Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
1988. szeptember 15. ® PETŐFI NÉPE ® 3 Szép magyar siker Fakitermelő-világbajnokság Rackova Dolinán A múlt héten három napig furcsa zsivaj, szokatlan zaj verte föl az Alacsony-Tátra csodálatos környezetiben épült üdülőhelyéneik, a csehszlovákiai Rackova Dolinának megszokott csendjét. Egy erdőrengeteggel koronázott hatalmas völgyben rendezték meg a fakitermelők tizenötödik világbajnokságát, melyre az idén 11 ország nevezte be háromfős csapatát. Hazánk küldöttsége minden ilyen viadalon díszvendégnek számít. Nemcsak azért, mert a legkiválóbb láncfűrészkezelők közt mindig akad egy-egy, aki a magyarországi erdő- és fafeldolgozó gazdaságokból érkezett, de azért is, mert ilyen jellegű versenyt először nálunk szerveztek, 1955-ben dr. Szász Tibor erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet főosztályvezetője javaslatára. A „feltaláló” mérnök, azóta is a világversenyek zsűrielnöki tisztét tölti be. A csehszlovákiai találkozóra való felkészülés terheit jelentős részben a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalta magára. Zsikla József személyében megyénkbeli versenyzője is volt a válogatottnak; az együttes szakmai vezetője, Szilágyi László technikus pedig, szintén a KEFAG munkatársa. A nyári, solti edzőtábor eredményességét jól bizonyította a válogatott Rackova Dolina-i szereplése. Erdő, erdő, erdő, luc-, erdei és vörösfenyő ezer és ezer hektáron. Az üdülőközponttól két kilométerre a hegyoldalban mintha hatalmas gótikus ka- tedrálisban sétálnánk. Lenyűgöző szépség! Ilyen volt a legfontosabb szám, a fadöntés színhelye. Emlékezetes táj ez a magyar küldöttség számára, hiszen ott, szinte közvetlenül a start után, a hármas rajtszámmal induló Roznik László (a Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság dolgozója) világcsúcsot javított. 654 pontja azt jelenti — 4 pontot vontak csak le nála a maximumból —, hogy a 35 méteres lucfenyőt masinájával úgy tudta földre dönteni, hogy telibe találta, szinte a sziklába verte a tőtől 15 méterre felállított karót. (Hogy ez ördöngős feladat, és mesteri tudást igényel, könnyen elképzelheti az is, aki nem látott még erdőirtást. A legjobbak küzdelmében is előfordult például olyan, hogy valaki — majdnem tragikus balesetet okozva — maga felé döntötte a fenyőt. Egész nap versenyzőnkkel küzdöttek a válogatottak — köztük a tavalyi világbajnok, a finn Matti Saastamoinem is —, de nem sikerült még csak megközelíteniük sem a Világraszóló eredményt. A többi magyar favágó is színvonalas teljesítményt nyújtott, de újabb dobogós helyezés ebben a számban nem született. A gallyazásban viszont igen! A földre fektetett, örökzöld koronájától megfosztott fenyőderekat a szerteágazó gallyaktól igen gyorsan meg kellett szabadítani, de úgy, hogy a fűrészlánc nehogy felsértse a háncs alatti szövetet. Igazi favágófeladat! Ebben a számban Kántor János, világbajnokunk munkatársa volt a csapat legjobbja, és ezüstérmet kapott. A második versenynap az ügyességi számoké • Gallyazás! Kántor János ezüstérmet szerzett. • Zsikla József, a KEFAG dolgozója 28 másodperc alatt szerelte össze fűrészgépét. volt. A szétszerelt láncfűrészt például másodpercek alatt ismét működőképessé kellett tenni, úgy, hogy minden újabb javítás, igazítás nélkül használható legyen a méretes és a lánokímélő darabolásnál. Az utóbbi azért követelt nagy szaktudást, mert a politúrozott lapra fektetett 70 centiméter Átmérőjű fenyőrönköt úgy kellett átvágni, hogy a lapot a lehető legjobban közelítse a fűrész, de mégse sérte föl az alap lakkbevonatát. A kunadacsi Zsikla József legjobb eredményét — összesítésben egyébként ő volt a magyar válogatott legjobbja — ezekben a számokban érte el. Vagyis ismét dicsőséget hozott az alföldi, homoki erdészeteknek, ösz- szesítésben a finnek és a svédek előtt a házigazda ország válogatottja nyerte az aranyérmet. Csapatunk a hetedik lett. A jelentős világtalálkozó természetesen remek alkalmat adott a szakmai tapasztalatcserére is: a versenyre ugyanis tízezer erdész érkezett a világ minden tájáról. Megfigyelőket küldött a madagasz- kári, a kubai, a kongói, a vietnami, az ausztráliai és a dél-koreai erdészeti minisztérium is. Megmutatkozott, milyen nagy jelentősége van az egyenruhának és a jelvényeknek. A több ezer erdészeti dolgozó mint egy nagy család, barátságban, jókedvben szórakozta végig a háromnapos találkozót. Felelevenítették a nemzetközileg ismert erdészjátékokat. Látványos bemutatót tartottak, Stihl-fűrésszel, ágvágókfcai, vésőkkel, ékekkel, és fejszékkel a női favágók. Az ágazati szakszervezetek nemzetközi szövetsége munka- és balesetvédelmi bemutatókat tartott. Az emberpróbáló küzdelmek mellett helye volt a vidámságnak és az éneknek is. A mókás küzdelmekben már bárki részt vehetett, ereje, bátorsága szerint. A fakorláttal körülvett „ringben” előkerültek a négykezes fűrészek, a balták, a fejszék, szerepet kapott a testi erő és az ügyesség. A Rackova Dolinán rendezett találkozó a korszerű technika seregszemléje is volt. Jelenleg négy jelentős láncfűrészmárka ismert a világban. Az erdészfesztivál sztárjai ezúttal a Stihl-cég masinái voltak. A klasszikus fakitermelőszám, a fadöntés világbajnoka — a már említett Roznik László — is ilyen géppel dolgozott (a cég magyarországi képviselőjétől, Horst Gausstól egy teljes kollekciót kapott ajándékba). Jól szerepeltek a legkorszerűbb Husquarnák és Jounderersek is. A szovjet válogatott legeredményesebb fakitermelője, a kárpátukrajnai Lengyel Sándor például kétkaros Ural- fűrésszel dolgozott. Az erdészfesztiválon a homoki erdőkben felkészült magyar válogatott kiváló eredményekkel csak erősítette a magyar erdészeti munkások tekintélyét. Szép volt az idő, kiváló a szervezés, élménydús a program. Ilyen összefoglalással zárhatta be a versenyt péntek délután a díszelnök, Vlagyimir Mar- getin csehszlovák erdészeti miniszter. Ö mondta: ha csak az erdészeken múlna, egészen biztosan sosem lenne háború. Szombaton ünnepélyes fogadással búcsúztatták a delegációkat. A határra érkező magyar válogatott nagy tapsot kapott a parassapusztai átkelőhelyen. Budapesten pedig, a MÉM erdészeti központjában a fölkészítés folyamán igen sokat magára vállaló gazdaság, a KEFAG igazgatója, dr. Bárány! László üdvözölte az együttest. GratuláLt a csapatnak, s mi sem mondhatunk mást... Farkas P. József • Dr. Szász Tibor, a fakitermelő, versenyek „feltalálója” a világbajnokság zsűrielnöke volt. 0 A KEFAG küldöttsége lelkesen biztatta a magyar válogatottat. DIÁKTANYA SZOLNOKON Diáktanya elnevezéssel alkohol- és dohányzásmentes szórakozóhelyet nyitott általános és középiskolások részére Szolnokon a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat. A városközpontban kialakított diáktanya létrehozásához, berendezéseinek, technikai felszereléseinek vásárlásához a megyei és városi tanács, továbbá a megyei KISZ-bizottság is hozzájárult együttesen 1,3 millió forinttal. ' A különleges vendéglátó reggel hét órától étterem: reggelivel, majd ebéddel várja a diákokat. Étlapján csupa egyszerű, olcsó és helyben gyorsan fogyasztható ételek szerepelnek. Délután háromtól viszont már szórakozóhely a diáktanya. Rendezvényeinek összeállításánál az alsó tagozatosoktól a középiskolásokig minden korosztály igényeit figyelembe veszik. A tíz éven aluliaknak zenés, játékos szórakoztató műsorokat, a felsőtagozatosoknak játszóházi foglalkozásokat, számítógépes játékdélutánokat szerveznek. Legbőségesebb a középiskolások választéka: a megyei moziüzemi vállalat rendszeresen sikerfilmeket vetít számukra. A Szigligeti Színház fiatal művészei előadói esteken szerepelnek, neves személyiségek tartanak élménybeszámolót, s a számítástechnikáról rendeznek előadássorozatot. Emellett a diák tanya iskolák műsoros bemutatkozására, osz- tály-klubdélutánok és egyéb diáktalálkozók rendezésére is lehetőséget nyújt. (MTI) MUNKÁSŐRÖK GYAKORLATA Hajnali riadó... **s • Gépjármű-ellenőrzés közösen. Szombaton, kora hajnalban, 2.30 perckor riadót rendeltek el a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Brinkus Lajos nevét viselő kiskunhalasi munkásőr- egységnél. A gyakorlat kezdetén az volt a „feltételezés”, hogy a megyei büntetésvégrehajtási intézetből több bűnöző megszökött, s valószínűleg Kiskunhalas környékén, az erdős, dombos, kukoricás területen rejtőzködik. A szökevények célja, hogy a határt mihamarább megközelíthessék. A munkásőregység nyolc alegysége — köztük a tompái — azt a feladatot kapta tehát, hogy felderítő-, kutatócsoportot alakítva vizsgálja át a város környékét, és fogja el a bűnözőket. A gyakorlat végrehajtása természetesen riadóval kezdődött. A munkásőregység törzse és az alegységek már öt órakor a gyülekezési körletben voltak. Gál Mihály parancsnok tájékoztatója után az alegységparancsnokok adták ki intézkedéseiket, s a menetvonal-utasításnak megfelelően elfoglalták a gyülekezési körzetet. A harcparancs után megkezdődött a feladat végrehajtása. Mi a tompái felderítő-, kutató- csoporttal tartottunk. Szinte eltűntek a hajnali ködben a szürke egyenruhák. A munkásőrök a szabályzatban előírt módon., megfelelően rejt. ve és fedve vizsgálták át a búvóhelynek alkalmas facsoportokat, bokrokat. A hajnali harmattól csatakosan, a rejtett mozgástól lihegve, de órákon át lelkesen tették a dolgukat a munkásőrök ... A műútig már csupán egy magas gazzal benőtt tanya árválkodott. Kidőlt kerítése, szomorúan lecsüngő gémeskútja azt sugallta, nem jár erre a madár sem. Jakus Sándor, a csoport parancsnoka civilben a tompa! Ipari Szövetkezet tmk-csoport- vezetője azonban nem hitt a látszólagos nyugalomnak. Kiadta a parancsot: — Bekerítés. A .munkásőrök kúszva, fegyverüket lövésre készen, óvatosan körülvették a tanyát. Balázs László golyószórós (a tompái Vegyesipari Szövetkezet burkoló szakmunkása) tüzelőállást foglalt. Szűcs István, (az Állattenyésztési Felügyelőség dolgozója) Tőzsér Mihálynak, (a tompái Szabadság Tsz traktorosának) fedezete alatt behatolt az épületbe ... A parancsnok sejtése igaznak bizonyult, mert rövid „tűzharc” után Szerencse János, (a tompa! Szabadság Tsz villanyszerelője) már kísérte is az egyik „bűnözőt”, Hájas Sándort, (a vízmű gépkocsivezetőjét). Amíg a kutatócsoportok a terepen, addig a forgalomellenőrző, -átengedő pontokon munkásőrök, határőrök, rendőrök „szűrték” meg a járműveket. Gyakorlat volt ugyan, de ez már „élesben” ment. A tompa—jánoshalmi út kereszteződésében Kincses Barna határőr, Grósz Antal rendőr törzsőrmester és Juhász László munkásőr derekas munkát végzett. Sok igazoltatás, két feljelentés, s jó néhány ezer forint szabálytalankodásokért kiszabott helyszíni bírság volt a mérlegük. A gyakorlaton részt vevő egységek délelőtt tíz órakor Kiskunhalason, a Lenin téren sorakoztak föl. Köszöntötte őket dr. Szabó Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottságának _tagja, a városi pártbizottság első titkára, és Vízin Miklós, a munkásőrség megyei parancsnoka. A feladatot az alegységek Gál Mihály parancsnok szerint kiváló és jó eredménnyel hajtották végre, a tompáink eredménye kiváló volt. ; 3f' « ® Kézrekerült a „bűnöző”, háttérben Szerencse János. Gémes Gábor AVATÓÜNNEPSÉG: SZEPTEMBER 27-ÉN S. O. S. gyermekfalu Battonyán A Hermann Gmeiner professzor által 1949-bert alapított nemzetközi szervezet ötmillió pártolótagot, s a világ hetvenegy országában kétszáz gyermekfalut mondhat a magáénak. A hetvenkette- dik országban, Magyarországon, a szervezés ugyanúgy kezdődött, mint másutt. Az S. O. S. Kinderdorf International vezetője, az alapítvány elnöke, maga az osztrák professzor sikeres tárgyalásokat folytatott 1983 májusában hazánkban, hogy nálunk is felépüljön — körülbelül egymillió' dollárból — egy olyan 15 családi házból álló falu, ahol árva és elhagyott 2 és 12 év közötti gyerekek családi körben, anyai gondoskodás mellett nevelkednek. Némi csúszással 1983 végén megalakult a gyermekfalu magyarországi egyesülete, és Battonyán le is rakták a falucska alapkövét. Eleinte ment is minden a maga útján, a sajtó több-kevesebb rendszerességgel tudósított az eseményekről. Az 1984. szeptember 15-re meghirdetett első segélykoncertről, majd arról, hogy több száz jelentkezőből választották ki azt a tizenhárom egyedül élő „anyát”, akit a szegedi egészségügyi főiskolán 10 hónapos tanfolyamon készítenek fel arra, hogy 1985. szeptember 1-től hat-nyolc testvérközösségben élő gyermek édesanyját pótolja. Előjöttek persze a gondok is. „... Késéssel épül tovább a battonyai gyermekfalu, hogy a világ hetvenegy más országában létesült, több mint kétszáz társától eltérően speciálisan magyar légyen: magyar tervekből, magyar kivitelezőktől, magyar gyerekeknek” — írta 1985. szeptember 17-én a Népszabadság, amikor az S. O. S. falunak már régen mindennapi életét kellett volna élnie. A lapok megteltek a battonyai gyermekfalu ügyével, és a műszaki átadás ez év áprilisára módosított határideje előtt nagy riportban foglalkozott Vele a rádió 168 óra című műsora is, amelyből nagyon sok minden mellett az is kiderült, hogy ötvenmillió forint helyett 68 millióból épül fel a falu, de végül is olyan lesz, amilyennek megálmodták. A különböző pénzügyi manipulációkról is suttogtak, de a botránynak áprilisban kedvező fordulatról szóló hír vette elejét. Erről a „befogadó” megye, Békés megye napilapja a következők szerint számol be április 19-én: a minifalu lakói közül. „Mondtak erre a kis falura már mindent. Írtak, nyilatkoztak róla így is, úgy is. A társadalmi türelmetlenség, amely végigkísérte a csaknem egyéves csúszással befejezett építkezést, végig érezhető volt. Az idegeskedés is. A 12> igazán tetszetős lakóépület... tervezetten 100 lakójának máraz 1985/86-os tanévet is együtt kellett volna kezdenie. S hogy nem így történt — ez borzolta a kedélyeket. Az S. O. S. gyermekfalu hazai szervezete az építőkre, az építők az építést hátráltató objektív körülményekre, tényezőkre, s arra hivatkoztak, hogy a fokozott minőségi követelmények ugyancsak próbára tették őket”.' Az idegeskedések és bizonytalanságok után 1986. április 18- án magérkeztek az első gyerekek is! Erről így számolt be a Népszabadság helyi tudósítója: „A csinos, tetszetős tornácos házból tányércsörgés hallatszik. A battonyai S. O. S. gyermekfalu első lakóépületében, az ebédlőben öten ülik körül az asztalt: a négy Szalai-testvér, a 14 éves Anikó, a 12 éves Katalin, a 11 éves Csilla és a 7 éves János, no meg Darák Veronika, aki hivatásul választotta a gyermekek nevelését, gondozását. A délelőtti fészekrakás után ez az első közös ebéd. Először ül így életében együtt a négy testvér. Először ettek annak főztjéből, aki anyjuk helyett anyjuk lett... Zsom Lajos, a falu vezetője azt mondja, a helybéli kisiskolások már nagyon várják új társaikat”. Ez volt tehát áprilisban. És ml a helyzet ma? Két dolog biztos: Szeptember 27-én fel kell avatni a falut, a második, hogy a gyermekfalu erre külsőleg már készen is áll — szemet gyönyörködtető, lombos, pázsitos, tele élettel, látszólag legalábbis! — Hát telt ház az még nincs — mondja Jász József, a gyulai Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója, aki a gyerekek beköltöztetését irányítja és felügyeli a gyermekfalu nevelőmunkáját. így folytatja: Az áprilisban érkezett 15 gyereket követően eddig újabb 16 gyermeket helyeztünk el. Mivel mindössze kilenc nevelőanya van jelenleg Battonyán, és a hiányzó helyekre a kiválasztás még eltart egy darabig, a szeptember 27-re tervezett ünnepélyes faluavatás is csak „félházzal” fogadja majd a vendégeket. A 200 egynéhány S. O. S. gyermekfaluból nem ez az egyetlen egyébként, amely a lehetségesnél kisebb létszámmal kezdte (kezdi) a működését. Minden kezdet nehéz, mi meg még ilyet nem is csináltunk. Végül is mindenképpen örülünk neki, hogy van egy ilyen falunk! _ K. P.
