Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

— Jubilál a szolnoki stúdió (5. oldal) Harminc évvel ezelőtt, 1953. augusztus 9-én szólaltak meg először a Magyar Rádió vidéki stúdiói. Ebből az alkalomból elevenítjük fel riportunkban a szolnoki stúdió múltját, s vil­lantjuk fel jelenét. Képünkön: a szombat reggeli Rádióvíkend adása a prózai stúdióból. Szemben Benkő Imre és Kutas János műsorvezetők. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 181. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 9. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Éleimen ok A véradók nem kapnak életmentő kitüntetést, pedig számtalan ember ismeretle­nül is nekik köszönheti gyó­gyulását. A vöröskeresztes aktivistáknak a vállalatok, intézmények vezetőinek munkáját dicséri, hogy Kecs- j. keméten a vértranszfúziós állomás — a tavalyi évhez hasonlóan — körzetében ed­dig négyezerhétszázhetven li­ter vért kapott a jelentkező tízezerkilencszáz önkéntes véradótól. Ez az év tulajdonképpen jubileum. Harminc évvel ez­előtt volt az első szervezett véradás a városban. Azóta felépült az évi kétezernégy­száz liter vér feldolgozására alkalmas állomás. Napjaink­ra ezt a teljesítményt nyolc­ezer literre növelték a kor­szerű módszerek és beren­dezések alkalmazásával. Az épületet már régen kinőtték. Ha az SZTK kiköltözik az új megyei kórház mellett épülő rendelőintézetbe, lehetőség nyílik a vértranszfúziós állo­más régen esedékes bővíté­sére is. • A vért a donorok a fehér vérsejtek kiválasztása után visz- szakapják. ti Hűtött centrifugában történik a vérkészítmények előállítása. (Pásztor Zoltán felvételei) [ SZÉLESEDIK A DIKTATÚRA ELLENI HARC Luis Corvalán nyilatkozata MOSZKVA A chilei események — a leg­utóbbi időben megszervezett há­rom tiltakozási nap és az augusz­tus 11-re tervezett negyedik — azt mutatják, hogy Chilében a diktatúra elleni harc egyre széle­sedik és egyre hatékonyabbá vá­lik — mondotta a szovjet televí­zióban vasárnap este elhangzott nyilatkozatában Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitká­ra. A tiltakozó mozgalom új szaka­szába lépett. Napjainkban már milliók vesznek részt benne. A megmozdulások a sztrájkoktól a közlekedési dugók szervezéséig, a tüntetésektől barikádok építéséig, az elektromos hálózatban és a vasutakon végrehajtott szabotázs­akciókig terjed. Bár Pinochet alig egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy engedélye nélkül egy falevél sem rezdülhet az országban, s a máso­dik tiltakozási nap után, június­ban ismét arról beszélt, hogy to­vábbra sem engedi elhatalmasod­ni a rezsimé elleni támadásokat. Azóta már lezajlott egy újabb til­takozó nap, s augusztus 11-re ké­szül a negyedik. A Chilei Kommunista Párt fel­adata az — állapította meg Cor­valán —, hogy a nép harcát az adott szakasz célja, a diktatúra megdöntése felé vezesse, hogy lét­rehozza a diktatúrával szemben­álló erők közötti kölcsönös meg­értést, s az országban megteremt­se a kormányzat haladó formáját és a demokráciát. Bizonyos, hogy a chilei nép győ­zelme már nincs elérhetetlen tá­volságban — mondotta végezetül Luis Corvalán. Békefesztivál Pusztavacson A bóke gondolatának jegyében folytatódott va­sárnap Pusztavacson a Képes Újság Fesztivál. Több tízezren íntálk alá az Országos Béketanács és a Képes Újság sátrainál a Békét, leszerelést! kö­vetelő plakátokat, a fesztivál békekönyvét, s az or­szág minden tájáról százával érkeztek békeüzenetet tartalmazó táviratok a Képes Újság szerkesztőségé­hez. Fiatalok, idősebbek küldtek a jövő emberiségé­hez ilyen, és hasonló üzenetet: „Ti, akik száz évvel később élitek, imáir ne isimerjétek a fegyvereket, ne tudjátok meg soha, milyen a háború”. De nemcsak a jövőnek, hanem a mának is intézte valaki üzene­tét: „Világnézettől, vallástól függetlenül, együttes erővel kell érvényesíteni akaratunkat a békéért. Te- igyük félre, ami elválaszt, keressük azt, ami össze­fog. Fogjunk össze, hogy meg tudjuk akadályozni a háborút”. A fesztiválra elküldték békeüzenetüket ál­lami és tömegszervezeti vezetők, szocialista brigá­dok, szövetkezetek dolgozói, KISZ-szervezetek, írók, művészek, egyházaik képviselői és diákok. A békefesztivál délutáni békedemonstrációját Gerencséri Jenő, a Képes Űjság főszerkesztője nyi­totta meg, s átadta az összegyűjtött békeüzeneteket Farkas Bertalan űrhajósnak, majd helikopterek ér­keztek. A magasból kiugró ejtőernyősök békeüze­netet hoztak a fesztiválnak. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára köszöntötte ez­után a béketalálkozót. Ezen megjelent Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke is, aki szabad­ságát Magyarországon tölti. Üdvözölte a magyar fiatalokat, s beszédében hangsúlyozta: „Ezekben az órákban, a hirosimai atomtámadás évforduló­ján világszerte milliók tüntetnek, tiltakoznak a nukleáris fegyverkezés ellen, és ezek az emberek azt mondják, nem lehetnek amerikai rakéták Euró­pában, ne legyen több bomba, ne legyen több há­ború . . . Ezt követően a tömeg elénekelte a béke­dalt, s békemenetet alkotva elindult az ország kö­zepén felállított jeltoronyhoz, ahol a Himnusz el­hangzása után Gerencséri Jenő mondott ünnepi beszédet, majd a bronzkazettába helyezett béke­üzenetet, táviratokat, az ejtőernyősök békemon­datát, a háború ellen tiltakozó aláírásokat befalaz­ták a jeltorony melletti betonoszlopba azzal, hogy azt száz év múlva szabad felbontani. A kétnapos ünnepség záróeseményeként a fesz­tivál területén béketüzet gyújtottak, amelyen jel­képesen elégették a háború szellemét és az embe­riség életét fenyegető atomfegyvereket. (MTI) EMBEREK, GÉPEK PRÓBÁJA Szántó verseny Halason Nemzetközi A A vetélkedő sztárja: az alig háromnapos IH-traktor munka közben. (Bátay Imre felvétele) Holstein­konferencia A .külső szemlélő számára nap­jainkban a szántás az egyik leg­egyszerűbb talajon unkáinak tű­nik. Pedig a tatajforgatás minő­ségén sok múlik. Elsősorban az, hogy milyen vetőágyat sikerül készíteni a jövő évi termésnek. Emellett a rosszul elvégzett mun­kát csak indokolt esetben lehet megismételni, hiszen a szántás energiaköltségei viszonylag ma­gasak. Egy-egv növény esetében az összes ráfordítás negyede- ötöde. Az elmúlt hét végén a megye legjobb szántói Kiskunhalason, a Vörös Október Termelőszövetke­zet K u nfehér tóihoz közel eső te­rületén adtaik egymásnak talál­kozót. Itt mérte össze tudását ti­zenöt traktoros. Szakemberekből álló zsűri bírálta el tucatnyi szem­pont alapján: közülük ki a leg­jobb „gépész”. A versenyzők még reggel, hű­vösben sorakoztak a sorsoláshoz. Később a hátukra tűzött sorszám­mal kászálódtak fel a gépek nyer­teleket a miniszter nemcsak formálisan köszönte meg, és nyilvánította hasznosnak, par­lamenti beszámolójában is épített a Fogyasztók Országos Tanácsa tapasztalataira, ja­vaslataira. A testületnek . tu­lajdonítják a megkülönbözte­tett figyelmet ia termék minő­ségének és árának összefüggé­se tekintetében, s ugyancsak a miniszterrel \való találko­zástól kezdve tapasztalható a fokozottabb figyelem a szer­ződéses fegyelem megtartásá­ra. Szintén a Fogyasztók \ Or­szágos Tanácsa észrevétele nyomán vizsgálták felül egyes iparcikkek garanciális javí­tásának kérdését. De említhetünk mást is, pél­dául a lakásberendezést. ^ A bútorgyártás, a bútorminőség és -forgalmazás . kérdésének fölvetése 5 „alulról érkező" kezdeményezés ivolt: egész sor vároii, községi ankéton került terítékre a kérdés, « igen sok helyen adtak ihangot elégedet­lenségüknek. Az országos vizs­gálat kiderítette, hogy bizony a vásárlók csaknem negyede elégedetlen a bútorok minő­ségével, szűkösnek tartja a vá­lasztékot, s magasnak az ára­kat. Többen felvetették, hogy a házgyári lakások méretéhez nem alkalmazkodik az \ ipar kínálata, kevés az elemes és olcsó kisbútor, sok a hibás ter­mék, kevés és rendszertelen a garanciális munka. Ezek a megállapítások — a javaslatok teljes körével együtt — a vizs­gálat lezárását követően Marjai József miniszterelnök-helyettes asztalára kerültek, s előbb a gazdasági bizottság, majd a Minisztertanács is napirend­re tűzte. A Fogyasztók Országos Ta­nácsa témái közt szerepelt a lakáskarbantartás helyzete is. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési miniszterhelyettes állta a kérdések kereszttüzét; majd a zöldség- és ,gyümölcsterme­lés, ezek értékesítése és árkép­zése volt az egybegyűltek vi­tatárgya. De nP folytassuk, hi­szen nem ígértünk te\jes fel­sorolást. A lényeg, hogy ez idő szerint immár több mint öt­ezer különféle rendű és ran­gú állampolgár, hivatásos el­lenőr és társadalmi \aktivista ténykedik a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa különféle szer­vezeteiben. Az eddigi tapasz­talatok alapján megállapítha­tó, hogy a testületek munkája iránt növekszik az érdeklődés, s tagjai mind nagyobb tiszte­letnek örvendenek. Ez • abból ered, hogy a lakosság tapasz­talja: felvetéseire a fogyasz­tók fórumain választ kap, s gondjait igyekeznek is meg­oldani. Sátrán István gébé. Impozáns látvány volt, Bezsenyi Sándor mezőőr ahogy a kisebb-na'gyolbb trakto- kalövéssel adott jelt a ver roik sorban egymás után kanya­rodtak a kijelölt parcellákhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Jószerivel alig másfél esz­tendeje, hogy a Hazafias 'Nép­front Országos Tanácsa hatá­rozatot hozott d iFogyasztók Országos Tanácsa megalakí­tásáról. Tavaly április végén kezdte meg működését a mind ez ideig legszélesebb társa­dalmi alapon szervezett fo­gyasztói érdekvédelmi 1 testü­let. Ebben a tanácsban tulaj­donképpen mindenki meg­található — ivagy legalábbis majd mindenki. Helye / van benne a miniszternek, a gyár- igazgatónak, de a háziasz- szonynak, a takarékszövetke­zeti á&zatvezetőnek és a mi­nőségellenőrzéssel foglalkozó szakembernek is. A különféle bizottságokban valamivel több mint száz speciálisan képzett szakértő végez vizsgálatokat. A tapasztalatok széles köré­ből áramlanak a iFogyasztók Országos Tanácsához: .vala­mennyi megyében, városban, s igen \sok községben, nagyköz­ségben is megalakultak a fo­gyasztók tanácsai. A testületek ténykedéséről rendszeresen beszámolt a saj­tó. Csak ízelítőül: megvitat­ták dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter tájékozta­tóját ágazata helyzetéről. Ide­kívánkozik, hogy az észrevé­Tizenegy év alatt 1631 millió­ról 2639 millió literre növekedett hazánkban az évi tejtermelés, s ma már az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás — vaj nél­kül — eléri a 115 kilogrammot, szemben a tíz évvel ezelőtti 115­tel. A fejlődés hátterében első­sorban a magyar—amerikai Holstein-program áll, amelynek keretében amerikai holstein-fríz szarvasmarhákat kereszteztek ha­zai fajtákkal. E tízéves együtt­működés értékelésére, s a to­vábblépés megvitatására kezdő­dött tegnap háromnapos nemzet­közi konferencia a Magyar Ag­rártudományi Egyesület és az Amerikai Holstein Szövetség ren­dezésében Budapesten, a Techni­ka Házában. A tanácskozást Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára nyitot­ta meg, majd Harry E. Bergold, áz Egyesült Államok budapesti nagykövete és Zane V. Akins, az amerikai Holstein Szövetség tit­kára üdvözölte a vendéglátókat, valamint a 12 országból érkezett szakembereket. Villányi Miklós emlékeztetett rá, hogy a hatvanas években a ha­zai tehénállománynak még 90—95 százaléka a magyartarka fajta volt, s a vágómarha-termelésen volt a hangsúly. Ez az állapot a hetvenes évekre már a belső tej­igény kielégítését veszélyeztette. 1972-ben a Minisztertanács hosz- szú távra meghatározta a fejlesz­(Folytatás a 2. oldalon.) Néptánctábor Ezen a nyáron Tiszakécske ad otthont az Erdei Ferenc Művelő­dési Központ hagyományos nép­tánctáborának. Az egyhetes „ed­zőtáborba” —, amely tegnap kez­dődött — hatvan táncost hívtak meg az idén: a kecskeméti, bajai, kiskunhalasi, solti, sükösdi és kis- szállási amatőr együttesek legte­hetségesebb tagjait. A többségükben fiatal (diákko­rú) táborlakók dél-alföldi, szat­mári, dél-dunántúli és erdélyi táncokat tanulhatnak a következő napokban, szakavatott mesterek irányítása mellett. Megismerked­hetnek továbbá a folklór más te­rületeivel is; így a különböző kéz­műves mesterségekkel, a népi gyermekjátékok készítésének tit­kaival. Ezenkívül közművelődési jellegű módszertani tájékoztatóra (táncház), népzenei műsorra, dal­tanulásra, filmvetítésre és népraj­zi előadásra is sor kerül a tisza- kécskei táborban. A programok színhelye az Arany Jánog Műve­lődési Központ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom