Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. október 6. PETŐFI NÉPE AZ ARADI TIZENHÁRMAK — ÉS A TÖBBIEK! A vértanúk napján Október 6-án. a tizenhárom aradi vértanúra em­lékezünk, de amikor a mártírok emléke előtt fejet hajítunk, nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyan­azért az ügyért még számtalan hős veszítette életét, szenvedett el súlyos börtönbüntetést, vagy kénysze­rült örökös emigrációba. A tizenhárom aradi vértanú érdemét nem csor­bítja, ha dktóber 6-án gondolunk Mednyánszki Lász­ló honvéd őrnagyra, Haymaiu magyarországi főpa­rancsnokságának első áldozatára; akit 1849. június 5-én végeztek ki kötél által. Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes életét augusztus 22-én ol­totta ki a bakó, az Arad városához fűződő gyászos kivégzések ezzel vették kezdetüket. Ezután került sorra a tizenhárom aradi vértanú: Kiss Ernő, Nagy­sándor József, Aulich Lajos, Török Ignác, Poelten- berg Ernő, Knézich Károly, Damjanich János, Lei- ningen-Westerburg Károly, Vécsei Károly, Lahner György, Desewffy Arisztid, Schweidel József és Lázár Vilmos: nemzetiségükre nézve magyar, né­met, osztrák, hor.vát és szerb tiszteik, akik elköte­lezettséggel harcoltak a magyar ügyért, a Habsburg elnyomás alatt sínylődő országok nemzeti szabad­ságáért. Október 6-án, nemcsak Aradon, Pesten is dolgo­zott az ítéletvégrehajtó. A hírhedett Űj Épületben (Neugebaude) is volt két kivégzés ezen a napon. Itt oltották ki életét az első felelős magyar kormány elnökének, Batthyány Lajosnak, és a szabadcsapa­tok egyik vezetőjének, Fekete Ferencnek. Október 25-én a 28 éves Kazinczy Lajos honvéd ezredest (a költő fiát) ítélték golyó általi halálra Aradon. A szabadságharcban való részvételéért ítélték halálra és végezték iki 1649. augusztus 25-én Murmann Sá­muel nemzetőr őrnagyot, 1849. október 18-án pedig Tamás András nemzetőr alézredest. A nyughatatlan vérű, örőlk összeesküvő Noszlopy Gáspár nemzetőr őrnagy — aki a Kecskemét kör­nyéki pusztákon verbuvált gerillacsapattal' akarta elfogni Ferenc Józsefet — kötél által halt meg. Giron Péter honvéd ezredest a császári hadbíróság ítéli halálra, s 1849. október 20-án a Neugebaudé- ben kivégzik. Ugyanezen a napon, ugyanitt oltják ki a mindössze huszonnégy éves lengyel származá­sú Woroniecki Mieczyslaw honvéd alezredes életét. Az osztrák születésű Hauk Lajos honvéd alezredest ugyancsak Araidon ítélik kötél általi halálra, és itt is végzik ki. Aradi börtönében megőrül és meghal a „legendás huszár”, Lenkey János honvéd tábornok. Szeren­csétlen sorsában osztozik Gaál Miklós honvéd tá­bornok, aki rabkórházban hal meg. Fogságban meg­őrül Szilágyi Sámuel honvéd alezredes. Londoni emigrációja során tébolydában hal meg Szabó Ist­ván honvéd ezredes. Ugyancsak elborult elmével, emigrációban hal meg Gál Sándor honvéd tábornok. Vizsgálati fogságban hal meg Majthényi András honvéd ezredes. Kufsteini várfogsága során, 29 éves 'korában hal meg Szontágh Frigyes honvéd őrnagy. Aradon, vizsgálati fogságban hal meg Sol­tész György honvéd őrnagy. Olmütz várbörtönében leheli ki lelkét Szabó Ferdinánd honvéd alezredes. Emigrációban, hal mgg, tovább küzdve az önkény- uralom, az osztrákok ellen Fritsch Gusztáv honvéd őrnagy. Törökországban mérgezik meg Guyon Ri­chard honvéd tábornokot. Ugyanitt végzi rejtélyes életét (talán az osztrák Ikamarilla bérencének köz­reműködésével) mérgezés áldozataként Stein Ma- ximilián honvéd ezredes. Mindketten török táborno­kokként harcoltak az osztrákok ellen. Az amerikai polgárháborúban, az északiak sorai­ban harcoltak, s itt, emigrációban haltak meg: Fia. la János honvéd őrnagy, Kovács István honvéd őr­nagy, Mack József honvéd alezredes és Somssich János honvéd őrnagy. A szégyen, a szenvedés, az elveszített | illúziók miatti bánatt a kilátástalanság kergette öngyilkos­ságba Kiss Sándor honvéd ezredest, Latinovics György honvéd alezredest, May János honvéd ez­redest, Molnár Károly honvéd őrnagyot, Egloffstein Adalbert nemzetőr ezredest, Szokolóczy Mihály, Ráday Pál és Rezsnyi Imre honvéd őrnagyokat. Az életüket saját maguk elveszejtők közül is kiemel­kedik Görgey Ármin honvéd alezredes (Görgey Ar­túr honvéd tábornok bátyja!) és Prágay János hon­véd alezredes, aki a spanyolok elleni függetlenségi háború kilátástalanságát követően lett öngyilkos Kubában. Aradon a halálos ítéleteken túl 227 főtisztre 2849 évet szabott ki a császári hadbíróság. Az elítélitek között találjuk Kecskemét két szülöttét is, Ferenczy Albert honvéd ezredest, akit 6, és Gáspár András honvéd tábornokot, akit 10 évre ítéltek Aradon. Emlékezzünk tehát október 6-a alkalmából az aradi tizenháromra, de ne felejtsük el az előttük járókat, a velük egyidőben elpusztítottakat, s az őket követőkét sem. Szabó Tamás RÁDIÓ JÉG Y ZET Ha szorít a farmernadrág... Ezen a hétvégén tartják a ha­gyományos balatonfüredi orvos- napokat, amelyek főszervezői a szívspecialisták. Ebből az apropó­ból, a hétfő délelőtti Bioritmus című rádióműsorban igen érdekes beszélgetéseket hallhattunk a szívbetegségek okairól-, az új gyógyszerekről, gyógymódokról. Egyebek mellett megtudtuk, hogy egy svéd felmérés szerint, -egyre több férfi hal meg 45—50 éves korában, s a többségük ha­lálát szívkoszorúér-megbetegedés . okozza. Sárkány Vera szerkesztő­riporter mikrofonja előtt az egyik megkérdezett szakorvos azt nyilatkozta, hogy -hazánkban is hasonló a helyzet. Napjaink e be­tegsége összefüggésben van- bizo­nyos életmódbeli tényezőkkel, amelyek mint rizikófaktorok je­lentkeznek. A szívkoszorúér meg­betegedésében közrejátszik a ma­gas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség. Éppen ezért, első­sorban azokat a nyugtalan, iz­gága embereket fenyegeti e szív­betegség, akik mindig olyan fel­adatokra vállalkoznak, arnelye-* ,ket szinte nem is tudnak telje­síteni, viszont mindig maximális sikerre törekednek. Ezek a soro­zatos megpróbáltatások jócskán megemelik a vérnyomást, és per­sze a -napi cigaretták számát is, legtöbbjüknél... Az okok isme­rete egyben arra is választ ad, hogyan védekezhetünk a szívko­szorúér megbetegedése ellen. Emellett jócskán csökkentheti ki­alakulásának veszélyét a diéta, a gyakori mozgás, a rendszeres testedzés. Igen tanulságos volt az a be­szélgetés,’ amelyben azt elemez­ték, milyennek kell -lenni a jó is­kolapadnak, s milyen betegsége­ket (hátfájást, gerinccson-ttorzu- iást, látási problémát) okozhat a rosszul kiképzett -iskolai ülőal­kalmatosság. Milyen összefüggések vannak a helyes táplálkozás, az évszakok és .testünk vitaminellátottsága között? Egészséges jelenség-e az- izom-láz, s ha igen, milyen mér­tékben, mikor? Ezekre a -kérdé­sekre is választ kért a műsor ké­szítője. Végül egy ugyancsak nagyon érdekes -téma, a farmernadrág, századunk kétségtelenül legfel­kapottabb divatholmija és annak egészségkárosító -hatásai kerül­tek szóba. A megkérdezett szak­orvos szerint külföldön évek óta heves viták dúlnak ez ügyben a gyógyítás szaktekintélyei között, így ma már tudományos érvek sokasága mutat rá, miilyen egész­ségügyi problémákat okozhat ez a ruhadarab. S ebben -nemcsak a nadrág feszessége, túlzott test- heztapadása a -bűnös, hanem az is, hogy újabban csak csípőig — és nem derékig — ér a koroa. Ez okozza lágyékhajlat fájdalmait, a combban érzett tűszúrásszerű zsibbadást, amelyek .igen gyako­ri panaszok. A -magyarázat pedig egyszerű: a testünk e vidékeit be­hálózó ideg a -hasnál ceruzavas­tagságú, s ez a medencecsont szé­lénél fut el, aminek ha nekipré­seli a feszes farmednadr-ág, rész­ben a szövetek idegi szabályozá­sa, részben pedig maga az ideg is károsodhat. Ezenkívül igent sok a bőrpanasz is e ruhanemű viselői között. A megoldás? Vi­seljünk egy fél számmal -nagyobb farmert. A divatos farmer valóban szűk. Ám -ez a jelző nem illik Sárkány Vera műsorára, amelybe rengeteg hasznos, megszívlelendő egész­ségvédelmi tanács belefért, mi­közben részletes, közérthető ma­gyarázatokat kaphattak a rádió- hallgatók több olyan betegségről is, amelyeket általában életmó­dunk, környezetünk -idéz elő, vagyis csak rajtunk -múlik, hogy elkerüljük őket. Nem kevesebb­ről va-n szó, mint az egészségünk - -ről, az életünkről. Ezt igyekszik védeni a maga eszközeivel, le­hetőségeivel a rádió Bioritmus című periodikája. Kell ennél nagyszerűbb, magasztosabb cél? — A válasz egyértelmű. Ami va­lójában e műsor kritikája is ... Koloh Elek BNV-díjas térítők A külföldi vásárlók tet­szését is megnyerte a győ­ri Gardénia Csipkefüggöny­gyár BNV-nagydíjas asz­talterítő-együttese. A do­hányzó- és ebédlőasztalra rakható ovális, kerek, négy­zet és téglalap alakú, kik sebb-nagyobb méretű, meg­annyi mintával díszített térítők iránt fokozódik az érdeklődés. A terméket a legkorsze­rűbb kikészítési eljárásnak vetik alá. A szintetikus kel­mét különleges vegyi für­dőbe -mártják, s ezzel a víz­taszító szálat nedvszívóvá alakítják. Ennek nyomán egészen új moshatósági tu­lajdonságokat kapnak az asztalterítők, beengedik a szálak közé összegyűlt szennyeződéshez a hatásos mosószereket. A szennyta­szító kezeléssel készült kel­mék tökéletesen tisztítha­tok, s évek múltán is meg­tartják eredeti színűket. Könnyen kezelhetőségük is hozzájárul ahhoz, hogy egyre népszerűbbek a fel­használók körében1. -Nagy keresettségük miatt az idén a vállalat Jacquard füg- gönygyár-tó gépei már csak­nem 50 százalékos arány­ban térítőt készítenek. A konfekcionáló részleg nem is tud lépést tartani ezzel a változással, ezért a gyár termelőszövetkezetek­kel társult. Jozef Karasinszky Az újjáalakuló, újjászervező­dő lengyel szakszervezetek ke­resik helyüket, az országépíté­sük új szakaszában leghatéko­nyabb módszereket. Érthető: gyűjtik a jó tapasztalatokat, a baráti szakszervezetek tapaszta­latait. Ezért hallgatták á. Tarnow megyéből érkezett lengyel ven­dégek már az első nap, hosszú, fárasztó utazás után oly érdek­lődéssel Primcz László SZMT- titkár tájékoztatóját, ezért tettek föl újabb és újabb kérdéseket. Jozef Karasinszky, a küldött­ség vezetője is fölhasznált min­den alkalmat ismereteinek gya­rapítására. Elutazásuk előtt be­szélgettem a Tarnow megyei szakszervezeti szövetség elnöké­vel munkájáról, magyarországi benyomásairól. Mindenekelőtt arra kértem: mutatkozzon bele­pünk olvasóinak. — Lublinban nőttem fel, ke­reskedelmi érettségivel ott kezd­tem dolgozni. Boltvezető voltam egy szövetkezetnél. Kérőbb kü­lönféle beosztásokban kerestem kenyerem. Gyorsan bekapcso­lódtam a szakszervezeti munká­ba. ’Beválasztottak az ágazati szakszervezet központi tanácsá­ba. 1968-ban költöztem Tannow­ba. egy speciális építőipari vál­lalat szállítási igazgatója lettem. 1984 márciusában választottak meg mostani tisztségembe. — A dolgozók hány százaléka tagja a szakszervezetnek? — Megyénkben negyvennégy százalékos a szervezettség. Bí­zunk abban, hogy amint még nyilvánvalóbb lesz: politikánk hosszú távú, a szocialista de­mokrácia erősítése nem taktikai mozzanat — egyre többen kérik fölvételüket. A magyar elvtár- sak is fölhívták figyelmünket a türelmetlenség veszélyeire. — Volt Szolidaritás-tagokat is fölvesznek? — Természetesen nem tartjuk számon, hogy ki honnan jött, hanem mit csinál most, mit tesz az országért, a népgazdaságért, éz a döntő. Küldöttségünk tag­jai között is akadnak egykori Szolidaritás-aktívák. — Tavaly télen nagyon nehéz heteket éltek át, mert akadozott az ellátás. Jobban fölkészülhet­tek az idei havas hónapokra? — Jobb a helyzet Aligha lesz fennakadás. A szakszervezetek is kezdeményeztek felvásárlási ak­ciókat, hogy legyen, elegendő (burgonyái, zöldségféle. Nincs Akció este nyolckor Az Erzsébet-hád budai hídfő­jének északi oldalánál egy sze­rény emlékkő található. A járó­kelők alig veszik észre, pedig a kis márványlap históriás időket idéz. Tizenkét évvel az események után avatták fel, hogy ezzel jelöljék meg a Gömbös-szobor helyét, ami ellen a kommunista partizánok 1944. október 6-án robbantásos akciót hajtottak végre. Ennek most van a 40. évfordulója. A Gömbös Gyula-szobor fehér márványtömbje nemcsak egy akarnok ember emlékműve volt, de egy egész korszak jelképévé is vált. A néhai miniszterelnök csodálta Mussolinit, s ő volt az első kormányfő, aki hivatalos lá­togatást .tett a hatalomra került Hitlernél. Soha nem titkolta, hogy rokonszenvezik a két fa­siszta diktátor eszméivel, s maga is a totalitárius személyi hata­lom megteremtésére törekedett. A magyar fasizmus szálláscsimá- lója volt, s az általa kezdemé­nyezett politika egyenes úton vitte az országot a háborús ka­tasztrófa felé. Az ágyúk pedig már itt dörögtek Sarkadnál, Bé­késcsabánál. A K. P. Katonai Bizottsága már szeptember végén utasította Fe­hér Lajost, hogy a vezetése alatt álló partizáncsapatok egyikével hajtson végre támadást a .tábor­nok-miniszterelnök Döbrentei • téri fehér márványszobra ellen. Az akciónak demonstratív, fi­gyelemfelkeltő szerepet szántak. Bizonyítani akarták, hogy élnek és működnek az ellenállás erői, s megkezdték harcukat a Horthy- rendszer ellen. Az akcióval ta­núsítani kívánták, hogy az ország •népe elveti a gömbösi utat, bé­két, szabadságot, társadalmi és szociális felszabadulást akar. Ha jelkép volt a szobor, jelképes­nek érezhetjük az ellene intézett támadást is. A gőgösen felszegett fejű, .tá­bornoki mentét viselő szobor so­hasem nyerte meg az emberek tetszését. Egy erőszakos politi­kát, a nácibarát irányzatot kép­viselte. Az emberek jó részét ir­ritálta. Akadt valaki, aki sósav­val teli üveget vágott hozzá, majd 1944 szeptemberében arról adott hírt az illegális Szabad Nép, hogy a szobrot valaki leöntötte kátránnyal.’ Az akció végrehajtását Fehér Lajos a Marót fedőnevet viselő csoportra bízta. Ennek vezetője Padányi Mihály („Mafőt”) mér­nökhallgató volt, aki ma a Ma­gyar Antifasiszták, Ellenállók Szö­vetsége elnöke. Hozzá társult „Véső”, azaz Egri János vegyész- mérnök és Janikovszky Béla („Ostor”) orvos. A partizánok október első nap­jaiban kapták meg az akcióra szánt robbanóanyagot. A terepet gondosan felderítették, kidolgoz- ’ ták a megközelítés, a végrehajtás, és a visszavonulás mozzanatait. Nagyforgalmú ’helyről volt szó, ahol a legkisebb hiba is végze­tessé válhatott volna. Már az ak­ció időpontját is kitűzték, sőt, a helyszínre is kivonultak, amikor megérkezett a Kommunista Párt tiltó határozata. A K. P. kezdeményezésére a Magyar Front ezekben a napok­ban memorandumot juttatott el ’Hor.thyhoz, amelyben az uralko­dó osztályokat együttműködésre hívta fel egy nómetellenes for­dulat esetére. A demokratikus pártok joggal vélték úgy, hogy a kiugrás esetén a kormányzó ke­zében lévő hadsereg, a .tisztikar, az államgépezet bekapcsolódása döntő fordulatot hozhat. Ígéretet kaptak arra is, hogy a munkás­ságnak fegyvereiket adnak. A Gömbös-szobor elleni akció ezt a kapcsolattervezést zavar­hatta volna meg, ezért helyes döntés volt a robbantás leállítá­sa. Néhány nappal később azon­ban kiderült, hogy a horthysták fontosabbnak tartják osztályér­dekeiket, mint a nemzet jövőjét. Fehér Lajos írja: „Néhány napra rá parancsot kaptam: haladékta­lanul fel kell robbantani a Göm­bös-szobrot.” A választás október 6-án este 8 órára esett. Ez a nap volt Gömbös halálának 8. évfor­dulója is. A terepet Egri derítette fel, miiközben Padányi egy akasztófa­szerű léccel a szobor-alak lábá­hoz helyezte a robbanótöltetet a már sistergő gyújtózsinórral. Az akció végrehajtását Janikovszky Béla biztosította. A robbanást hiány fűtőanyagban, szénben sem. — Bács-Kiskun megyei ta­pasztalatai? — Mindenekelőtt az őszinte­ség tetszett. Nem titkolták a gondokat a megyei és az üzemi vezetők. Találkoztunk üzemi dol­gozókkal. Ok is teljesen nyíltan beszéltek helyzetükről, sikereik­ről, aggodalmaikról. Kíváncsian várjuk az iparban tervezett vál­tozások ’bevezetésének tapaszta­latait. Úgy érzem: a magyarok jó úton járnak, van mivel büsz­kélkedniük. H. N. rNEGYVEN ESZTENDEJE 1 1 & megelőző visszavonulásra már alig néhány percük maradt. A detonáció a büszke márvány- szobrot a csizmánál leszakította talapzatáról, a test lezuhant, da­rabokra tört. A környék messze fehérlett - a márványtörmeléktől. A főkapitányság politikai osz­tálya Cser István felügyelő veze­tésével több mint 100 detektívet vezényelt a tettesek nyomába. Az akció kivitelezése azonban töké­letes volt, a lécdarab kivételével áruló nyom nem is akadt. A nyi­las és jobboldali sajtó már más­nap acsarkodó támadást intézett a baloldal ellen. Az. Összetartás című lap Így kezdődik, de más­ként végződik című cikkében tel­jes leszámolást követelt az ellen­állókkal. A „Magyarország” is hasonló ’hangot ütött meg: „el­jött az ideje annak, hogy a belső vörös frontot tökéletesen és gyö­keresen felszámoljuk” — írta a lap. Maróték tette történelmi je­lentőségűvé vált. Az illegális har­cosok, ellenállók, partizánok te­vékenysége e naptól számban megsokszorozódott, mérete, je­lentősége megnövekedett. Az ak­ció jeladássá vált. „A szó itt már a fegyvereké!” — hirdette a K. P. röplapja. Még kilenc nap volt hátra a Horthy-proklamációig. Október 15-tel végleg lelepleződ­tek azok az illúziók, hogy az or­szág a felelős vezetők segítségé­vel kikerülhet a háborús kataszt­rófából. Az ellenállók számára nem maradt más választás, mint­hogy önnön erejükre, szövetsége­seikre támaszkodva megkezdjék a széles körű harcot a fasiszták ellen, a szabadságért, a felszaba­dulásért. G. J. EGÉSZSÉGVÉDELMÜNK SZÁMOKBAN Mérséklődött a kórházak zsúfoltsága Palackozzák az idei repceolajai Hm • Már az idei repcé­ből készült étolajat pa­lackozzák a győri nö. vényolaj. gyárban. A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése szerint több mint 150 ezer egészségügyi dolgozó óv­ja egészségünket, végzi Magyar- országon a gyógyító munkát, négy ’és félszer annyian, mint ’három évtizeddel ezelőtt. Orvosellátott­ságunk az ország tízmilliónyi la­kosát tekintve megfelelő, s nem­zetközi összehasonlításban jó­nak mondható. Mindemellett még mindig jelentős a különbség a budapesti és a vidéki egészség- ügyi ellátás között, a főváros ja­vára. Ezenkívül a növekvő üte­mű orvosképzés ellenére néhány szakterületen nem kielégítő az ellátottság, például kevés a sze­mész szakorvos, holott a lakosság egyre nagyobb részének van va­lamilyen látási panasza. A kel­leténél mérsékeltebben javul a fogászati ellátás is, még mindig .csak három fogorvos jut tízezer lakosra. Négy és fél ezer gyógy­szerész dolgozik a gyógyszertá­rakban, az évről évre növekvő forgalom azonban a jelenleginél jóval több gyógyszerész munká­ját .igényelné. Az egészségügyi hálózat telje­sítőképességének tárgyi feltéte­leit mindenekelőtt a rendelkezés­re álló kórházi ágyak, az épüle­tek és a műszerek határozzák meg. A kórházi ágyak száma meg­közelíti a 103 ezret, ami mintegy kétszerese a három évtizeddel ezelőttinek. A fejlesztés eredmé­nyeként a kórházi ágyak kihasz­náltsága a hetvenes évek elejé­re jellemző 90 százalékról nap­jainkban 84 százalékra csökkent, .tehát a zsúfoltság mérséklődött. Ez az arány már nem áll messze az optimális — 80—82 százalékos — kihasználtságtól. A statisztika azt is mutatja, hogy a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályok betegágyai a kórházakban ennél is kisebb mértékben vannak ki­használva, de ez sajnálatos mó­don azzal függ össze, hogy évről évre csökken a szülések száma. Sokat javított a kórházi ellátá­son az utóbbi évtizedben' felépült 44 új kórház, valamint a meglé­vők kibővítése, számos kastély, és eredetileg más rendeltetésű épület szakikórházzá, intézetté való átalakítása. Mindemellett a kórházak műszaki állapotát vizs­gáló legutóbbi felmérés szerint a kórházépületek átlagos életkora 50 év; tizenhét százalékuk mű­szakilag elavult, 12 százalékuk pe­dig sürgős rekonstrukcióra szo­rul. A tervezettnél ugyan lassabban, de korszerűsödik, gyarapszik az egészségügy gép- és műszerállo­mánya. Jelenleg csaknem 100 ezer .berendezés szolgálja a ’gyógyítást. Az orvostudomány és az orvosi technika fejlődése egjnfe jobb — és drágább — gyógyszerek al­kalmazását, s mind nagyobb ösz- szegekért előállítható és működ­tethető gépek, műszerek haszná­latát igényli. A statisztikai adatok tanúsága szerint a hazai orvostudomány lé­pést tartott és tart a legfejlet­tebb országokkal a fertőző be­tegségek visszaszorításában. Az elmúlt két évtized járványügyi munkájának leglátványosabb eredménye a gyermekbénulás leküzdése volt: míg 1957-ben csaknem 2500-an kapták meg ezt a súlyos kórt, a Sabin-oltás álta­lános bevezetése — 1960 óta — gyakorlatilag megszűntek a meg­betegedések. Az oltások eredmé­nyeként ma már csak elszórtan jelentkezik a korábban rettegett diftéria, a hastífusz és a vérhas sis. A gümőkóros megbetegedés a megváltozott élet- és munkakö­rülmények következtében, illet­ve az egészségügyi ellátás javu­lásának eredményeként már ré­gen nem népbetegség ugyan, de teljes felszámolásáról még nem ’beszélhetünk. 1976. óta ugyanis évente változatlanul 5—6 meg­betegedést tapasztalnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom