Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

1984. október 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Utószezonban is telt házra várnak A „SZOT pihenőházainak többségében — a 201 üdülőből 116- ban — egész éven át fogad­ják a vendégeket. A beutalttik közül sokan nem tudják, hogy a felnőtt üdülők kétágyas szobáinak egy részében pótágy is található, s a házas­pár! jeggyel a szülők, vagy nagyszülők kétéves kortól el­hozhatják gyermeküket .vagy unokájukat. Arra is volt már példa, hogy a levegőváltozásra szoruló kisdiákokat orvosi ja. vaslatra, az üdülés tíz tanítási napjára felmentették az iskola- látogatás alól. A gyermekkel ér­kezést előre kell közölni az üdü­lővel, ahonnan visszaigazolást kapnak. A gyermek után a ked­vezményes térítési díj a hely­színen fizetendő. Az utószezon­ban két helyre, Leányfalura és Sopronban az úgynevezett kis- babás üdülőkbe a gyermekek egyéves kortól vihetők. Az év hátralevő részében SZOT-beuta- lóval 121 ezren üdülhetnek. ' Telt ház várható, mert mind többen ismerik fel azt, hogy az utószezonban sokszor jobban lehet pihenni, mint a főidény­ben. A beutaltak most sem unatkoznak: szüreti mulatságok, gyalogtúrák, autóbuszkirándu­lások, múzemlátogatások sport- vetélkedők, tréfás. táncestek, és még sok más szerepel az üdülők változatos programkínálatában. Az őszi üdülés előnyei A kedvezményes beutalókat minden alapszervezetben egész évre elosztják, mégis érdemes újból érdeklődni a szakszerveze. ti bizottságok üdülési felelősei­nél. Ugyanis, mindig vannak, akik meggondolják magukat, és visszaadják a jegyet. Sokak előtt nem ismert, hogy az őszi hóna­pokban is többféle üdülési le­hetőség kínálkozik, és a progra­mok változatosabbak, mint nyá­ron, Arról sem szabjad .elfeled­kezni, hogy csak a főszezonra ér­vényes a kétévenkénti üdülési korlátozás. Az elő. és utóidény­ben akár évente is leheti ked­vezményes SZOT-, vagy válla­lati beutalót igényelni. A reumatikus és izületi beteg­ségben szenvedőket a büki, deb­receni, gyulai, hajdúszoboszlól, hévízi gyógyüdülők kétheten­ként várják. Nagyon fontos len­ne, hogy a gyógybeutalókat csak azok vegyék igénybe, akik való­jában rászorulók. A szakszerve­zeti bizottságok akkor járnak el helyesen, ha a gyógyüdülők oda­ítélése előtt minden esetben ki. kérik a szakorvosok vélemé­nyét. A tavaly ' korszerűsített sió­foki Bányász Üdülőszanatórium­ban baleseti sérülteket, utókeze­lésre szorulókat, bél- és epe­panaszokkal küszködőket, vala­mint vibrációs ártalomban szen­vedőket háromhetes csopor­tokban fogadnak. Útlevelet a SZOT-beutalóhoz Soprontól Hollóházáig és Ga­lyatetőtől Pécsig a természetet, az erdei sétákat kedvelők üdül. hetnek. Sopronban tavaly ősszel nyílt meg a korszerűsített Cse­pel üdülő egyik szárnya, míg a másik most szeptemberre ké­szült el. Ma ez az épület az or­szág egyik legimpozánsabb üdü­lője. Az alapszervezetek többsé­ge — nagyon helyesen — nem­csak az aktív dolgozók, hanem a nyugdíjasok kedvezményes beutalálásának szervezésével is' szívesen foglalkozik. Sőt, sok he­lyen anyagilag is hozzájárulnak az alacsony jövedelmű nyugdí­jasok üdüléséhez. Jó tudni, hogy nemcsak az aktív nyugdíjasok kaphatnak beutalót. Azok is kedvezményesen üdülhetnek! —, ha szakszervezeti' tagságukat fenntartották —, akik a válla­latukkal már nem állnak mun­kaviszonyban. Az őszi üdülést vonzóvá teszi, hogy a pihenőházak többségé­ben összkomfortosak a szobák. Egyes üdülőkben uszoda, Vagy szauna; kondicionálószoba, já­tékterem is létesült, sőt Hajdú­szoboszlón automata tekepá­lya is várja a beutaltakat. Né­hány üdülőhelyről idegenve­zetővel a szomszédos baráti or. szágokba is szerveznek autó­buszkirándulásokat. Pozsonyba lehet utazni Sopronból és Bük­ről, Kassára Lillafüredről, Nagy­váradra a debreceni és hajdú- szoboszlói beutaltak látogat­hatnak, aradi és temesvári úti­célt a gyulai vendégek választ­hatják. Ezekre a helyekre érde­mes az üdülésre útlevelet is magukkal vinni. Tanulva pihenni A felnőttek mellett a gyerme­kek és a szakmunkástanulók utó- szezoni beutalására is van le. hetőség. A kisdiákok három hé­tig tanulhatnak, játszhatnak és sportolhatnak hat iskolásüdü- tőben: Tóalmáson, Parádfürdőn, Parádsasváron, Röjtökipuzsa- jon, Ormándkastélyban és Mi- kosdszéplakon. A szakmunkás- tanulók háromhetes Ingyenes újhutai gyógybeutaláson vehet­nek részt. Még a beteg gyermekeknek sém kell kimaradni az üdülésből, ők iskola-szanatóriumi beuta­lót kaphatnak. Az enyhén moz­gássérültek Vajtán, a légzőszervi és az asztmás általános iskolá­sok Kőszegen tölthetnek el négy hetet. De arra is van mód, hogy orvosi javaslatra a gyermekek szanatóriumi beutaló nyolc, il. letve maximálisan tizenkét hétre is kiadható. • Az elmúlt évben lebontották a lükösdi általános Iskola egyik szárnyát. Helyébe kétszintes, hattan­termes épület kerül, amelynek költségvetése 6,5 millió forint, ebből hatmilliót a Bács-Kiskun megyei Ta­nács adott. A kivitelezők — a helyi Május 1. Termelőszövetkezet építő részlege és a községi tanács házi­lagos brigádja — ígérik, hogy jövőre elkészülnek a munkálatokkal, s akkor ismét csak egy műszakban és egy helyen tanul a félezer sükösdi diák. (Méhesi Éva felvétele) Romány Pál interjúja a MEDQSZ Lapjában A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete lapjának adott interjút Nem tehet a kő arról, hogy nehéz címmel Ro­mány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárai. A MEDOSZ Lap legutóbbi számában megjelent beszélgetés elsősor­ban a megye mezőgazdaságával), a magyar mezőgazdaság és az ipar kapcsolatával, egymásrautaltságával, s kívánatos fejlődésével, illetve a mezőgazdasági termények exportjának kérdéseivel foglalkozik, azokra keres választ Végiül kitér az írás a szakszervezetek — ezen belül a MEDOSZ — szerepére is. A befejező mondatok hitvallása; „alhoi az emberek élnek, dolgoznánk, ott éljenek harmonikusan, ott érezzék is jól magukat. Ezért dolgozunk, ezért érdemes”. Gyártót keresnek „Vevők vagyunk” kiállítás nyílt kedden Pécsett, az Apáczai Csere János körúti nevelési köz­pontban. A Termeltetők Taná­csának kereskedelmi tagválla­latai olyan — gyakran hiány­cikknek számító — vas-műszaki cikkeket és járműalkatrészeket állítanak ki, amelyekre gyár­tót keresnek. A háromnapos kiállítás ide­jén a jelentkező gyártók rész­letes információt kapnak a hely­színen a keresett vas-műszaki cikkek és járműalkatrészek szük­séges mennyiségéről, áráról. Ki tud többet a felszabadulásról? Hat fordulós rejtvénypá­lyázatot indítunk holnapi lap­számunkban a megye felsza­badulásának történetéről. A további szelvények október 16-án, 25-én, november 1-én, 9-én és 15-én jelennek meg. A játék végén azok közül sor­soljuk ki a győzteseket, akik mind a hat alkalommal teli- találatos szelvényt küldenek be. Egy pályázó tetszés sze­rinti megfejtéssel vehet részt a sorsoláson. Feltétel, hogy minden esetben mellékelni kell a Petőfi Népéből kivá­gott és kitöltött szelvényt. Pályázatunk fődíjai; két egy­hetes utazás a Szovjetunióba. A részletes pályázati felhí­vást és a további értékes dí­jaikat október 9-i. keddi szá­munk nyolcadik oldalán kö­zöltük. Kérjük, kísérje figyelem­mel sorozatunkat, kapcsolód­jon be játékunkba, melynek mottója: Ki tud többet a fel- szabadulásról ? MEGEMLÉKEZÉSEK A SZOVJET KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY HÁZÁBAN Kiállítások, barátsági hetek Magyarország felszabadulása és a Nagy Honvédő Háborúban aratott szovjet győzelem 40. évforduló­jának méltó megünneplésére gazdag programmal készül a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A tizenegy esztendeje működő kulturális in­tézmény terveiről Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képvise­lője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ta­nácsosa tájékoztatta Csákvári Jánost, az MTI mun­katársát. Jövőre a Magyar—Szovjet Baráti Társaságok meg­alakulásának 40. évfordulójára is emlékezünk. Az MSiZBT-tagcsoportok kiemelkedő szerepet töltenek be egymás népeinek, életének, kultúrájának mind teljesebb megismerésében, a 'baráti kapcsolatok ápolásában. A két nép közelgő nevezetes évfordulói, nak megünneplését a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza az egyik legfontosabb feladatának tartja — mondotta Ivan Bagyul. A 40. évforduló jegyében bemutatjuk, mit ért el a szocializmus, a szocialista közösség az eltelt időszakban, s miként válhatott olyan tényezővé a világban, amellyel minden kö­rülmények között számolni kell. Célunk: láttatni a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődését, alakulását és baráti együttműködésünk gazdagodását. Azt szeretnénk, hogy e három ünnep kapcsán — egyebek között a két baráti társaság közreműkö­désével, segítségével — szélesebb 'körben tájékoz­tassuk, ismertessük népeinkkel a testvéri magyar nép, illetve a Szovjetunió sikereit. Arra törekszünk, hogy a ház ne csak társadalmi, politikai rendezvé­nyek színhelye legyen, hanem olyan közvetlen ta­pasztalatcserére' is .alkalmát, adjon, amelyen a ma. ' gyár társadalom' szinte minden rétege, csoportja részt vehessen. A kulturális központban október 15-től a főváros *X. kerülete, Kőbánya mutatkozik be. Ugyancsak októberben nyílik tárlat a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából kiírt képző- művészeti pályázatra érkezett munkákból. Novem­berben belorusz népművészeti kiállításnak ad ott­hont a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, ezt 'kö­vetően kiállítást rendeznék orosz iparművészeti tár­gyakból. November 29-én kezdődik az a nagyszabá­sú tárlat, amelyen a Grúz SZSZK életével ismer­kedhetnek meg a látogatók. Ekkor grúz érem- és plakátkiállítás is nyílik, s fellép egy grúz művész- együttes te. A központban haditudósítók fotóiból nyílik tárlat, és az egyik 'klub, a Veterán Tanács szervezésében több találkozót szerveznek a magyar ellenállási mozgalom résztvevőivel, a‘ ipartizánhar- cok részeseivel. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza egész sor más rendezvényt te tart az országban: koncertek, kiállítások szerepelnék a tervekben, tíz megyében béke és barátsági hetet tartanak. Az elképzelések szerint a jövő évben Magyarországra látogat az Alekszandrov Művészegyüttes te; a vendégszereplés érdekessége: e szovjet csoport volt az első, amely műsort adott Magyarországon a felszabadulást kö­vetően. AZ ÖREGMAJORI GYÉMÁNTDIPLOMÁS Egy életút kanyarulatai A Mélykúthoz tártozó öregma­jor legszélső házában él Kocsány László gyémántdiplomás mérnök. A Gömör megyei Pelsőcön szü­letett, 1895-ben. Gimnáziumba Besztercebányán járt, az erdé­szeti és bányászati főiskolán szer­zett diplomát, Selmecbányán. 1951 óta nyugdíjas. S bár .fiatalságá­nak évei sem nélkülözték a moz­galmasságot — sok. országában megfordult a Földnek — legte­vékenyebb munkálkodását Kis­kunhalason fejtette ki. * Azon a verőfényes őszi dél- előttön, amikor bekopogtattam a kicsiny házikó ajtaján, korára rá­cáfoló fiatalossággal fogadott Ko­csány László. Szabadkozott, hogy nagy a rendetlenség (holott prak­tikus tudatossággal berendezett szobájában minden a helyén volt), — s a kis asztalra elém tette munkás életét dokumentáló ira­tokat. A főiskolai indexben sok-sok jeles. A kiváló eredménnyel meg­szerzett diploma azonban Kis- a városnál. Magánmérnöki pra- kunhalason csak egy esztendeig tartó álláshoz segítette 1922-ben, xist folytatott tehát. — Kizárólag földméréssel fog­lalkoztam. — Kik voltaik a megbízói? — Akkoriban sokan igénybe vették a szolgálataimat. 'Ha a család szétosztotta a földet, vagy vita kerekedett az elszántott mezsgyék miatt, kellett a föld­mérő. Aztán főerdőgondnok let­tem, majd Kiskőrösön erdőgond­nok. Onnét helyeztek át Rofn- hányba. (Levél a pestszentlőrinci MNDSZ elnökének, Házi Árpád- nénak aláírásával: „Kérjük "a jó istent, áldja meg a ik. Főmérnök Urat szíves jóságáért. Reméljük, hogy a kastély parkja számos éves keresztül szerez még vidám napokat a szegény proletár gyer­mekeknek. Dátum: 1948. szep­tember 11.”) — Ezt akkor kaptam, amikor, mint erdőgondnok megnyíttat. tam a romhányi Prónay-kastély parkját a gyerekeknek. Azután még elkerültem onnét Szegedre, majd 1951-ben nyugdíjaztak. Ak­kor kezdődött az én nagy életem. Szerződések, me'grendelések vastag paksamétáját bontogatja. ... Kunfehértó új község terep- rendezési munkáit, tereinek, ut­cáinak, házhelyeinek felmérési, kitűzési munkáit végezte... Ba- lotaszállás, Zsana, Kéleshalma, Bodoglár, Jánoshalma rendezési munkálataiban fontos szerepet játszott... — Ki ne hagyjá Kiskunhalast! A Fazekas-féle gyümölcsösből én mértem ki a KISZ-lakótelep he­lyét. a Natkai-sziget rendezésé­hez sokszor csónakon jártam a környéket. Kitűztem a tiszti há­zak alapjait. Sokát dolgoztam. * — Egyedül tetszik élni? — Nem nősültem meg, de nem élek egyedül! Bár ide a tanyára azért költöztem ki, mert erősen kínzott az asztma. A jó levegő azonban meggyógyított. Mondha­tom úgy, hogy a nevelt lányom, Esztike, meg a vejem gondoskod­nak rólam. Hetente kétszer is ki­jönnek Kiskunhalasról, rendbe teszik a kertet, telirakják enni­valóval a hűtőszekrényt. Hát még a gyerekek!1 Mind a hárman úgy hívnak, hogy papa. — Laci bácsi! Mi a hosszú élet titka? — Mérsékelten élek. Nem fo­gyasztok húst, csak tejet, tojást és zöldségféléket. A dohányzást is abbahagytam. És a munka. Én még sohasem unatkoztam. El­mondhatom, hogy szép életet él­tem, mindig küzdve a nyomorú­sággal. Látja ezeket a képeket a falon? Mind éni rajzoltam. Saj­nos, hogy megromlott a látásom, most már rajzolással, festéssel nem foglalkozhatom. Tegnap ír­tam egy verset, az őszről, az el­múlásról. — Gondol a halálra? — Mindig el vagyok rá készül­ve. Aki ennyit megélt, annak ez természetes. Böngésszük a régi megsárgult papírokat. Fekete keretes gyász- jelentés akad kezembe. „Szecskay János kiérdemült félszázados erdőmester 84. élet­évében, 1895 novemberében el­hunyt.” — ö volt az anyai dédapám. Lehet, hogy általa is vérembe ke­rült az erdő, a természet szere­tetem Megnézzük a kertet is, azután Kocsány László elkísér a kapuig. A kiskertben néhány piros rózsa nyílik a bokrokon. Akárcsak a gyémántdiplomás mérnök gon- dolataiban a szép emlékek ... Nagy Mária Konvertibilis export kozmetikumokból Chemo-Caola néven új külke­reskedelmi vállalatot alapított a Caola Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalat a Chemolimpex külkereskedelmi vállalattal kö­zösen. A közös vállalat kereté­ben a külkereskedőket az eddi­ginél jobban érdekeltté teszik, az új piacok feltárásában, az új­donságok külföldj bevezetésében, a Caola-termékek konvertibilis exportjának fokozásában. Ezek­ből eddig évente mintegy másfél millió dollár értékben szállítot­tak a tőkés országokba. Nyugat-Európában főként a Nivea szappan a kelendő. Az arab országokbeli vállalatok el­sősorban borotvakrémeket vásá­rolnak a gyártól. Ezek mellett még sokféle olyan terméke van a gyárnak, melyek jó minősége tehetővé tenné külföldi értékesí­tésüket Üs. fc Ehhez azonban az eddiginél aktívabb piaci munká­ra van szükség. Üj exporttermék lehetne egyebek között a néhány éve gyártott Tímea nevű, illetve a legújabb, Cala néven forgal­mazott kozmetikai család. JEGYZET Gazdátlan épület Dávodon Árva maradt, nincs gondvi­selője egy jókora alapterületű épületnek. Első hallásra talán furcsának tűnik, de utánajár­tunk, s igaz. A dávodi csinos, gondozott szabadtéri i fürdőt nézegettük a helyi tanácsel­nökkel, s rámutatott a közel­ben levő kertes jházra: „Lát­ja ott, arról az ingatlanról van szó. Nem kell senkinek, pedig egy kertes ház nem lebecsü­lendő érték”. Nem bizony. De pontosan miről is van sző? Néhány hó­nappal ezelőtt még óvodá­soktól volt zajos az 550 négy­zetméter alapterületű, több termes, kertes épület, amely­nek két nagy szolgálati laká­sából hamarosan pz óvónők is kiköltöznek. A környékbeli óvodások létszáma ugyanis úgy lecsökkent, hogy a koráb­ban idejáró gyerekeket szep­tembertől átirányították Da­cod központi óvodájába. A tanácsi'ingatlant a tulaj­donos, szűkében az anyagi erőforrásoknak, (nem tudja fel­újítani, rendbehozni, 1ezért a település vezetői úgy /gondol­ták, odaadják használatra va­lamelyik vállalatnak, szövet­kezetnek, intézménynek. Ne álljon egymagában üresen az olajfűtéses, i hideg-meleg vi­zes, összkomfortos, egykori gyermekbirodalom. Igaz ugyan, vakolni kellene az itt-ott omladozó falakat, be­lülről átalakításra lenne szük­ség, de mindezt meg lehetne oldani ötven-hatvanezer. fo­rintos anyagköltséggel, és plusz a munkadíjjal, amit je­lentősen mérsékelhetne a tár­sadalmi összefogás. ' A tanácsi vezetők szóltak szinte több itucatnyi szervnek, még a megyehatáron túl, i a Dunai Vasműnek is, de senki sem volt „vevő rá”. Pedig több célra is hasznosítható lenne az épület, például különböző tan­folyamok megtartására, KISZ-esék táborozására vagy üdültetésre, s tekintettel a kö­zeli melegvizes fürdőre, eset­leg a mozgásszervi betegek gyógyítására, pihentetésére is. Egyelőre azonban nincs je­lentkező az*épület hasznosítá­sára, ami tízért is gond, mert a ház felújítása, rendbehoza­tala jövőre, vagy azután már minden bizonnyal több anya­got és munkát igényelne. Mi­re valamelyik cég észbekap, s birtokába venné, a jelenle­gi befektetés kétszeresét vagy háromszorosát kellene áldoz­ni rá. Felszínesen vélekedik, aki azt mondja, csupán egy dávo­di gazdátlan ház sorsa bi­zonytalan. Mindannyian tud­juk, helytelenül gondolkodik például az a család, amelyik sommás összegek megtakarí­tását tűzi célul, s közben fe­lelőtlenül, könnyelműen szór­ja a forintokat, megfeledkezve azok célszerű hasznosításáról, a kisebb értékek megőrzéséről. Nagyon helyesen Bács-Kis­kun megyében is egyre több vállalat, szövetkezet, intéz­mény körültekintően költeke­zik, többször is megnézve, mi­re fordítsa forintjait. Éppen ezért egyetlen cégre sem lehet „ráerőszakolni" a dávodi épü-' letet azzal, hogy „valakit vá­lasztani ,kell az egyelőre üres épület hasznosítására”. De kü­lönösen azok a megyebeli munkahelyek, amelyek dolgo­zóik szociális helyzetének ja­vítását tárgyi feltételek hiá- hya — nevezetesen, szűkös helyük — miatt egyelőre nem tudják megoldani —, vegyék figyelembe, illetve számítás­ba a dávodi lehetőséget. Tárnái László

Next

/
Oldalképek
Tartalom