Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

I 1983. november 11. # PETŐFI NÉPE # 5 TARTJÁK A LÉPÉST A Duna Fotóklub negyedszázada Baja város, és országhatáron túlra ható jubileu­mi eseménye: alapításának negyedszázados évfor­dulóját ünnepli a Duna Fotóklub. A hazai tárlato­kon kívül Berlin, Buenos-Aires, Tokió, Legnica, Bristol, Galgary volt sikeres külföldi szereplésük színtere. A Fotóklubok Szegedi Szalonján — ez a tárlat hivatott megmérni az ország összes fotóskö­zösségének alkotói munkáját — ~ hét alkalommal kaptak kiemelt elismerést. A Magyar Fotóművé­szek Szövetsége Bács-Kiskunból Bajáról vette fel a legtöbb tagot: Horváth Pétert, Görbe Ferencet, Panyik Istvánt és — az idén — Kovács Lászlót. A klub fiataljaiból alakult alkotócsoport 1983-ban kapta meg a KISZ-díjat; maga a klub háromszor érdemelte ki a Kiváló Együttes kitüntetést, egy­szer az SZMT Művészeti díját, s a Bajáért elisme­rést. A negyedszázados jubileum a legjobb alkalmait kínálja az eddig megtett út felmérésére. Erre vál­lalkozik az a kiállítás is, amelyet a közösségnek a kezdettől máig otthont adó József Attila Művelő­dési Központban rendeznek. ötvenegy, szerző szerepel a tárlaton, amelynek ki­tűnő nyomású katalógusa már a nyitás előtt elké­szült. ötvenegy fotós alkotásai erősítik meg az em­bert abban a meggyőződésében: a Bajait Fötólbluib e huszonöt esztendő alatt sajátos, azonnal felismer­hető stílust alakított ki. amely egyszerre bajád és magyar, s amely magába ötvözi a fotós fonmia- nyelv nemzetközi eredményeit is. Nehéz volna, el­dönteni, hogy a falra került képek közül melyik az az egy, amelyik mindezen, jellemzőket magán visel­né: a kiállított anyagból mindenesetre sugárzik az egységes világszemlélet olykor stílusirányzatokon túl is ható ereje. A klub már nem élő tagijai — dr. Bruszt Pál, Hoscieslawsky Kálmán, Kosa Imre, dr. Pump Jó­zsef, Sáfrán László és Vattáy Gyula — is szerepel­nek a kiállításon. Dr. Bruszt Pál Szénahordás ide­jén című felvétele a hajdanvolt paraszti világ em- bertpróbáló keménységét eleveníti meg nagy stí­luserővel, Kosa Imre Első hó-ja és dr. Pump Jó­zsef Megdermedten-je látszólag banális témák fi­nom. művű kidolgozásával adják meg a. művészi al­kotásihoz nélkülözhetetlen pluszt, Vattay Gyula Küzdelem-je ma is falra kívánkozik. Vedd észre a jelentákteleniben is az általánost, a fontosat — ha szavakra lefordíthat az alapítók fotó- hitvallálsa, talán így fogalmazható még. Erre épül a maiak művészete is, s bár jól elválik a szociog­rafikus stílus az inkább esztétikumra, mint tártál­• Novak József: Cím nélkül <• Tamás József: Fejkendős mi közlendőre hangsúlyt tevő képek modorától, az a bizonyos egységes világszemlélet azért tetten ér­hető. Az alapító Czegtédi Nagy József Arányok tí- * mű felvétele — ha más oldalról is — ugyanazt a mondanivalót sugallja, mint a homlokegyenesen más kidolgozású Somogyi gazda (Gilyán Sándor fo­tója). Horváth Péter Kégli című képének címe is kordokumentuim a hetvenes évek ifjúságáról, s ugyanezt a stílust képviseli a látszólag megint- csafc másról szóló Szaki (Kovács Béla felvétele). Néha az ötlet és a nagyszerű kidolgozás „adja el” a fotót (Kovács László: Ikrek, Ligeti László: Nyu­galom), máskor a szép látvány, a harmónia a mon­danivaló lényege (Sörös Mihály: Portré, Sípos Ist­ván,: Pincesor, Panyik István: Sirályok). A kataló­gus szerint a legjobb fotók azok, amelyek társadial- mi töltésű tartalmat hordoznak (Gyulavári József: Közöny, a már említett Kovács Béla: Szaki, Rolm- sics László: Gépnél, Rónay István: Cigányasszony, Szőke György: Szénhordás és Tamás József: Triló­gia). A klub a vizuális kultúra befogadására közössé­get nevelt — állítja Kovács László, a Duna Fotó­klub elnöke, s hozzáteszi: a megváltozott élet, az egyre magasabb igény ék a fotó újraértelmezését vetik fel. Csak azok a közösségék maradihatnak életképesek — véli —, amelyek képesék megújul­ni, amelyek tagjai lépésit tartanák az emberi-tár­sadalmi -esztétikai -.technikái követelményekkel. Nos, a Duna Fotóklub negyedszázados léte arra bi­zonyíték: a bajái fotósok tartják a lépést. Kíván­juk: tartsák is! Ballai József HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 3. Gyűlöletem Gyöngyösön értem meg 1919. március 21 -ét, a Tanácsköztársa­ság megszületését. A város egykori urai polgár­mesterestül eltűntek a színről és a vezetést a direktórium vette át, amelynek élén, mint elnök, End- resz György bádogosmunkás ál­lott. Az egykori frontkatonákból — főleg az oroszországi arcvonal­ról hazaérkezettekből — megala­kult a városi Vörös Őrség, amely­nek parancsnokául a villanysze­relő Nemecz Lajost nevezték ki. Az események természetesen is­kolánk életére is hatással voltaik. A tanári kar néhány tagja eltűnt, bizonyára nem voltak hajlandók az új követelményeknek megfele­lően oktatni tanítványaikat. A többség azonban Erdős Tivadar igazgatóval az élen, a helyén ma­radt, noha a város társadalmi és politikai életétől ők is visszahú­zódtak. A diáksereg örömére jelentő­sen megváltozott a tanterv is. Néhány tantárgyat fakultatívvá nyilvánítottak. Nem volt többé kötelező hittanra és a vasárnapi templomi szertartásokra járni. Fakultatívvá tették a latin és gö­rög nyelútanulást is. Osztatlan helyeslésünkkel találkozott az a rendelkezés is, amely szerint a tanulók előmenetelét nem a vizs­gákon való szereplés, hanem az egész évi munka alapján kell megítélni. A proletárhatalom városi szer­vei keveset tudtak a város ifjúsá­gával, köztük a gimnázium hat- száz tanulójával foglalkozni. Ezért iskolánk tanulói nem voltak meg­felelően tájékoztatva a Tanács- köztársaság céljairól, helyzeté­ről, Szovjet-Oroszországhoz fű­ződő kapcsolatai jelentőségéről, nem is beszélve a szocialista rend­születése szer ideológiai, politikai kérdéséi­ről. Egy gyönyörű és lelkes május elsejei ünnepséget követően nyug­talanító hírek érkeztek Gyön­gyösre. A francia intervenciósok által megszállt Szegeden létrejött az ellenforradalmi kormány. A cseh és román intervenciós csa­patok támadásáról szóló értesü­lések, az ország egyes részein tá­madt ellenforradalmi lázadások előcsalogatták rejtekhelyeikről a város reakciósait. Az egy ideig láthatatlan ellenség készülődött, Amikor ténnyé vált, hogy a cseh intervenciósok behatoltak a szomszéd megye székhelyére, Mis­kolcra, a románok pedig elérték a Tisza vonalát, Gyöngyös ellen­forradalmárai is elérkezettnek vélték idejüket és színre léptek. Egy Csipkai Albert nevezetű, egykori közös hadseregbeli hu­szárkapitány vezetésével a helyi huszár alakulat tisztjei és altiszt­jei a mit sem sejtő Vörös Őrség egységeit orvul megtámadták és lefegyverezték. Ezután a direk­tórium és a pártszervezet vezető­it lakásukról elhurcolták és bör­tönbe csukták, mondván, hogy rögtönítélő bíróság dönt majd sorsukról. A középületekről eltá­volították a Tanácsköztársaság vörös lobogóit és helyettük fehér és nemzetiszínű zászlókat raktak ki. A város élére az ellenforra­dalmi lázadás egyik aktív veze­tője, Welt Ignác üvegnagykeres­kedő került. A lázadók ostromállapotot hir­dettek, rögtönítélő bíróságot szer­veztek és nyomban megkezdték a városi forradalmi vezetők elleni vádirat összeállítását. Kimond­ták, hogy a bíróság csak felmen­tő vagy halálos ítéleteket hozhat. A lakosság megfélemlítése cél­jából hivatalosan kihirdették, hogy az antant intervenciós csa­patai mindenütt gyorsan elöre- nygmulóban vannak és a „vörös rémuralmat” az egész ország te­rületén szétzúzták. A gyöngyösi ellenforradalmi lá­zadás vezetői rosszul számítottak. A Tanácsköztársaság hadserege a munkások tömeges mozgósítása révén megszilárdult, Miskolcot is visszafoglalta és Eperjesig űzte az intervenciósokat. A betolako­dók elleni győzelmek a gyöngyö­si ellenforradalmárok sorsát is megpecsételték. A lázadás harmadik napján, amikor elkezdték a bitófák fel­állítását, egy Vámosgyörk felől érkező különvonafon befutott a Lenin fiúk egy százada. A belső forradalmi rend védői a reakció kezdődő rémuralmát rövid órák alatt felszámolták. A kivégzésü­ket váró kommunista vezetők és a direktórium tagjai kiszabadul­tak a fehérek börtöneiből. A vá­rosban ezután a forradalmi rend helyreállt. Csipkai Albert egyko­ri huszárkapitányt és Welt Ignác üvegnagykereskedőt a Forradal­mi Bíróság ellenforradalmi láza­dás szervezése és kirobbantása, a hivatalos vezető szervek orvul való megtámadása és a forradal­mi vezetők halálra ítéltetése vád­ja alapján halálra ítélte. A Tanácsköztársaság megszüle­tése, a dolgozó emberek érdeké­ben tett intézkedései, majd a lé­tért folytatott hősi küzdelem — amely tanulóvárosomban bővel­kedett drámai fordulatokban — feledhetetlenül mély nyomokat hagyott berniem. Megtanultam gyűlölni. Elgondolkodtatott az a tény, hogy a város tobzódó jólét­ben élő polgárai és a fajtájukból származó katonatisztek, az első, számukra kedvező alkalmat meg­ragadták és megpróbálták felszá­molni az új rendelt Mindez szá­momra — aki szegény, a háború­ban halálosan megbetegedett vin­cellér fia voltam és gimnáziumi tanulmányaimat csak egész csa­ládom nélkülözése árán folytat­hattam — gyűlöltté tette a forra­dalom ellenségeit és rokonszen­vessé a proletárhatalmat. (Következik: 4. RÉMURALOM, NYOMOR) GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Kada Elek nevét vették fel • A legszebb pillanat: Kele Ilona csapatvezető átveszi dr. Tubák István úttörőelnöktől a működési engedélyt. (Baranyi József felvétele) Ünnepi gyűléseken emlékeztek meg megyénk valamennyi úttörő- csapatánál a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom dicső napjai­ról. Kecskemét legújabb, har­mincharmadik úttörőcsapatánál az eseménynek különös jelentősé­get adott, hogy a csapatgyűlés keretében vehették fel Kada Elek nevét. A megyeszékhely peremén, a Hunyadivárosiban, még felvonulá­si épületek fogják közre a Má­tyás király körúti Általános Is­kolát, de a hat iskolából érkezett ötszáz kisdobos és úttörő már otthonosan jár-kel a hóféhér-ko- rállpiros, hangulatos épületben. Az ünnepi csapatgyűlés színhelye a tágas, márványpadlós aula volt. Felsorakozott az énekkar, a ra­jok, és a csapatfal előtt a tiszt­ségviselők. A kisdobosjelölt első­sök fegyelmezetten nézték végiig az ünnepséget az emeleti körfo­lyosóról, a zászlótartók pedig a csapatfa,lat fogták közre. Az énekkar Bálint Ildikó veze­tésével szólaltatta meg a külön­féle mozgalmi dalokat, indulókat. Nagyszerűén idézte fel a hősi na­pokat az irodalmi színpad is. Az ünnepség fénypontjaként dr. Tu­bák István városi úttörőelnök át­nyújtotta a csapat működési en­gedélyét Kele Ilona csapatveze­tőnek, amelyben az országos el­nökség az 5630. számú Kada Elek úttörőcsapat névhasználatot en­gedélyezi. Az eseményen részt vettek a szomszédos Kandó Kálmán utcai isikdla, valamint a leninvárosi is­kola úttörői, pedagógusai. Meg­jelentek a Bányai Júlia Gimná­ziumiból érkezett leendő ifiveze­tők is, számszerint négyen, akik ezt a KISÍT-megbízatást kérték nevelőiktől. Az ünnepség'befejezése után a vörösnyakkendősölk egyik cso­portjától megkérdeztem, hogyan sikerült alig kilenc hét alatt eny- nyire összeszokniuk? Röpködtek a válaszok: mert már az első héten tudtuk: szak­köreink is lesznek, járhatunk mo­dellezni, sportolni, lehetünk tag­jai az énekkarnak, és foglalkoz­hatunk fizikával... Mert nagy­szerű, demokratikus a légkör, szögezi le egy zömök fiú. Mi is kértük a rajvezetőnket, hogy Kada Elek legyen a csapat neve! Remek völt a csatakiáltási ver­senyünk ! Ott találkoztunk először egymással, hiszen annyifelől jöt­tünk ide tanulni... Megtudtam, hogy tervezik egy arborétum építését, és javában készülnek már a Kecskemétről szóló vetélkedőre is! A főbejárat mellett pedig minden reggel meg­állnak egy pillanatra, hogy a szé­pen gondozott akvárium lakóit szemügyre vegyék. Készül a sportcsarnokuk, udvarukat is rendezik. Ügy tűnik, magukénak érzik az iskolát, mert szívesen mutatják meg az érdeklődő fel­nőtteknek, a tantermeket éppen úgy, mint a gondosan tervezett csapatfalat. A csapatfalat, amelyen világí­tanak a közösen választott jel­mondat piros betűi: EGYÜTT ISKOLÁNKÉRT — EGYÜTT CSAPATUNKÉRT! S. K. JÁTSSZ VELÜNK! >íiSSb..9T A Duna Galéria Játssz velünk! című kiállítása gyerekek számá­ra készült, s kínál fel nekik Olyan papírból készült játékokat, amelyek nagy része kapható, vagy hamarosan kapható lesz a boltokban. Vannak olyan játékok, ame­lyekkel a gyerek egyszer-kétszer nagyon szívesen játszik, de ame­lyek nem épülnek bele szórakozá­saiba, hiszen csak akkor veszi elő újra, ha új partner adódik, aki a játékot nem ismeri. Ilye­nek itt a Ki ez? Mi ez? képző­művészeti játékok, amelyeket ha­mar meg lehet tanulni; a hátlap­ján levő tudálékos tudnivalókat úgysem sajátítja el a gyerek. Ez is hasznos persze, csak éppen ha­mar kiismerhető, azonkívül fel­színes tudást ad. Ilyen egyszeri­ek a különböző „puzzle” összera­kó játékok, amelyekből egyre több van. A levelezőlaptól, amely ebben a méretben néháy mozaik­lap segítségével hamar összerak­ható, egészen a 240—480—960 darabos összerakóig. A kiállításon helyet kaptak ré­gi papírjátékok is. Á Kígyó, a Létra nevű társasjáték még az örökzöld Malom. A Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata — amely az egész kiállítást saját kiadványaiból létrehozta — ter­vezi ezeknek hasonmás kiadását. időszakos lapja. Mellőle»* a 10. évfordulón. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt alkalommal közölt rejtvény helyes megfejtése: BA­BITS MIHÁLY. A sorsolás al­kalmával a következő helyes megfejtést beküldő pajtások ne­vét húztuk ki, (részükre könyvet postázunk): Horog Sándor, Szál ks zent már ton; Rédei Antal, Nyárlőrlnc; Kiss Katalin, Petőfi- szállás; Égi Brigitta, Rém; Be- retka Izlabélla, Bája; Péli Ákos, Soltvadkert; Farkas Sanyika, Ballószög; Bánó Csaba, Kecske­mét; Juhász Bernadett, Kalo­csa; Sherer Valéria, Hajós. Ezen a héten öt kérdésbe ké­rünk választ. Íme, a kérdések: 1. Mekkora megyénk területe? 2. Hány városa van megyénknek? 3. Sorold fel megyénk a) három gyárát; b) három múzeumát vagy nemzetiségi tájházát; c) három fürdésre alkalmas tavát. A válaszokat levelezőlapon kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére — Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecske­mét, 6001 Pf.: 76 — november 2fl-ig. A helyes válaszokat beküldők között tíz darab ikönyvet sorsolunk ki, ezen a hátén Ruffy Péter: Bujdosó nyelv­emlékeink című, számotokra íródott munkáját. (A levelezőlap címoldalára most is írjátok rá: Űttörőrejtvény!) HUMOR Földrajzórán Pest két részből áll: Budából és Pestből. A határt IV. Béla jelölte ki, odahelyezte a Dunát és a Nyu- lak szigetét. .. Tornaórán Emeljétek fel a jobb lábatokat, mellé a balt, és homorítsatok! Miért csíkos a zebra? Valamikor a zebrának Megfájdult a lába, Elsántikáit, elbicegett Az állatkórházba Segítsetek rajtam gyorsan, Mert ha nem, hát végem, Utolér, ha nem futhatok, Minden ellenségem Jól van — mondja a főnővér, Feküdj be az ágyba, A doktor a lábad majd Meg is operálja Azt mondod, hogy nincs pizsamád? Ejnye, szedte-vette . ■. És a zebrát villámgyorsan Csíkosra festette Meztelenül kórházunkban Egy beteg sem járhat, Szigorúan előírja A házi szabályzat Jött a doktor, gyógyítja a Beteg zebralábat, Biztatgatja: Hamarosan Majd újra vágtázhat Nem vette észre a doktor? (Vagy csak nem akarta?) Ftogy a zebra pizsamáját Nem a szabó varrta A betegnék hamarosan Meggyógyult a lába S a világot azóta is Pizsamában járja ... Opauszky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom