Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

1984. Január 2$. • PETŐFI NÉPE # 8 A tanácselnök életműve „Amit magamnak nem kivon­taim, attól másokat is igyekeztem megkímélni. Parancsolgatás he­lyett mindig kértem, kényszerí­tés helyett mindig a meggyőzést választottjaim. így aztán nyugodt lelkliislmerettel sétálgatok a falu utcáin ma is: a találkozás szá­maimra nem kínos senkiivel.. őszintén szólva kicsit megle­pett, hogy Gál József, Dávod' rö­viddel ezelőtt nyugdíjba vonult tanácselnöke éppen e szavakkal kezdte válaszát, amikor azt kér­deztem tőle: több mint négy év­tizedes közigazgatási pályafu­tásának melyik teljesítményére a legbüszkébb most utólag? A fejlődés útján Meglepett, mert annyi mást említhetett volna! — Hiszen el­keserítő szegénységgel találko­zott 1957 márciusában, amikor mint tanácselnököt idehelyezték. A korábbi évek aszályos nyarai után szinte betetőzte a pusztítást az 1955-os árvíz, A mostoha, kö­rülményekre jellemző volt. hogy egy-egy kiiadósabb eső után még a mentőautó sem tudott bemen­ni a f aluba,, olyan sárosak voltak az utcák. Az általános iskolának mindössze négy tanterme volt, ahol háromszáz gyerek zsúfoló­dott össze. Azóta viszont Dávod arculata megváltozott! Először — 1957-.ben — új kul- túriházat építettek, amelynek nagyterme sokáig a szomszédos falvak lakossága előt,t is nyitva állt: itt tartották a nagyobb gyű­léseket, a népesebb lakodalmakat. Az 1964-es esztendőben helyez­ték üzembe az egészséges ivóvi­zet adó vízvezetékrendszert!, a rá­következő évben, pedig a mozi kapott új épületet. A folyamatos gyarapodás következő állomása 1970: ekkor adták át rendelteté­sének a szolgálati Lakással egybe­épített, új orvosi rendelet. Tíz évvel ezelőtt készült el a községi tanács jelenlegi épülete, tavába az iskola, amelynek tizenkét tan­terme és jól felszerelt tornaterme ideális feltételeket kínál a ta­nulásihoz a testedzéshez. Annál is inkább, mert Dávodon ma nincs pedagógushiány, sőt képe­sítés nélküli nevelő sem. Ehhez hasonló jelentőségű tény, hogy az utóbbi évtizedekben harminc ki­lométernyi hosszúságban építet­tek maguknak betonjárdát a dá- vodiakj, s ina. már nemcsak a fő­út, hianem_jó néhány mellékút is szilárd burkolatú. S ami a falu fejlődését ugyan­csak befolyásolta: radioaktív és fluor ^tartalmú gyógyvizet ta­láltak a közeid Püspökpusztáin, amelyről a szakemberek meg­állapították, hogy kiválóan al­kalmas a fogszuvasodás, to­vábbá bizonyos nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására is. A megyei tanácstól ka­pott kétmillió forintos tá­mogatás lehetővé tette számukra e természeti kincs hasznosítását, és 1967-ben elkezdték egy üdülő­telep kialakítását a Ferenc-csa­torna áltál' határolt területen. Ma már ötszáz üdülővendég za­vartalan pihenésére ad módot FüspSlkipuszta: ide járnak a du­naújvárosi kohászok, de ia kör­nyező országokból, sőt Francia- országból is érkeznek látogatók. Mindent összevetve:. felvirág­zott az itt élő emberek sorsa. Jól érzékelteti ezt az imént em­lített tények mellett az is, hogy a háromezer lakost számláló kis faluból jelenleg alig kétszázan járnak eldolgozni a közeli Bajára — a többiek itt helyben keresik meg a kenyerüket elsősorban az 5300 hektáron gazdálkodó, s igen jó hírben álló Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet tagjaként. > Kitüntetést kapott — és a munkakönyvét A termelőszövetkezet! — E témánál hosszasabban elidőztünk, és lassan kezdtem érteni, hogy miért nem az általa szorgalmazott létesítmények valamelyikét em­lítette először Gál József, a büsz­keségeiről szólván. Mert tagad­hatatlan, hogy | eseményékben és nehézségekben gazdag volt a kor. amelyben élni adatott, s amely­nek a bonyolultságát ő maga töb­bek között egy ilyen mondattal kommentálta: „Volt életemnek .olyan időszaíka, amikor a Magyar Népköztársasá­gi Érdemérem ezüst fokozata sem védett meg attól, hogy átvétele után néhány nappal az utcára ke­rüljek ...” S az efféle fordulatokban nem szűkölködik Gál József élete. — Azzal kezdődött, hogy a bátimo- nostori napszámos gyermekét 1941-ben felvették kisegítőnek a helyi községházára. Nagy ' do­lognak számított ez akkoriban! Ám a „dicsőség” nem tartott so­káig: egyik napról a makikra be­rántották munkaszolgálatra, s a jutási őrmesterek felügyelete alatt — lapáttal a vállán — Kiskundio- rozsmáig menetel tették. A hábo­rút végül szerencsésen meg­úszta, s utána a vaskút! ta­nácshoz került, Reile Géza mellé. Jól érezte magát, dé egy papon kuntán-furcsám kö­zölték vele: Határoztunk... Lemész Hercegszántóra, tanács­elnöknek!” Az előzmények is­meretében (valamiért a falu min­den vezetőjét leváltották) félt elvállalni e tisztséget. Mégis, hamar megszokott az új helyén, s néhány hónap után azt hitte; itt öregszik meg. S akkor jött egy feljelentés: koholt vádak alapján» azonnali hatállyal elbocsátották az állásából — a magas kormány­kitüntetés átvétele után szinte néhány nappal. így volt ez helyes E fordulatokat lehetne színez­ni. A lényeg azonban az, hogy Gál Józsefet sem az emberi rossz- indulat különféle megnyilvánu­lásai, sem a politikai túlkapások neim tudták letéríteni arról az útról, ami hite szerint ember­séggel járható. — Amikor Dávodra kerültem — emlékezik vissza —, az első tanácsülésen . felállít valaki, és nekem szegezte a kérdést: „Itt is azt alkarod csinálni, amit Vas- kúton. meg Hercegszántón ? Be­hajtani a népet a téeszcsébe?!” — Nos, utólag sem szégyellem, hogy Valójában ide kerülve is folytattam azt, amit Valskúton és Hercegszántón elkezdtem. Az ön­kéntesség elvére mindig ügyel­ve. bizony évekig voltam a tár­sulás gondolatának szószólója. S a körülményeik úgy adódtak, hogy az emberek hallgattak rám. Hercegszántón például nagy aszály volt, az állatoknak nem volt takarmány — mindenki be­látta, hogy célszerűbb belépni a szövetkezetbe, hisz állami támo­gatásra másként aligha számít­hatnak. más meg aligha fog ki­húzni bennünket a bajból. Itt Dávodon pedig jó segítőm akadt 1 tanácsi gazdatiszt személyé­ben, aki sok embert magával vitt. Ma már mindenki látja: így volt ez helyes.. A közös nélkül talán soha nem takaríthattak volna be Dávod határában ötven mázsa gabonát arról a területről, ame­lyiken hajdan tizennyolc is re­kordnak számított... íme. néhány momentum az életműiből, amelyet a Munka Ér­demrend arany fokozatával is­mertek el nemrégiben — mind- annyiónk nevében. K. J. A TERMÉKEK EGYHARMADÁT ÁLLÍTJÁK ELŐ Kistermelők szerepe a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termékek egyharmadát állítják elő évek óta a kistermelőik és mivel a nagy­üzemek és a kisgazdaságok ész­szerű munkamegosztása ezzel lé­nyegében ki is alakult, a része­sedés arányaiban az idén sem várható lényeges változás. ■ Arra azonban számítani lehet, hogy ha sikerül javítani a nagyüzemek integráló tevékenységét, úgy a kistermelők még hatékonyab­ban gazdálkodhatnak, és egy-egy területen javíthatják a lakossági ellátást és több árut adhatnak az exportelőirányzatok teljesítésé­hez. A kapcsolatrendszer kor­szerűsítése azért is lényeges, mert a kistermelők a nagyüzemekre vannak utalva; a mezőgazdasági terület hozzávetőleg 13 százalé­kát hasznosítják, ám az általuk tartott állatállomány ellátása, takarmányozása a nagyüzemi te­rület 16—18 százalékát, is leköti. A piaci helyzet változásai miatt is egyre inkább rászorulnak a na­gyobb gazdálkodó -szervezetek támogatására az értékesítés szer­vezésénél, bonyolításánál. A MÉM adatai szerint a tehén­állománynak mintegy negyede, a kocáknak több mint fele a kis­termelői portákon van. A nagy­üzemek az elmúlt időszakban 88 ezer szarvasmarhát és 360 ezer sertést helyeztek k‘l a kisterme­lőkhöz tartásra, bérhizlalásra. A portáikon nagyszámú sertést tar­tanak jelenleg is, s ez az áru hoz­zájárul a színvonalas, zavarta­lan húsellátáshoz. Miután a kis­termelést is egyre határozottab­ban befolyásolják a piaci hatások, azzal számolnak a szakemberek, hogy a kistermelők kevesebb ga­bonát adnak majd — a növény­termesztésnek ez az ága inkább a nagyüzemekre hárul — és visz- szaszorul a szarvasmarhatartás is. Nem változik viszont a ser­tés-, illetve a baromfitartás tel­jesítménye és várhatóan fokozó­dik a kistermelők zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőkínálata. Az idén érvényesített új felvásárlási árak a kistermelők hús- és tejterme­lését annyiban érintik, hogy el­lensúlyozzák a növekvő termelési kölltségeket; ily módon nem rom­lik az állattartás jövedelmező­sége, továbbra is fennmarad az ágazati érdekeltség. Az, hogy ke­vesebb, gabonát termesztenek ® Nem nagy gazdaság a fülöpházi Zrínyi Szakszövetkezet, a földje sem a legjobb, sok a1 rét, legelő, nádas. A tagság szorgalmának^ ügyességének köszönhető, hogy a tavalyi rossz idő ellenére is tűrhető évet zárt. jól együttműködnek az Izsáki Állami Gazdasággal, legelőt adnak bérbe, fölösleges takarmányukat Is az vásárolja meg. Jelentős a tagság állattenyésztése a háztájiban. Évente 2500 darab sertést vá­sárolnak fel. amit szintén az Izsáki Állami Gazdaságba szállítanak. majd a háztáji területeken, azzal magyarázható, hogy a gabona­termelés ugyan kisebb munkará­fordítást kíván, ám a jövedelem- tömeg is lényegesen kisebb, mint amit például a zöldségtermelés­nél el lehet érni — természetesen sokkal több —, s igen gyakran kézi munkával. Az idei mezőgazdasági terme­lői rá nyzat figyelembe veszi a kis­termelők érdekeit. A MÉM szak­emberei egyebek között kiemel­ten támogatják műtrágya- és nö- vényvédőszei\-ellátásukat. A ha­zai ipar is minden korábbinál nagyobb gondot fordít egyebek között a kisgép él látás javításá­ra. A szűkösebb importlehető- ségekbőil is kellő arányiban ré­szesülnék a kistermelők,- akik hozzájuthatnak például külföldi vetőmagvakhoz, növényvédő sze­rekhez és különféle kiskert! bé­rén dezésekhez. GÉPI T^BLALEMEZ- OLLÓRA bérmunkát vállalunk rövid határidővel 2—16 mm vastagságig 2000 mm hosszúságban. Egyesült Mg. Szakszövet­kezet Kecskemét, Bethlen krt. 13. 177 Á BÁCSKAI KENYÉR NYOMÁBAN Ha van, miért nincs? — Kérek fél kiló Bácskai kenyeret! — Sajnos már elfogyott. — De hiszen most érkezett meg a kenyeneskocsi- val! Szinte naponta, hallható hasonló szóváltás az élel­miszerboltokban. Nem kis bosszúságába a vásárlók­nak és eladóknak egyaránt. Miért ennyire keresett a! Bácskai kenyér? Ize tökéletesen1 -megfelel a lakosság jó kenyér iránt támasztott követelményeinek. Formája a ha­gyományos kerék házikenyéré. Egykilós, tehát kőny- nyen osztható, kisebb családnak is megfelelő. No és az eltarthatósága... A vásárlók szerint nem 72 óráig fogyasztható különösebb minőségkárosodás nélkül, hanem sókkal tovább. Hacsak el nem fogy közben.-Egyetlen gondot okoz ez a kenyérfajta: kissé bo­nyolult a beszerzése. Ha a mindennapi vásárlást végző vállalja, hogy kivárja, hogy megérkezzék a mosolygó kenyereikkel a konténer, tülekszik, ese­tenként veszekszik, van esélye arra, hogy Bácskai kenyeret tegyen otthon ez asztalra. Igaz. nem biz­tos, hogy akikor már vlan kedve neki is mosolyog­ni. Kecskéimét központja. A város legnagyobb cseme­geboltja: — Naponta meghatározott mennyiségű, 145 kiló Bácskai kenyeret kapunk, hiába is kérünk többet. Becslésünk szerint 300—350 kilót is el tudnánk ad­ni. A megyeiszékhely legnagyobb UNIVER ABC-jó­nak igazgatója: — Áruházunk 170 kiló Bácskai kenyeret kap. Sokszor elsóhajtjáfc az eladóink, inkább ezt se kapnánk, mert csak a kínos helyzetek gyarapod­nak”. Nagyon kellemetlen azt mondani, a törzsvá­sárlóknak főképp, hogy elfogyott. Biztonsággal el tudnánk adni 500—800 kilót ebből a fajtából. Ter­mészetesen. akkor a fehér és rozsláng kenyérből arányosan kevesebb kellene. -Hét végén még 800 kilő is elkelne. Helvéciái Állami Gazdaság széchenyivárosi cse­megeüzlete: — Nagyon gyakran- előfordul, hogy a vevőink órákon keresztül itt állnak a boLtban és várják, hogy megérkezzen a 120 kilóny-i Bácskai kenyér. És ami-kor betoljuk a konténert, látná kellene, milyen kavarodás támad. Borzasztóan kellemetlen. Mi kö­rülbelül 300 kilónyit rendelnénk. Nem hiszem, hogy egyetlen darab is megmaradna. Alsószéktói élelmiszerbolt: — A múlt év végén megvonták tőlünk a Bácskai kenyér szállítását, a kis forgalmú boltok köziül nőm mi voltunk az egyetlenek. Így a nagyobb üzletek valamivel elfogadhatóbb mennyiséghez juthatnak, őszinte legyek, nem is bánom, -hogy nem kapjuk ezt a kenyérfélét. Eleget úgysem tudtunk adni. így legalább a tülekedés megszűnt. Igaz, még most is sókan kérdezik, miért nincs Bácskai kenyér. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalatnál Baj­zák Béla igazgató és Drozdik István termelési osz­tályvezető-helyettes -tájékoztat. — Kecskeméten tizenegyfélé kenyeret forgal­mazunk, Kiskunfélegyházán hatfélé, a vállalathoz tartozó községekben, Alpáron, T-iszakécákén, Lajos- mizsén. Kerekegyházán., Izsákon általában három kenyérfajtánkat találják meg a vásárlók. Megfi­gyeléseink szerint a kenyérfogyasztás aiz utóbbi idő­ben- átlagosan 1—2 százalékkal csökkent évente. Csak az ünnepek előtt és a nyári munkák idején emelkedik valamelyest. A városokban inkább ke­resik a fogyasztók a kilós vagy ennél is kisebb, a — A BOLTTÓL A SÜTÖDÉIG • Megérkezett a Bácskai kenyér. Körülbelül 30 perc alatt fogyott el. (Tóth Sándor felvétele) községekben inkább a kétknlós kenyereket. A vá­laszték túlnyomó részét a gépi megmunkálásai, ol­csóbb fajták teszik ki. Kecskeméten körülbelül 2200—2500 kilogramm Bácskai — ez az alföldi íz­lésnek megfelelő, három százalék zsimadékitartal- m-ú, kézi megmunkálásai — kenyér készül. Tudjuk, hogy az igény ennél sokkal jtöifab lenne. De nekünk is vannak gondjaink. Legnagyobb az állandó mun­kaerőhiányunk — mondja Bajzák Béla. — Azért megpróbálunk valamit tenni, hogy ezen a számunkra is kellemetlen helyzeten változtassunk — veszi át a szót Drozdik István. Állandóan kísér­leteznek az üzemben, hogy mutatósabb, joibb kényé­ret tudjunk szállítani a boltokba. Tervezünk olyan kenyérfajtát, amelynek előállításához nem kell sok­kal több kézi munka, viszont a minősége közel áll a kézi megmunikálásúakéhoz. És természetesen, ví­vódunk a Bácskai kenyérrel js. Munkaszervezéssel igyekszünk javítani a helyzeten, de ehhez elsősor­ban a kereskedők segítségére van szükségünk és a vásárlók megértésére. Miután a kenyér 70 százalé­kát általában a délutáni csúcsforgalom idején vá­sárolják meg, megpróbálkozunk a dél szállítás be­vezetésével. így több időnk marad a kézi kenye­rekre, többet tudunk gyártani belőlük. Ez lenne az első. A második: az épületek és a technikai felté­telek bővítése. Molnár József, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat legnagyobb üzemének vezetője szerint a kenyérgyárban tizenöt—húsz embert lehetne még foglalkoztatni Már ha jelentkeznének ennyien az állandó túlórával, sok éjszakázással járó munkára. Akkor talán jelentősen növelhetnék a Bácskai ke­nyér gyártását. Mészáros Ferenc csoportvezető, a,ki a kenyértész­tát is dagasztja, és közvetlenül szervezi a munka­folyamatokat, így Vélekedik: gglgS Ha a fehér és a rozslá-ngkenyérre nyugodt szívvel ráírhatjuk — mert ez a szabvány — hogy 72 órán keresztül friss m'anad — a Bácskaira sze­rintem a 100 órát is rátehetménk. Hét—nyolcezer kilóra lenne szükség, hogy mindenki megkaphassa a boltokban, ha ezt szeretné megvásárolni. Ha több emberünk lenne, olyanok, akik szívükön viselik a kenyér sorsát, ha a termelésszervezésben előbbre tudnánk lépni, ha más fajtákról le tudnánk mon­dani, növelhetnénk a termelést valamennyivel. E pillanatban, ha minden nagyon jól összejönne, em­berek. gépek, anyagok; minden a legjobb léniáé, ezer kilóval többet talán tudnánk gyártani. De ilyen alkalom ritkán fordul elő. A kör bezárult. Valamennyi Bácskai kenyérrel több lesz. De a számítások szerint nem lesz elegen­dő így sem. A kérdés kérdés marad: Van-e Bács­kai kenyér? És ha van, miért nincs? Gál Eszter Közbiztonság Jánoshalmán Az elmúlt év utolsó negyedé­ben a legtöbb településen, így Já­noshalmán is a tanácsülés napi­rendjére került a helység köz­rendjének, közbiztonságának a helyzete. 1983-ban Jánoshalma— Kéleshalom 12 ezer lakójának köznyugalmát megzavaró esemény nem fordult elő. A politikai és kulturális rendezvények békésen lezajlottak. A köztörvényes bűn- cselekmények száma a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nem változott, viszont ezeknek je­lentős hányada vagyoni jellegű vétség, valamint ittas vezetés. A társadalmi tulajdon sérelmé­re: elkövetett bűncselekményeknél tényként állapították meg a rend­őrség szakemberei, hogy az őrzé­si, tárolási hiányosságok szinte tálcán kínálták a' tolvajoknak a lehetőséget. A termelőüzemek leginkább az idénymunkák idején hagyják őrizetlenül a vetőmagot, tápot és a máshol nem, vagy rit­kán kapható hiánycikkeket. Egyes üzemeknél, termelőszö­vetkezeteknél megengedett, hogy a gépjárműveket, munkagépeket (munkaidőn túl) a gépkocsiveze­tők lakásukon tárolják. Ez a hely­telen gyakorlat ugyancsak meg­könnyíti a gépekkel való vissza­éléseket, egyszerűbben szólva a „fekete fuvarokat”. Az építkezéseknél (a költségve­tési üzem munkáinak kivételével) nem őrzik biztonságosan az építő­anyagokat, amelyet az éberebb tolvajok időnként alaposan ki­használnak. A személyi tulajdon sérelmére meglehetősen sok bűncselekményt követtek el. A listán első helyen állnak a járműlopások, amelyeken nem is lehet csodálkozni, ha a szórakozóhelyek környékén a le­záratlan és őrizetlen kerékpáro­kat, motorokat, autókat vesszük alapul. A betörők nem hagyták „pihen­ni” a hétvégi házakat, nyaralókat sem. Ha nem találtak mozdítható értékeket, akkor vandál módon feldúlták a pihenőhelyet. Jánoshalmán nem mindenki­nek esik útba a takarékszövetke­zet, mert több esetben megtalál­ták a tolvajok az idősebb emberek otthonában az elrejtett nagy ösz- szegű készpénzt. Ügy tűnik az ittas járműveze­tés terén a helyzet semmit sená változott. Nagyon sokan ülnek al­koholos állapotban a volánhoz. A közlekedésnél maradva, lényeges a megállapítás, hogy a balesetek mintegy felét a személygépkocsi­vezetők okozták. Mögöttük alig lemaradva a motorkerékpárosok, akiknél a báleset szinte mindig súlyos sérüléssel végződött. A gyorshajtás, az elsőbbségadás el­mulasztása, a szabálytalan előzés és kanyarodás olvasható okként még az ittasság mellett a statisz­tikában. Jánoshalma—Kéleshalom nagy­község közbiztonságának őrzésé­hez a rendőrségen és az önkéntes rendőrökön kívül a munkásőrök is hozzájárultak, ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetben dolgozó mezőőrök. Mégis csupán tőlük nem lehet várni a helyzet látvá­nyos javulását. A környék lakói­nak segítségére, összefogására is szükség van ahhoz, hogy értékei­ket biztonságban tudják, —a —a Keresettek a hazai üdítők Az elmúlt éviben a gyártó vál­lalatok és a kereskedelem jó szín­vonalú ellátást biztosított üdítő italból; még a forró nyári hóna­pokban is megfelelő mennyiség­ben lehetett hozzájutni hűsítők­höz. bár időnként a boltok vá­lasztéka nem tükrözte az ipar tényleges kínálatát — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élebneziés- ügyi Minisztériumban elkészült összesítésből. A nemzetközi összehasonlí­tás szerint az egy főre jutó 55 liter fogyasztás jó közepes ered­ménynek számít. A hazai gyümölcsökből készü­lő szénsavas és rostos italok, mi­nőségükkel:. élvezeti értékükkel nemcsak állják a versenyt a kül­földi licenc alapján gyártott nagyhírű cola-félékkel, hanem némáiképpen még ki is szorítják azokat- a piacról. A fogyasztók mindinkább a hazai gyümölcsök­ből készülő italokat keresik, an­nál is inkább, mert ezek cukor­tartalma gyakran jóval alacso­nyabb. mint a coláé. Az idén a fogyasztás évek óta tartó felfutása várhatóan mér­séklődik. A kereslet—kínálat ki- egyenliitödöben van. az üditőgyár- tek elegendő nyersanyaghoz jut­hatnak. s — ha netán lesz rá igény — főként meggy, alma és ribizli a la.pú hűsítőkből akár fo­kozhatják is a termelést. Az üze­mek a hazai ellátás biztosítása mellett igyekeznék üdítőital-kon- centrátumokat exportálni. Cseh­szlovákia rendszeresen vásárol Márka szőlő, alma és ribizli üd-i- tőital-sűrítményéket. Jelenleg az NDK-ból érdeklődnek a ma­gyar üdítők iránt. A Hungaro- f.ruct a tőkés piacokra is meg­próbálkozik. elsősorban meggy alapanyágrú koncentrátumok el­adásával. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom