Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1986. október 24. Párizstól Farkasrétig Időben és térben: éppen száz év és sok száz kilométer választotta el őket. Mind­ketten nemcsak az ifjúi bölcsességet, de az áldásos öregséget is megélték• Nemzet­atyává emelkedtek. Franciaország és Ma­gyarország írói trónján ülnek: Victor Hu­gó és Illyés Gyula ... Nagy nép, nagy erő, nagy öntudat, nagy Sír? Kis nép, kis erő, kis öntudat és kicsi sir? Múltápólás, halottápolás, sírápolás — úgy látszik, összefügg. Franciaország Pantheont errielt nagy halottainak. Rous- seu, Voltaire, Victor Hugo és sokan má­sok nyugszanak az öröklét kupolái alatt. A kupola csúcsán pedig ott lobog a há­romszínű zászló, mint minden középüle­ten. Büszkeségüket pihenőnap nélkül vi­selik a franciák. Napóleon csontjai fölött í külön dóm emelkedik. Szavait márvány­ba vésték: „Azt kívánom, hogy hamvaim a Szajna partjain nyugodjanak a franciák között, akiket olyannyira szerettem”. S népe is szereti nagy fiát... Victor Hugo több mint száz éve halott. Sírjáról még­sem hervadnak el a virágok. Gondos, büsz­ke kezek tanúskodnak arról, hogy Victor Hugo ma is él a franciák között. Nagy márványsírját beborítja a nemzet három­színű szalagja.. • Illyés Gyula három éve halott. Hantján hervatag virágok. Műanyag vázák közül a gyengébbeket alvásnak fordította a szél. A fűvel beborított síron szaporodik a gaz. Lehet, hogy Illyés Gyula kívánsága az egyszerű Föld—sír? Lehet. De hol vannak a gondos, büszke kezek? Ilyen lenne a mi magyar irodalmi Pantheonunk? Bizakod­ni mindenesetre még lehet: hátha száz év múlva a mi nagy halottunk is megkapja a méltó nyugvóhelyet! Frigyesy Agnes A kísérletezés kezdetei Lencsés Ida gobelinjeiről Mohácson született 1957-ben, tehát még nincs harmincéves. Három esztendeje szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Azóta rendszere­sen bemutatkozik alkotásaival, egyéni kiállításokon, és csoportos tárlatok állandó szereplője. Néhány fontosabb állomás: 1983. IX. szőnyegpályázat, 1984: Frankfurt, Tokió, Szombathely, Los Angeles, Kyo­to, 1985: London. Moszkva. 1986: Osaka, Berlin. A hazai biennálékon, miniatűr textilkiállításokon és egyéb országos tárlatokon állandóan fellelhetők munkái. A fentiekből is kiderül, Len­csés Ida szerencsés helyzetben van. A mai iparművészek közül nem mindenki mondhatja el ugyanezeket, vagyis nem valószí­nű, hogy pályatársairól is hason­ló bemutatót írhatnék. Nemzet­közi porondra friss diplomásként eljutni, keveseknek sikerül. Ám I. ncsö: o’yannyira magas szin­ten' műveli a gobelinművészetet, hogy bátran pályázhat babérok­ra, határainkon túl is. Kecskeméti tárlatát Szemlélve felfedezhető, hogy Lencsés Ida művészeti sikereinek titka a kí­sérletezésben áll. S ez a kísérlet igencsak az elején tart... A GAMF-on látható munkái töké- letes szakmai tudást sejtetnek. Kísérletnek nem rossz, sőt igazi csemege, kuriózum lehet (ne) a térbeli gobelin. Csak nem mű­anyag szálból, fémből. Olyannyi­ra idegennek tűnik az anyag hogy nem tudom elfogadni a szép’ textilgobelinek sorában. A mű­anyagfonatban álló gobelin „anya gyermekével”, gyöngyökkel,” kirí a környezetből, azonnal tovább­halad a szemlélő. S mit lát? A Piramist, a' térgobelint. Ugyan­csak műanyagból, fémből. Ha kí­sérletnek vesszük Lencsés Ida ezen alkotásait, újszerű törekvés­sel állunk szemben. Okos dolog, folytatható, de semmi esetre sem természetidegen anyagból. Miért nem megfelelő erre a cél­ra a textil, a fonal? A kecskeméti Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskolán rendezett kiállításon észrevehető még egy kísérleti irányvonal. Csak egyetlen mű áll a sarok­ban, ami ezt jelzi. Egy ezüst ci­garettatartóban tizenkét szál ci­garetta. LI felirattal — gobelin­ből. (A cigarettatárca igazi!) Szellemes ötlet. Fellelhetők „ré­gies” gobelinek is, mint például a „P” iniciálé. Legjobban azon­ban a Tánc, a Víz alatt című alkotások tetszenek. Élénk szí­nekkel — sárgával, lilával, pi­rossal — fejezi ki mondandóját, elvont megjelenítéssel. Mégis érthetőek, szépek, harmoniku­sak a kompozíciók. A Dupla prog­ram apró kockákból áll, nincs különösebb formahatás, inkább színben megnyugtató. Nem tar­tom szükségesnek a gyöngyöket, a selyem-, a gyapiúfonál megfe­lelő módon helyettesítette volna a csillogó pontocskákat. Szép színhatása van a Táj-nak, a Kert II-nek. • „P” iniciálé. (Fotó: Tóth Sán­dor) Lencsés Ida legtöbb gobelinje letisztult elképzeléseket tükröz, s mint már említettem, a szakmai ismeretekkel sincs baj. Néhány tervét is közszemlére tárta, be­pillanthatunk tehát az elképze­léseibe. Olcsó újságírói fogással élve azt is írhatnám, hogy Lencsés Ida művészetéből igazán rézkar­cai, grafikái a kiemelkedők, me­lyek a bemutatkozás záróakkord-, jaként láthatók. Valóban külön­legesek, egységes stílusról valla­nak, mint a képaláírásokból ki­derül, külföldön is jártak. Ezen ismertető végére mégis a minia­tűr textileket tartogatom. Szám szerint ötöt mutat meg Lencsés Ida — gyapjúból, selyemből, drótból készült tenyérnyi gobeli­neket, miniatűr plasztikákat.. Ezekért is érdemes megnézni a kiállítást! Borzák Tibor SZÍNHÁZI NOTESZ Legyek Borogy inónál Olvastam egyszer egy avant­gárd színházi kísérletről, amely­nek az volt a lényege, hogy elő­adás előtt legyeket eresztettek ^széjjel a színpadon, hadd tegyen a produkció minél életszerűbb. Nem vagyok benne biztos, de arra gyanakszom, hogy valami ilyesmi /történhetett nemrég a kecskeméti kisszíniházban, a Ke­lemen Lászlóról elnevezett szín­padon is. Vagy talán csak nyitva felejtették előadás előtt az „abla­kokat? Tény, hegy a legyek a második felvonás vége felé már szép számmal megjelentek, még­hozzá a színpadi szituáció szerint teljesen hiteles és odaillő módon. Már lezajlott — persze csak makettek ide-oda raikosgaitásával — a félelmetes borogyinói ütkö­zet is, ahol sem Napóleon, sem Kutuzov hadserege nem tudott igazán győzni, de a franciáknak az oroszországi hadjáratukban mégis ez adta a kegyelemdöfést. Rengeteg ember maradt szanaszét vérébe fagyva, amint a háttérben lévő dí.szletfestmény is elibénk tárta a csata egyik megrázó jele­netét. Bizony elképzelhető, sőt majdnem bizonyos, hogy sok volt ott a légy, s nem kímélték a sze­gény sebesülteket. Aztán ott feküdt előttünk a harcokban megsebesült és már a halálra készülő Andrej her­ceg, a szenvedőt kitűnően ala­kító Barbinek Péter .testi való­jában, már valahol Moszkván túl, ahová a sebesülteket szál­lították. S a legyek, bizony, ide te elkísérték a szállít­mányt Szegény Andrej orrát is birizgálta egy közülük, ez jól lát­szott az éles .reflektorfényben, de addig hánykolódott, amíg egy kis időre odébbszállt a szemtelen. Aztán a majdnem hűtlenné vált, de mégis megtérő szép és kedves Natasa is előkerült, megtalálta az élettől már búcsúzó hercegét. A közönség is örült, mert tudta, ■hogy a tehetséges Tallós Rita, aki eddig is derűit, vitt a szívünk­be, feltalálja majd magát, és nemcsak lelki vigaszt nyújt — szerepe szerint — Andrejnak. ha­nem a kíméletlen legyektől is megszabadítja őt, hiszen izeghet- mozoghat. egy-egy kézmozdulatá­val is hessegethet. A továbbiakban már alig fi­gyeltünk a legyekre, annyira „fel­pörögtek” az események. A férfi- nézőke‘ egyébként mindvégig el­bűvölte, tekintetüket szinte fó­kuszba gyűjtötte, a mesélő Sáfár Anikó, aki szép, kivágott, áttet­sző és sokait sejtető .ruhájában egész bájos megjelenésével mint­egy ellenipontozta a darabban a könyörtelen háború szót, s inkább azt sugallta, és persze mondta is: Béke! Igazéin sajnálom, hogy a Pierre szerepében a legjobb férfialakítást nyújtó Nagy Attila jelenlétével sehogyan sem tudom a legyeket — kis jegyzetem apropóján — kapcsolatba hozni. Ugyanis érzé­kelve vastag, korhű öltönyét és emiatt izzadó homlokát, ezek a kellemetlenkedők őt messziről el­kerülték. S az is csak stiláris buk­fenc lennie, ha a teljesen újjáva­rázsolt és igazán, kellemes környe­zetet, hangulatot nyújtó kecske­méti kisszínpad látványát, a szín­házat egy kicsit otthonának is tiartó közönség nevében most el­marasztalnám a beosonó legyek miatt. Mert mindezzel csak azért hozakodtam elő, hogy valami ürügyet találjak — a kritikus már lététté a voksot — néhány dicsérő jelző elpötyögtetésére, pótlólag, hiszen ebből a színész sosem kap eleget. Mi pedig, kultúrára szomjazó egyszerű népek, igazán örültünk, hogy végre valódi színházat lát­hattunk, fegyelmezett, szép játék­kal, jó csapatmunkával, igényes kivitelben, a rendező Lendvay Ferenc híréhez és nevéhez mél­tóan. A legyek „tervszerűségét” vagy véletlenszerűségét persze nem el­lenőriztem azóta sem. Hátha híre megy ennek te valamikor, s fel­jegyzik az újszerű megoldások közé a színháztörténet lapjaira. F. Tóth Pál HERCEG ÁRPÁD Szalmazsáknapló ŐSZ VAN. A kocsma zárva, a lépcsőre kuporo­dom, mint nyáron a járdaszélre szoktam, ha vár­talak. Innét nézve más a város; árvább vagyok, egy csapzott plakátfoszlányt szívemig lódít a szél. Most már hiába jönnél, elkiildenélek, mert ősz van. Megsokasodtak a kínok, magányos po- harazgatások ideje jő. Lám, lám. A sörvitákkal se mentünk semmi­re. Mire volt jó a sírás, a vacogás mire volt elég? Elbujdokoltunk minden megveretésünk után, hisz nem voltunk ökölvívók. Ki hitte volna; igazán a kiütések edzenek. Jónak lenni azért megtanultam; azt hittem, más i?. Meglőtt madaram most félve próbálgat .repülni újra. Egyedül nehéz. Hátország nélkül: pimaszabb a halál is. Türelmetlenkedik maroknyi kincsem. Megmu­tathatom városaim titkait, sehovai nemzedékem éjszakáit az úton. Légy okos. Gazdálkodj vele te! SZIGET. Néha kellene egy sziget, ahol jók a bennszülöttek. Lenne pálmakunyhóm és kéreg­csónakom, megtanulnék halat fogni hurokkal. És ha hosszú a tél és hideg, prémünk meg ke­vés, én is meg tudnék halni, önként. ANYÁM. Reggel, amikor felkelek, mindig el­rakom az ágyneműt. Cigarettára gyújtok, s mi­előtt munkába indulnék, elolvasok néhány ver­set. Ez jó. Néha látom, ahogy anyám felpúpozza a dunná­kat az ágyon, hímzett terítővei letakarja, és kö­zépre igazítja a díszpárnát. Ilyenkor nem rakom el az ágyneműt. Tegnap is; munkába se mentem el. Kenyeret vettem a boltban egy forintért, szalonnát a ket­tőnyolcvanasból. Leadtam a lakbért, bekapcsol­tam a villany kályhámat. Ma meg elégett a fű­tőszál: elmentem egy étterembe, és menüt ren­deltem. Amíg vártam, és kortyolgattam a sört, nagyon szomorú lettem. Nem értem, miért? Az­tán bejött egy asszony: sehogy se illett kezébe a tépett virág. Vegyen a kedvesének, mondta. Vettem. Magamnak. APÁM. Azt mondta egyszer: én a zenéket nem értem, fiam. A ház falának támasztotta az ásót, a gereblyét és a szemét is. A szemét is meg a szívét is. Láttam, hogy fáradt. Késpengeín. Va­jon szereti-e a napnyugtát? S ha szereti: meg­látom-e? Egyszer, májusban, sétáltunk a mezőn. A má­jus sok-sok pitypanggal kedveskedett nekünk. Es nagy-nagy szelekkel. BÉKE. Rossz volt a lift, gyalog mentem a ti­zedikre. Kevesebb kávé kellene, kevesebb ciga­retta, bor. Az ajtónyitástól meglibbent a hóna­pos por, összekoccantak az üres üvegek; a le­vegőben idegen szagot éreztem; valaki járt a , y^ázba^n, lehallgatta magnószalagjaimat, listát ke'~ „sznett kojiyyejihről. Huss! Meglibbent a függöny, egy nyomasztó gondolat átlibbent az ablakpár­kányon; szólt a rádió, égve hagytam a villanyt megint. Hirtelen arra eszméltem, hogy valami végte­len nagy béke legyintett meg; béke, béke, béke, béke! Emlékszem még a lélegzetvételre is. Mintha azelőtt nem lettem volna szabad ember. Reggel hét óra volt. Azóta nem gondolok arra, hogy egyszer majd nem ébredek fel. CSODAFIÜ. Álmodom: megint röpülnék-száll- nék, és csak verdesek: sebzett talpon kell egy­helyben állanom. Szólnék kétségbeesve: megfe­nyeget pásztorbotjával a csöndbirodalomnak őriző je. Es látom már: ezüsttel, sebekkel fölék- szerezve kiválik a ködből a csodafiú, homlokán Európa ráncai, ajkán szomorú-nehéz szavak. Ha­zajöttem végül. Haza. Szörnyeikkel őriztetett kapukon át és rettenthetetlennek mondott fala­kon át vágtam léket, a világ fekélyes daganata­it ápolgattam, elvakart pattanásokkal teli mell­kasát nyitogattam. Hazajöttem végül. Haza. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügysiet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától ^reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és Ünnepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyír. u 38. T.: 20-488. Központi tomb diagnosztika. Gyermekek­nek: Kecskemét, Izsáki u 5 • c- ^22°-822 fÖldszinti ambulancia. .Ágasegyháza, Ballószög Hel­szIlTis HMelTeg.yhá2a' 'Jakab- Nyárlormc, Városföld permek- es felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecske­ben látSí eZl.említett két épületé­Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák Ber­dfHpUUV Ü T': .94), Tiszakor: . ;V F. (Tiszaalpár. Má­‘yas kufly u- 2- T-: 44-050) Ke­racs^yháifa’ íülö?¥za> Kunba- racs-. Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101), Orgova?ny- Orgovány, központi rendelő (T • ü Lajosmizse, Felsőlajos. La- dánybene; Lajosmizse, központi Fülönlzáír-' N SzabadszáHás! Fulopszállás, Soltszentimre- Sza­xad.szallas' központi rendelő (T.: Ki LKaUnSZftraík!ÓS' Kunpeszér Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós központi rendelő (T • 1551 r § ’ S-Sío?“1 'egészségház KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­S2iSí SSSSff sz°mbaton reggel 7 oratol hétfő reggel 7 óráig tart Gy y»: 7K‘4kU«oéleeyháza- Kiljáti uy u. 7. T.: 62-520. Ellátják a ■ÄSkSÄ?’ .r"**** A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­letével. KISKUNHALAS: a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011. 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai. kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lász.ló, Csólyospálos, Kömpöcj Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25), Jánoshalma, Kélesha- lom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88). Mély­kút: központi rendelő (T.: 88), Tompa, Kelebia;, dr. R. Kiss (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). KALOCSA: a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt- látják el Bátya, Dunaszentbenedek, Foktő, Géder- lak. Homokmégy, Miske. Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügve'et ideie szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10. 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219- es mellék. A. reiK4 ?-• S n? y, ÉSiea szüneti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehető igény­be. 9—12 óráig A fogászati ügye­letbe tartózik: Kalocsa, Solt, Har- ta. Dunapatai. Dunaszentbene- dek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. .T.: 19), Hajós: dr. Zakupszky E. (Ha­jós, Temető u. 9. T.: 27), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: Solt, köz­ponti ügyelet (T.: 167), Duna- pataj, Harta: dr. Másik E. (Du- napataj, Ordasi u. 10, T.: 46). KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügye­let a város és a környék lakói ré­szére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügye­let idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, - kaskantyúi1 betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, köz­ponti rendelő (T.: 68), Soltvad- kert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket.. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlő- si, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látiák el. (T.: 124.) TISZAKÉCSKE: a rendelőinté­zetben a tiszakécskei és lászló- falvi betegeket látják el. (T.: 41- 261.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabad­ság tér; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.: Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hő­sök tere 3.; Kunszent miklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjú­ság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6. j ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI AL- LATKÖRHÁZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szereimle: dr. Steiner R. (Baja. November 7. tér 6.). Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Neme-nád­udvar. Petőfi u. 84. T.: 13). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara. Korsuth u. 58. T.: 14). Felsőszentiván, Gsávoly, Bácsbckod: dr. Lipckatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Kaitymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Herceg- szántó, Dávod. Csáta’ia Nagyba- racaka: dr. Variga I. (Dávod, Dó­zsa u. 37.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasztba I. (Ka­locsa, Hunyadi J. u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszertmárton: dr. Re­viczky Gy. (Szalkszentmártcn, Vasút u. 12.). Dunavecse, Apos- tag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vö-ös Had-e-er u. 8/a). Solt, Űj- sclt, Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság Solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlep, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géder- lak, Úszód. Dunaszentbenedek: dr. Südd I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, öregcser­tő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homcíkmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Misiké, Drágszel. Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári J. (Császártöltés;, Tanácsköztársaság u. 1.). Fájsz. Dúsnak, Bátyia-BA- FAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 36. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza; dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispámo- vity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-867), Jaikabszátiás, Ongor vány: dr. Zakupszky J. (Jakaib- szállás, Petőfi u. 26.). Lászlófalvia, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlő- r.inc, Sugár u. 16. T.: 43-192), La- jeemizse: dr. Adonyi L. (Lajös- mizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza­kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza. Kun- baracs. Ladánybene: dr. Taliabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispániovity J. (Kiskőrös, Baj­csy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fü­löpháza, Izsák: dr. Gera J. (Izsák, Bercsényi u. 1/a.), Kunszentmik- lós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fo­dor L. (Kunszentmiklós. Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J„ (Szabadszállás. Sza­muely T„ u. Lk Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, 'Bocskai u. 29.), Akasztó,' Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszéínitimre, Kaskiaratyú: dr. Fe­kete F. (Páhi, Kossuth L. u. 49.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel,‘ Maliern u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62-987), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmcnositora, Petőfiszáte iás: dr. Szmálkó F. (Kiskunfél­egyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 6Í-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horvath L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kis­kunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Jászszentlásiziló. Szánk: dr. Török L. (Jászszentiászló. Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kisszállás: dr. Szalbó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10), KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonvi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13.), Zsiana, Harkakötöny, Pintó Balo- taszáUás. Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: '21-070), Jánoshalma: dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borotai, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút. Kisszállás: dr. Mikő N. (Mélykút, Lenini tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csikarta, Bácsszőlős, Kunbaja: dr: Kciletich Gy. (Bács­almás, Rákóczi u. 8.)1, Tatahaza, Bácsalmás, Mátéteffoey dir. Harmat S' (Taűaiiáza;, Kossuth: 39. T.: 1Ó),

Next

/
Oldalképek
Tartalom