Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 198«. október 14. V Szovjet indítványok — amerikai elutasítás (Folytató* az 1. oldalról.) Minthogy a genfi ' szovjet— amerikai tárgyalások három té­makörében meghiúsult a megálla­podás, .az atomkísérletek tárgyá­ban sem lehetett a mérsékelt kö­zeledést megegyezéssé érlelni. Természetesen, egy washingto­ni érdemi csúcstalálkozó sikerte­lensége sokkal nagyobb mérték­ben visszavetette volna a nem­zetközi kapcsolatok rendszerét, mint ahogyan ezt a reykjavíki munkatalálkozó tette. Mihail Gorbacsov nem zárta ki a pár­beszéd . folytatásának lehetősé-, gét, a dolgok új szemléletére hív­ta fel az amerikai vezetést, sőt későbbi megállapodások lehetősé­gére is utalt. „Elutazás Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn elutazott Reykjavíkból. Ugyancsak elutazott az izlandi fővárosból a szovjet—amerikai esúcsszintű találkozón részt- vevő (Folytatás az 1. oldalról.) költségvetési bizottságának elnö­ke. A plenáris tárgyalásokon Lo­sonczi Pál méltatta annak jelen­tőségét, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először látogatott NSZK-államfő az el­múlt 40 esztendőben Magyaror­szágra. A két ország közötti kap­csolatokról szólva kiemelte: a kontaktusok problémamentesek, a kölcsönös tiszteleten és egyen­jogúságon, a kölcsönös előnyö­kön alapulnak. Bár a két ország eltérő társadalmi berendezkedé­sű és más szövetségi rendszerhez tartozik, egymás közötti viszo­nyukat mégis a békés egymás mellett élés gyakorlati megvaló­sulása jellemzi. Meggyőződésünk — mondotta a magyar 1 államfő .—, hogy ez a látogatás tovább fogja mélyíteni a két állam jól fejlődő kapcsolatait. A politikai kapcsolatok mellett különösen fontosak számunkra a gazdasá­gi kontaktusok: kereskedelmi forgalmunk a nyugati országok között az NSZK-val a legmaga­sabb. A kereskedelmi együttmű­ködésen túl új formákat is kell találnunk gazdasági kapcsolata­ink intenzívebb fejlesztésére. Dr. Richard von Weizsäcker hangsúlyozta, hogy látogatása ki­fejezője annak a pozitív fejlődés­nek, amely országaink és népe­ink között az elmúlt években vég­bement. A Magyar Népköztársa­ság iránti érdeklődés igen élénk a Német Szövetségi Köztársaság­ban,^ örömteli, hogy a politikai érintkezések a legmagasabb szin­teken is intenzívek. Mindkét or­szág részére nagy jelentőségűek a gazdasági kapcsolatok, s a két állam lakosai is érdekeltek a sze­mélyes kontaktusok bővülésé­ben, hiszen kölcsönösen sok a látogató egymás országaiban. Mindkét fél rámutatott arra, hogy a kelet—nyugati kapcsola­tok időnkénti hullámzása ellené­re feltétlenül szükség van a pár­beszéd megőrzésére. A plenáris tárgyalásokat ' kö­vetően Losonczi Pál és dr. Ri­chard vön Weizsäcker, szűk körű megbeszélést tartott a magyar államfő dolgozószobájában. ’ Az MTI értésülései szerint Lo­sonczi Pál és dr. Richard von Weizsäcker szűk körű megbeszé­többi szovjet hivatalos személyi­ség: Edvard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB főtitkárának tanács­adója és Szergej Ahromejev, a szovjet honvédelmi miniszter el­ső helyettese. A szovjet vendégeket a repülő­téren Steingrimur < Hermannsson izlandi miniszterelnök búcsúztat­ta. VISSZHANGOK WASHINGTON Reagan amerikai elnök vasár­nap a késő esti órákban visszaér­kezett Washingtonba és hétfőn este televíziós beszédben ismerte­ti álláspontját a Mihail Gorba- csovval Reykjavikban megtar­tott találkozóról. Az elnök eluta­zása előtt, a keflaviki amerikai légitámaszponton elhangzott nyi­latkozatában igyekezett a Szov­jetuniót felelőssé tenni a jelentő­lésén kölcsönösen tájékoztatta egymást a két ország helyzetéről. Megállapították, hogy a társadal­mi-gazdasági rendszer különbö­zősége ellenére hasonlóságok is mutatkoznak a gazdasági gondo­kat illetően. A szűk körű megbeszélést kö­vetően dr. Richard von Weizsäcker és felesége rövid városnézésre indult. Délután a Parlamentben ja két tárgyalócsoport egyes tagjai kü­lön is megbeszélést folytattak: Bognár József, az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsá­gának elnöke, valamint Rudi Walther és Kari Deres ült tár- . gyal óasztalhoz. Hazánkba érkezett Hans Dietrich Genscher A délután óriákban Budapest­re érkezett Hans Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere, aki csatlakozott az NSZK-államfő kíséretéhez. Az NSZK-politikust a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta. A két ország diplomáciájának vezetője rövid megbeszélést tar­tott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a Szovjet—amerikai viszony ala­kulására. * Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke a késő délutáni órák­ban a szállásán kereste fel dr. Richard von Weizsäckert. A két politikus a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcso­latokról folytatott véleménycse­re során egyetértett abban, hogy a különböző szövetségi rendszer­hez tartozás, a szövetségesi hű­ség nincs ellentétben yaz egész kontinensért érzett felelősséggel, s közös erőfeszítéseket kell ten­ni a helsinki folyamat eredmé­nyeinek megvédése érdekében. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsolatai a két nép érdekein túlmenően jól szolgálják az összeurópai együttműködés, a nemzetközi biztonság ügyét is. Losonczi Pál díszvacsorát adott Richard von Weizsäcker tiszte­letére. A vacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. ségüket tekintve általa is példa nélkül állónak minősített lesze­relési megállapodások elmaradá­sáért és kijelentette: „Nem te­hette meg és nem is teszi meg” azt, hogy vállalja az amerikai űrfegyverkezési program korlá­tozását. Hasonlóképpen' érvelt saj­tókonferenciáján Shultz külügy­miniszter is. Donald Regan, a Fehér Ház politikai apparátusá­nak vezetője kijelentette, hogy „a belátható jövőben nem lesz újabb csúcstalálkozó”. Robert McFarlane, aki néhány hónappal ezelőtt még Reagan nem­zetbiztonsági tanácsadója s az űr­fegyverkezési program egyik tá­mogatója volt, az ABC . televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában közvetve jelezte: eredetileg ezt a programot azért erőltették, mert ettől remélték a leszerelési tár­gyalások felújítását. McFarlane elismerte: ha a Szovjetunió vál­lalta hadászati és egyéb nukleá­ris támadó fegyvereinek nagysza­bású csökkentését, akkor „a ha­dászati védelmi kezdeményezés eszközeire egyre kevésbé lenne szükség”, — vagyis Reagan me­rev ragaszkodása az űrfegyver­kezési program korlátozásának elutasításához nem volt megfele­lő döntés. A ,volt elnöki tanácsadó utalt arra, hogy „várhatóan igen sokan” ebben a magatartásban látják majd a reykjavíki meg­egyezés elmaradásának okát. A szovjet szakértők véleménye Az amerikai televíziós adások­ban hétfőn reggel megszólalta­tott vezető szovjet szakértők egy­öntetűen áz amerikai álláspontot hibáztatták a siker elmaradásáért. Gennagyij Geraszimov, a Szov­jetunió külügyminisztériumának szóvivője azonban rámutatott: bár szovjet részről kiábrándító­nak tartják az Egyesült Államok álláspontját, nem adják fel a re­ményt. „Nincs más kivezető út ebből a dilemmából, mint meg­oldani a fennmaradt kérdést” — hangoztatta a szovjet szóvivő. Geraszimov leszögezte: az ame­rikai álláspont ellentétes az­zal, amit egy évvel korábban Genfben a szovjet és az ameri­kai fél közösen jelölt meg felada­tul: megakadályozni. azt, hogy a fegyverkezési verseny kiterjed­jen a világűrre., „A Szovjetunió nem attól tart elsősorban, hogy a hadászati védelmi kezdemé­nyezés révén az Egyesült Államok jelentős katonai fölényre tesz szert, bár ez is reális veszély. Sokkalta inkább az foglálkpztat bennünket, hogy az SDI megva­lósítása teljesen új szakaszt nyit a fegyverkezési versenyben. Vé­leményünk azt volt, hogy itt kell megállnunk, s ezért kívánunk megoldást az űrfegyverek kérdé­sére” — mondotta a szovjet szó­vivő. Georgij Arbatov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egye­sült Államok és Kanada Intéze­tének igazgatója aláhúzta: Reyk- javíkban „lehetőség nyílt arra, hogy a második világháború be­fejezése óta a legnagyobb ered­ményt érjék el” a leszerelési kér-' dések megoldásában. A vezető szovjet Amerika-szakértő rámu­tatott: már a találkozó előtt is voltak annak jelei, hogy az Egye­sült Államokban „megmérge­zik a gondolkodást”, a leszerelé­si megállapodások ellen igyekez­nek hangolni a vezetést és a köz­véleményt. A Szovjetunió azon­ban bízik abban, hogy az ame­rikai kormányzat alaposan át­gondolja Reykjavik tanulságait. „Ha továbbra is a realitásoktól elszakadva akarnak élni, akkor az veszélyekkel terhes ránk néz­ve, az Egyesült Államokra nézve és az egész világra nézve is” — hangoztatta Arbatov. Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, aki — Arbatovval együtt — tag­ja volt a tárgyalóküldöttségnek, szintén hangot adott reményé­nek, hogy az amerikai fél módo­sítja elutasító álláspontját. Ve­lihov szerint lehetséges a tárgya­lások folytatása Genfben a lesze­relés egyes kérdéseiről, így a kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséről is. SALVADOR ' -J- -rrr*:T^ ' Túlélők után kutatnak Magyar—nyugatnémet államfői tárgyalások Ismét Pérez de Cuellar Azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának javaslatára a közgyűlés ismét Javier Pérez de Cuellart választotta meg a világszervezet főtit­kárává, a perui diplomata is azok sorába lépett, akik- öt évnél többet töltöttek el ezen a poszton. Az ENSZ első főtitkára 1946—1953-ig a nor­vég Trygve Lie, a második pedig a svéd Dag Hammarskjöld volt, 1953-tól 1961-ben bekövet­kezett tragikus haláláig. (Hammarskjöld hivatal- ' bői tett afrikai útja során bekövetkezett repülő­gép-szerencsétlenségben vesztette életét.) A sorban a burmai U Thant következet, aki 1961 és 1971 között;, az őt követő osztrák Kurt Waldheim pe­dig 1971 és 1981 között állt a világszervezet élén. 1981-ben kezdődött Pérez dé Cuellar első megbí­zatása. Annak ellenére, hogy az október 10-i főtitkár- választásnál nem volt másik jelölt, és Pérez de Cuellar a Biztonsági Tanács, valamint a közgyű* /lés egyöntetű támogatását élvezte, még néhány héttel ezelőtt is úgy festett, hogy valaki mást kell keresni a főtitkári posztra. Két hónapja a 66 éves perui diplomata közölte, nem fogadja el újrajelölését, ha nem látja biztosítottnak a vi­lágszervezet valóban, hatékony működésé­nek feltételeit, elsősorban is a tagországok költ­ségvetési hozzájárulásainak elmaradásából fa­kadó anyagi gondok rendeződését. Pénteken, új-? bóli megválasztása alkalmából elhangzott beszé­dében a főtitkár viszont már azt hangsúlyozta, hogy éppen az ENSZ nehéz helyzete indította őt arra, hogy mégis folytassa tevékenységét. A ne­hézségek emlegetésével a főtitkár nemcsak a világiszervezet akut pénzügyi problémáira utalt, hanem arra a nem kevésbé súlyos problémára is, hogy a tagországok messze nem egységesek az ENSZ szerepének, feladatainak megítélésében, s bizonyos országcsoportok elégedetlenek azzal, ahogyan a világszervezet az ő gondjaikat kezeli. Pérez de Cuellar, a hivatásos diplomata, ko­rábban hazája svájci, moszkvai, hágai és vene­zuelai nagykövete. Egyes vélemények szerint azért is választották meg, mert sem a keleti, sem a nyugati „tömbhöz” nem tartozott. • Érkeznek a segélyszállítmá­nyok a közép-amerikai országba. A pénteki pusztító salvadori földrengés után vasárnap több- . szőr is észleltek károkat nem okozó, ám a pánikot és a szoron­gást továbbra is fenntartó föld­mozgásokat a közép-amerikai or­szág fővárosában. A Richter-skála szerinti 7,5 fokozatú október 10-i földren­gésnek 89Ö halottja és több mint tízezer sebesültje van — jelen­tette be vasárnap este a salvado­ri televízióban Jósé Napoleon Duarte államfő. A természeti ka­tasztrófa következtében legalább 150 ezren váltak hajléktalanná. A város. központjában több magas épület romjai között, egye­lőre folytatódnak az elkeseredett, mentési munkálatok túlélők fel-' lelése reményében a külföldről — így az Egyesült Államokból és Hollandiából — érkezett felderítő .berendezések és kiképzett kutyák segítségével. A nicaraguai kor­mány egy különgépen orvoscso- portot, ruhát és gyógyszert kül­dött a bajba jutott szomszédom országba., Holland és magyar történelemtanárok találkozója Holland és magyar történelem- tanárok találkozója kezdődött teg­nap Budapesten, az Országos Pe­dagógiai Intézetben. Az egyhetes tanácskozássorozaton több mint. félszáz szakember, holland és magyar középiskolai történelem- tanárok, valamint az utrechti, leideni egyetem és a hazai tu­dományegyetemek oktatói vesz­nek részt. Egyebek között megvi­tatják a történelem oktatásának tartalmi és módszertani kérdése­it, s a holland történelemtanítás legújabb eredményeit. A találkozó első programjaként tudományos ülésszakot rendeztek az Országok Pedagógiai Intézet­ben. Ezen az 1848—49-es forra­dalmaknak a holland és a ma­gyar történelemben betöltött sze­repéről, valamint a két ország történetírásának ezzel kapcsola­tos kérdéseiről folytattak eszme­cserét a résztvevők. A holland történelemtanárok három ' szek­cióban tártottak tanóraelemzése­ket, amelyeken bemutatták a modern technikai eszközöknek — a videónak és az írásvetítőnek — a hasznosítását a különböző történelmi témák feldolgozásá­ban. A vendégek a továbbiakban el­látogatnak két vidéki városba: Ma Kecskeméten megismerked­nek a Katona József Gimnázium oktató-nevelő munkájával, csü­törtökön pedig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tájékozódnak a magyar történe­lemtanár-képzésről és -tovább­képzésről, valamint ismertetik az ezzel kapcsolatos-hollandiai ered­ményeket. Elérte a magyar határt az összefogás gázvezeték Hétfőn a Szabolcs-Szatmár me­gyei Beregdarócnál „átlépte” a magyar—szovjet határt az Ősz- szefogás gázvezeték szovjet sza­kasza. A vezetéket, amelyen ma­gyar részének teljes kiépülése után évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezik majd hazánkba Tarasz Levickij, a Prikarpat- transzgaz szovjet olajszállító vállalat főmérnöke adta át Sza- konyi Gézának, a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat vezérigaz­gatójának. Az 1400 milliméter át­mérőjű csövekből összehegesz- tett új, vezetéket a közeli hetek­ben összekötik a közelében lévő Testvériség gázvezetékkel, s így már az idén részt vesz az együt­tesen ötezer kilométernyi ha­zai gázvezetékrendszer táplá­lásában. Az új vezeték magyarországi szakaszának építése — mint az ünnepségen elmondták — jé ütemben halad. Első, Hajdúszo­boszló és Endrőd közötti részle­ge rövidesen elkészül, a szovjet határig pedig előreláthatóan egy év-múlva jutnak el a szerelői. A 4,5 milliárd forintys költséggel épülő . összefogás gázvezeték 400—500 ezer háztartás teljes évi szükségletét fedezi. Hétfőn Budapesten a kormány vendégházában megkezdte mun­káját az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusa. Az ötnapos tanácskozást — amely­re 10 ország 28 űrhajósa érke­zett — Farkas Bertalan ezredes, a Magyar .’Népköztársaság űrha- josa nyitotta meg. A házigazda, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Interkozmosz Tanácsa nevében köszöntötte az. űrhajósokat és a világűr kutatá­sának eredményeit felhasználó szakértőket. Elmondotta: a tu­dományos kutatóprogramok az űrkutatásban részt vevő orszá­gok gazdasági tevékenységének mindinkább alkotó elemévé vál­nak. Farkas Bertalan megemlékezett azokról az űrhajósakról, akik tragikus körülmények között életüket vesztették. A kon'gresz- szus részvevői egyperces néma félállással tisztelegtek az ame­rikai Challenger űrrepülőgép katasztrófájai áldozatai emléké­nek. Az űrhajósok Budapestről levelet intéztek az elhunyt űrpi- lóták hozzátartozóihoz. Ezt követően Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Népköztársaság kor­mányának nevében üdvözölte a kongresszus részvevőit. Kiemelte, hogy a Jurij Gagarin űrrepülése óta eltelt 25 év alatt több mint 110, embert szállító űrhajó re- püjt Föld körüli pályán, s a kü­lönböző államok 209 űrhajósa csaknem 5900 napot töltött a vi­lágűrben. A világűr kutatásával és az eredmények hasznosításával kap­csolatban Czinege Lajos hangsú­lyozta : — A népek akaratán múlik, hogy az űrben végzett munka békésebb, boldogabb jövőt biz­tosítson az utódok számára. A világűr a békés együttműködés és nem a háborús készülődés színtere kell hogy legyen. Ezért szükséges idejében befagyasztani az emberiségre az űrből leselke­dő veszélyforrásokat, s mindent megtenni azért, hogy á világűr felfegyverzése lekerüljön a na­pirendről. A megnyitó után a kongresszus részvevői zárt ajtóig mögött, an­gol és orosz nyelven, szakmai jellegű kérdésekről tanácskoz­tak. A „világűr mint az élet kö­zege” kiemelt témában az öt nap során több előadás hangzik el. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Rizskov Varsóba utazott Nyilkolaj Rizslkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának , tagja,. a szovjet kormány elnöke hétfőn Varsóba utazott. A mipászterelnök a LEMP Központi Bizottsága és a lengyel (kormány meghívására hiva­talos baráti látogatást tesz Lengyelországban». ® Alfonsin Moszkvában Hétfőn hivatalos látogatásra, Moszkvába érkezett Raul Alfonsin, az Argentin Köztársaság elnöke. Az argentin'államfő a Szzovjetünió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének és. a Szovjet kormánynak a meghívásá­ra tesz látogatást a Szovjetunióban. A repülőtéren a köztársasági el­nököt Andrej Grómiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. ' , VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1986. október U-tót 89-1* • ; ,■} M&m " í v Pénznem vételi Eladási ■ árfolyam szál egységre forintban Angol fo'nt . * ■ ■ 6429.65 9927,37 Ausztrál dollár 2858,40 3035,39 Belga frank 108,99 115.73 Dán korona 600,$3 637.67 Finn márka 925,61 690.64 992.67 Francia frank 733,58 Oörög drachma a) ~ 31.35 33,39 Hollandi forint 2001,86 3128,68 japán yen (1000) 1 200,77 308.73 Jugoszláv dinár 10,86 11,61 Kanadai dollár 3234,30 3134,36 Kuvaiti dinár 15313,43 16324,37 Norvég korona 616,59 654,73 NSZK márka 2262.44 2402,36 Olasz líra (1999) < 32,68 34,70 Osztrák schilling \ ­321.56 941,46 Portugál escudo ' ■ í ' ! 30,86 32.70 Spanyol peseta . 34,14 f 36,20 svájci frank 2173,39 2944,96 Svéd korona 1 657,43 699,09 USA dollár 4485,97 4763,40 Ecu (Közös Piac) 4709,16 5099,47 á) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: 100-at 7 Űrhajósok kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom