. 64.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Üsződ, Dunaszentbene- dek: dr. Süd! I. (Úszód, Mátyás kLrály u. 10. T.: 3); Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8); M’áke, Dr ágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Misiké, Marx ü. 68. T.: 12); Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét. Hetényegyháza: dr. Makkos

G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 24-831); Jakabszállás, Orgovány; dr. Bartal J. (Orgovány, Halma A. u. 22. T.: 42); Lászlófalva,

Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (László- falva, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012); Lajosmlzse: dr. Adony.1 L. (Lajosról zse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117); Tteszalkécslke: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-0951; Kerekegyháza, Kunbaracs. Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös. Vat.tay u.

10.): Ágasegyháza. Fülöoháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 185); Kunszent- milklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszenitmdklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202); Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdl, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd. Szent Imre u. 15.); Kecel, Imrehegy, dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ-. LET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61-389); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 18); Tlszaalpár, Laki telek: dr. Horváth L. (Tlszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskunmaj- sa, Lenin u. 12. T.: 33); Jászszent lászló. Szánk: dr. Török L. (Jászszenitlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4); Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KTSKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas. Kosevoí tér 5. T.:

22-245); Zsana. Harlkakötöny. Pirtó. Batotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-585): Jánoshalma: dr. Csépá.nyi N. (Jánoshalma, M#*"var L. u. 20. T.: 223); Borota. Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102); Tompa, Kelebia: dr. Szilvás! Gy. (Tompa; Szabadság tér 6/E. T.: 94); Bácsalmás, Csiikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csiikéria, Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibrl J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).