Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

1981. február 18. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Kritikus légkör Kiskunmajsán MÁSFÉL ÉVTIZED ÓTA MINDENNAP Kunadacs—Kecskemét—Kunadacs A Kiskunmajsai Petőfi Ter­melőszövetkezet pártalapszerve- zetének elmúlt évről szóló veze­tőségi beszámolójából — ame­lyet Virágh Pál titkár ismerte­tett — kitűnt, hogy ebben a gaz­daságban is sok kárt tett az aszály. Májusban ugyan volt je­lentős csapadék, de az felhősza­kadás formájában — néhány óra alatt 120 milliméter eső esett — zúdult a vetésekre és több kárt okozott, mint hasznot. A növény- termesztésben a tervezett ter­mésátlagnak csak alig valamivel több mint 60 százalékát sikerült betakarítani. Szerencsére az ál­latállomány takarmányszükség­letéről tudtak gondoskodni, bár ehhez is más gazdaságoktól kel­lett pótlást beszerezni. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy az ar­ra alkalmas területen szőlőt te­lepítenek. A 120 hektár előirány­zott ültetvényből mintegy 70 hek­tár valósult meg, részben a nagy­üzem _ szervezésében, részben szakcsoport közreműködésével. A beszámoló külön kiemelte, hogy nagy lelkesedéssel vettek részt a tagok, de a szövetkeze­ten kívüliek is a munkában. A pártalapszervezet vezetősé­ge az idén külön értékelte az ál­lattenyésztést. Az elemzés azt bi­zonyította, hogy lelkes csapat­munkát végeztek a főágazatban i dolgozók és példát mutattak a szövetkezet többi tagjának is. A tehenészetben elérték a 6200 li­ter tejhozamot, mely a megye leg­jobb eredménye. Foglalkoznak szarvasmarha-hizlalással is, fő­ként exportra. Külföldre szállít a faipari üzemük is, amely az j erdészet nyersanyagát dolgozza fel. Számottevő a gumiüzemük I munkája, amely szintén hozzáse­gítette a pénzügyi mérleg kedve­ző alakulásához. Látva a gondokat, amelyeket elsősorban az időjárás okozott, az elmúlt esztendőben egy sor intézkedést tettek a károk pótlá­sára. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet nyeresége csaknem háromnegyed-millió forinttal meghaladta a tervezettet. A beszámoló hangsúlyozta, hogy korántsem aknázták ki tar­Ettől az esettől kezdve nem tet­tem ibe többé a lábamat Coman- jilláha. Nem szívesen megyék oda, ahol .magyar .zászló alatt idegem állampolgár az úr. Ez a feje tetejére állított hely­zet jellemezte leigiinlkábib a: lég­kört a szovjet—magyar mérkőzés előtt, az előkészületek során. Egyrészt az önámítóan elhall­gatott igazság, másrészt a „hagy­juk, hogy csináljanak mindent úgy, ahogy akarnak” szemlélet tor­zította el a magyar csapat körü­li világot. Don Emilio östreicher — ahogy, minit a .magyar csapat me­nedzsere, nevét használta a szer­ződéseken, melyeket ő kötött meg, a nevünkben — végleg llészere- pelt előttem, többé nem álltaim vele szóba. Ha valaha is találkoz­nék vele, egyetlem dolgot azért megkérdeznék tőle. Magyarázza meg honfitársaimnak, miért kel­lett a magyar újságíróknak fejenr ként napi 102 dollárt fizetniük a szállásért a Hotel Esitamdában — ebéd és vacsora nélkül. Ez ugyan­is 35 dollárral több, mint az ugyanott lakó franciák, németek, kanadaiak és mexikóiak szoba­bérleti dija! Ha valakit, ő bizto­san tud erre magyarázatot adni, hiszen jól beszél spanyolul, és je­len volt azon a bizonyos decem­beri tapasztala tszerző mexikói talékaiikat, a kollektívában még sok erő rejlik. Cél az, hogy olyan irányítási és ösztönzési viszonyo­kat teremtsenek, amelyek össze­kapcsolják az egyéni, a szövet­kezeti és a társadalmi érdekeket. Erről beszélt Varga Antal, a városi jogú nagyközség párt­végrehajtóbizottságának tagja is. Hangoztatta, hogy értékel­jék át munkájukat a szövetke­zet kollektívái, nagyobb igényes­séggel törekedjenek a hatékony­ság javítására. Sisák Péter nyug­díjas arra figyelmeztetett, hogy az új telepítéseknél alaposabban válogassák iki a fajtákat, mert az utóbbi években a kemény telek miatt sok ültetvény elfagyott. t Hunyadi Kálmán nyugdíjas pe- * dig arról tett említést, hogy mi­lyen jelentős mennyiségben megy kárba a szövetkezet üzemében a tasukos tej. Mint kiszámították évente 300 ezer forint értékű tej megy 'tönkre. Klucsó Vilmos, a szövetkezet elnöke ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy a je­lenleginél jobb minőségű csoma­golóanyagot és termelékenyebb gépet rendeltek. Farkas István lakatos arról panaszkodott, hogy nincs folyamatos anyagellátás, emiatt baj van a munkaszerve­zéssel. Mint a fentiekből kitűnik, kri­tikus légkör jellemezte a tag­gyűlést. Virágh Pál összefoglaló­jában hangoztatta, hogy együtte­sen törekednek, a vezetőség tag­jaival összefogva, a hibák gyors kijavítására. A taggyűlés betöl­tötte küldetését: csak ilyen ön­vizsgálattal lehet előrehaladni. Mindannyian tudjuk — hangoz­tatta —, hogy a népgazdaság helyzetének javításához a gazda­sági egységek erőfeszítése szük­séges. A gazdaságirányítás Igyek­szik segíteni az önállóság kiala­kulását, a többi itt dől el nálunk a szövetkezetben. Végezetül, az, egységes gon­dolkodásra hívta fel a. figyelmet. Csak az a kollektíva tud igazán jó eredményeket felmutatni, ame­lyet megnyertek a közös cselek­vésre, megérti, hogy mit kell ten­nie, ismeri a döntések hátterét. Kereskedő Sándor túrám, amiikor e számunkra, ma­gyarok számára oly hátrányos szerződésit megkötötték a Munidí- mexen, keresztül, Bobby Charlto- nékkal, és még iki tudja kávéi... Ki tudja ? A május 29-ei zártkapus edző­mérkőzés második félidejére a magyar csapat nyolc ú j emberrel, cserével lépett pályára, öt gólt rúgtunk, és 7:l_ire győztünk. Er- rőil a találkozóról Magyarország­ra csak a 7:1 híre jutott iel. Aimii sehogy sem jutott haza: a mérkő­zés után még Mezey György szö­vetségi, kapitány összeveszett tizenegy magyar sportújságíró­val, akik meg akarták írni az összeállítást... Ha visszaemlékszem utolsó comamj illái utaimra, ami öt nap­pal a rajt előtt volt, akkor egy pillanatfelvételt, állóképpé me­revedett helyzetet látok magam előtt: egy afféle „sportcsendéle­tet”. A szabadtéri fürdőmedencét körbefogó kert egyik sarkában ül Mezey, Tajtt, aiz orvos és a gyú­ró, másik sarkában Páncsics Mik- lós és östreicher nyugágyban pi­hen. a harmadikban Szepesi György és két kaiton,altiszt, akik MLSZ-vezetők. A három sarok egymással nem kommunikál. Megindultak a „kukorica­szerelvények” A Dél-Alföld nagy vető­maggyárának, a iiódmező- vásárhelyi tangazdaság hib- rídüzemének a naptára már ■tavaszt jelez: az ország min­den tájára indítják a ..ku­koricaszerelvényeket”. Több mint 8000 tonna fémzárolt kukoricavetőmagot állítot­tak elő. amelynek zömét ezekben a hetekben viszik a vasúti szerelvények a ter­melési rendszerek körzeti elosztóhelyeire. Már a szaporítóanyag megtermelésénél figyelem­be vették a .megváltozott igényeket: növelték a rö­vid tenyészidejű és a kö­zépérésű fajták arányát. 21 fajtából választhatnak a gazdaságok talaj- és éghaj­lati adottságaiknak meg­felelően. A fémzárolás előtt végzett sokrétű vizsgálat adatai szerint kitűnő mi­nőségű az idei vetőmag, ami a kutatóintézetek, a terme­lő gazdaságok és a hibrid­üzem jó együttműködésé­nek az eredménye. A vetőmag minőségét ma már nem csupán a csíraké- pesség alapján ítélik meg. Elsőrendű követelmény a/, is, hogy a kukoricának még a héját se sértsék mi gépsorok, Ezért a hódmező­vásárhelyi tangazdaság hib­ridüzemben a szárító, az osztályozó és egyéb gépek beállításánál, valamint a feldolgozás minden szaka­szában gondosan ügyeltek arra, hogy sértetlen marad­jon a mag. A jó minőségű szaporítóanyag megterme­lése 30 Bács-Kiskun, Bé­kés. Csongrád és Hajdú- Bíhar megyei gazdaság munkáját dicséri. Az őszi kalászosok jelen­tős része a szárazság miatt az Alföldön nem kelt ki, ezért a mezőgazdasági nagy­üzemek szakemberei szá­mítanak az esetleges kipusz­tulásokra. Az ilyen terüle­teken elsősorban kukoricát vetnek majd. A hódmező­vásárhelyi üzem elegendő tarta lékikal ren delkezi k, hogy a növekvő igényeket kielégíthesse. (MTI) íme 1 ab darú gó ül döttség üruk vezetése, a mexikói labdarúgó- világbaijin clcs ágon. Szerencsétlen Mezev Györ­gyöt nem tudom, sajnáljam, vagy 6zidjam_e? Nagy teher és felelős­ség nyomja a vállát. Idegesen kap- kodi. szitkozódik. Aztán h.irteleni barátságos lesz. Nagyon 'kimerült lehet. Talán segítők nélkül ma­radt és tanácstalan? Nincsenek .támaszai, barátai. Munkatársai inkább csak végrehajtói, kiszol­gálói szerepet játszanak mellette. Egyedül hiaigyták őt, vagy ő marta el maga mellől tanácsadóit, partnereit, barátait? Nem lehet tudni. Egy biztos: neki mindenki csaik bólogat. Helyeseli, vagy hallgat — de a hallgatás ez esetben ugyan­azt jelenti. És itt vannak a külföldi újság­írók is, a konfliktusok rendszere­sen ismétlődnek a nemzetközi sajtóval. Mezey nem tud miit kez­deni velük, nincs elég nemzetkö­zi tapasztalata, s leterheltsége miatt erejét felülimúlló feladat, hogy a sajtóval is az őt megillető módon bánjék. Lehet, hogy így van:, lehet, hogy nem. Igaz, Magyar ország on sem vette sokba az újságírókat, csak hát a magyar sportújságíró nem lőhet vissza, mert elég egyetlen telefon, és főnökei leállítják. A Mund,iái világszínvonalú sajtó­ját nem lehet hazai színvonalon (le)kezeln.i, mert ők vissza (lőnék. Ráadásul ágyúval, úgy ísltenlgazá- bóli. Erre különben már decem­berben figyelmeztette a magyar szakvezetést mexikói nagykö­vetünk. Elfelejtették?! Itt na­gyot tévedett szövetségi kapitá­nyunk! Mezey a Nyilasi-ügytői még most sem tud szabadulni!, ttit Me­xikóban, a vb előtt is többször emlegette. Ettől pedig Szepesi György vált nyugtalanná, és te­lefonált is Magyarországra Buda Istvánnak, Meglepetésre Buda néhány nap ■múlva megjelent Mexikóban, Cio_ manj,illában. Nem lehet tudni, hogy Mezeyt jött megnyugtatni, vagy a várható győzelmi babéro­kat begyűjteni. Simaín János (Folytatjuk.) Amióta autóbuszt vezet, azóta egyetlen vonalon jár. Hajnalban Kunadacsról indul, s Kerekegy­házán át érkezik Kecskemétre. Nem sokat időzik a megyeszék­helyen, mert indul vissza, na­ponta hétszer fordul, s Kunada- cson fejezi be a több mint 16 órás műszakot. Bogár Győző 38 éves, a Kunság Volán autóbusz- vezetője, tizenkilenc éve jegyez­te el magát ezzel a hivatással. — Kunadacson lakom, külső telephelyes vagyok, ami annyit jelent, hogy az autóbusz ott éj­szakázik a házam előtt — mond­ta. — Feleségem a tanácsnál dol­gozik, kilencéves fiam a község­ben jár iskolába. Az utat másfél évtized alatt alaposan megismer­tem, még azt is tudom, hol van gödör, bukkanó. Sohasem volt koccanásom sem, de úgy még nem jártam, mint január 12-én, és az azt követő időben. Váltó­társammal Hirmann Józseffel együtt jól tudjuk, hogy az au­tóbuszt mindig üzemképes álla­potban kell tartanunk, s ezért a levegőrendszer fagytalanítását ■már novemberben elvégeztük. Ilyenkor télen, egy-másfél órával korábban kelünk, s aki nincs szolgálatban, az háromóránként beindítja a motort. Mi is történt azon az ominó­zus január 12-ei, hétfői napon? — Az autóbusz egy pöccintésre indult — folytatta —, s Jóskával kimentünk a fordulóhoz, a vég­állomásra. Beigazolódott a sej­tésünk, a traktor után lapátol­hattunk, ugyanis olyan szűk volt a forduló, hogy legfeljebb egy Minden szándék annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Szép dolog hangsúlyoznunk a környe­zetvédelem fontosságát, a lényeg mégis az, hogy mennyit teszünk e szép elv megvalósítása érdeké­ben, illetve ellene. Tiszakécskén évekkel ezelőtt egy fásítási akció keretében gyü­mölcsfákat 'telepítettek az akkor még nagyközség főutcáira. A mel­lékutcákban! lakók pedig saját pénzen vásárolták meg a facse­metéket és hosszú éveken keresz­tül gondozták. A napokban egy ilyen utcában jelentek meg a Triász (Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat) szakemberei, s az ott lakók megkérdezése nélkül ledarabolták a gyümölcsfák ágait, sőt egy akácfát derékban el is vágtak. ■ Az eset kapcsán felkerestük Csőke Jánost, a Titász tiszakécs- kei kirendeltségének vezetőjét. — Azt beszélik Tiszakécskén, hogy dolgozóik közterületen lévő fákat rongálnak? — Nézze, nem hiszem, hogy beszélik. Hozzám egyetlen pa­nasz futott be az üggyel kapcso­latban. Tény, hogy Tiszakécske négy utcájában villanyszerelőink vezetékutánhúzáson dolgoztak, s hogy el tudják végezni a munkát, néhány esetben le kellett vagdos­niuk a fák ágait. — Figyelmeztették az ott lakó­kat, hogy dolgozni akarnak az utcában? Kérték a beleegyezésü­ket. hogy hozzányúlhassanak a fákhoz? — Ezek a fák akadályozták a munkát. A 11/1984. IPM számú rendelet kimondja, hogy a fák ágai a kisfeszültségű vezeték kö­zötti távolságnak nagyobbnak kell lennie két méternél. Ha -ki­sebb. a tulajdonos — felszólítás nélkül — köteles visszavágni a fák ágait, éppen a vezeték biz­tonsága érdekében. Most kérdés, ki a tulajdonos: az ottlakó vagy a tanács. A tanácsnak húnden év­ben küldünk figyelmeztető leve­let. kü.lön-külön a lakóknak ter­mészetesen mem, ez hatalmas ad­minisztrációval járna. A tulajdo­személygépkocsi fért volna el. Az úton már nem okozott gondot a havazás, mert a hóeke vájta nyo­mon, elindulhattam. Kerekegy­házán az átvezető út Iszonyú volt. — Nyugodt természetű ember vagyok, de ezt a három hetet nem felejtem. Mi mindent meg­tettünk, mert egyetlen Járat sem maradt ki. Igaz késtünk olykor 20—50 percet is, de nem rajtunk, az úton múlott. Azért idegesked­tem, mert tudtam, elkésnek az utasok, de gyorsabban nem me­hettem, mert ha tönkreteszem a gépet, még késve sem érnek a munkahelyükre. Szerencsére nem történt -baja sem a kocsinak, sem nosok sok esetben nem gondoz­zák a fát, villanyszerelőink kény­telenek sajátkezűleg metszeni, hogy el tudják végezni a munkát. Mivel nem kertészek, sokszor szakszerűtlenül, elismerem. — Nézze meg ezt a fotót, olyan fát ábrázol, amit derékban vág­tak el. — Igen, ez egy akácfa volt. En­gem úgy tájékoztattak, hogy a tulajdonos kérésére... Egyébként higgye meg, a lakók kilencven százalékát nem érdekli, mi tör­ténik a háza előtt lévő fával, kü­lönben gondozná, metszené. Ezután az egyik érintettel be­széltünk. Ivicz Sándor még min­dig nem képes higgadtan beszél­ni a dologról. — Nagyon dühös lettem-, mikor megláttam a letarolt faágakat. Ti­zenhat éve gondozom ezeket a fákat, megmondják a szomszédok is. Mindig becsületesen metszet­tem, permeteztem őket, nem volt azokkal semmi baj. Az bosszant a leginkább, hogy a szomszéd ház plőtt kivágtak egy akácfát, pedig • alacsonyabb volt, mint az én szil- vafáim. A .mellette lévő fa, ami majdnem a villanydrótig felér, csodálatos módon megmaradt. — Miért éppen gyümölcsfákat ültetett annak idején? — Nem mindegy az, milyen f,a? Ezek a fák engem idős szü­léimre emlékeztetnek. Tudja, mi­lyen illatúik van, ha virágba bo­rulnak? No és szebbé teszi az ut­caképet is. Bányász voltam, hosz- szú ideig a föld alatt dolgoztam, s ezért különösen szeretem a fá­kat, a növényeket. Az életet jel­képezik számomra. — Igaz, hogy édesanyja enge­délyt adott a fák gallyazására? — Ugyan dehogy, ö háborodott fel a legjobban. A látvány, amit a Titász szak­emberei maguk után hagytak, valóban lehangoló. Aki szép kör­nyezetben szeretne élni, zokon vesz minden természet elleni tá­madásit, s .nehezen érti meg a környezet ellen vétők — más . szemszögből talán méltánylandó — undokait. V. K. F.—T. M. az utasoknak, pedig akadt né­hány meleg helyzet. Jó néhány­szor előfordult, hogy a szembe­jövő gépkocsi pótkocsija a busz elé vágódott. Csak a lélekjelen­lét, a. jó reflex, és olykor a sze­rencse mentett meg bennünket ez ütközéstől. Már túlvagyunk rajta, az élet visszatért a rendes kerékvágásba. A megpróbáltatások elmúlta után, .már kissé megszépülnek • nehéz napok, amelyeken kom­munistához méltóan — 1971 óta tagja a pártnak — kellett helyt­állnia, olykor nem is egy műszak­iban, Bogár Győzőnek, G. G. Űjabb faluházak Zalában Az országos hírű Zalaszervtlász- lól Faluház után újabb zalai köz­ségekben létesítenek hasonló cé­lú intézményt. Bagódon és Bakon már épül a falu háza, a búcsú- szentlászlólnak pedig elkészültek a tervei, s hozzáfogtak a terület- rendezéshez is. Az utóbbi telepü­lésen különösen nagy szükség van, rá, mert jelenleg nincs megfele­lő otthon a kultúrának, a közös­ségi életnek. '< • A iBúcsúszentlászló központjá­ban részben társadalmi összefo­gással felépítendő több célú léte­sítmény csaknem 10 millió forint­ba kerül. Hasznos alapterülete 632 négyzetméter lesz. Földszintjén — a különböző társadalmi szervek helyiségei mellett — 800 személy befogadására alkalmas nagyter­met, bisztrót, tetőterében pedig könyvtárat, olvasótermet, játszó- és klubszobát alakítanak ki. Meg­nyitására, a tervek szerint a jövő év végén kerül sor. (MTI) Szocialista hazáért játéksorozat A Magyar Honvédelmi Szövetség központi lövész­klubjában sajtótájékozta­tó keretében számoltak be az 1986-os eredményekről és az 1987-es esztendő ter­veiről. Kéri György vezér­őrnagy, az MHSZ főtitká­ra röviden értékelte az el­múlt esztendő sikereit, ele­mezte az elvégzett felada­tokat. Elmondta, hogy ta­valy 4 arany-, 33 ezüst-, 23 bronzérmet, s további he­lyezéseket értek el itthon és külföldön az MHSZ sportolói a világ- ésEuró- pa-bajnokságokon, világ­játékokon. Elkészítették az új ötéves tervidőszakra vonatkozó intézkedéseket, sikeresen, eredményesen rendezték meg a feladato­kat meghatározó tanács­kozásokat. Az idén útjára indítják a Szocialista hazáért című honvédelmi játéksoroza­tot, kiírják a 40 év a hon­védelemért: irodalmi, kép­zőművészeti és fotóművé­szeti pályázatot. Külföldön 7 világbajnokságon és 11 Európaibajnokságon vesz­nek részt az MHSZ spor­tolói. Hazánkban, az AISH- val a légfegyveres világ­bajnokságot, illetve a ju­nior világkupát rendezik meg szeptember hónap­ban. Sok bemutatót, szem­lét. találkozót terveznek a különböző társadalmi, po­litikai és ifjúsági szerveze­tekkel, de helyt kell áll­niuk egy sor országos és nemzetközi versenyen is, amelyek a szakágak mind­egyikét érintik. 15. Don Emilio és a szerződések KI MULASZTÓIT? Egy derékban elfűrészelt fa története

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom