Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-07 / 132. szám
VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS CSEPELEN (Folytatás az 1. oldalról.) munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és közben megkezdődött a választási kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézségeinkről, a követendő útról, a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal, nyíltan beszéltünk. Most ennek az eseménysorozatnak, a választási politikai munkának az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott jelölő- és / választási gyűléseket nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. Ezeken mintegy másfél millióan vettek részt, a válasz-; toknak több mint húsz százaléka. Számunkra természetesen na. gyón fontos, hogy az állampolgárok milliói hogyan fogadták kong. resszusunk határozatait, és a Hazafias Népfront állásfoglalását, amelyben magáénak vallotta pár. tunk országépítő programját. Felelősséggel és örömmel szólok Június 8-án. szombaton lesznek az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások. Ennek szintén megvan a maga nagyon nagy jelentősége. Büntetőjogi szankció természetesen nem sújtja azt aki nem szavaz, de úgy gondolom, hogy a közügyekben gondolkozó, s népünk felemelkedését szívükön viselő emberek előtt világos: a választásokon való részvétel milliók állásfoglalása politikánk fő iránya mellett. Amint az előttem szóló csepeli fiatalasszony is mondotta, a szavazópolgárok is megértik, hogy ezen a választáson aktívan részt venni és a szavazatukkal is kifejezésre juttatni az egész nép alapvető politikai törekvéseivel való egyetértést — ez erkölcsi és politikai tett. A szavazás a politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializmus, a béke és az építő programok melletti kiállást, állásfoglalást jelent. ^Kedves Elvtársak! Az utóbbi hetekben hazánk, társadalmunk, a dolgozók életének szinte minden kérdéséről szóltunk. Ezért most nem szükséges programot hirdetni, hiszen azt már megadta a pártkongresszus és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Néhány 'fontos, kérdés-; ről mégis szólni kíyánoíí'.' 8 i Ma a világon harc: folj^kva•'tár-1 sadalmi rendszerek között és éles az ideológiai küzdelem is. Az emberiség fejlődésének jelenlegi szakaszában egyidejűleg létezik a kapitalista és a szocialista világ- rendszer. E társadalmi rendszerek harca természetesen létezésük óta napirenden van, de az utóbbi időben élesebbé vált. Az imperializmus neves és kevésbé neves szószóló' újra és újra arról beszélnek, hogy Marx tanítása, a marxizmus—leninizmus elavult, a szocialista rendszer nem ■ működik megfelelően. Lassan már csaknem másfél évszázada annak, hogy a fiatal Marx elkezdte kutató és elemző munkáját. Sok idő telt el azóta hogy ő és a vele együtt dolgozó Engels, maid Lenin kidolgozták és lerakták a marxista-j-leninista elmélet alapjait. Mindenki tudja, aki-ilyen kérdésekkel foglalkozik: amióta Marx mint a kapitalizmus szigorú kritikusa fellépett, úgy beszéltek nézeteiről, hogy azok megalaarról, hogy az emberek nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem meg-, értéssel, támogatással és tettre, készséggel fogadták törekvéseinket, s ezt szavakban is kifejezték. Hiszen.csak a választásokkal kap. csolatos gyűléseken kétszázezer ember felszólalt, és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munkában, a pártkongresszus és hazánk 40. évfordulója alkalmából meghirdetett szocialista munka- verseny eredményeiben. A bányá. szók és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, szabad szombaton, kommunista mű. szakon teljes erővel dolgoznak, hogy a szocialista céljaink eléréséhez annyira fontos, idei népgaz. dasági tervet mennél jobb eredménnyel teljesítsük. Ezért ezeket a mind szavakban, mind tettekben megnyilvánuló állásfoglalásokat nagyon nagyra értékeljük, az egyik legfontosabb előrevivő erőnek tartjuk. pozatlanok, életképtelenek. De ez az elmélet azóta már valósággá vált. száz. és százmilliók élnek a világrendszerré vált szocialista társadalom országaiban. S ezek az országok fejlődnek ez a rendszer életképes. Ami a kapitalizmust illeti, két. ségtelen, hogy amikor a tőkés társadalom kifejlődött, és ahol a feudális társadalmat, vagy a maradványait félretolta útjából, je. lentősen hozzájárult a termelőerők fejlesztéséhez, a korábbiakhoz viszonyítva a javak nagyobb tömegét hozta létre. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országok a maguk színvonalát más országok és népek imperialista kizsákmányolása útján érték el. A kapitalizmus ma válságban van. Küzd feloldhatatlan belső ellentmondásaival, így a kizsákmányolok és kizsákmányoltak közötti kibékíthetetlen ellentmondásokkal. Gazdasági, politikai, pénz. ügyi válságok, a termelés konjunkturális ingadozásai is gyötrik. De a mi számunkra az a leg. lényegesebb, hogy most mit tud a kapitalizmus az emberiségnek ígérni. Ez a válsággal küzdő rendszer az egyes dolgozó számára a létbizonytalanságot,'' ’ ak' intézmé-; nyesítetf és növekvő munkanélküliséget, az élet legkülönbözőbb területein az erőszak uralmát, az emberi környezet, a természet pusztítását, és a háború szüntelen veszélyét tudja távlatként nyújtani. Ezzel szemben a szocializmus megszünteti az ember ember általi kizsákmányolását, garantálja a létbiztonságot, a teljes foglalkoztatottságot. Lehetővé teszi, hogy a különböző nemzetek, népek viszonylag rövid idő alatt leküzdjék a százados elmaradottsá. got. A szocialista világrendszer ma a társadalmi fejlődés, a népek szabadságának zászlóvivője. Ez a rendszer az emberiségnek a tartós és szilárd béke és a fegyvermentes világ távlatát nyújtja. Er. re az erőre, a szocializmusra is -szavazunk a szombati választásunkon. Biztos vagyok abban, hogy népünk a rendszerek világméretű harcában ezúttal is a szó. cializmusra adja szavazatát. hívei vagyunk, erőfölényre nem törekszünk, de azt sem engedjük meg, hogy bárki erőfölénybe kerüljön velünk szemben. Meggyőződésünk, hogy ez az álláspontunk nemcsak a magyar nép, a szocialista országok népeinek biztonságát . szolgálja, hanem megfelel minden ország lakossága érdekeinek is. Az erőegyensúly az egész emberiség érdeke, Itthoni körülményeinket tekintve tudjuk, érzékeljük, hogy az elmúlt öt év nem volt köny- nyű. A párt 1980-ban tartott XII. kongresszusa idejében számot vetve a helyzettel, elég szigorú programot hirdetett. Nyíltan és becsületesen tette ezt, mert a fő kérdések megoldására kívánta mozgósítani a dolgozókat. E program megvalósítása meghozta az eredményét; kritikus és nehéz helyzetben megőriztük az ország fizetőképességét, csökkentettük az ország adósságát. Ez nagyon fontos volt. Ugyanakkor — bár a termelés fejlesztésének ütemét az egyensúly elsődlegessége miatt alacsonyabban kellett meghatározni — ezekben az években sem toporogtunk egy helyben, a nemzeti jövedelem 8 százalékkal növekedett. A pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítménnyel gyarapodtunk. Közöttük van a Paksi Atomerőmű, egy olajfinomítóüzem; modernizáltunk kohászati és acélgyárakat, felújítottunk bányákat; tovább épült a Metró, hidak, utak építésével és rendbehozásával is fejlesztettük a tömegközlekedést. Szekszárdon húskombinátot, sok más helyen nagyon fontos élelmiszerfeldolgozó üzemeket létesítettünk és bővítettünk. Más iparágakban is a hatékonyabb termelés fejlesztéséért dolgoztunk, így öt év alatt elértük, hogy a munka termelékenységének növekedése meghaladta a termelés növekedését, és most egy egységnyi termék előállítására 9 százalékkal kevesebb energiát használunk fel. És végül — bár sajnos nem sikerült teljes mértékben megvalósítani azt a célt, hogy az elért ÍMéiiyesül »«kA továbbiakban szólni szeretnék munkánk néhány erős és gyenge pontjáról. Ha előre akarunk jutni, akkor meg kell tanulnunk a szocialista rendszer erőforrásaira támaszkodni, és az attól idegen, gyenge pontjainkat megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni. Vannak olyan vívmányaink, amelyeket a köznapokon, a mindennapi munka menetében nem nagyon szoktunk emlegetni. Így például nem sokat beszélünk a Magyar Néphadsereg, a Belügyminisztérium, a Határőrség, a Munkásőrség és az igazságszolgáltatási szervek tevékenységéről, de azért mindenki tudja, hogy mit köszönhetünk az ő tisztességes munkájuknak. Néphadseregünk eleget tesz a reá háruló feladatoknak és gondoskodik népünk biztonságáról. A határőrségtől is nagy munkát követel a megnövekedett idegenforgalom, hiszen évenként már több külföldi tartózkodik hazánkban, ezért dolgozunk oly kitartóan megőrzéséért. Leginkább csak néhány mondatos sajtóközlemények jelzik, de ezek sokaságából nyomon követhető: pártunk és kormányunk napról napra fellép a nemzetközi küzdőtéren azért, hogy biztosítsuk népünk számára a békét és a biztonságot, a nyugodt építőmunka feltételeit. életszínvonalat megőrizzük — ezen a területen is értünk el eredményeket. A lakosság fogyasztása növekedett, fél évtized alatt felépült 300 ezer lakás és több, igen fontos, az életkörülményeket javító intézkedés történt: általánossá vált az ötnapos munkahét, az ipar jelentős területein bevezették a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi között arra volt szükség, hogy határozottabban megköveteljük a hatékony termelést. Hogy miként, arra éppen a Csepel Művek nyújt jó példát. Ez elsősorban nem az üzemek nagyságrendjétől függ. Lehet nekünk bármily gigászi üzemünk is, ha a hatékonyabb termelés azt igényli, akkor át kell szerveznünk. Így történt Csepelen is. A Csepel .Művek pártszervezetei, a társadalmi szervezetek, a csepeli dolgozók a döntés végrehajtásakor felelős magatartást tanúsítottak, segítették az átszervezést. S máris jó és biztató eredmények mutatkoznak, amelyek közül csak egy tényt szeretnék említeni: 1984-ben a Csepel Művek üzemeinek összes nyeresége egymillióid 200 millió forint volt. Ez a kétszerese az előző évinek! Ügy gondoljuk, hogy a továbbfejlődés még csak kibontakozóban van, de a kezdeti eredmények örömmel tölthetnek él mindnyájunkat. Megragadva az alkalmat, hogy ezen a gyűlésen a csepeliek a házigazdáink, szeretnék a csepeli párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek, s valamennyi dolgozónak gratulálni a határozott, jó helytálláshoz és szívből kívánok további sikereket. mint amennyien idehaza élünk. Biztosan minden gondolkodó magyar állampolgár nagyra értékeli, még ha nem is beszél róla, hogy Magyarországon törvényes rend van. Érvényesül a szocialista törvényesség mindkét oldala, tehát a vétlen embert az állam, törvényeink ereje, a társadalom védi, de a bűnösnek lakolnia kell. Elismerés jár azoknak, akik ezt biztosítják, és a jövőben is biztosítani fogják. A termelőmunkában, a társadalom mindennapi életében az eddiginél többet kellene tennünk a szocialista normák teljesebb érvényesítéséért, mert azok még nem valósulnak meg a szükséges mértékben. A társadalmi igazságosságnak a jelenleginél jobban kellene érvényt szereznünk. Ehhez persze törvényes rendelkezések, kormányzati, gazdasági intézkedések kellenek, de ezek végrehajtását segítheti a megfelelő közszellem, a társadalom fellépése és támogatása is. Az egész emberiség érdeke A kapitalizmus válságban van Mozgósítás a fő kérdések megoldására ,-nst/UjM ßaiJH jlfitlßiitep lö' a szocialista törvényesség Fizetés és teljesítmény A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője ma az imperialisták által szított fegyverkezési verseny, az imperialisták egyes köreinek az a törekvése, hogy katonai j erőfölényre tegyenek szert. Azt tapasztaljuk, hogy az Egyesült Államok a világűr mi- litarizálásának gondolatát is fontolgatja. Mit hirdetnek ezzel szem. ben a Varsói Szerződés országai, a Szovjetunió, a szocialista országok? Mi a békét, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését hirdet, jük és gyakoroljuk. Minden vitás nemzetközi kérdésben a tárgyalást és a megegyezést javasoljuk. A Varsói Szerződés szervezete meg nem támadási megállapodást javasolt és javasol ma is a NATO országainak. Javasoljuk a fegyverkezési verseny megfékezését, Európa atomfegyvermentesítését, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését, s végül az általános leszerelést. Tudjuk, hogy ezek nem gyorsan megoldható kérdések, de céljainkért — amelyeket a szocialista országok népei egységesen támogatnak — szüntelenül harcolni fogunk. Ügy véljük, hogy e bonyolult folyamatban biztosítható az ősz. szes érdekelt fél egyenlő biztonsága. Nem akarunk erőfölényt kiharcolni, mi valóban a békére, békés egymás mellett élésre törekszünk;- Azt akarjuk, hogy az emberiség által- megtermelt értékeket ne fegyverekre, hanem az emberiség javára fordítsák. Mi a tőlünk eltérő társadalmi berendezkedésű országok népeinek is azt kívánjuk, amit magunknak, hogy békében élvezhessék munkájuk gyümölcseit. Ennél józanabb, tisztességesebb külpolitikát hirdetni ma nem lehetséges. Nagyon bízunk benne, hogy az emberek nemcsak a mi országainkban, hanem a kapitalista világ államaiban is megértik:' az emberiségnek, ha fenn akar maradni, nincs más útja, mint .a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása. Ezt a politikát képviseli a mi hazánk s a Szovjetunió, ezt képviselik a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista országok. Mély meggyőződésünk, hogy ebben a kérdésben egész népünk támpgatását él. vezzük. Ügy gondolom, hogy szombaton, a választás napján békeakaratunkat is kifejezésre juttatjuk: a békére szavazunk. Most, a választás időszakában pártunknak; kormányunknak, a Hazafias Népfrontnak, a képviselő- és tanácstagjelölteknek is számadást kell készíteniük. Szól- niok kell arról, — s ez részben a jelölőgyűléseken és a választási gyűléseken megtörtént —, hogy a legutóbbi választás óta eltelt öt évben az akkor hirdetett programok szerint éltünk és cseleked- tünk-e? A" válaszunk egyértelmű igen: az öt évvel ezelőtti választási ígéreteknek megfelelően dolgoztunk és cselekedtünk, s nem kevés eredményt értünk el. • |. ' Pártunk és kormányunk ebben az öt évben is állhatatosan dolgozott a békéért, népünk biztonságáért. Ezt szolgálja az az alapvető állásfoglalásunk is, hogy mi az erőegyensúly fenntartásának A gazdasági életben bizonyos követelményeknek lassan már kezdünk eleget tenni. Helyes az az elv, hogy nálunk csak a becsületes dolgozó boldoguljon, s a fizetés a teljesítmény, a szociális támogatás a rászorultság, a közteherviselés és az adózás pedig a jövedelmek szerint történjék. Ez felel meg a társadalmi igazságosságnak, és érvényesüléséért még sokat kell tennie a pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormányzatnak, és nem keveset magának a társadalomnak. Erre azért is szükség van, hogy a becsületes munkának meglegyen a vonzereje. De tennünk kell annak érdekében is, hogy a dolog másik oldata is rendben legyen: az, aki a köz terhére és mások rovására — hogy úgy mondjam — ingyen él, ne boldoguljon a mi társadalmunkban. Aki a törvényt kijátssza, a jogszabályokat vesztegetésekkel megkerüli, a fogyasztók becsapásával és más módon harácsol, azt A választási ciklus öt esztendő, de mi olyan politika támogatását kérjük, amely. nem öt évvel ezelőtt született. Hazánkban hosz- szabb ideje töretlen a politikai irányvonal, és biztos vagyok abban, hogy még sokáig töretlenül érvényesül az a gyakorlat, amely felelősségre kell vonni, meg kell büntetni, és. a harácsolt javakat vissza kell venni tőle a társadalom és a nép számára. Ily módon — a törvénykezéssel, megfelelő intézkedésekkel és a közszellemmel — tegyük lehetetlenné az ingyenélést, a harácsolást, a köz megkárosítását, a befolyással való visszaélést, a vesztegetést, mind. azt, amit népünk igazságérzete nem visel el. A becsületes, tisztességes munka védelmében és ösztönzésére be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fizetés, a kereset, a jövedelem a teljesítmény szerint alakuljon. Ennek kapcsán megemlítem: a szocializmus eredeti célja a társadalmi egyenlőség. De mi nem a szegénység egyenlőségét akarjuk, hanem azt az egyenlőséget, amely megfelelő mennyiségű javak bir. tokában alakul ki. Ehhez a szívvel-lélekkel végzett termelőmun. kát értékén kell megfizetnünk. Így teremthetjük meg mindazt, amire a társadalomnak szüksége van. eddig is jelentős eredményeket hozott. Politikánk nagy eredménye, hogy a nép kivívta és megvédte hatalmát. Ez volt az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útjára léphessen, és azon is Hatékony tervgazdálkodást haladhasson tovább. Ennek során, leraktuk, majd jelentősen továbbfejlesztettük a szocialista társadalom alapjait. Gondoljanak vissza e munka egyik rendkívül fontos részére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bizony akkor nem volt mindenki az első szóra száz százalékig híve a szocialista átszervezésnek. Az persze több éves folyamat volt, s a megalakult szövetkezeteknek állami támogatást is kellett adni. Akkoriban a munkásemberek közül sokan mentek falu. ra segítették a szövetkezetek megalakítását, gépesítését, de közben szóvá tették, hogy mégis drága a zöldség. A zöldség ma is drága, de azért ma már egyértelműen bebizonyosodott: érdemes volt a munkásosztálynak megfogni paraszttestvérei kezét, és a parasztok helyesen döntöttek, mikor ezt elfogadták, s így végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, létrejött egy modern, korszerű, szocialista gazdasági ág. Ez bizonyítja, hogy van értelme az ilyen munkának, küszködésnek. Átalakítottuk a gazdaságirányítási rendszert is. Ez sem volt olyan egyszerű; sokan nálunk sem értették és mások is tűnődtek rajta. Lépéseink lényege mindig az volt és ma is az, hogy Magyarországon szocialista terv- gazdálkodás folyik. Áz üzemek nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Ez találkozik azzal a törekvésünkkel is, hogy a dolgozók kollektívái felelősen dönthessenek saját terveikről. Olyan hatékony szocialista tervgazdálkodásra van szükség, amely figyelembe veszi a piac követelményeit. Volt idő, amikor növeltük a termelést, de a termék egy része raktárakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Hát ilyen termelésre a szocializmusnak nincs szüksége. Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony önköltségű, korszerű termékeket kell gyártania a hazai fogyasztás, a szocialista or. szágok és minden , ke"- reskedelmi partnerünk számára. Érjük el, hogy keressék a magyar árut, legyen értéke, becsülete. Gazdaságirányítási rendszerünk most már több mint 16 éve működik sikeresen. A továbblépés egyik eleme a vállalati önállóság kiszélesítése. Ez arra is módot ad, hogy a kollektívák, a társadalmi szervek jobban beleszólhassanak abba, mi történjék a munkahelyeken. Hosszabb időszakra visszate. kintve a társadalmi krízis, az ellenforradalom ellenére is jelentős a fejlődés. Ha összehasonlító szá. mókát nézünk, 1950-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem ötszörösére, az ipari termelés kilencszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére növekedett. Gyarapodott a dolgozók műveltsége, kultúrája, a reáljövedelem is 3,5-szeresére növekedett 1950 óta. S még valamit: jelenleg Magyarországon a lakások hatvan százaléka 1950 után épült. Ez nem rossz arány. Nemzeti egységben Ennek a politikának, és ha egészen pontos akarok lenni, akkor úgy mondom, hogy a párt politi. kájának, a népfrontpolitikának és népünk megértésének, helytállásának ilyen óriási eredményei vannak. Amikor gondjainkat, ten. nivalóinkat vesszük számba, gon. dőljünk arra, milyen nehéz feladatokat oldottunk meg, amikor megyolt hozzá az akarat, a felelősség és a hozzáértés. A küzdelem, a harc soha nem hiábavaló. S ha elég állhatatosak, következetesek vagyunk, és nem tágítunk céljainktól, nem hunyjuk be a '.szemünket a nehézségek láttán, akkor ezentúl is megvalósít, hatjuk terveinket. Ilyen szellembén," ilyen hozzáállással bízakod. va nézhetünk a jövőbe. Politikánk marxista—leninista, szocialista, kommunista, népfrontpolitika. Ez mind együtt igaz. A marxista —leninista elmélet, a szocialista társadalmi rendszer célja az, hogy a népnek boldogabb és jobb élete legyen. Az ország virágozzék, a nemzet boldoguljon. Ez a mi politikánk. Ehhez szükség van arra a nagy erőre, amit mi úgy hívunk, hogy szocialista nemzeti egység. Nagy erő ez, mert a nem. zet fiai és leányai, mindazok, akik felismerik a nép érdekeit, s azt szolgálni készek, összefognak és dolgoznak. A szocializmus a munkásosztály eszméje, amelyet egész népünk magáévá tett. A szocialista cél, és maga a mű, a szocializmus, ami épül, már a mi népünk célja és műve. Elmondhatjuk: pártunk vezetésével, né. pünk becsületes, tisztességes munkájával biztatóan fejlődik szocia. lista társadalmi rendszerünk. Énnek eredménye, hogy bel. és külpolitikánk révén népünk békében és biztonságban él, nyugodt körülmények között dolgozunk a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Van távlatunk. Már folyik az út, a jövő év január 1-ével kezdődő ötéves terv előkészítése. Lehetőségeinkké' reálisan számot vetve most úgy tűnik, hogy ha az 1985-ös nép.( gazdásági tervet rnégféíelőeW1 teljesítjük. a hetedik -ötéves- ‘terv már egy újabb lépés lesz élőre a mögöttünk levő öt évhez képest. Mostani ismereteink szerint a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 százalékos, a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos, a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának 10—13 százalékod növelését irányozhatjuk elő. Ez attól is függ, hogjí az idén a tervet megfelelően teljesítsük, legyen kellő kiindulási alapunk. A lehetőségek megvannak rá. Nagy tartalékokkal rendelkezünk ahhoz, hogy a munkateljesítményeket még magasabb színvonalra emeljük. Akik a köz szolgálatára vállalkoznak Június 8-án, szombaton választás lesz. Azt kérjük állampolgárainktól, választópolgárainktól, honfitársainktól, hogy szavazzanak a szocializmusra, a békére, rendszerünkre, politikánkra, s mint ahogy eddig is. a társadalmi igazságosság nagyobbfokú érvényesítésére. A választási élőké, szüléteket idén egy új elem is élénkítette: most nemcsak szavazunk, hanem a politikánk, a köz. ügyek képviseletére vállalkozó jelöltek közül választunk is. Ezt segíti elő a kötelező többes jelölés. Legalább két jelöltet mindenütt állítottak, de némelyik országgyűlési választókerületben hármas, sőt négyes jelölés is történt. A tanácstag-jelölteknél még nagyobb arányban fordult elő többes jelölés. Mindez egy lépést jelent előre, nemcsak a választás, hanem egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján. Mert igaz — és ez helyes is —. hogy a jelöltek mindnyájan vállalták a Hazafias Népfront országépítő, szocialista programját, de nagyon fontos, hogy az egyéni választó- kerületekben a lakosság valóban kiválassza azokat az embereket, akik a legalkalmasabbak a közéleti tisztségre és akikben a legjobban bízik. Olyan országgyűlésre és tanácsokra van szükségünk,, amelyek képesek hatékonyan előmozdítani 'népünk alapvető törekvését, a szocializmus építését békénk és biztonságunk védelmét. Magukról a jelöltekről természetesen nem tudok szólni, őket választóik — így a csepelieket az itt levők — ismerik, de a tanácstag-jelöltekkel kapcsolatban általában szeretnék utalni arra. hogy sokszor hallhatjuk a tanácstagok és még inkább a tanácsi tisztviselők bírálatát. De olyat én sehol nem hallottam, hogy valaki irigyelte volna őket. Azt kérem tehát önöktől; hogy támogassák azokat, akik vállalták a köz szolgálatának nem mindig •hálás, nehéz feladatát, és készek ezt a munkát tisztességgel elvégezni. Megérdemlik ezt a támogatást. Az országos listán jelöltek mellett nem kívánok agitálni, mert úgy tűnne, mintha magam mellett is. szólnék, hiszen én is köztük vagyok. Szeretnék azonban utalni arra, amit az előttem szólók is mondottak: e lista politikánk tükre a rajta szereplő személyiségek részvételére szüksége van az országgyűlésnek. Az országos listán a 35 jelölt között a pártonkívüliek aránya egyébként nagyobb, mint amilyen az arányuk a jelenlegi országgyűlésben. A szocialista nemzeti összefogás egyik eredménye, hogy a társadalmilag aktív emberek jobban megismerték egymást a közös küzdelemben, a közös vállalásokban. Jobban összeforrtunk, közelebb kerültünk egymáshoz. Ez végső soron azt jelenti, hogy különböző világnézetű emberek, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dolgozók értelmiségiek foghatnak össze az egész népünk érdekeit szolgáló közös és nemes céiokért. A szombati választás váljék népünk szocialista törekvéseinek segítőjévé; olyan megmozdulássá, amely erősíti egységünket, össze- forrottságunkat és növeli' hazánk megbecsülését határainkon kívül is; Ami engem illet, én bízom abban1, hogy ez így lesz. ★ ★ ★ Kádár János nagy tapssal foga. dott beszédét követően a nagygyűlés Kállai Gyula zárszavával, majd a Szózat hangjaival fejeződött be.
