Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Koszorúzások Ordas-Dunapataj között 4. oldal Emlékezik a szovjet miniszterhelyettes, aki felszabadító katonaként 1944 őszén tutajjal kelt át a Dunán. CSÁSZÁRTÖLTÉSI ÚTTÖRŐKNÉL A mátéházi brigád névnapja 7. oldal 8. oldal I Mélykúti szövetkezők 1 ~ _____________ 8 . oldal 1 KITÜNTETÉSEK Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szerdán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten,- a Szovjet Hősök Szabadság téri emlékművénél, és a Magyar Hősök emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren, ahol a zászlódísszel övlezett emlékmű­vel szemben csapatzászlóval fel­sorakozott a Magyar Néphadse­reg díszszázada, kürtszó har- sant, amikor Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke — Oláh Ist­ván vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében — a ko­szorúzás színhelyére érkezett. A díszszázad parancsnoka jelen­tést tett az Elnöki Tanács elnö­kének, aki' ezt, követően a hon­védelmi miniszterrel együtt el­lepett a díszszázad sorfala előtt, és üdvözölte a katonákat. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után ‘a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa - nevében Losonczi Pál és. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöké helyezett koszorút az emlékmű talapza­tára. Az MSZMP Központi Bizott­ságának koszorúját Kádár Já- nosi az MSZMP főtitkára és Né~ melh Károly főtitkárhelyettes helyezte el.' A Minisztertanács (Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán délelőtt Kecskeméten a Kodály Zoltán Ének-Zenei Álta­lános Iskola, Gimnázium és Szak­középiskola dísztermében kitün­tetési ünnepséget rendeztek, mely­nek bevezetőjeként az iskola ve­gyeskórusa, tanárok és úttörők adtak szép műsort. Az elnökségben helyet foglalt dr. Gajdócsi István, a mggyei tanács elnöke Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Farsang Péter munkás- mozgalmi veterán és Jávor Já­nos, az MSZMP KB munkatársa. : Dr, Gajdócsi István beszédében a négy évtized politikai, gazda­sági, kulturális, egészségügyi fej­lődéséről emlékezett meg. Szólt azokról a hősökről, akik ezt le­hetővé telték. A megyei tanács elnöke ezután kitüntetéseket nyúj­tott át. A kitüntetettek nevében dr. Kőrös Gáspár, az SZMT veze­tő titkára mondott beszédet. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója alkalmá­ból érdemes és eredményes mun­kásságuk elismeréséül: ! a SZOCIALISTA MAGYAROR­SZÁGÉRT ÉRDEMREND kitün­tetést adományozta: Papp György­nek, a bajai városi pártbizottság első titkárának, a megyei pártbi­zottság tagjának. Romány Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a me­gyei pártbizottság első titkárá­nak. (Folytatás a 3. oldalon.) A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója előtti napon iga­zi tavasz köszöntött Kecskemét­re. Több ezres tömeg gyűlt össze a Május 1. téren, hogy tanúja, résztvevője legyen a felszabadu­lási i emlékmű felavatásának. Kilenc őrá előtt néhánv perccel érkezett meg a hálast'aféta, ame­lyet a .KISZ megyei bizottsága, és^a Magyar Úttörőszövetség me­gyei elnökségé kezdeményezésé­re indítottak Bajáról, Kunszent- miklósról' és Tiszakécskéről. A ■fiatalok stafétabotja végigjárta a megye valamennyi községét, városát, s a térre Kovács Zoltán, az Észak-Bycs-Kiskun megyei Vízmű Valiidat sportolója hozta be. A munkásőrzenekar díszjelével kezdődött az ünnepség. A dísz­zászlóalj parancsnoka. Kenyeres Dénes százados tett jelentést Ro­many Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, aki köszöntötte a felsorakozott katonákat. A Himnusz elhangzása és Vitéz László színművész szavalata után dr. Mező Mihály, Kecske­mét várős Tanácsának elnöke üdvözölte a város lakosságát, az üzemek dolgozóit, a megye párt­ós. állami, valamint a testvérme­gyei küldöttségek vezetőit. LakatoS'Ernö, az MSZMP Köz­ponti, Bizottságának osztályve-: zétője mondott avajó beszédet. — Mindig örömteli esemény és ünnep, amikor egy város, egy tájegység újabb alkotással gya­rapszik. Az elmúlt negyven esz­tendőben ez a Duna—Tisza közi szép vidék nem nélkülözte äz ilyen eseményeket. Különösen az utóbbi két évtizedben volt al- kalrtíunk^örülni számos új alko­tás, .lakónegyedek, közintézmé­nyek létrejöttének^ Az emberi kéz, az emberi szellem és tenni- akarás Számtalan szép példája jelentkezik ttt nemcsak a\város­ban, hanem a környező földe­ken,* tanyákon is. A párt-, az ál­lami vezetés tudatos1 fejlesztési törekvéseinek köszönhető, hogy az ál földi homokon ma virágzó, gazdagodó települések élnek, és Kecskemét, az egykori mezővá­rosi sorból pezsgő életű, impo­záns megyeszékhellyé növeke­dett. Olyan megyének a székhe­lyévé! amelynek eredményéire gyakran felfigyel az egész or­szág, sőt, nem egy termékének hí- re-neve túljutott hazánk hatá­rain ... A Központi Bizottság osztály­vezetője árról beszélt ezután, hogy Kecskeméten méltón ápol­ják a magyar szabadságharc és polgári forradalom, a Magyar Ta­nácsköztársaság, a felszabadító szovjet hadsereg katonáinak, hőseinek emlékét. Az emlékmű erőteljes, hatalmas törzse a nemzet életfáját idézi, lombko­ronáját a lobogó vörösréz szala­gok, amelyek egyben a május- fák vidámságát is eszünkbe jut­tatják. Lakatos Ernő a köveike­• Sok ezren jöttek el az emlék­mű avatására. Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője mon­dott beszédet. ző szavakkal fejezte be beszédét: „Őrizzék és becsüljék azt az esz­mét, amelyet tükrözni .kíván e műalkotás: felszabadult népünk élniakarását és élni tudását.” La­katos Ernő ezután leleplezte Il­lés Gyula Munkácsy-díjasnak, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének alkotását. A beszédet rövid kórusműsor követte, majd a koszorúzás kö­vetkezett. Az MSZMP koszorú­ját Romány Pál. a megyei párt- bizottság első titkára. Terbe De­zső, a megyei pártbizottság tit­kára és' dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára, a testvérmegyei küldöttségek koszorúját Viktor Szergejevics Makarenko, a szóvjet, Octavian Fenesan, a román, Gráziano Cre- monini, az olasz, Wladislaw Plewniak, a lengyel. Markó Ju- ricin, a jugoszláv küldöttség ve­zetője helyezte el az emlékmű talapzatánál. Koszorúztak még a város és a megye állami veze­tői, a fegyveres testületek és az ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet alakulatok parancsno­kai. Az ünnepség a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be. G. G. MENNYI IS A NEGYVEN ÉV? Megyei díszünnepség Gálaműsor a Katona József Színházban Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megyei díszünnepséget tartottak tegnap késő délután a kecskeméti Kato­na József Színházban. Az ünnep­séget a magyar és a szovjet him­nusz vezette be a kecskeméti Pe­dagógus Énekkar előadásában, majd Vándorfi László színmű­vész szavalatát követően dr. Do­bos László, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megyei párt- bizottság, a megyei tanács és a/ Hazafias Népfront megyei bi­zottsága megbízásából az ünnepi alkalomra megjelent közönségét, rajtuk keresztül Bács-Kiskün la­kosságát, a meghívott ytfendége- ket, a testvérmegyék /küldöttsé­geinek vezetőit: V. ííz. Makaren- kót, a Krím területi pártbizott­ság első titkárát, Octavian Fene- sant, a romániai Álba megye pártbizottságának első titkárát. • az olaszországi Modena megyé­ből Graziano Cremoninit, az OKP megyei végrehajtó bizott­ságának tagját, tanácselnök-he­lyettest, a lengyelországi Tarnow • A Krím terület dolgozóinak üdvözletét tartalmazó albumot V. Sz. Makarenko adja át Romány Pálnak. vajdaságból a LEMP vajdasági bizottságának titkárát, Wladislaw Plewniakot, és a jugoszláviai Vajdaságból Marko Djuricint, a JKSZ KB és a tartományi bi­zottság elnökségének tagját. Ezt követően Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyéi Bi­zottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután felszó­lalt V. Sz. Makarenko, az UKP Krím területi bizottságának első titkára is, aki átadta Romány Pálnak a Krím terület dolgozói­nak üdvözletét tartalmazó, szép kiállítású albumot, valamint egy hatalmas, díszes porcelán vázát. Az Internacionáléval ért véget az ünnepség első része, amelyet a megye hivatásos és amatőr mű­vészeti együtteseinek, valamint a Katona József Színház művészei­nek gálaműsora követett. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Beethoven Egmont nyi­tányát adta elő, a kecskeméti Kodály-isfeola felsőtagozatos énekkara Kodály-, Bartók-, és Kocsár-kórusművekkel lépett fel. A Bajai Liszt Ferenc Kórus né­pek dalait adta elő. Závori Andrea, Holl Zsuzsa, Vitéz László, Vándorfi László és Kovács Gyula szavalatait nagy tetszéssel fogadta a diszünnepség közönsége. Tovább emelte az esemény színvonalát a Vaskúti Német Nemzetiségi Együttes Nemze­dékek tánca című produkciója, és átütő sikert aratott a gálamű­sor zárásaként a Kalocsai Népi Együttes gyermekcsoportjának bemutatásátten színpadra állí­tott Kalocsai- gy ermeklakodaí- mas. Ebben a számban lépett fel az est legifjabb, mindössze öt­éves szereplője. A közönség viharos tapssal köszöntötte az előadás közremű­ködőit, s ezzel fejeződött be a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rende­zett megyei díszünnepség. tu ■a>%.^ijg,^n}r T i bii rrr re--­Közös cselekvéssel a jövőért Mi most egy különleges ta­vaszra emlékezünk. Tavasz­ra, amelyhez méltán kötődik a magyar* újjászületés kezdete, kötődik egy új honfoglalás, olyan történelmi szakasz kez­dete, amelynek eredményei, társadalmi, gazdasági, kultu­rális változásai páratlan mé­retűek a magyar nép újkori történetében. Ezt a különleges tavaszt — most 40 éve — a szovjet hadsereg hozta el, együtt küzdve a bolgár, a ju­goszláv, a román harcosokkal, az antifasiszta erőkkel szövet­ségben. A szovjet harcosok ál­tal a kitűzött zászló alatt bon­takozott ki a magyar újjászü­letés! Számon tartjuk és nem 1 felejtjük a hozott áldozatokat, a hősöket, a megismert ba­rátokat. Tisztelettel emlé­kezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte min­den pontján küzdő ma­gyar hazafiakra, a magyar ellenállókra is, akik elestek a nép jövőjéért folytatott harc­ban, mondotta Kádár János a XIII. kongresszuson. ■ A mi vidékünk előbb, már ősszel szabad lett. Települé­seink képviselői 1944 decem­berében ott voltak Debrecen­ben, abban a városban, amely már nemegyszer volt a ma­gyar szabadság világítótornya. Ott volt Kecskemét pártszer­vezője, a kommunista dr. Molnár Erik, akit . áz Ideigle­nes Nemzetgyűlés a korrríány tagjává választott. A Kecske­mét felszabádulását hirdető harangzúgástól még másfél­száz nappalt és éjszakát kel­lett végigharcolnia a vörös csillagos katonáknak addig, amíg az utolsó ellenséges ágyúszó is elhallgatott a Ma­gyar Királyság területén. A magyar földről kihátráló fa­siszta erők gyászt, szégyent, Romány Pál beszéde mérhetetlen szenvedést hagy­tak maguk után. Új korosztályok nőnek fel, akiknek mindez már írott tör­ténelem. Már negyven éve — mondják. Még csak negyven éve, még mindenre emléke­zünk — mondja egy másik nemzedék. Minden nemzedék­nek, a világ minden népének emlékeznie kell erre. Mennyi is a negyven év? Az első magyar király — Ist­ván — 41 évig uralkodott, az utolsó előtti, Ferenc József, 68 évig. Közben eltelt ezer esz­tendő. Ha erre gondolunk, ak­kor az 1945-től eltelt negyven igazán rövid. Különösen, ha „tisztán” számítjuk, azaz, ha levonjuk belőle az újjáépíté­sekre, a helyreállításokra, pót­lásokra fordított időt. Vagy beszámítjuk a földreformot, a kötelező beadást, áz átszerve­zés időszakait. Másszóval: a szocialista rendszerben párat­lanul rövid idő alatt számol­ta fel a magyar nép a több évszázados elmaradást, meg- késettséget; sikerült az or­szág területei közötti társa­dalmi-gazdasági eltérések csaknem teljes megszüntetése, a falu és a város közötti kü­lönbségek lényeges csökkenté- /se, miközben mindkettő előre­lépett az életmód és az élet­körülmények színvonalának emelésében. Az országnak ez a vidéke, amelyet a népek órszágútjá- nak is neveztek, amely felvo­nulási területe volt a külön­böző korok hadainak, amely hol eltérő kultúrák ütköző­zónáját, hol összefogódó terü­letét képezte, különösen so­kat, és különösen előnyösen változott. A legfontosabb: ott-' hona lett lakóinak. Találkozá­si területe immár népek kul­túrájának. közvetítője az érté­kek cseréjének, s jó házigaz­dája szeretne lenni rendszere­sen visszatérő és alkalmi ven­dégeinek. A megye hat vá­rosa, négy városjelöltje, nagy­községeinek és falvainak sora, tanyái, egész lakossága készít­het eredményes leltárt, valós pozitív mérleget az eltelt év­tizedekről. Nemzeti múltunk nagyjai olyan országról álmodoztak, amely független, erős nemze­ti gazdasággal, éltető iparral, szorgos mezőgazdasággal " és kereskedelemmel, kellő úttal és vasúttal — s főleg, a kimű­velt emberfők sokaságával rendelkezik. Hogy mindebből még most is több kellene, hogy nem mondhatjuk, hogy meg­álljunk: hanem folytatnunk kell, haladnunk kell, ahogyan a párt XIII. kongresszusa er.- ről a minap szólt? Ez ponto­san igaz. Ám igaz az is, hogy azért tűzhetett ki a kongresz- szus olyan célokat, mint a nemzeti jövedelem növekedé­sének fokozása, az intenzív fejlődés, a műszaki-technikai > 9 haladás gyorsítása, a szociál­politikai kérdések rendezése, mert az elért társadalmi-gaz­dasági bázisra építhetünk, támaszkodhatunk. Ezt követően" Romány Pál számadatokkal bizonyította az elmúlt negyven év alatt be­következett változásokat, a fejlődést, majd így folytatta; — A Magyar Szocialista Munkáspárt sohasem állítot­ta, hogy tevékenysége mentes volt hibáktól, tévedésektől. A párt érvényes tanulságokat vont le az osetályküzdelmék­ből, tanult a történelmi ta­pasztalatokból. E tanulságok és tapasztalatok ma is eleve­nen élnek és hatnak a párt' ra életében, munkájában. így (Folytatás | 3. oldalon.) f ílfflÜékmüavató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom