Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 188. szám Árat 1,80 Ft 1986. augusztus 11. hétfő Nelson Piquet nyerte a Nagydíjat Lázár György miniszterelnök a Hungaroringen A Népstadion, a Komjádi uszo­da és a Budapest Sportcsarnok, után vasárnap egy újabb nagy­szerű magyar sportlétesítmény mutatkozott be a világnak, a mo­gyoródi Hungaroring, amelynek igazi premierjére most került sor, az első magyarországi For­ma—1-es világbajnoki futammal. 13 árakor a Hunganoringre lá­togatott Urbán Lajos közlekedé­si miniszter kíséretében Lázár György, a kormány elnöke, aki egyben a verseny fővédnöke, to­vábbá Horváth István, az MSZMP KB titkár^, Czinege Lajos minisz­terelnök-helyettes, valamint a kormány több tagja, állami és politikai vezetők. Lázár Györgyöt a pálya start­vonalán fogadta Bernié Eccles­tone, a FQCA elnöke, Jean-Marie Balestre, a FISA elnöke, Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ter, Nagy Ervin közlekedési mi­ni s z terhelyettes. Bernie Ecclestone a Forma—1- e§ versenyt jelképező ajándékot, egy kormánykereket nyújtott át Lázár Györgynek. Ezt követően a boxok mellett sétált végig Lázár György, is­merkedett a versenyzőkkel, az autók szerkezeteivel, a különle­gesen kiképzett szerelőbázisok­kal. Üdvözölte Michele Alboretót, a Ferrari-csapat versenyzőjét. Az olasz sportoló gratulált a ver­seny nagyszerű megrendezéséért, majd a Marlboro McLaren csa­patot képviselő tavalyi világbaj­nok Alain Prosttal és a Williams Honda-csapat színeiben verseny­ző Nigel Mansell-lel is váltott néhány szót. Lázár György hosszabban el­beszélgetett Ayrton Sennával, aki Lotus Renault-jával szom­baton a legjobb edzésidőt érte el. A Hungaroringgel való ismer­kedés után Lázár György jelen­létében, a magyar Himnusz hang­jai mellett felvonták a magyar zászlót, majd a FIA és a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség lobogóját, s ezzel ünnepélyesen megnyitották a versenyt. (Folytatás a 7, oldalon.) ÖNTÖZNEK, KAPÁLNAK, CSOMAGOLNAK Jól dolgoznak a táborozok Finiséhez érkezett az építőtá­bori idény: legtöbb helyen nem indul új turnus, van, ahonnan már július végén elutaztak az utolsó táborozok. Csaknem négy­ezren érkeztek az idén az ország minden tájáról Bács-Kiskunba, hogy a vakáció két hetét munká­val töltsék. Bár néhány új építő­tábori forma is gazdagította az idei választékot, a diákok több­sége természetesen a mezőgazda­ságban dolgozott. Az egyéni érde­keltségű szőlőművelési formák bevezetése jelentősen lecsökken­tette ugyan az utóbbi években a diákmunka iránti igényt, telje­sen mégsem tudják nélkülözni a gazdaságok a fiatal idénymunká­sokat. Nélkülük nem tudta volna ex­portvállalásait teljesíteni például a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol az idén három turnusban 400 budapesti és Békés megyei középiskolás dolgozott. (Koráb­ban nyaranta Kétezerrel több fiatalt fogadott a tajói és kígyós­pusztai építőtábor.) A diákok a gyümölcsszüretben segédkeztek: a meggyből 30 kilogrammot, a kajszibarackból pedig egy mázsát kellett leszedniük, hogy elérjék 8 normaként meghatározott napi teljesítményt. Ez nem okozhatott különösebb gondot, hiszen a tá­bori átlag száztíz százalékban ál­lapodott meg. Szombaton zárt a lakiteleki Szikra Tsz építő—edzőtáborának negyedik, utolsó turnusa. A Bu­dapesti Honvéd ötven birkózója szőlőt kapált az elmúlt két hét­ben. És bár bizonyára „nem szok­ták a szántást”, valamennyien túlteljesítették a 300 méternyi napi normát. Harminckilenc Tolna megyei diák szorgoskodik a Kalocsai Ál­lami Gazdaság építőtáborának negyedik turnusában. A dombó­vári 516. számú szakmunkáskép­zőből érkezett fiúk fűszerpapri­kát, csemegekukoricát, cukorré­pát öntöznek, a lányok a mag­tárban zsákot válogatnak, búzát lapátolnak. Hasonló munka vár • Jólesik az ebéd, st kapálás ki­tűnő étvágyat csinál... Méhest a következő, s egyben utolsó tur­nus résztvevőire. Zökkenőmentesen zajlott az idény a két nagymúltú — s en­nélfogva talán legtapasztaltabb — építőtáboroztató, a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát táboraiban is. Az előbbiben fővárosi diákok, az utóbbiban a Veszprém megyei­ek a visszatérő vendégek. Kubai fiatalok is dolgoztak a Kalocsai Agráripari Egyesülés Paprika- és Konzervgyárában, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kecskeméti építőtábora júliusban 270 bolgár és 30 lengyel diákot fogadott. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azoknak a fiataloknak a munkájáról, akik a diáktársaik által leszedett zöldség, gyümölcs feldolgozásában segítenek. Csak­nem másfél évtizede négy tur­nusban foglalkoztatja építőtábo- rozóit a Kecskeméti Konzervgyár. Itt augusztus 15-én zár a tábor. Addig zöldborsót, savanyúságot csomagol, sárgabarackot felez a 220 szabolcsi középiskolás. Sz. K. ÚJ GÉPEKKEL - HÁROM MŰSZAKBAN Csemege­kukorica­tartósítás A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma az I. félévben Egyre-másra érkeznek már a csemegekukoricát szállító teher­gépkocsik a megye két feldol­gozó vállalatához, a Magyar Hű­tőipari Vállalat Bajai Gyárába és a Kecskeméti Konzervgyárba. A bajaiak 4000 tonna nyers­anyagra számítanak, ami Tata­házáról, Kunbajáról, Vaskútról, Jánoshalmáról érkezik most már folyamatosan. A külföldön is ked­velt csöves, illetve morzsolt ten­geriből eddig mintegy 450 tonnát dolgoztak fel. Az exportminősé­gű termék legnagyobb vásárlója a svéd Findus cég, amely húsz éve partnere a gyárnak. Az idei tervekben 1300 tonna csöves és 500—600 tonna morzsolt cseme­gekukorica elkészítése szerepel, az előbbinek körülbelül felét, az utóbbinak 90 százalékát tőkés piacokon értékesítik. A vállalat termelését e növény feldolgozásában is nagyban be­folyásolja az utóbbi időszak nagymértékű csapadékhiánya. A környéken 3—4 hete nem esett számottevő eső, a növények egy­re jobban megsínylik az aszályt, a nagy meleget. A gyár szakem­berei szerint, ha néhány napon belül nem esik jelentősebb mennyiségű csapadék, a cseme- gekukorica-gyártás tervszámai­nak teljesíthetősége is veszélybe kerül. Pedig a hirtelen érő ku­koricákat a közelmúltban kibő­vített kapacitású tengerivonalon fogadják, amely napi 80—90 ton­na nyersanyag feldolgozására al­kalmas. A Kecskeméti Konzervgyárba a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátból, a Kalocsai Állami Gazdaságból, illetve az uszódi, bátyai, foktői és dunaszentbene- deki termelőszövetkezetekből ér­kezik a szerződött 10 ezer tonna csemegekukorica. Ügy tervezik, hogy szeptember elejére „lefut” e növény feldolgozásának ideje, csupán mintegy 300—400 tonnát tartalékolnak félkésztermékként — a következő időszakban gyár­tandó argentin és mexikói salá­tákhoz. A hét végén állították be azt a berendezést, amellyel a kül­földön kedveltebb, alacsonyabb dobozokba csomagolhatják majd a kukoricát. A gép egy héttel korábban érkezett Svájcból, a szombat-vasárnapot szánták a beállítására, illetve a hozzá ál- kalmazkodó feldolgozóvonal ki- (Folytatás a 2. oldalon.) IPAR 1986 első hat hónapjában a megyei szocialista ipar termelé­sének volumene — terméksorok alapján — mintegy két százalék­kal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Erőtel­jesebben az élelmiszer-, mérsé­keltebben a nehézipar termelé­se emelkedett, a könnyűiparé kissé, az egyéb iparé pedig job­ban elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. Az első félévben a megye szo­cialista ipara százezer tonna kő­olajat és 561 millió köbméter földgázt hozott felszínre, az előb­bi 18, az utóbbi pedig 6 száza­lékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakáénál. Csökkent a sodronyfonat és a fürdőkád termelése is, alig érte el, illetve alig haladta meg az 1985 első hat havi háromnegyedét. A mág­neses hangrögzítő gyártása 7 százalékkal, ezen belül a magne­tofoné egyharmaddal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva emelkedett a hidroglóbusz, a kötött-ihurkolt kelme, a kész gyapjú és gyapjú- típusú lakástextília és a karton­doboz termelt mennyisége, míg a lábbeliké csaknem két százalék­kal, a kártolt ruházati szöveté egythafoddal, a takarószöveté há­romötöddel volt kevesebb a ta­valyinál, a parkettáé pedig majd­nem megegyezett azzal. 1986 I. félévében a megye szó- • cialista iparában a termelékeny­ség mintegy két százalékkal ja­vult az előző év azonos idősza­kához viszonyítva; a termelés bővülése teljes egészében a ter­melékenység javulásából szár­mazott. A félév folyamán a megye szocialista ipara átlagosan 63,7 O Magnetofonból egy harmad dal kevesebbet gyártottak, mint a tavalyt első félévben. Archív képünk a BRG kecskeméti gyárának szerelő- szalagjánál készült. ezer főt foglalkoztatott, szinte ugyanannyit, mint egy évvel ko­rábban. Az összes foglalkoztatot­ton belül a fizikaiak hányada (81,8 százalék) megegyezett az 1985. I. félévivel. Az év első felében a megye szocialista iparában foglalkoz­tatottak havi átlagbére 5319, át­lagkeresete 5715 forint volt. Mind az átlagbér, mind az átlagkere­set a legerőteljesebben az élel­miszeriparban növekedett. 1986 június végéig a megyei székhelyű szocialista ipar összes értékesítése meghaladta a 13,1 milliárd forintot, melynek több mint egyharmadát a nagy- és kiskereskedelmi, 28 százalékát pedig a külkereskedelmi célú ér­tékesítés tette ki. összehasonlít­NEM OKOZHAT KÁRT A HULLADÉK Félmilliárdos fejlesztés Kunszentmiklóson Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kunszentmiklósi telephelye évekig nem sokat hallatott magáról. A kisüzem folyamatosan teljesí­tette ugyan a vállalat irányítói áltál kijelölt feladatokat, de dolgozói és a városi jogú nagyközségi közös tanács vezetői panaszkodtak. Ügy vélték: a korábban örömmel befogadott létesítmény mostohagyereke a?z anyavállalatnak. Ide csak aprópénz jut, ba fejlesztésről, bérről van szó, emiatt lassan korszerűsödnek a munkafeltételek. Éva felvétele a laki teleki Szikra Tsz építőtáborában, az idei utolsó munkanapon készült. A budapesti székhelyű gyár azonban rácáfolt a korábban oly gyakori panaszra. Az elmúlt év­től nagy lendülettel megindult az üzem fejlesztése. Egybeesett a rekonstrukció a kormány import­korlátozó törekvéseiről, melyek­nek célja: amit itthon gyártha­tunk, ne vásároljuk valutáért. A törekvések szellemében az Akku­mulátor- és Szárazelemgyárban megszüntették a papírborítású, másfél voltos góldátelemek gyár­tását, s helyettük fémházas, a korábbiaknál tartósabb és na­gyabb teljesítményű termékeket kínálnak. Megkezdték a másfél voltos bébielemek hazai előállí­tását is, a góliá tokhoz hasonló kivitelben. A korszerűsítés kap­csán — százmillió forintos fel­újítás keretében — Kunszent­miklóson rendezkedtek be a 4,5 voltos laposelemek gyártására. Az új gépsor számára üzemcsar­nokot is építettek. Ez volt a te­lephelyfejlesztés első állomása. Mint azt Szappanos Albert műszaki vezetőtől megtudtuk, 1987 januárjától újabb jelentős fejlesztés kezdődik Kunszent­miklóson. A vállalat fél milliárd forintos beruházásba fog, hogy korszerű körülmények között, minőségileg kifogástalan indító­akkumulátorokat és elemeket tudjanak készíténi. Szeretnék el­érni, hogy a most még külföld­ről beszerzett fémházakat, illet­ve a kooperációban gyártott bel­ső horgonyhüvelyeket is itthon tudják előállítani. A budapesti és kuinszentmiklósl fejlesztések­kel — melyek a tervek szerint 1990-re fejeződnek be — kitelje­sül majd a választék. A követke­ző években már nem kell valu­táért importáLni battériákat. Az sem mellékes, hogy a Felső-Kis­kunság legjelentősebb beruhá­zásának üzembe helyezése után újabb nyolcvan fő kaphat ipari jellegű munkalehetőséget a nagy­községben. A műszaki terveik elkészítői egyébként figyeltek arra is, hogy az új üzemrész átadása után se jelentsen környezetvédelmi prob­lémát a veszélyes hulladék­anyagok tárolása. Az elektrolit, masszával töltött selejtes fémhü­velyeket a telephelyen speciális műanyagból készült hordókba rakják, majd gépkocsival szál­lítják el a Pest megyei tároló­helyre. A hulladékokból értékes anyagokat vonnak ki, a maradé­kot pedig megsemmisítik. F. P. J. ható áron az előbbi relációba tör­tént eladások az előző év hasonló időszakához képest növekedtek, az utóbbiak pedig némileg csök­kentek. A külkereskedelmi célú érté­kesítésen belül a rubel elszámo- lásúaik 52 százalékot képvisel­tek; értékben megközelítették a kétmilliárd forintot, és folyó áron mintegy 14 százalékkal haladták meg az előző évi első félévit. A nem rubel elszámolású export értéke több mint 1,7 milliárd fo­rint volt, azonban ez folyó áron közel két százalékkal elmaradt az 1985 I. félévitől. A csökkenés az élelmiszeriparban követke­zett be, míg a könnyűiparban, a nehéziparban és az egyéb ipar­ban növekedés mutatkozott. (Folytatás a 3. oldalon.) LAJOSMIZSÉRÖL CSEHSZLOVÁKIÁBA Erőművi berendezések A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat első ízben kö­tött szerződéseket hőerő- művi berendezések szállítá­sára csehszlovák partnerével, a Skoda Exporttal. A napok­ban aláírt két megállapodás összesen 7 millió rubel érté­kű. A szerződések alapján az oloxnouci és a libireci erőmű­vekhez vízelőkészítő és víz­kezelő berendezéseket szál­lít a magyar külkereskedelmi vállalat, az egyes gépeket, a tartályokat, a csővezetékeket a szűrőket, a sóvisszanyerő berendezést a lajosmizsei Víz- gépészeti Vállalat készíti. A Transelektro vállalkozott a komplett berendezések meg­tervezésére, mégpedig oly módon, hogy azok a részben már meglévő erőművi egysé­gekhez csatlakozzanak. Ma­gyar szakemberekre bizták az üzembe helyezést is. A tel­jes átadást 1990-re tervezik. A vízgépészeti vállalat más termékei, például a Globus rendszerű víztornyok nem is­meretlenek Csehszlovákiában. A csehszlovák megrendelésre’ készülő vízelőkészítő és vízke­zelő egységekhez hasonlókat a vállalat más szocialista or­szágokba is rendszeresen ex­portál, részben KGST-sza- kosodás alapján. •mm mm TALÁN SIKERÜL? „, Szombaton és vasárnap is dolgoztak a Dutép szakemberei a kecs­keméti egészségügyi szakiskola és kollégium belső szerelésén. Kü­lönösen szombaton volt sok szakember, őtven-hatvan asztalos, fes­tő, üveges szorgoskodott az építkezésen. Ügy látszik, a vállalat Igyekszik minden percet kihasználni, hogy ha nem is teljesen be­fejezve, de minél kevesebb hiánnyal adja át az épületet az iskola- kezdésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom