Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

QQzdQ/ágpolitikQymunka ,tdjc/ítmcnyck 1986. augusztus 8 . O PETŐFI NÉPE fc 5 A PRÉMIUM PÉNZT „FIAL" Ösztön:: bérezés a bajai bútoripari vállalatnál BEFEKTETÉS HOSSZÚ TÁVRA Reformra készül a KGST A hajdani bajai ládagyárból a tőkés országokba exportáló céggé avanzsált Bácska Bútoripari Vállalat rusztikus jellegű és északi stílusú bútoraival az idén júliusban Amerikában is bemutatkozott. Az ilyen nemzetközi kiállításon, mint amilyen a dallasi volt, nem vehet részt bárki. A bajaiak termékei te­hát megmérettek és jónak találtattak. Biztató ez a perspek­tíva számukra, ahhoz azonban, hogy ebből profitálni tudja­nak, továbbra is jól, vagy még jobban kell dolgozniok. Ennek egyik biztosítéka lehet az az ösztönzési rendszer, amit ugyan évek óta alkalmaznak a vállalatnál, mégis egy kicsit minden évben más és más. Ahogyan a körülményék kívánják. Mind­erről Barna Mihállyal, a vállalat üzemgazdasági osztályveze­tőjével beszélgettünk. — Mi a lényege ennek a rend­szernek? — Az, hogy a teljesítménybért mozgóbérrel kombináljuk. Ah­hoz, hogy ez kívülálló számára is érthető legyen, nagy vonalakban ismernie kell termelésünket. Az alapanyag — a nyersfa — szárí­tásától kezdve a kész bútor cso­magolásáig mindent mi csiná­lunk. Ahány munkafázisa van a bútorkészítésnek, szinte annyi üzemrésze a vállalatnak. Egy-egy üzemrészben tizen, tizenöten dol­goznak. — Minden gyár, üzem termelé­sében meghatározó, hogy mek­kora a teljesítménybéres fizikai dolgozók aránya. Vállalatunknál ez az arány magas, nyolcvanszá- zalékos. Akit csak lehetett, be­vontunk a teljesítménybérezésbe, tehát rengeteg apró munkamű­veletre lebontott norma szerint számoljuk el egy-egy üzemré­szünk teljesítményét. A telje­sítménybér az alap, amit a moz­góbér egészít ki. Ez utóbbira egy­re nagyobb gondot fordítunk. Mértéke a havi termelési terv teljesítésétől, és a munka minő­ségétől függ. — Például? — Ha az adott üzemrész száz- százalékra teljesítette a termelési tervet, dolgozóként ötszáz fo­rint mozgöbért kap, mondjuk, ötezer forintot. De hogy ebből kit mennyi illet, azt a munkája alap­ján a szakszervezeti bizalmival együtt a művezető dönti el. A' mozgóbér tehát nemcsak kiegé­szíti, hanem differenciálja is a személyes jövedelmet. — Nem okoz a dolgozók kö­zött feszültséget? — Mindenütt feszültséget okoz a differenciálás. Ezzel együtt ösz­tönző módszer. De az üzemrészek között is ke­letkezhet feszültség —, ha nem is a bérezési rendszer miatt, in­kább annak következtében. Mi­vel munkájuk összefügg, a kü­lönböző üzemrészek egymásra utaltak a termelésben. Ha az egyik lemarad, akkor a követke­ző munkafázisokat végzők sem haladhatnak. És kitör a „hábo­rú”? Nem, mert a különböző üzemrészek dolgozói kisegítik egymást. Korábban erre nem mindenkit lehetett rávenni, most megteszik a saját érdekükben. — A mozgóbér mellett vannak egyéb premizálási módszerek is, CSEMEGEKUKORICA Tavasszal lett államilag elismert a Kecskeméti sárga SC—430-as csemege- kukorica, amelyet a Zöldség­termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat nemesitől állítattak elő. Az idén a megyében 500 hektáron terem már ez a hibrid, a Kalocsai Állami Gazdaságban, és a Hosszú- hegyi Mező- ' gazdasági Kombinátban, valamint sok kistermelőnél. Dr. Bajtay Ilona mutatja az intézeti temyésakertben a termést. Építkezők figyelmébe! á^DUTÉP KECSKEMÉT Elzett vasalatú DUFA ablakainkból végkiárusítást rendezünk. Amíg a készlet tart, az ablakok 50%-os árengedménnyel vásárolhatók meg. Dutép I, sz. ipartelep, marketing osztály. Kecskemét, István király krt. 16. Telefon: (76) 29-899. 1747 amelyek a költségcsökkentést cé- . lozzák — folytatta Barna Mihály. — Negyedéves szinten üzemré­szenként meghatározzuk a fel­használható energia mennyisé­gét. A megtakarítást jutalmaz­zuk. Ahol csak lehetőség van rá, az anyagfelhasználás csökken­tését is premizáljuk. Például: nem mindegy, a kárpitos hogyan helyezi el a szövetet a bútorda­rabon. Ha figyelmesen, ügyesen, akkor kevés a hulladék. A terve­zett felhasználáshoz képest meg­takarított textília — és más anyag — beszerzési értékének bizonyos százaléka a dolgozó jutalma. E módszernek meg is mutatkozott az eredménye. A kifizetett pré­mium pénzt „fialt”, mivel csök­kent a termelés költsége. — A bérezési rendszernek dön­tő szerepe van abban, hogy a vállalatnál évről évre jelentős mértékben növekszik a termelé­kenység. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 1980-tól 1985-íg 370 ezer forintról 790 ezerre nö­vekedett. Kimagasló gazdasági eredményeivel kivételesnek szá­mít az 1984-es év, amikor 830 ezer forint volt dolgozónként a termelési érték. Ahogyan mon­dani szokták, akkor minden be­jött, Volt munka, alapanyag, ide­jében és kellő mennyiségben stb. — Azaz együtt voltak a (mun­ka feltételei. Ha viszont eg;y is hiányzik ezek közül, akkor a dolgozó önhibáján kívül keveseb­bet keres? — Munika van elegendő., lesz is, az anyaghiány is inkább át­meneti mostanában. Termékská­lánk igen széles, így ha egyes anyagok időlegesen hiányoznak, dolgozóink akkor sem maradnak munka nélkül. Mindezek után nejm csoda hogy a Bácska Bútoripari Vál­lalat gazdasági eredményei eb­ben az esztendőben is jól ala­kultak, az első hat 'nónap mér­lege bőven a nyereség oldalára billen. Mindez azt is jelenti, hogy a tervezett tízszázalékos bérfej­lesztést megvalósíthatják. Ennek a tíz százaléknak pedig a jelen­tős részét mozgóbenként fizetik ki dolgozóiknak. Almási Márta Intenzív együttműködés ... Ezt a ma még talán kicsiit szokatlannak tűnő megfogalma­zást haszmálta Mihail Gorbacsov budapesti lá­togatása során a KGST-tagországok közös fel­adataira utalva. Való igaz, az elmúlt néhány hónapban e két szó jegyében dolgoznak a KGST moszkvai székházában is az oda dele­gált szakemberek. A szovjet fővárosban járva Vaclav Soukuptól, a tanács titkársága gazda­sági információs osztálya vezetőjétől ilyen szellemű tájékoztatást kaphattunk. Nem arról van szó, hogy a tagországok egy­fajta KGST-n belüli önellátó gazdaság kiala­kítására törekszenek, hanem arról, hogy első­sorban a tudományos-műszaki komplex prog­ramira alapozva nagymértékben meg kell nö­velni a nemzetközi élvonalba tartozó techno­lógiák és termékek arányát. Közös kutatás és gyártás Akár úgy is, hogy valóban közös gyártmányok, eszközök jöjjenek létre, melyeknél a megalapozó tudományos kutatás éppen úgy közösen folyik, mint később a termelés előkészítése, megszervezé­se, az áru előállítása, s még az értékesítése, szer­vizelése is. Lényeges a különbség a jelenlegi és a tervezett gyakorlat között. Napjainkra még az jel­lemző, hogy az országokon belüli hazai kutatási eredményekről, rész- vagy egész gyártmányokból áll össze a produktum, amit aztán a, KGST-orszá- gok igényükhöz mérten megvesznek, használnak. A későtoibiekben értelemszerűen valamennyi munka­fázisnak közös gazdája lesz a KGST. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy vala­mennyi termék így készül majd. De ilyenek is lesz­nek. Mindez sok más kérdés megválaszolására, el­döntésére is készteti a tagországokat. Hogy rögvest a legnehezebbet említsük: a szellemi termékek áru­ként való kezelését, elszámolását, Vaclav Soukup szerint hamarosan felső szintű döntés születik majd arról, hogy értékarányosan ismerjék el a partnerek a gyártmányokban, technológiákban megtestesülő szellemi munkahányadot. S erre a döntésre, jogi szabályozására már a legközelebbi időkben szükség lesz, hogy a komplex program kezdésének, végre­hajtásának ez se legyen akadálya. Nem vitás, napjainkban a kis KGST-országok erőforrásainak legjavát a cserearányromlás ellen- súlyozására, ó növekvő tőkés exportra, a törleszté­sekre, a belső egyensúly megteremtésére, megőrzé­sére fordítják. Ha pedig így van, akkor — látszó­lag — kevesebb áru kerül a KGST-piacra, vagy ép­pen az egymás közti elszámolás megy nehezebben. Korszerűbb pénzügyi rendszer A KGST-tit.kárságon abban találnak fantáziát, hogy minden ország növelje az igazán jó minőségű, világszínvonalú termékeinek arányát, mennyisé­gét. Ekkor ugyanis már feltételrendszerben t’udják egyeztetni mind a kontingenseken belüli, mi nd azokon felüli értékesítést» és elszámolást. Us,yr.:.zZ az alapgtondolat a pénzügyi rendszer mind i dősze- rűbbé váló továbbfejlesztésében is. Mint hall hattuk moszkvai vendéglátónktól, a transzferábilis rubel az elmúlt évtizedekben minden esetben jeti szol­gálta az elszámolást, sőt, védelmet jelentett a nem­zetközi pénzügyi ingadozások megannyi ha tása el­len. De a jövőre nézve arra kell törekedni, hogy mind a IKGST-országok nemzeti valutái, imind a transzferábilis rubel azáltal értékelődjön f.'el, hogy, a jelenleginél lényegesen több jó minőség ű, világ­színvonalú termék kerül forgalomba. Ennok jegyé­ben és függvényében válthatók magas szintű tár­gyalások, melyeken a pénzügyi rendszer korszerű­sítését az ezredfordulóig tartó komplex program szellemében határozzák meg. Az utóbbi egy-kát évben több hazai vállalat ala­kított ki tartós, perspektivikus kapcsolatot vala­mely KGST-országban lévő hasonló profilú cég­gel. Olyannal, amilyennel a harmadik piacon je­lenhetne meg közös vagy egymást kiegészítő gyárt­mánnyal, technológiai egységgel. Ugyanakkor ma. még eléggé rugalmatlan, nehezen lebonyolíthat ó ez az együttmúködés. Érződik ez a feszültség a KGST titkárságán is, s nem véletlen, hogy mind nagyobb figyelmet szentelnek a feloldására. Vállallatközi kapcsolatok Tavaly a \végrehajtó bizottság tanácskozott a vál­lalatközi közvetlen kapcsolatok egységes felt étel- rendszerének megteremtéséről. Már folyik a jogi­működési szabályok kidolgozása. Sőt, a közös vál­lalatok alapít ásának lehetőségei is napirenden sze­repelnek a testületben. Vaclav S.oukup szerint nincs messze az idei, amikor a vállalatok közvetlen 'kap­csolata lesz a legfontosabb húzóerő a KGST-s:zintű tervezésben, a közös feladatok meghatározásában. Természetesen ahhoz, hogy erősödjék ez a tenden­cia, az is kell, hogy a fcisebb-nagyobb mért ékben eltérő gazdasá gi mechanizmusokon belül is megta­lálják az ilyesfajta kooperáció rugalmasan kezel­hető feltételeik. A KGST-tití kár Ságon most tehát igazán nagy­üzem van: az intenzív együttműködés bonyolult, s nagyon is újszerű feltételrendszerét kell kidolgoz­ni, működők ép >essé tenni. Ezt a megújulá.st meg­alapozni nem látványos munka. Ám a befektetés hosszú távra sízól. Az ezredfordulóig legalább... Gergely László HONNAN ERED A MIRELITÉ MÁRKANÉV? Lió kávé, bélszínroló, pizza Gondolta volna ön, hogy a magyarok ,(imádják a pizzáit? Azt a sajttal, .'szalonnával, zöldséggel, hússal irrie.'ighinitett és szósszal le­öntött tésztát, amely (már csak nevében emlékezteit az olaszok egyik kedvencére? TudnMI-Ek,' a magyar gyomor (nemigen akarta elfogadói az eredeti ízeket, a bő­séges fűszeres paradicsomszószt; kitalálták hát itthon a magyaros olasz pizzát, amelyből a legújabb kreáció: a szálú mis; a fehérmór- tással nyakonönitött lepénytésztát paprikásszalárni-kaniikákkal díszí­tik. Az ötlet pitoaoitfáriáját az ad­ja, hogy egy osztrák vevőtől ered. Kísérletképpen legyártottak pár száz szalámis pizzát a Ma­gyar Hűtőipar csepeli gyárában. Megkóstolták a készítők, a vásár­lók, a kíván csiskodók és minden­kinek ízlett. Ez amolyan születés- napi ajándéknak tekinthető, hi­szen pontosan negyven esztendeje tartósítanak fagyasztással élelmi­szereket idehaza. Ennek ürügyén elmentünk a csepeli gyárba, a pizzabázisra, ahol Terék János igazgató kurió­zumokkal fogadott. — Eredetileg csorntliszt gyártá­sára épült ez a gyár, még 1942- ben. Ali. világháború után vette birtokba a Mezőgazdasági és Ipari Részvénytársaság: ELITE, azaz: a MIRELITÉ. Innen ered a márkanév. Amikor 1946-ban meg­kezdődött a gyorsfagyasztás, gyü­mölcsöket és zöldségeket tartósí­tottak, azok MIRELITÉ névvel kerültek piacra. Ez a nyolc bötű negyven esz­tendő alatt a világ számos orszá­gában ismerőié vált. A születés­nap mégis csendes, pedig övez. hatná látványos Jkörítés”, hiszen a Magyar Hűtőipar (termelésének több mint negyven saáaalékát külföldöm adja el — Ez volt az ország első gyors- fagyasztógyára — mondja Terék János. — Vállalaton belül kizá­rólag mi készítünk húsos félkész és késztermékeket. A bélszínroló a vezértermékünk, de ma már olyan kedvéit a BNV,- és OMÉK- díjas pizzacsuládunK. hogy még tartalékolni sem tudunk. Alig­hogy elkészül, máris szállítják az üzletekbe. Érdekes, hogy az oszt­rákok vásárolnának a mi pizzánk­ból. Ha befejeződött a gyár re­konstrukciója, valószínűleg ex­portálunk belőle. Új csontozol és húsfeldolgozót építünk. Elkészült az első folyamatos fagyasztó alag­út. Ez saját (találmányunk. Szaba­dalmaztattuk az' eljárásit. Az a szép benne, hogy pofonegyszerű — magyarázta Terek János, s egyetlen (mozdulattal kinyitja a fagyasztó ajtaját.., Metsző hideg csap meg, nyár­ból télbe pettyanunk. Nem iga­zán kellemes dolog vékony, lenge ruhában. Próbálom elképzelni: mit érezhették, mit gondolhattak az első magyar Himalája-expedí- ció tagijai, amikor felszerelésükkel egyetemben beköltöztek egy hét­re a hűtőalagútba, hogy felkészül­jenek a nagy útra. Mi viszont most a pizzakészí­tőkhöz indulunk. Útközben Terék János kedves itönléinaiet meséd: — Az Amur szovjet üdülőhajó legénységiével baráti a kapcsola­tunk. Ha itehettk, útközben meg­állnak itt, s beállnak pizzát ké­szíteni. Még cigaretitaszünetet sem fa:tanaik. Közös sport- és kultúr- prograimoit szerveztünk, együtt kirándultunk a Duna-kanyarba. Miialenkinek nagyon tetszenek ezek a találkozók és igazán jól érzik magukat ők is. A pizzaüzem megint csak házi fejlesztésű és készítésű berende­zésre épüli. A legközelebbi féladat a fizikai munka csökkentése lesz — 'tudom meg az igazgatótól. Az iibt dolgozó lányuknak, asszonyok­nak van emelgetnivalójuk, és órákig állnak a ltovábbító mellett, hogy kiszolgálják a gépet. Mert a pizza éppen .felszálló ágban” van. Pillanatnyilag kétmillió íze­sített lepénytészta fogy el itthon. De vajon hány millió pizza után keres majd újdonságot a magyar gyomor? Ki tudja? Min? 'ahogy Lió kávéból sem elégíteni az © Pizza, útban a hűtcialagút (elé. ros változatát különösen a gyo-. mór- és epepanaszokkal küszkö - dók keresik. De csupán egyetle n gyár készíti az országban. Búd a- peslban, a IX. kerületi Tóth K ál­mán utcában található az üz/ am. — A Lió ecuadori Robusta ká­véból készül liofili'zálással, egy speciális, bonyolult eljáráss al — magyarázza a fiatal üzemv ezető, Máthé Gábor. — Megmos .-ad az eredeti íz, aroma, és nem, káro­sodnak az alkotórészek. — Az igények egyh armadát tudjuk csák kielégíteni —. veszi át a szót a főmérnök, dr. Brezocki Laézló. — Húsz—harml ne tonnát Kétségtelen), könnyebb konyha- vagy félkész ételből vacsorát, ebé­det készíteni a családnak. A ma­gyar háziasszonyok java része „fő­állásban” nyolc-tíz órát tölt távol otthonától, kevés ideje marad a háztartásra, bármennyire is sze­reti. Tagadhatatlan, a Magyar Hűtőipar könnyít a „második mű­szakon”, hiszen csaknem három­százféle terméket kínál eladásra. Csakhogy a gyorsfagyasztott áru nem minden család számára elér­hető. Mert viszonylag drága. Ta­lán erre is gondol születésnapja az iparág, s időnként olcsó donságokkal is megkeresi a h; vevőket..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom