Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * QföiíW AÄMS1MP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 254. szám Ára; 1,40 Ft 1984. október 28. vasárnap Ülést tart a megyei pártbizottság Október 30-ra összehív­ták az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottság gát. ■A párt megyei végre­hajtó bizottsága javasolja a megyei pártbizottság­nak, hogy tárgyalja meg az MSZMP Központi Bi­zottsága 1984. október 9-i üléséről szóló tájékozta­tót, illetve vitassa meg a KB 1983. október 12-i ha­tározata megyei végrehaj­tásának tapasztalatait ösz- szegző előterjesztést. A szóbianforgó határozat a járások megszüntetésével, a helyi párt, állami és társadalmi irányítás to­vábbfejlesztésével foglal­kozik. Lakásépítés — saját erőből • Bontásanyagot is felhasználnak az épülő lakóházhoz. Húszezer lakás felépítése szere­pel' Bács-Kisfcun VI. ötéves ter­vében. Éhből — megyei sajátos­ság — több mint90 százalék a sa- játeros házépítés. Városokiban, 'községekben egyaránt vállalkoz­nak az emberek, hogy saját mun­kájukkal, megtakarított pénzük­kel új, komfortos, a mai igények­nek megfelelő otthont teremtse­nek maguknak. A települések ta­nácsai gondoskodnak arról, hogy megfelelő mennyiségű télek áS- íjom az építkezni szándékozók ren­delkezésére, mégpedig úgy, hogy választani is lehessen a teljesen közművesített portától a’ csaik tvízzel, villannyal ellátott házhe­lyig. Minden község, város készí­tett telekkialakítási tervet, amely — folyamatos bővítéssel — több évre előre meghatározza a be­építhető területeket. Az előkészí­tést segítendő, a megyei tanács évente telekpályáza/tot ír ki, amelynek során központi alap­ból 'kiegészíti a települések te- lekelökészítésre fordítható pén­zét. Az, építkezők —, vállalva az anyagibeszerzésben ma is megle­vő nehézségeket — sokan vá­lasztják a házilagos kivitelezést, mert a saját munka Olcsóbb, vagy legalábbis nem kell pénzt kiadni érte. Ezekét a törekvéseket segí­tik a megyében többfelé működő lakásszolgálati irodák — tanács­adással, tervkészítéssel, anyag- beszerzéssel, gépkölcsönzéssel. Az egyedi családiházas beépítések 60 százaléka ajánlott tervek alapján készül, s az országos tervgyűjte- rnény 160 változata között 15 a BÁOSTERV által kidolgozott, a megyei sajátosságokhoz, hagyo­mányokhoz, településszerkezethez, életformához alkalmazkodó terv. A vállalkozási lehetőség kiszé­lesítése új elemeket hozott a la­kásépítésbe is. Egyre több építő­ipari cég készít, majd értékesít lakást a saját kockázatára. Rész­vételük egyúttal azt is bizonyít­ja, hogy a szervezett építőipar is megtalálhatja helyét a kislakás- építésben. A ház belülről otthon, lakótér, kívülről utca- és városképformá­ló elem, így kétszeresen fontos, hogy végül is milyen lesz a mű, ami a tervezéstől eljut a megva­lósulásig. Az igényesség felkelté­sére pályázatot is kiírtak, az Év lakóháza címmel. S ha nem is kaphat minden lakóépület díjait, mert nem is érdemel, feltétlenül hasznot hozhat ez az akció, ha megfelelő mintákat tud adni az építkezés előtt állóknak. (Képösz- szeállításunk a 3. oldalon talál­ható.) Ifjúsági parlament a bíróságon Ifjúsági parlamentet tartottak tegnap Kecskeméten, a megye bíróságainál, és az ügyvédi mun­kaközösségeknél dolgozó fiatalok számára. A tanácskozáson meg­jelent dr. Körmendi Anna, az Igazságügyi Minisztérium pártbi­zottságának titkára, ’ dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbi­zottság közigazgatási és admi­nisztratív osztályának helyettes vezetője, dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke és dr. Mohácsi Zsuzsanna, az Igazságügyi Minisztérium ifjúsá­gi bizottságának titkára is. A páriámén ten, résztvevő fiata­lok előzőleg írásban kézhez kap­ták a megyei bíróság elnökének és a Kecskeméti Ügyvédi Kama­ra elnökének írásbeli beszámoló­ját, a legutóbbi parlament óta végzett munkáról. Az írásbeli beszámoló megállapítja a többi között, hogy az elmúlt három év alatt tovább javultak az ifjúság- politika megvalósulásának felté­telei, bár az előrehaladás lénye­gesen szerényebb, mint ahogy azt szerelték volna. Az anyagi megbecsülés nem javult a kívánt mértékben. A jogvégzettek kezdő bére emelkedett, de az éves bér- fejlesztési keret a korábbinál ke­vesebb lett ugyanúgy, mint a ju­talmazási keret. Különösen az adminisztratív dolgozók bére ala­csony. A KISZ-szervezetek mun­kája hullámzó, zömmel a kam­pányfeladatok megoldására össz­pontosul, így tovább kell keres­nünk azokat a módszereket, ame­lyek a KISZ tevékenységét haté­konyabbá teszik. A fogalmazó­képzésben emelkedtek a követel­mények. Ennek is köszönhető, hogy a foglalkozásokra és a be­számolókra lényegesen nagyobb felelősséggel készülnek, mint ko­rábban. Változatlanul tovább kell javítani, a tárgyalás szerve­zésére, a jó munkamódszerek ki­alakítására és a döntési készség fejlesztésére irányuló munkát. Az elmúlt ifjúsági parlament állásfoglalása alapján a gyakor­lati idő megkezdésének első nap­jától kijelölnek minden fogalma­zó mellé egy instruktor bírót, aki az egész képzési idő alatt figye­lemmel kíséri a fogalmazó szak­mai fejlődését, emberi magatar­tását. Számára az ottani gyakor­latvezető bíró adja meg a konk­rét feladatokat, a határozatszer- keszttést, a jegyzőkönyvvezetést és a soron levő munkákat. Az esetek nagy többségében ez megfelelő színvonalon történik, de előfordul, hogy zömmel első fokon jogerőre emelkedett hatá­rozatokat szerkesztenek), vagy nem nézik át kellően a terveze­teket. A határozattervezetek megbeszélése nagyon jó nevelési lehetőség, mert ott a szabatos közérthető fogalmazásra a meg­felelő stílusra a rövid, tömör, minden sallangtól mentes ítélet­szerkesztésre, az anyagi és eljár rásjogi szabályok felhozására, az ítélet szerkezeti felépítésére le­het módszerbeli iránymutatást adni. Változatlanul gondja a bírósá­goknak, hogy a jelenleg működő 14 fogalmazó területi elhelyez­kedése igen kedvezőtlen. Heten Kecskeméten, ketten-ketten Kis­kunfélegyházán és Baján,, vala­mint Kalocsán vannak, egy fo­galmazó pedig Kiskunhalason dolgozik. Leginkább érzik a fo­galmazó hiányát Kiskőrösön. ' Az írásbeli beszámolókhoz a megyei bíróság elnöke és az ügyvédi kamara elnöke szóbeli kiegészítést fűzött. Ezt követően felszólalások kö­vetkeztek. Több fiatal felvetette, hogy javítani kellene a bírósá­gon dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Elmondták azt Is, hogy nem teljes mértékben meg­oldott a jogszabályokkal, szak­könyvekkel való ellátottságuk, holott ezek a színvonalast jnun- kavégzés elengedhetetlen előfel­tételei. összesen tizenhárom felszóla­lás hangzott el, többek között szót kért dr. Körmendi Anna, és dr. Kárpáti László is. Dr. Greiner József, a .megyei bíróság elnöke a felvetett kér­désekre adott válaszában hang­súlyozta, hogy a jelenlegi nehe­zebb időszakban is 'helyt kell állni a fiataloknak és példát , kell mutatni. Elmondta, hogy a fiatalok túlnyomó része jól dol­gozik, megállja a helyét, a rábí­zott feladatot becsülettel elvégzi. Az ifjúsági parlament a veze­tői beszámolók, és az intézkedé­si tervjavaslat elfogadásával fe­jezte be munkáját. T. B. X. Országos Békekonferencia Gazdagodott a mozgalom politikai tartalma, szélesedett társadalmi bázisa A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombaton, az Építők Rózsa Ferenc székházában a X. Országos Békekonferencia, csak­nem 1200 küldött és meghívott vendég részvételével. A tanácskozáson jelen volt Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai bizottság tagjai; Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az Elnöki Tanács több tagja; ott voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, más társadalmi és tömegszervezetek, az egyhá­zak és felekezetek, a kulturális és tudományos élet jeles képviselői. A tanácskozás munkájában részt vesz a Béke Világtanács küldöttsége, Bornes Csandra elnök vezetéséveL Reggel 9 óra­kor felcsendül­tek a Himnusz hangjai, majd Sebestyén Nán- domé, az Or­szágos Béke ta­nács elnöke üd­vözölte a meg­jelenteket. Megnyitó já- . ban megemlé­kezett az OBT- nek a legutóbbi békekon gxesz- szus óta elhunyt tagjairól, majd szólít a . X. Or­szágos Béke­konferencia előkészületei­ről, azokról a megyei és vá­rosi fórumok­ról, rendezvé­nyekről, 'ame­lyek ismét al­kalmat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse békeakaratát Ezután Barabás Miklós, az OBT főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést a békemozgalmi munka elmúlt hat esztendejének eredményeit tapasztalatait összegző írásos beszámolóhoz. Minden felelős kormány kötelessége a megegyezésre való törekvés Barabás Miklós szóbeli előterjesztése Barabás Miklós bevezetőben rámutatott: a magyar békemoz- galam ügye elválaszthatat Lan nemzeti és társadalmi felemelke­désünktől. Ezért is tekintünk bi­zalommal és várakozással a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára, — mondatta — amely újabb lendületet adhat a mi munkánknak is. Részt kérünk és vállalunk a felkészülésből, kö­zös társadalmi programunk ki­munkálásából és megvalósításá­ból. Van kivezető út . Világunk állapota most, 1984 őszén okkal és joggal kelt aggo­dalmat — mondotta a továbbiak­ban. Növekedett a feszültség, fo­kozódtak a veszélyek, lefékező­dött, megtorpant, sőt, sok szem­pontból visszájára fordult az eny­hülés ígéretes folyamata. A nem­zetközi feszültség azonban nem elkerülhetetlen és kivédhetetlen elemi csapás. A feszültség élező­désének alapvető oka és tényező­je azoknak a washingtoni és NA­TO vezető köröknek a politiká­ja, amelyek kérdésessé akarják tenni a történeikniUeg kialakult, békét biztosító egyensúlyt, hogy katonai erőfölénnyel kényszerít­sék rá elképzeléseiket a világra. Érmek keretében követik egy­mást a súlyos kihívások, az új amerikai közép-hatótávolságú atam-eszközok nyugat-európai el­helyezésétől kezdve az űr végte­len térségeinek tervezett .miiíta- rizálásádg. Ez az alapvető oka annak, hogy az elmúlt évek során lé­nyegesen romlott a két nagyha­talom viszonya, s nem került sor közöttük egyetlen érdemi megál­lapodásra sem — hangsúlyozta az OBT főtitkára, majd leszögez­te: — Az amerikai kihívások elke­rülhetetlen válaszintézkedéseket kényszerítenek ki. így az egyen­súly fenntartása azzal jár, hagy a fegyverkezési verseny mind nagyobb iramú lesz, az egyensúly egyre magasabb szinten áll hely­re, ami a hétköznapok nyelvén szólva több költségei; több fegy­vert, nagyabb megterhelést és fo­kozott veszélyeket jelent. A józan ész nevében kérdezhetjük: ha egyszer a mérleg serpenyői egy- egy vagy öt-öt kilogrammal is egyensúlyban tarthatók, miért halmoznánk a tonnákat, sőt a megatonnákat ? Meggyőződésünk, hogy bár­mennyire bonyolult és nehéz a vi­lághelyzet, van kivezető út. Min­den felelős kormány elemi köte­lessége az egyoldalú előnyökről való lemondás és a katonai erő- egyensúlynak a fenntartása, a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a kölcsönös bizton­ság egyetlen lehetséges alapja. További közös akciókra van szükség — Olyan légkört kell teremte­ni, amelyben a vitás kérdéseket jószándékú, a megegyezésre őszintén törekvő, az egyenlő biz­tonságon alapuló, a nemzetközi bizalmat elősegítő tárgyalásokon oldhatják meg. Ehhez megvan­nak a megfelelő kiindulópontok: a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békekezdeményezé­sei, valamint más, a realitásokat figyelembe vevő javaslatok. — Az imperialista kihívásokira adott válaszként világszerte fel­lendült a béke híveinek mozgal­ma — mondotta a továbbiakban. — Különösen érvényes ez konti­nensünkre. Az európai békemoz- galmaknak új eleme és jellem­zője, hogy a hagyományos bé­keerők mellett százezer számra jelentkeztek és álltak csatasorba olyanok is, akik korábban nem voltak e 'küzdelem szervezett (Folytatás a 2. oldalon.) KEVÉS A HÚSFELDOLGOZÓ ÜZEM Az ország minden tájára szállítanak Bácsalmáson, Dávodon, Solton, Városföldön és más tele­püléseken felújították az előző -évtizedekben épített állatte­nyésztő telepeket. A korszerűsített hizlaldák a» idénf már 25 százalékkal több vágóállatot adnak közfogyasztásra. Bács- Kiskun megye szarvasmarha- és sertésállománya némileg mérséklődött, de a nagyüzemek és a kisgazdaságok tekin­télyes része még mindig lát fantáziát a sertéstartásban. A szakigazgatás értékelése szerint a háztáji- és kisgazdaságok év végéig 70 ezerrel több hízót értékesítenek, mint 1983- ban. A jobb minőségű végtermék érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1985. első fél­évében kilogrammonként egy fo_ * rinittal többet fizet a fehér, a pigmentfoltmentes hússertésért A gazdáknak a kocák terméke- nyíttetési díját is visszafizeti az ÁHV, ha azokat fajtatiszta fehér hússertéskannal fedeztetik. A vállalat folytatja a tenyészállat- akciót, és év végéig 3200—3500 vemheskocát ad át a szerződők­nek. Mi lesz a kész hízókkal? Ez év elején az átvételi nehézségek miatt sók kistermelő méltán pa­naszkodott Azóta változott a helyzet. A BÁCSHŰS, a megye déli felében a felvásárlási teen­dőket is ellátja. A szövetkezetek, állami gazdaságok és vállalatok társulásából létesült hajai válla­lat korábban 360 ezer hízót vá­sárolt, az idén 400 ezer vágóser­tés az átvételi tenve. Az eredeti­leg 200 ezer hízó feldolgozására tervezett Bácskai Húsipari Közös Vállalat vágóhídja, 1984-ben már 270 ezer sertésből gyárt termé­ket. A Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat a saját fejlesztési alapjára számít­va, évi 400 ezer sertés, 20 ezer szarvasmarha, 30 ezer juh vágá­sára készíttette el a kiskunfél­egyházi üzemének a bővítési tter_ vét az AGRQBER-kirendeltség- gel. Első lépésként a marhavágó . és a gyorséiőhűtő korszerűsítése kezdődött meg. Sajnos, a murika lendülete lelassult, mert a válla­lat 1983. évi mérlegszerinti nye­reségének egy részét elvonták más vállalatok rentabilitásának előmozdítására. Az eredetileg 1984. évi .befejezésre előirány­zott első munkaszakasz később lesz készen a szerényebb anyagi alapok miatt. Kár! A változatlanul igen jelentős állattenyésztő megyében nagy szükség van a korszerű, a koráb­biaknál magasabb teljesítőké­pességű feldolgozó üzemekre. Ezeket csak kiegészíthetik, de nem pótolják a szövetkezetek, ál_ lami gazdaságok, áfészek úgy­nevezett regionális húsvágói. A Bácskában és a Duna mellékén Borotán Dávodon, Hartán műkö- ( Folytatás a 3. oldalon.) G Választékbővítő feladatot lát el a Helvécia! Állami Gazdaság húsüzeme. <Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom