Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1986. július 23. HERCEGSZÁNTÓN, DÁVÖDÖN, NAGYBARACSKÁN Pókháló és üzenet Nyár, közművelődés „Kíváncsiságból betértem az egyik községbe. Arra vitt az utam, gondoltam, megnézem, mit csinálnak népművelő kollégáim. A művelődési ház ajtaján egy cetlit találtam, rajta üzenet állt: Rögtön jövök! Majd visszafelé ismét próbálkozom, .akkorra bizonyára nyitott kapu vár. Tévedtem, a papír még mindig ott díszelgett. Alaposabban szemügyre vettem az ajtó zárát, s felfedeztem egy pókhálót, benne sok apró bogárral. Nem mostanában fordult meg a kulcs a zárban, erre azonnal rájöttem ... Akkor mire való becsapni az embereket átlátszó üzenetekkel?” — Ezt a történetet népművelő ismerősömtől hallottam, amikor említettem neki, hogy a nyári közművelődésről akarok írni. Még azt is mondta, nehogy általánosítsak, ha néhány helyszínen kedvezőtlen tapasztalatokat gyűjtők. Vannak »zért olyan népművelők Is, akik nyáron sem állítják magukat takarékra. Három településen kérdezősködtünk: kell-e a kultúra a hőségben betérnek-e az emberek a művelődés fellegvárába nyáron? Mindig nyitva az ajtó Hercegszántón nyitva találtuk a művelődési ház ajtaját. Egy kicsit csodálkoztunk is, hiszen delet harangoztak, ilyenkor sehol nem látni egy lelket sem. Azon még jobban meglepődtünk, hogy pingpongozó gyerekek múlatták az időt az épület előterében. Aztán kiderült, ők szinte mindennap betérnek ide. Hasznos elfoglaltságot keresnek maguknak a vakációban. — A könyvtárba szintén jönnek — tájékoztat Tábori Ferenc- né könyvtárvezető. — Engem mindig itt lelnek, délelőtt is. Igaz, csak délután van kölcsönzés, de ha valaki előbb keres meg, nem küldöm el. Nyáron foglalkozásokat nem tartunk, szeptemberben viszont újból lesznek előadások, vetélkedők, amelyek mindig népszerűek a falusiak körében. Ilyenkor csak a nyugdíjasok és a fiatalok klubja tart összejöveteleket, ők gyakran találkoznak. A labdarúgó-világbajnokság idején ügyeletet tartottunk, szinte mindig zsúfolásig megteltek a széksorok a tévé előtt. A videózás is kedvelt, no és a heti diszkó, s a cukrászda nosztalgiabálja is. — Milyen könyveket , visznek az olvasók? — A szórakoztató kiadványokat keresik. A gyerekek kölcsönzik a kötelező olvasmányokat, sokan előrelátók, hiszen ősztől nem biztos, hogy a polcokon marad a nekik szóló irodalom. A felnőttek Zolát, Palotai Boris-regényt vittek tegnap, s szinte kézről kézre jár az Elfújta a szél. Előjegyzés alapján tudom csak kiadni. Tizenegyezer-hétszáz kötetünk van, s hatszáznyolc délszláv nyelvű könyvünk. A község lakosainak mintegy tizenhét százaléka olvas rendszeresen, jelenleg '378 könyvtári tagot számlálunk. — Sok elfoglaltságom akad itt, most rendezgetem a katalógust. Babramunka, szerencse, hogy jöttek a gyerekek segíteni. Tizenhatodik éve vágyóik könyvtáros. Igazán akkor tölt el boldogság, ha nyüzsögnek a helyiségben, kutatnak a diákok, s kérdeznek ezt- azt. A mostani nyolcadikosok nagyon aktívak voltak, sajnálom is, hogy elkerülnek a faluból. A felnőttek nyáron a földeken szorgoskodnak, kevesebben térnek be a könyvtárba, a művelődési házba. Augusztus 20-án lesz nagyobb rendezvény Hercegszántón, azt már várják, akkor a ki- kapcsolódásnak jut főszerep. _Mi a helyzet a szomszédos községben, Dávodon? Augusztusig: semmi Dávodon mostohagyerek a kultúra. Nem emlékeznek arra. hogy hosszabb éveket töltött volna el a művelődési ház élén igazgató. A legutóbbi is gondolt egyet, s elment egy fűrészelő gmk-ba. Utódját pedig elvitték katonának. Addig mégis csak kell valaki, aki legalább a kaout kinyitja és bezárja. Lényegében ezt a szerepet vállalta Gól József, nyugdíjas tanácselnök. A dávod.i József Attila Művelődési Házban ugyan szétnézhettünk, hiszen nyitva volt az ajtó. mert ott nyitott műhelyt egy fodrásznő. A bejárati homlokzat felől pedig presszó kong az ürességtől. Meg is jegyzi a pincér: — Nincs itt nváron. délben senki. de a művelődési házban sem! A nyitvatartás: hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton tíztől tizenkettőig és tizenhattól huszonkettőig. Szerdán és vasárnap szünnap van. Az egyik • A herceg- szántói művelődési ház Júniusi programjában legtöbbször a televízió fociközvetíté- sel szerepeltek. • Ok nem művelődni tértek be a dávodi kultúrházba. Anyukájukat várják a földszinti fodrászatból. klubtermen lakat, teljesen felesleges, hiszen az ablaküveg kitörve, bárki beléphet rajta, ha akar. De nem akar. Gál Józsefet lakásán keressük fel. — Augusztusig nincs semmi programunk — mondja, s nem is érezni hangjából elkeseredést. — óriási termünkben szombatonként lakodalmakat tartanak. Nagyon meg kellene gondolni, hogy nyáron milyen műsor legyen a kínálatban-. Rábeszélni pedig nem lehet az embereket, hogy el is jöjjenek. Kirándulni, nyaralni, fürödni, horgászni indulnak ilyenkor a dávodiak. S a paprikaföldekre. Ha augusztusiban leszerel a népművelőnk, talán akkor változás történik a kulturális életben. Régebben közös igazgatás alatt állt az iskola és a művelődési ház, de nem váltotta be a reményeket ez a forma. Januártól önálló igazgatónk van, pontosabban lenne ... En csak megbízottként látom el az esetleges tennivalókat. Tudja, a művelődési ház épülete nem felel meg a mai igényeknek. Hiába volt hajdanán az a cél, hogy legyen egy nagyterem, s több kisebb helyiség. Nem jók ezek, kihasználatlanok. Csak a könyvtár népszerű. A művelődési házban este nyolckor már nincs látogató. Akkor minek üljék én is ott? Hallgatom Gál Józsefet, jegyzem amit mond. Valahogy még mindig az jár az eszemben: nem igaz, hogy Dávodon nem kell a kulturális program. (A diszkót nem számítom annak!) A nevesebb művészek fellépéseire talán csak elmennének. Hívják meg Hofit, Kovács Katit? Ám az ő fellépti díjuk túl borsos, ráfizetni pedig nem akarnak. Marad a mozi? Azt mondják, jobb lenne, ha azt is bezárnák, olyan régi, érdektelen filmeket kapnak vetítésre, Pedig hajdanán filmklubjuk is volt. Az érdekes, új produkciókat Nagybaracskán, Hercegszántón vagy Baján tekintik meg. Tsz-busszal utaznak érte. Hol pihen a népművelő? A nagybaracskaiak is utaznak a kultúráért. A Pécsi Nyári Színház eseményei közül a Benkó és a Molnár Dixieland Band „párbaját” és Eck Imre Szerelem cí□ • Fölösleges bezárni, ha az adóiakon bárki bemehet... (Straszer András felvételei) mű táncjátékát nézik meg. Kirándulnak Budapestre, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Szupersztár című produkciónak tapsolnak majd. Bajára szintén átruccannak. Táncosaik nemrég jöttek haza Lengyelországból, s máris indultak a csongrádi tánctáborba. Nagybaracskán is szórakoztatják a közönséget, a csónakház melletti alkalmi színpadon lépnek fel szombatonként. Hetente kétszer próbálnak a művelődési házban, ahol egyébként más táncos rendezvények is vannak: csütörtökön diszkó, vasárnap bál. Végvári József igazgatótól azt kérdeztük: pihen-e a nyáron? — Korábban az volt a gyakorlat, hogy nyáron sem lehet bezárni a művelődési házat. Ez húsz évig tartott. Aztán rádöbbentem: mindenki kiveszi a szabadságát, elmegy itthonról, a ház pedig üresen kong. Most én is így teszek. Lehet, hogy a szociofotó- tábor idején sem lesz nyitva a művelődési ház. Van még bőven szabadságom. Lemegyek a csatornára, a csónakházamba, s kipihenem magam. A Balatonra, Pécsre is ellátogatok. □ □ Most következne az általánosítás, a konklúzió levonása. Ez elmarad. Kérték, ne következtessek semmi rosszra a kedvezőtlen benyomások alapján. Mit is összegezhetnék? Hercegszántón végül is mennek a dolgok, Dávod passzhelyzetben van Jelenleg, Nagybaracskán is történik valami. Helyzetképet vázoltunk fel, nem vezérelt bennünket rossz szándék. Azért annak örülnénk, ha nem lepné pókháló az ajtózárakat. S bevennék a táblácskát: Rögtön jövök... Borzák Tibor HONISMERET — HELYTÖRTÉNET A halasi kórház Kiskunhalas a több évszázados kun település egészségtörténeti alapjainak nyomára visszamenőleg a XVIII. század közepe táján bukkanhatunk. A mai kórház elődei azok az építmények voltak, amelyek a járványok idején létesültek; ekkor vett vagy sajátított ki a város fészereket, házakat, úgynevezett koródákat. A járványok elmúltával többnyire ezeket az épületeket felégették. Tooth János Kis-Kunhalas város története (Nagy Kőrös 1861) című könyvében írta: „Az 1709-ik esztendőben Istennek bölcs tetszéséből Pünkösd havában meglepte a várost a pestis, megszűnt pedig Septemberben, meghaltak ez idő alatt öregek, ifjo>K gyermekek, férfi és asszonynemből valók mint egy 1300 személy... Az 1739-dik esztendőben ápril. 3-án Halason elkezdett a pestis uralkodni, és minekutána öszvességgel 913 férfiakat, asszonyokat férfi és leánygyermekeket 5 hónap alatt a sírba hordatott, megszűnt ugyanazon esztendőben September 13-dik napján.” Dr. Molnár István városi (valamint a volt Jász- Kun kerület tiszteletbeli) főorvos idejében, pontosabban 1854. november 29-től 1860-ig létezett egy négy ággyal felszerelt úgynevezett ápolda. A nagymérvű pénzhiány nem tette lehetővé megfelelő épület létrehozását, ezért 1859-ben „kórházi helyiségnek” a város nyugati felén épült úrilakot vették meg, ami teljes mértékben alkalmasnak látszott erre. Ezt nevezték el aztán Erzsébet Kórodénak (a memorandumokban emellett egy 1893-ban kelt utalásra találunk, amely megnevez egy felsővárosi „Ikoleraházat”, amely egy ápolóval és egy női segédápolóval működött). Érdekes statisztikai adat jellemzi az 1854-től 1873-ig terjedő időszakot, mégpedig: az ápoltak száma számottevően alacsony volt, míg az elhalá- lozottaké meglepően magas. Erre a .magyarázatöt szintén dr. Molnár István feljegyzésében találjuk: „A nép középosztálya a csuda gyógymódnak áldoz, ettől várja felépülését, s ehhez köti felgyógyulási reményét — az orvosi segély csak mint utolsó asylum használtatik.” A másik magyarázat a város polgármesterének jelentésében lelhető fel: „minthogy a kórházi alapunk csekély, az elnyomo- rodott szegény lakosok száma naponta szaporodik, s a kórházi ápolással a helyiségek szűk volta miatt mindannyi el sem is látható, a 12 ágyra berendezett kórház inkább csak a veszélyes és súlyos betegek által vétetik igénybe, az elöljáróság egyes házaknál helyezte el könnyebb, magatehetetlen lakosait .. A megemlített két jelentés orvostörténeti szempontból valóban figyelemre méltó. 1873-iban Halas városában két hivatalos városi orvos teljesített szolgálatot, de emellett még magánorvosók is praktizáltak. A város ekkor már önálló patikával is dicsekedhetett, innen fedezték a kórház gyógyszerszükséglétét. 1888-ban egy újabb kór sújtotta a lakosságot: a trachoma, amelyet egész évben képtelenek voltak megfékezni. A betegek gyógyítása díjtalan volt, ami az akkori időkben ritkaságnak számított. Nemcsak a járványok jelentették a város vezetőinek a gondot, hanem a lakosság szaporodása is. Több embert kellett foglalkoztatni ulk, természetesen olyanokat, akik a gyógyításiban járatosak. Halas két bábát (szülésznőt) alkalmazott a XIX. század végén, de mellettük a városban még 13—17 bába volt található. Az 1900-as népszámlálás alkalmával csaknem húszezer lakost jegyeztek be, ezek közül két- • tő volt a hivatalos, és négy a magánorvos. Gyógyszertár pedig már kettő, két gyógyszerésszel és gy Qgys zer és zsegéddel. 1901-iben Halas nagy örömmel és hálás köszönettel fogadta Bessenyei István menházalapítvá- nyát; akikor még senki sem sejtette, hogy ezzel a menházzal a jövő kórházának teremtették meg az alapjait. 1906-ban a megbetegedések között túl gyakran szerepelt a tüdővész, s az idült gyomorhurut. A város vezetői több alkalommal kénytelenek voltak folyamodványokat benyújtani az illetékes minisztériumhoz a célból, hogy kibővíthessák kórházukat. 1920-ban egy kitűnő szakember érkezett Kiskunhalasra: dr. Monszpart László. Világot látott, a kor viszonyai mellett a maga nemében nagy tudású ember, kiváló sebész, a halasi egészségügy vezetője, a kórház főorvosa lett, amelynek állapotát így írta le: „A kórház a várost körülvevő nádasok mellett fekszik, amint belép az ember az udvarra, benne nagy, hatalmas, szépen épülő sertésól áll, jobbra egy nagyon kezdetleges nádfede- les parasztház ... Középen nyitott kéményű konyha, ettől jobbra és balra egy-egy földes padlójú szobácska, hihetetlen kis ablakokkal. Ezekben már betegek vannak elhelyezve. A bejárattal szemben eperfás udvaron áthaladva érünk a főépülethez, régi divatú tornácos, nádfedelű ház, három padlás szobája van a betegek részére... Még egy épület egészíti ki a kórházat, ez már újabb keletű, négy cellát foglal magába a dühöngő elmebetegek részére. A betegszobákban összesen 30 ágy van ...” Ezek az ágyak katonai vaságyak lehettek, szegényes, már másutt kimustrált ágyneműkikel a betegeknek még fehérnemű se nagyon jutott. Az 1920-as években szünetelt a nappali áramszolgáltatás, elképzelhető, milyen körülmények között tudtak csak operálni... Végül engedélyt adtak arra, hogy az Erzsébet kórház a Bessenyei menház épületiébe költözzön, így 1925-ben már az új kórházban gyógyítottak, ahol 42 felnőtt és 10 csecsemőágy, három orvos, négy ápolónő, egy madame és egy gondnok állt a betegségek leküzdésének szolgálatában. A kórház 1932-ben újabb 25 ágy- gyal bővül. Ettől 'kezdve nagy léptekkel halad a fejlődés felé a kórodáfcból, menházakból összekovácsolt, mai viszonylatban kórháznak nem nevezhető egészségügyi intézmény. 1934-ben, már 694 belgyógyászati, 474 sebészeti, 119 nőgyógyászati és 229 szülészeti beteget fogadtak itt. Egy évvel később a kórház épülete mellett álló parasztiházat megvásárolták és átalakították járványkórháznak. 1941-ben újabb parasztházat szereztek meg, szülőotthonnak, ugyanakkor elkezdték építeni (1944 októberében adták át) a bőr- és nemibeteggondo- zót (jelenleg ideg-, s elmeosztályek), amelybe aztán a kórház végleg átköltözött. 1963. január 25-én dr. Makay László jelenlegi intézetvezető főorvos igazgatósa alatt állt a kórház, s ebben az évben látott napvilágot az első • jegyzőkönyv, mely az új kórház építési terveit tartalmazta. A kórház azóta felépült, s jelenleg is dinamikusan fejlődik tovább. Beszedics Antal mberkének a minap különös álma volt. Kirándulni ment a családjával a hegyekbe. Ez volt a legolcsóbb hétvégi program, mert ugye az ember manapság álmában se legyen szerénytelen... A Libe- göig elvitte őket a busz — bérletük van rá. Onnét gyalog mentek, hisz a nagy idegenforgalom miatt úgyse győzték volna kivárni, míg feljutnak a kis hintázó padocskára. A hátizsákban ott lapult az egész napi elemózsia. Nem volt könnyű cipelni, meg az asszonynak is két este kellett főzőcskéznie. hogy elkészüljön, de még így is kifizetődőbb. mint beülni valahol egy étterembe. Valahol, ahol még nem tették ki a „megszűnt”, vagy a „rendezvény miatt zárva” táblát. Ahol ugyanis nincs elég rendezvény, ott nincs elég haszon, be kell zárni a zöldven- déglöt. A bakancsos turista meg egyék a füvön, hisz azért jött kirándulni. Szóval Emberke álmában cipelte az frdöben a hatalmas hátizsákot. A két gyerek előtte ugrándozott az ösvényen, mögötte meg az asszony szidta őket két lihegés között. „Te, Jancsika, viQyázz nekem az új melegítődre, mert tudod, hogy az idén már nem tudunk másikat venni! Odönkel Hányszor mondjam még. hogy ne rugdosd a kavicsokat?! Ha leválik a cipőd talpa, mezítláb fogsz járni, édes fiam, mert Állam Bácsi nem. dotálja a negyvenegyes gyerekcipőket!” Emberke csak szuszogott, hallgatta felesége zsémbelődését, és arra gondolt, milyen jó a szom- szédjának, aki féllábú rokkant, és a nyugdíja mellett még telefonügyeletet is vállalhat, ő most bizonyosan sakkozik az erkélyen a félszeníű guberálóval, aki éppen a múlt héten szerzett jogosítványt némi borravaló ellenében. Hja. ezeknek az újgazdagoknak erre is telik ... Ha neki egyszer az életben teljesülhetne csak egyetlen kívánsága ... 'JS lám, megdördült az ég, sűrű villámok cikáztak az erdő fölött... Aztán eltűnt minden. Asszony, gyerek, erdő a homályba veszett. Emberke egy hatalmas szikla csúcsán állt egyedül, hátizsák, bakancs nélkül egy szál fürdőnadrágban. (Enélkül csak a délegyházi tavaknál állhatott volna, s nem az Űr színe előtt.) — Nos, halljam, mit kívánsz tőlem, fiam?! — mennydörgőit egy magabiztos hang. — Hát... nem is tudom ... hebegte Emberke. — Hányat kívánhatok? — Természetesen hármat. — Jó. Akkor először is: bort, búzát, békességet. Bort fagyálló, búzát öcsú, békességet pedig terroristák és sodrófa nélkül. — Hu,.. u... ha! — Sziszszent föl az Űr. —Ha jól számolom ... — Nem jól számolod, Atyám! — vágott közbe Emberke. — Ez a számítógép nyelvén egyetlen kérésnek számít. — Lehet... — mondta az Űr kissé zavartan. — Ezek a csintalan angyalkák mindig elpiszkálják a tévémet. A legutóbbi tv- BASIC-adást se tudtam megnézni... Mondd a következő óhajodat! Ez máris teljesült. — Legyek szép, fiatal, okos, gazdag, tehetséges és halhatatlan. — Ne aggódj, Atyám, az új •nagy teljesítményű japán chip ezt is egynek veszi. — Rendben van—.mondta zordan az Űr. — Mondd hát a végsőket! Kivételes méltányosságból ezeket is teljesítjük. — Ez tényleg csak egy: helyezzék át végre a telefonomat az új lakásomba! Hét éve megígérték ... igazán nem nagy dolog... — Tudod mit? — fortyant föl az Atya. — Tápláld be ezt az utolsó kérésedet a komputeredbe. az majd bizonuosan megmondja neked BASIC-ny elven, hány isten kell a teljesítéséhez. űjra megdördült az ég, és Emberke ott bandukolt az erdei ösvényen hátizsákkal a vállán. No meg az örökké zsörtölődő nejével a háta mögött, elöl a két gyerekkel. rHit nem, tudnak vi- auázni az Állam Bácsi által dotált ruhájukra. T. Ágoston László Gyorsírógép A Velotype nevű holland írógéppel percenként ezer betű sebességgel lehet írni. A gyártó cég szerint ez világrekord. Ez a gép azonban jobbára nem betűket, hanem — miként a gyorsírásban szokás — szótagokat ir le. Billentyűzetét úgy alakították ki, hogy a kéz mozgása a lehető legkisebb legyen, s egyforma teher háruljon a két kézre. Három mezőre oszlik: a bal oldali mezőben a szótagkezdő, a jobb oldaliban a szótagvégi mássalhangzók billentyűi találhatók. A középső mezőben helyezték el a magánhangzókat. A leggyakoribb mássalhangzókat szétosztották a bal és a jobb mező között. A gépben lévő mikroprocesszor bizonyos fajta sorrendi hibákat kiigazít, ezekre tehát a gépeiének kevésbé kell figyelnie. TISZTELT ÜGYFELEINK! AZ Állami BIZTOSÍTÓ Kecskemét, 1. sz. Fiókja 1986. júl. 1-én a Petőfi Sándor u. 16. sz. alatti helyiségéből átköltözött Kecskemét, Villám I. u. 2—4. sz. alá az Állami Biztosító Bics-Kiskun Megyei Igazgatóságával egy épületbe, (Cifrapalota mellé). A fenti helyen ügyfeleink CASCO-blztosítást is köthetnek, valamint ezen biztosítások kárát is bejelenthetik. 1663 Kívánságok
