Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
1985. október 29. ® PETÖFI-NÉPE © A VŐLEGÉNY BEMUTA TÓJÁRÓL Vígjáték? Bohózat? Hiába drukkoltunk a kecskeméti színház bemutatóján: ígéretes, tartós frigyet ígérő pillanatok ellenére nem talált úgy egymásra Szép Ernő és a kecskeméti társulat. minit a Vőlegény végül is ösz- szeboruló_ szere 1 mespá rja. Ugyancsak csóválná fejét a szerző, ha a Papa hatalmas turf távcsövével nézhetné valahonnan 1922-ben írt müvének legújabb bemutatóját. Miért ez az őrült rohangálás? Miért karikírozza egyik-másik szereplő szomorúan életes figuráját? Önmagában is keserűen mulatságos a divatjamúlt család és az élethelyzetek ellentéte. Nincs nevetségesebb a tavalyi divatnál, a túlhaladott életvitelnél, a valósággal feleselő szokásoknál. Kérem tisztelettel — mormogná tiil'.án bánatosan — még most sem tetszettek rájönni, hogy alaposan félreismerték Szép Ernőt. A csin_ gili rímek, a játszadozó versikék sem takarhatják el: az élet legfontosabb dolgairól szóltam gyakorta. A Vőlegényben például. A Vérről és az Aranyról, a szerelem iszonyatos hatalmáról és a pénz embereket kiforgató rettene- tességéről. Meg az első világháború után igencsak időszerű szegénységről. kilátást alanságról. A reménytelenség szürkeségében tengődtek a túlhaladott szemlélt lük. életvitelük szorításában vegetáló, lecsúszott középasztáy- béiiek, odakívánkozók. Milyen nevetséges az ellentét Csuszikék kínos, kisszerű, megalázó erőfeszítésekkel fönntartott látszatvilága é< a valóságos helyzetük, lehetőségeik között. Erőteljesebben éreznünk kellett volna a kecskeméti előadás után. hogy — mint egy kollégám irta — micsoda világ az. ahol „pénzért veszik a lányt, és árulják, mint almát a piacon, unhat a nagyvilági gavallérokat majmoló, íong.vos zsebü apa repes, amikor lánykáját a demi-monde-lét kétes parfümje lengi ikerül, s az. ajándék melltű beléfojtja az erkölcsös fohászokat siránkozó anyába a fohászkodást”. Szokásomtól „e.Uérően elolvashattam a Vőlegény korábbi előadásairól megjelent kritikákul« o Egyiket-másíikat szinte változatlanul közölhetnénk. Sajnos, mert úgy tűnik, bogy a néhány fontos jelenetet jól felépítő Szigeti Károly ugyanúgy nem bízott eléggé a szerzőben, mint fővárosi pályatársai. A művel feleselő, külsődleges, túljátszott ötletekkel „túlbiztosította" az előadást. • Kornél (Sztárek Andrea) és Fox Rudi fogász (Galkó Balázs). (Tóth Sándor felvétele) Főt foghatatlan számomra az. életképtől — márpedig a Vőlegény életképpel kezdődik és zárul — idegen rohangászás erőltetése. Feltehetően azt akarták érzékeltetni, hogy a mozdulatlan. tespedt Világban, családi otthonban milyen vihart kavar a váratlan, a rendkívüli esemény: a Vőlegé ny megjelenése. Ezt a logikái elfogadhatnék, ha kivitelezése nem silányult volna öncélúvá. Mindemellett biztosra veszem, hogy sokan megnézik a kecskeméti Vőlegényt — amire az újságíró is biztatja a színházbarátokat —. mert a helyenként vitatható színvonalú előadásban hús-vér emberek vágyódnak, küszködnek,' vívódnak, mert éles és pontos Szép Ernő társadalomié,! za. mert a második felvonás két „nagyjelenete” maradandó színházi élmény, mert a szerző igencsak értett a színházhoz, mert gondolom, másokat is lelkesít egy kis közösség lelkes buzgalma. A vendég. Kézdy György — Csúszik papa — erős egyéniség lévén olykor túlontúl uralta a színpadot. Talán, iha egy kicsit konn»edébb, egy .csipetnyivel lá- gyabbra rajzolja a lecsúszott ni- mandot, ha egyértelműbben sejteti: a maga módján szereti családját. még elismerőbben méltatnánk teljesítményét. Fox Rudi fogászt, ezt a jelentéktelen fiatalembert, a pitiáner hozományvadászt, kiválóan formálta meg Galkó Balázs. A szürke mitug- rászt a nagy alkalom, a nagy lehetőség szinte önmaga fölé emeli. A második felvonás már említett összecsapásaiban minden hangsúlya, gesztusa egy kétségbeesetten céltudatos kisember harca anyagi talpraállásáért Minden, egyéb szempontot kirekeszt, kiirt magából minden érzést. Finom színészi eszközökkel készíti elő harmadik felvonásbeli átalakulását, a szerelmi szenvedély ábrázolását. Sztárek Andrea ' adós maradit sokszínű szerepe valamennyi árnyalatának kibontásával. de hitelesen mutatta be az Ifjú hölgy kitörés», kísérleteit. elszántságát. Színpadi testvérei Ecsedi Erzsébet, (Duci) és Csere Ágnes (Mariska) az írói szándéknak megfelelően egyénített figurát alakítottak. Feltűnt, Csere Ágnes beleérző képessége. Gumik Ilona (Anya) rninhu más darabból került volna ide. Hajdan úgy mondták: a karzatnak játszott. Röpke szerepével is jelen volt Szűcs Ágnes (Fendzsi). A fiúk közül Geitz Péter (Lala) jobban tetszett, mint Gulyás Zoltán (Zoli), mert jobban belesimult a családba, az i közjátékba. Fater Dinnyés István, Gyengusné Vichmann Nóra, Édes baba Juhász Anikó vélt. Malgot István perspektivikus szobabelsője mintha tágabbra méretezné a Csúszik család mindennapjainak színhelyét, mint amit a vígjáték sugall, Berzsenyi Krisztina jelmezei hozzájárultak a szereplők egyénítéséhez, a h a i .gúlát teremtéshez, Heltai Nándor GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET /'"'saknem harminc különféle szakkörben képezhetik magukat a kecskeméti és környékbeli gyerekek a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban. Sokan azt hiszik, hogy csak a legjobb tanulók járhatnak a foglalkozásokra, azok, akik mindig mindenhol az első helyen végeznek. Ez téves elképzelés, a kicsiket, nagyokat váró épületben érdekes, esetleg életpályát is meghatározó foglalkozás vár minden érdeklődőt. Ezúttal három különleges szakkört kerestünk fel. Csak lányok járnak az Otthon- butik elnevezésű szakkörre, ahol Pál Zsuzsa kirakatrendező foglalkozik velük. Látogatásunkkor nagyban nézték a divatlapokat, keresték azt a holmit, amit szívesen megvarrnának maguknak. — Legtöbben a Zrínyi Iskolából jöttek, tizen — tudtuk meg Pál Zsuzsától —, de vannak köztünk középiskolások és óvónőjelöltek is. — Mi a foglalkozások alapvet■ célja? — Az izlésnevelés. Annak megtanítása, hogy kevés pénzből is lehet ízlésesen öltözni. Hogy nem kell a szülőket a legdrágább butikholmikért nyúzni, meg kell tanulni megvarrni és hordani is azt. Ügy tervezem, hogy alapruhákat, alapruhadarabokat fogunk varrni. Először persze megtanulunk mértéket venni, a szabásmintákat „kivenni" a lapokból, azok alapján dolgozni. Szó lesz az egyéni hajviseletről, a divat felesleges túlzásairól is. Turáni Xénia és Tassi Beatrix a legkisebbek közül valók. Kifejezetten varrni tanulni érkeztek. — Ügy terveztük, hogy veszünk olcsó anyagot, itt kiszabjuk, ösz- szef ércei jük, hazavisszük, é’s anyunak majd csak varrni kell meg csodálkozni: milyen ügyesek vagyunk! Szakkörök ügyeseknek m Munkában a fafaragó-szakkör tagjai. A kép jobb oldalán vezetőjük: Horváth László. A különleges szabásvonalak még váratnak magukra, de az már bizonyos: minden foglalkozás után okosabban mennek haza, ügyesebben ötvözik az ésszerű és a divatos holmik Viseletét. A pinceklubban a keramikusok. tüzzománcosok tartják foglalkozásaikat. Bálint Krisztián a Zó.ja utcai- iskolából jött és egy levelet alakított ki a féltenyérnyi rézlemezen. — A levél zöld lesz — mondta —. de a széle már piros, mert ősz van . . . Mellette Haui Balázs tevékenykedett. Bal kézzel bámulatosan ügyesen alakított ki halakat. — Azért rajzolok haiat. mert háromszáz guppink van otthon — magyarázta, miközben az. akár ■ A kerá - miaszak- kör tagjainak mun; kai: korongon készült és formázott tárgyak (Méhes! Éva felvételei.) divatékszernek is beillő tárgyat a kemencéhez viszi égetésre. Itt dolgozott még a kunszállási Tassi Tímea és Szablics Mónika, akiket ugyancsak megbabonázott ez. a csodálatos lehetőség: munkáik állják majd az időjárás minden viszontagságát elkészült alkotásaik csillogása ’ megőrzi -gyermekkoruk egy darabját. Tétri Endre zománcművész értő szóval irányit, a „nagyok" már rekeszzománc-készítéssel is próbálkoznak. A bejárattal szembeni udvari szobában kapott helyet a fafaragók szakköre. Horváth László vállalta a tizenévesekkel való foglalkozást. — Székely és somogyi fafaragásoktól a parasztbarokkig szeretnénk eljutni. — mondta, miközben figyelte a gyerekek kezét, magyarázta, megmutatta, hogyan kell egy szép ivet kialakítani, vagy éppen megélezni a vésőt. A leninvárosi iskolából Duran- csik Péter tavaly óta jár ide. ,Ofömm,el„jön,,,mert fafaragó .szer, retne lenni..-Nem asztalos, nem .rács, vagy >faipajfir. techniku$í; ha-, nem fafaragó. Csanakok. szalvétatartók, súly- kólók; mángorlók között dolgoztak a gyerekek. Ismerkedtek a különféle faanyagok tulajdonságaival. A munka szeretetét' és tiszteletét tanulják meg a pajtások ezekben a szakkörökben. sei— MODENÁI NOTESZLAPOK TZáV kis statisztika. Bács- fj Kiskun ás Modena megye kapcsolata 12 esztendős. Modena: 180 ezer lakosú város, ugyanakkor pedig a 47 járásra tagolt, csaknem 600 ezer lelkes megye székhelye. Olaszország legbaloldalibb tartománya, Emilia Romagna nyolc megyéjének egyikében vagyunk. A politikai színezet egyértelműen vörös: a 47 járásból 36-ban baloldali a vezetés (a többiben kereszténydemokrata kézben van). Modena: az olasz gazdagság szimbóluma, az egy főre eső átlagkeresetek a harmadik helyre jogosítják Itáliában! A mezőgazdasági termékeket saját — szövetkezeti — ipar dolgozza fel. Az ipar a kis- és középüzemekre épül: 24 ezer a kisüzemek száma, s alig 1 százalék a középüzemek aránya. Van azért igazi nagy is, a FIAT traktorgyár saját mezőnyében egyike a világelsőknek. A kisüzemek a válságot főleg rugalmasságukkal, a középüzemek a csúcstechnika, a robotok általánossá tételével védték ki. Ma ezek, többet, jobbat és olcsóbban termelnek, mint azelőtt — az ára azonban nagy: növekvő munkanélküliség. „Ez a tőkés termelésből következik’’ — magyarázzák a kommunisták. Modena megyében ők vannak többségben. Történelmi okoknál fogva is: senki sem áldozott annyi éle! Mi az, hogy korszerű ? tét a fasizmus ellen, mint ők; a~ templomok falán ezer és ezer kommunista partizán arcképe. Ma is ők tartják a legközvetlenebb kapcsolatot az emberekkel. A l’Unita majd’ háromszáz napig tartó fesztiválsorozata alapszervezettől a megyén át az országban is' tömegeket mozgósító akció; ezeken magyarázzák a világ eseményeit. (Mérleg — kilótól a tonnáig.) Campogalliano, Bilanciai Ipari Mérleggyár. Története már-már legendaszerű: 35 éve azok a munkások alapítottak mérleggyártó szövetkezetét — jobb talán így mondani: kisvállalatot — akiket a campogallianiói üzemből elbocsátottak. Egy pincében kezdték, ma ők a mérlegszakma legnagyobbjai. összesen 167-en vannak! Piacuk Kínától Szovjetunióig, illetve A-tól a Z-betűs országokig terjed, 20 kilótól 150 tonnáig bármit meg lehet mérni gyártmányaikkal. Az irányítás munkáját 11 tagú választott tanács látja el, 4 menedzser és 7 fizikai beosztású, a mandátumot évente megújítják. Legújabb készítményük a eh ipteohnológiát alkalmazó kamionmérleg. Képzeljenek el egy húszcentis. • Kommunista partizánok arcképei eg.v modenai templom falán. különleges anyagokkal ötvözött acéldara'bot, amelyre mikrochi- peket égetnek. Ez a „lelke” annak a mérlegnek, amely kilós pontossággal méri a kamionokat, ennek az „acéldarabnak” az alak- változását fordítják le kilóra az érzékelők. Üj műhelycsarnokukban — 14 milliárdért építették — naponta hat kamionmérleget gyártanak, csak: megrendelésre. (Így eleve eleget tudnak tenni a vásárló óhajtásának, eleve a gyártók alkalmazkodnak.) Természetesen a hajdan gyártott mérlegeiket is hajlandók szervizelni, mert alkatrészük azokhoz is van. — Tulajdonképpen a pár éve készített mérlegeink is nagyon jók, de a jövő mindenképpen az új technológiáé. Ha pedig versenyben akarunk maradni i— és ebben a szakmában is éles a konkurencia — akkor bizony fejleszteni mindig kell. A legnagyobb energiával éppen akkor, amikor a legjobban mennek a dolgok: akkor még jut rá pénz — foglalja össze a Bilanciai-stratégiát Franco Barbieri kereskedelmi osztályvezető-helyettes. A laboratóriumban vagyunk, a szövetkezeti gyár saját kutatótermeiben. — Korszerűek akkor lehetünk, ha a konkurencia alkalmazkodik hozzánk, s nem mi hozzájuk — jegyzi meg. Érthető beszéd. (Alkalmazkodás 1.) Modena központjában-szívében négy- emeletes toronydaru segítségével újítják fel az egyik középületet. Nem zárják le a városrészt. Nem kerítették el az utcát. A forgalom zavartalan. (Hiába is tagadnám le. a kecskeméti Batthyány utcai építkezés jutott eszembe . . .) — Ha a vállalkozó nem képes arra, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez: mehet. Neki fizetnek. hogy elvégezze a munkát, neki a kötelessége, mert az ő • Forgalom- és utcáéi zárás nélkül: renoválás Modena központjában. Példa az alkalmaz, kodásra. haszna, hogy az élet zavarása nélkül, balesetmentesen dolgozzék. Ha nem tud? Van más is — hallottam a magyarázatot. (Alkalmazkodás 2.) Közmondásosan jól vezetnek az olaszok. De nem szabályosan, azaz: szó szerint értve a szabályokat. Az egyirányú utcába például behajthat — kivételiként — a busz és a taxi. Be is hajt. Mindenki. Ha nincs hely? Fölmászik a járdára. Jön szembe valaki? Hátrál. Horri'bile dictu; tanúja voltam, amikor maga a közlekedési rendőr dirigálta az ellenirányú forgalmat — az egy- . irányú utcában! I (Alkalmazkodás 3.) Kényelmesség? (Nem egyszerű dolog tíz- és százezrekkel, milliókkal számolni. (Magyar ésszel már csak azért sem, mert ráadásul még át Edina első díjat nyert is kell váltani forintra a kapott összeget...) Hogy tehát ne kelljen a zsebszámolókon annyit nyomogatni a gombokat, az olasz használatra készített kisgépek billentyűzete csöppet eltér a szabvány európaitól: van külön kétes háromnullás gomb is. Elég megnyomni a 6-os és a 000-ás billentyűt, máris megvan a 6000, azaz, két nyomással kevesebb is elég. Mindezek talán említést sem igen érdemlő apróságok — sokak szemében. Pedig fontosat mutatnak: aki ma nem alkalmazkodik ahhoz, akiből él — a vásárlóhoz, a megrendelőhöz — az holnap már nem tud alkalmazkodni. Mert megbukik. Ballai József (Folytatjuk) Ezerötszázan járnak a lajosmi- zsei központi általános iskolába. Közülük Fejes Edina első díjat nyert rajzával, és elmehetett Zánkára, jutalomképpen. — Tulajdonképpen én soha nem akartam rajzolni — emlékezik mosolyogva, — csak éppen fájt a torkom, feküdtem az ágyban, meguntam az olvasást, és elkezdtem firkálni. Tizenegy éves voltam, és azt rajzoltam le, amit a könyvespolcon láttam: könyveket, tárgyakat. Azután azt, amit az ablakból láttam. Bevittem az iskolába és megmutattam Szol- lálth Katalin tanárnőnek. Éppen egy pályázatra szóló felhívást ka-, pott, mondta, hogy készítsek néhány rajzot a környezetszennyezés ártalmairól. Erdőt rajzoltam, tisztát és szennyezettet. Három rajzomat küldtük el Zánkára, és később megkaptam az értesítést, hogy első lettem. Tizenkét napta szóló jutalomüdülést kaptam, a rajzom pedig a Gyermekgalériába került. Zánkától féltem. Teljesen egyedül mentem, féltem, hogy nem szól hozzám majd senki, leltem, hogy mit tudok ott csinálni eny- nyi ideig ... azután nagyszerű lett minden. A foglalkozásokon dolgoztunk mindenféle technikával, kipróbáltuk a linómetszést is, este pedig együttesek jöttek, és bemutatókat tartottak nekünk. Szóval, elröpült az idő. Eddig zeneórára jártam, de most már a szabadidőmet a rajz tölti ki. Több díjat nyertem már. Terveim ? Nem vagyok kitűnő tanuló, egykét négyesem szokott lenni. Szak- középiskolába készülök, valószínűleg Kecskemétre, az egészség- ügyi szakközépiskolába adom be a továbbtanulási kérelmemet. A rajzolást soha sem fogom abbahagyni! —1 —n Összeállította: Selmeci Katalin
