Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1983. november 34. KÖVETENDŐ PÉLDA Állattartási tapasztalatok a Pápai Állami Gazdaságban A takarmánytermelés gazdaságosságának vizsgálata a legtöbb nagyüzemben indokolt, különösen ott, ahol számottevő az állattartás. Pápán az állami gazdaságban a hetvenes évtized végéig, az évente negyvenezer vágósertést kibocsátó üzemben nem találkoztak az odalátogató szakemberek különleges módszerekkel, eljárásokkal. Dollármilliós megtakarítás Napjainkban kevés az olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol az alaptevékenység részaránya meghaladja a 90 százalékot. Tavaly a Pápai Állami Gazdaságban az arány ekkora volt. 1982-ben mintegy 60 millió forintos nyereséget könyvelhettek el. A termelési értéknek több mint felét, 57 százalékát az állattenyésztés adta. Figyelemreméltó, hogy az elmúlt öt esztendőben úgy tudtak gazdálkodni, hogy az anyagköltségek a termelés növelése ellenére sem emelkedtek. Példa, erre, hogy az erőgépek az öt évvel ezelőtti önköltséggel dolgoznak. A kukorica szárításához az elégetett torzsa szolgáltatja az energiát. Az újonnan épült sertésólakba sem terveznek fűtést. A fajak hőszigeteltek, így a kedvező hőmérséklet megteremtésére " a bent hízó nagyobbacska állománynak nincs szüksége „idegen segítségre”. 1979-ig a sertéstakarmányozást szárazdarás, granulátumos technológiával végezték. Ekkor korszerűsítették a kistébai telepet és „átálltak" a nedves takarmányozási rendszerre. A környék 64 vágóhídján képződő melléktermékekből húspépet készítenek, ezzel olyan fehérjeforráshoz jutnak, amelyet eddig importálni kellett. Emellett a rendszert kibővítették savó, valamint lejárt határidejű tejtermékek feldolgozásával és hasznosításával. Veszprém megye kiskereskedelmi hálózata ide szállítja az időben el nem kelt tejterméket. A keverőüzemből — ahol elegyítik, közvetlenül a felhasználás előtt, a tejterméket, a húspépet, valamint az egyéb takarmányadalékokat — tartálykocsikon szállítják a masszát felhasználási helyére. Nem lenne a kép teljes, ha nem említenénk: házilagos kivitelezésben megoldották a tejeszacskók és tejfölös poharak gépi bontását és újra- pasztőrözését. Mindennek eredményeként kilenc forinttal! 1) csökkentették kilogrammonként az úgynevezett ráhizlalás takarmányköltségét. Az önköltség csökkentése mellett az otthoni fehérje-előállítással az elmúlt két esztendőben a gazdaság 2,7 müJjó-'-cfóllárt takarított meg, ugyanis ennyiért kellett volna külföldről szója-, illetve hallisztet importálni. A szántóföld a tehenészetig ér A szó szoros értelmében sikerült megteremteniük a takarmánygazdálkodás egységét. A tejprémium adta lehetőségeket kihasználva 73 százalékkal növelték a tehénlétszámot. Időközben „feltornászták” magukat 1982-ben a tehenenkénti és évenkénti 5050 literes tejhozamra. Idén, az eddigi eredmények ismeretében valószínűleg túllépik az 5200 litert is. Ahogy a fajtakeresztezések befejeződtek, javult a tejtermelés, méghozzá úgy, hogy az 1975-ös abrakmennyiség 65 százalékát etetik meg. Egyre nagyobb szerephez jut Pápán a zöldtakarmány. Az első hó lehullásáig naponta vágott, friss zölddel. etetik az állatokat. 0 A húspépüzem lelke a 15 köbméteres autokláv. A teljes beruházás mintegy 23 millió forintba került. Kihasználnak szinte minden lehetőséget: a késői-, a tarló-, valamint a másodvetést. Kiváló eredményeket értek el például a Blizzard G—188 silókukoricával. Ez a növény egy hektáron száz nap alatt képes 28 tonna zöldtömeget fejleszteni. A silót az elhúzódó friss etetés miatt általában tartalékolják. Jelenleg a tavalyi siló mennyisége még mindig meghaladja a négyezer tonnát. A rét- és legelőgazdálkodás alá vont területet az elmúlt három esztendőben majdnem két és félszeresére növelték. Egyéni érdekeltség Dt. Csepregi István, a gazdaság igazgatója, amikor a kollektíva egységéről kérdeztem, a következőket mondta: — Ha nem figyelünk az emberekre, a véleményükre és elképzeléseikre, könnyen elbukhatunk. Kialakítottunk egy modellt. Ez csak a kiszolgáló és irányító egységek tökéletes munkájával tartható ilyen eredménnyel életben. Legfőbb célunk: a „láncban” mindenki megtalálja a helyét és anyagi érdekeltségét. Amit bér- fejlesztéssel megoldani nem tudunk, azt másképp orvosoljuk. Az újítási pótlékkal takarékoskodni nem szabad. Eddig hat alkalommal nyertük el az állami gazdaságok között a legjobb újító üzem címet. Fogalmazhatnék úgy is: ha a dolgozókat nem tudjuk megnyerni az ügynek, végünk! Természetesen nálunk a vezetők sem ülhetnek babérjaikon. Időszakonként vizsgáztatjuk magunkat. Az értékelés eredményét négy kategóriába soroljuk: fejlődőképes, alkalmassá tehető, maradjon, ahol van, alkalmatlan. És ezek szerint cselekszünk! Ezt a rendszert munkatársaink elfogadták, a fejlődésük érdekében ... Czauner Péter • A szar-csutka-szemkeveréket falközi silókban tárolják. A nyom- tatast egy K—700-as traktor végzi. Hosszas kísérletezés után rájöttek, hogy a fal mellett emberi erőre és döngölőfára is szükség van Napkollektoros juhásztanya A juhtenyésztés fénykorát éli Csehszlovákiában. A juhok teje, húsa és gyapjúja iránt az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Ezt látva, a szövetkezetek bővítik juhállományukat és korszerűsítik a tenyésztést. Tavaly az ország keleti részén működő mezőgazdasági szövetkezetek majdneip 225 ezer juhot neveltek, s számukat az idén és jövőre 320 ezerre akarják növelni. Az állattenyésztésnek ezzel az ágazatával főként Kelet- Szlovákiában foglalkoznak. E hegyvidéken például a szepes- csütörtöki mezőgazdasági szövetkezet nagy figyelmet fordít a juhtart ásra. A nagyüzemi juhtartásnak azonban vannak némi problémái is, elsősorban a melegvízhiány. A tanyákon, amelyek gyakran 5—7 kilométernyi távolságban vannak a falvaktól, eddig csak nagy erőfeszítések árán tudták biztosítani a szükséges melegvizet. A probléma megoldására a szepes- csütörtökiek a napenergiát fogták be. Csehszlovákiában ma már több olyan mezőgazdasági szövetkezet van, ahol a nap melegét hasznosítják. Ez segít a villanyáram megtakarításában, elsősorban szénaszárításnál. Juhászta- nyákon eddig azonban nem hasznosították. A szepescsütörtö- kiek az elsők e téren, úttörő vállalkozásukban az érsekújvári Elektrosvit vállalat volt segítségükre. A szövetkezetnek megfelelő berendezést szállított és közreműködött annak felszerelésében is. A napkollektoros vízmelegítésben szerzett tapasztalatok 1983 nyarán már biztatóak voltak. A .iuhásztanyan felszerelt kollektor naponta 300—400 liter vizet melegített fel 50—60 Celsius-fok- ra. Ez a melegvíz-mennyiség bőségesen elég volt. A napkollektor, amely a vizet akkor is 35—40 Cel- sius-fokra tudta felmelegíteni, ha az időjárás nem volt a legkellemesebb, sokkal barátságosabbá tette az április elsejétől október közepéig itt dolgozók életét. A juhászok dicsérik is a berendezést. A szövetkezeti vezetőség ezután úgy döntött, hogy a nap energiáját, ahol csak lehet és szükséges, mindenütt ki kell használni. Ilyen vízmelegítő-berendezést kannak az üszőket gondozó dolgozók, de napkollektorokat szerelnek fel mindenhol, ahol ez idáig jóval drágább villanyáramot használtak. 0 A vízmelegítő. HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 14. Utam Marxhoz A ßacco—V anzeiU-viták ide. jén feltűnt nekem egy szerény magatartású, nem hangoskodó, logikusan gondolkodó és érvelő munkás. Közelebbről megismerkedtem vele; a neve Kruzslák Béla volt. Űj ismerősöm bebizonyította hogy a szocializmus — így a Szovjetunió — iránti mun- kcsszimpátia és szolidaritás minden akadály ellenére terjed. Ez az áramlat az amerikai földrész határainál sem tartóztatható fel. Az amerikai burzsoáziának nincsenek a munkások által is elfogadható ellenérvei, ezért a régi módszerrel a terror eszkö. zével lép fel, hogy félelmet keltsen. Ezt akarja elérni Sacco és Var.zetti életének kioltásával is. „Aki pedig — mondta — gya- lázza a szovjetországot és a kommunista pártot, az máris azon az úton jár, amilyenen a burzsoázia az egész munkásosztályt járatni szeretné.” Kruzslák barátom egy idő után nem jelent meg többé a munkaközvetítő helyiségekben. Természetesen azt nem sejthettem. hogy részt vesz az illegális kommunista mozgalomban. Erről csak jóval később szerezhettem tudomást, amikor vele mint a szakszervezeti ellenzék vezető személyiségével találkoztam. és kapcsolataink állandósultak. Későbbi munkásmozgalmi te- vékenyséaem kibontakozása szempont iából döntő jelentőségű volt Wagner József géplakatossal létrejött ismeretségem. Poli- t.kai érettsége Kruzslákéhoz volt hasonló, érvei cáfolhatatlanok voltak, és vitapartnerei vagy nézeteik tarthatatlanságát ismerték el. vagy eloldalogtak, miután szégyellték beismerni, hogy alulmaradtak. Vonzalmat éreztem Wágner iránt, imponált nekem, hogy munkás létére lexikális a tudása, éf játszi könnyedséggel igazodik el Marx Kjároly tudományos munkáiban. Eszembe jutott az a kudarc, amely egykori tanonc- társaimmal együtt ért, amikor Franz Mehring révén meg akartunk ismerkedni Marxszal. Ezt el is mondtam Wágnernak, amikor közelebbről megismertem. Wágner — aki egyébként a csepeli Weiss Manfréd Műveknél talált alkalmazást, és családjával együtt Pestszentlőrin- cen. az Állami Lakótelepen (barakktelep) lakott — tudatosan keltette fel érdeklődésemet Marx munkássága iránt, ösztönzött tanításai megismerésére és ehhez felajánlotta segítségét. — Bekapcsolódhatsz, ha értelmét látod — ajánlotta egy napim — abba a szemináriumba, amelynek keretében néhányan Marx A tőke című művét tanulmányozzuk. A foglalkozásokat a résztvevők lakásain tartjuk, felváltva, rejtve a hatóságok elől. A Wágner-féle szemináriumhoz való csatlakozás ■ fontos lépést jelentett életemnek abban a szakaszában. Wágner elhallgatta előttem, hogy az illegális kommunista mozgalom egy olyan csoportosuláshoz csatlakoztatott, amelyet a tényleges párt, a KMP bírált, és tevékenységét egységbontónak ítélte, mert a csoport tagadta a forradalmi megmozdulások azonnali szükségességét. A frakciót vezetője nevéről, Weisshauss-frakciónak titulálták, de az évente tíz alkalommal megjelenő Üj Szó című lapra utalva, Űj Szó mozgalomnak is nevezték. „A legfontosabb tennivaló — hangsúlyozta Wágner —, a legjobb, legáldozatkészebb munkások forradalmi vezetőkké képzése, nevelése. A munkásosztály forradalmi harcát megvívni, a hatalmat újból megszerezni, azt megtartani és gyakorolni csak jól képzett forradalmi vezetőkkel lehet. Ehhez múlhatatlanul fontos a munkásosztály forradalmi elméletét, a marxista tanításokat megismerni, elsajátítani és majdan alkalmazni tudni.” Wágner érvei jól hangzottak, igaznak hatottak és megnyugtattak, hogy a szemináriumhoz való csatlakozásom helyes lépés volt. Azokban az években a tanulmányozáshoz szükséges marxi mű. A tőke nem volt kapható, ezért egy-egy lehúzott példányból kellett a szemináriumok hallgatóinak kézzel kiírni az éppen soron levő részt. Ennek a szükségmódszernek volt egy előnye is, hiszen a másolók valósággal átrágták magukat az egyes fejezeteken, majd a foglalkozásokon felvetett kérdéseikkel a szemináriumokat mindig igen élénkké és tartalmassá tették. Wágner, szemináriumunk vezetője — akiről itt írom meg, hogy röviddel a felszabadulás után súlyos betegségben meghalt — imponáló biztonsággal igazodott el Marx hatalmas tudományos munkájában. több mint öt évtized múlt el azóta, hogy az ö seaítséoével megkezdtem Marx alapvető művének tanulmányozását, és ezért hálával gondolok akkori nevelőmre. A hála érzése azonban nem hallgattathatja el velem, hogy a baloldali munkásmezaalom eay frakciójához kapcsolt. Hibáját enyhíti az a tény hoay az általa politikai és ideológiai nevelésben részesített munkások valamennyiden rátaláltak a helves útra. ér nzalnaltók — szolgálják — o szorial.izmvs ügyét (Következik: IS. VÁLSÁGOS IDŐK.) Sárga zászló a hajóárbocon Ha keletről jöve>t viitonláslhaüó érte el a Velencei Köztársaságot, nem köthetett ki. A kilkötő igazgatósága 40 napig várakoztatta, addig tisztes távolságban horgonyzott. Ez az intézkedés azt szolgálta, hogy az esetleges fertőző betegségben szenvedők partraszállását, a járványok keletkezését megakadályozzák. A 40 nap a fertőző betegségek' lappan- gási idejével esett nagyfából egybe. tehát a még tünetmentes, de már fertőző állapotban' levő személyek sem léphettek partra. Ma a modern személy- és teherszállító haljókon a kikötőhöz közeledve — nemzetközi szabály szerint — sárga zászlót kell felhúzni az árbocra^ ha fertőző betegségre gyanakodnak. A középkorban, ha egy-egy városban járvány ütötte fel a fejét, lakosai nagyrészt elmenekülték. Közöttük sokan olyanok is, akik egészségesnek gondolták magukat, de fertőzöttek voltaik. Ezzel a járványt is tovahurcoltá'k. A megelőzés módjai A fertőző, illetve ragályos betegségek kórokozóLt ma már túlnyomó többségben ismerjük. Ez tette lehetővé a járványok elleni hatékony védekezés kidolgozását, A védőoltások rendszerének segítségével számtalan, korábban jelentős számú halálozást és egészségkárosodást okozó járványt sikerült megelőzni. (Például feketehimlő, járványos gyermek, bénulás stb.) A visszaszorításban nem hanyagolható el az életkörülmények, a higiénés viszonyok kedvező változása sem. E tények, tői függetlenül ma is előfordulnak fertőző megbetegedések, sőt — közismerten — járványok is. Elég, ha a periodikusan, visszatérő influenzáivá rványokat. az „ételmérgezést” okozó salmone.1- lát, vagy a fertőző májgyulladást említjük. Közérdeklődésre tarthat számot a járványosán előforduló megbetegedések megelőzésének a módja. és az hogy fertőző betegség gyanúja, előfordulása esetén, mi a környezet tennivalója? Az említett betegségeik terjedési módija kétféle: cseppfertőzés (influenza, rózsahiimlő, kanyaró stb.), emésztőrendszeren keresztül (salmonella. vérhas, fertőző májgyulladás stb.). A fertőző betegségek tünetei többségűikben nem térnek el a hevenyen fellépő más beteg, ségek tüneteitől. Az általános tünetek körébe tartozik a rossz .közérzet. étvágytalanság, gyengeség, fáradtságérzés, hőemelkedés, láz, főfájás, hányinger, cseppfertőzés esetén pedig a felső légúti hurut. Fertőző betegségre kell gondolni, ha a bőrön kiütések jelentkeznek, hasmenés lép fel, vagy májgyulladás esetén sántaság alakul ki. Amíg az orvos megérkezik Az orvos megérkezéséig a család, a környezet számára sóik tennivaló kínálkozik. Legfontosabb a fertőzés terjedésének megakadályozása, néhagy a családtagok is megbetegedjenek. Lényeges a beteg elkülönítése. Ez alatt nemcsak azt kell érteni, hogy külön szobában helyezzük el, hanem azt is. hogy használati tárgyait elkülönítsük, a lakásibiain lehetséges legjobb higiénés viszonyokat biztosítsuk és folyamatos fertőtlenítésről gondoskodjunk. Fontos a rendszeres szellőztetés, a padozat tisztántartása. A beteg poharát, tányérját, evőeszközeit külön kell tárolni, mosogatni és fertőtleníteni. Erre a klórtartalmú szerek a legalikalmasálbbak. A Neomag- nol tabletta gyógyszertáriból beszerezhető. A beteggel történő érintkezés után nagyon lényeges a fertőtlenítőszeres kézmosás. Az emésztő-traktuson át terjedő betegségben szenvedők test váladékait (hányadék, széklet) is fertőtleníteni szükséges. Erre a célra a háztartási boltokban kapható klánmész a legaikadtmfeusabb. Az ágynemű, törülközők, a beteg fehérneműinek elkülönített tárolása és fertőtlenítése sem hanyagolható el. Az elmondottakon kívül nagyon lényeges a személyi higiéné szabályainak betartása. Kü_ lonösen a W. C.-használat utáni és az étkezés előtti kézmosás igen jelentős a fertőzés terjedésének megakadályozásában. A cseppfertőzés terjedésének megelőzésére kevesebb a lehetőségünk. Naigyon fontos a rendszeres szellőztetés, zsebkendőbe törlténő tüsszentés, köhögés, és jó védelmet nyújt a nálunk még nem eléggé elterjedt száj- és orrmaszk viselése. Lázcsillapítás, folyadékpótlás A beteg körüli további feladatok nem térnek el az egyéb heveny megbetegedés esetén szükséges segítségnyújtástól. A hőemel- kedés nem kíván feltétlen lázCsíl. lapítást. A 38,5 Celsius-fok feletti láz fellépéseikor már indokolt csillapító adása. Erre a célra jól használható a „házápatükáiban” tartott gyógyszerek közül az Ami- dazophen, Kálmopyrin, Istopyrin. de alkalmas az Al.gopyni.n is. Elfelejtett, de hatékony lázcsillapító módszer a test hűtése. Ez történhet a homlok és a lábfejek hidegvizes borogatásé vaj. vagy keresztkötés (priznic) alkalmazásával. A beteg részére ágynyugal - mat. nyugodt környezetet szükséges teremteni. A hasmenés, hányás, de az izzadás is folyadék- és ásványisó-veszteségét eredményez. Pótlása teázással, gyümölcslevek kortyonként! fogyasztásával történhet. A felsorolt tünetek más megbetegedések esetén is. létrejöhetnek. Több fertőző megbetegedés esetében oki ,(a kórokozót elpusztító) gyógykezelés is lehetséges. A fertőző betegségek nagyobb részénél kórházi elkülönítés és gyógykezelés szükséges. Ezért fon. tos, hogy mielőbb lássa orvos a fertőző betegeket. Nagyon fontos, hogy a fertőző beteg, vagy a fertőző betegségije gyanús személy ne keresse föl az orvosi rendelőt A közforgalmú járműveken, a várában ne terjessze a betegséget Az állami egészségügyi szolgálat lehetőségei korlátozottak. Nincs mód általában arra, hogy a betegség kezdetén az orvos azonnal a helyszínre érkezzen. Rendkívüli körülmények A fertőző betegek zömét kórházi fertőző osztályon' gyógyítják., de előfordul, hogy otthoni gyógykezelésre kerül sor. így a felsorolt tennivalóik jól hasznosít, hatók. Rendkívüli körülmények között — természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) — a fertőző betegségek előfordulására, járványok kialakulására az esély jóval nagyobb. Ezért törekszik az állami egészségügyi szolgálat a felkészítés rendszerében — beleértve a polgári védelmi egészségügyi felkészítést is — minél szélesebb körben ismertetni az elemi tennivalókat, amelyeket az orvos megérkezéséig, vagy éppen az ő tanácsai alapján kell elvégezni. Rendkívüli körülmények között a higiénés viszonyok romlása, a zsúfoltság, a tömegek mozgása, a vízhiány előidézhetik járványok kialakulását. A tömeges védőoltásokon kívül a higiénés viszonyok feletti őrködés, a fejlett egészségkultúra, a lakosság tevékeny együttműködése a megelőzés legfontosabb összetevője. Dr. Szikulai Lóránt A PV-totó nyertesei A közelmúltban a kecskeméti Helyőrségi Művelődési Házban megrendezett Polgári védelmi kiállításon a PV-totó helyes megfejtői közül az alábbi személyek nyertek 100 forintos könyvutalványt: Horváth József, Abonyi Istvánná, Fazekas Lászlóné, Csernus István, Dóbiás Péter- né, Kiss Pál. Az utalványokat postán küldjük el.
