Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

XXXVIII. évf. 194. szám Ara: 1,40 Ft 1983. augusztus 17. szerda AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Várható Időjárás ma estig: Délnyu­gat, nyugat felől átmenetileg meg­növekszik a gomolyfelhőzet és első­sorban a Dunántúlon alakulnak ki záporok, zivatarok. Sokfelé élénk, helyenként erős, néha viharos lesz a déli, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 3i fok között várható. VILÁG PROLET AE JAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Száznegyvenmilliós nyugati bútorexport A BLÉVISZ nemzetközi színvonalon dolgozik A Magyar Kereskedelmi Kamara egyik érté­kelésében az olvasható, hogy 1983 elején visz- szaesett a nem rubelelszámolású bútorexpor­tunk. (Sajnos, az egész évi kilátások sem a leg­jobbak.) A Bajai Lakberendező, Építő- és Vas­ipari Szövetkezetnél ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg. Már tavaly is a tőkés piacra legtöbbet szállító bútoripari üzemek egyike volt az országban, az idén pedig több mint kétszer annyi árut kötöttek le nála nyugati vásárlók, mint az eddigi legsikeresebb exportévben. 9 Felvéte­lünk az NSZK-beli Steinhoff cég egy ko­rábbi meg­rendelésé­nek sikeres teljesítése­kor készült. A BLÉVISZ kedvező helyzete igazolja azt a fejlesztési straté­giát, amely a határon túli 'techni­kai élvonalra, s piaci igényekre tekint. Nincs még egy évtizede, hogy a szövetkezet feladta a bel- sőpiac-közponitúságot, s azóta a hazai bútorgyártás legjobbjai közé küzdötte fel magát. A nemzetkö­zi bútorkereskedelemhez kapcso­lódva, külföldi vállalatokkal együttműködve folyamatosan tá­jékozódhat a keresletről, az új tendenciákról, divatirányzatokról. A gyártást előnyös kooperációs feltételek mellett korszerűsítették az előző esztendőkben. Az idén a második félévben az . NSZK- beli IMK Schiede cég küldi el szakembereit, akik segítenek a technikai továbbfejlesztés új irá­nyának meghatározásánál, s a ha­tékonyabb szervezés kialakításá­ban. Ennek a tekintélyes partnernek Nyugat-Európában többfelé van­nak érdekeltségei. Egyebek közt a fiatalokat „vette célba” külön bútorprogrammal, amelyben részt vesz a bajai szövetkezet is, esz­tétikus formájú, fenyőfavázas, kár­pitos garnitúrák készítésével. Má­sik tekintélyes NSZK-beli vevő­jének, a Steinhoff Vállalatnak az idén már hatezer kárpitos garni­túrát gyárt a BLÉVISZ. Az első félév vezető terméke a fenyő hálószobabútor volt — nyugaton most ez a divatos alap­anyag —, amelyhez a két- és há­romajtós szekrényeket a Bácska Bútoripart Vállalat készíti, ki­(Folytatás a 2. oldalon.) KORSZERŰBB A BUGACI ÚT ® Alaposan elhasználódott már a bugaci út, ideje volt felújítani. Az állagmegóvási munkálatokat — mintegy hat kilométer hosszan — a Szegedi Közúti Igazgatóság Kecskeméti üzemmérnökségének szak­emberei rövid idő alatt el is végezték. Félmillió forintos ráfordítás­sal megszüntették a hepehupákat. Felvételünk — amelyet Tóth Sán­dor készített — az utolsó simításokat örökítette meg. NDK—lengyel tárgyalások Varsóban kedden délután meg­kezdődtek Lengyelország és az NDK legmagasabb szintű párt- és állami küldöttségének hivatalos tárgyalásai, A lengyel küldöttsé­get Wojciech Jaruzelski hadse­reg tábornok, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke, az NDK-ét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államta­nács elnöke vezeti. Az NŐK dele­gációja kedden délelőtt érkezett meg a lengyel fővárosiba, ahol bensőséges fogadtatásban részesí­tették. Hu Jao-pang q Ifinél külpolitikáról Hu Jao-pang, a Kínai Kommu­nista Párt KB főtitkára a kínai külpolitikáról nyilatkozott japán sajtótudósítóknak. Kína és a Szovjetunió kapcsolatairól szólva kijelentette: „Reméljük, hogy a Szovjetunióhoz fűződő viszo­nyunk normalizálódni fog. Ezek a kapcsolatok jelenleg még nin­csenek ebben a stádiumban. Úgy vélem azonban, végül is mindkét ország arra törekszik, hogy a normalizálás felé haladjon, mindkét ország népei érdekeinek és a világbékének is megfelelő normalizálás felé” — hangsú­lyozta a kínai vezető. A kínai—amerikai kapcsolato­kat elemezve kifejtette, hogy Tajvan kérdése feszültséget okoz a két ország viszonyában, és le­szögezte, hogy Kína a tajvani kérdést belügyének tekinti és nem hajlandó kompromisszum­ra. Annak a véleményének adott hangot, hogy Tajvannak az anya­országgal történő mielőbbi egye­sítése több előnnyel járna a taj­vani vezetés számára. Kína 1997-ben visszaállítja Hongkong feletti fennhatóságát — közölte Hu Jao-pang. A Hong­kongról folyó kínai—brit tár­gyalásokról szólva élmondta. hogv azok a terület gazdasági virágzásának ás stabilitásának biztosításával, a kínai fennható­ság fokozatos visszaállításának módozataival foglalkoznak. BÁCS-K1SKUNBŐL MÁR SZILVÁT IS SZÁLLÍTANAK Napi háromszáz vagon zöldség-gyümölcs külföldre Megélénkült a zöldség—gyümölcs-kivitel; augusztus közepétől a HUNGAROFRUCT na­ponta 300—350 vagon árut indít útnak a hatá­ron túlra. Legnagyobb mennyiségben most gö­rögdinnyét szállítanak, elsősorban Csehszlová­kiába, Lengyelországba és az NDK-ba. Heves, Bács-Kiskun, Somogy és Pest megye földjeiről viszik a dúslevű dinnyét a vasúthoz, ahol a kül­kereskedelmi vállalat szakemberei veszik át az árut. A vagonokban szalma, illetve papírréteg közé rakják a terményt, hogy a hosszú utazás­ban megőrizze frisseségét. 9 Az utánpótlás még nem érik a kecskeméti szövetkezet ültetvényén. A dinnye mellett az őszibarack, a körte, az uborka, a zöldpapri­ka és a paradicsom adja most a legnagyobb tételeket a kivitelnél, őszibarackot Csehszlovákiába, NDK-ba, Lengyelországba, és ki­sebb mennyiségben Finnországba szállít a HUNGAROFRUCT. A magyar ubortka az NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában és Dá­niában a legkeresettebb. Sajnos, a szárazság miatt kevesebb termett, ezért a tervezettnél kevesebb jut kivitelre. A kieső tételeket a 'kül­kereskedelmi vállalat fokozott piacfeltáró munkával almával és körtével igyekszik pótolni. Q Exportra válogatják a hamvas gyümölcsöt a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ben. (Tóth Sándor felvételei) Az igazi főszezon augusztus utol­só harmadában indul az almaki­vitel kezdetével. Ekkor naponta nagyobb almaszállítmányok kel­nek útra, mint az összes más gyü­mölcs- és zöldségmenmyiség együttvéve. A külkereskedelmi vállalat felkészült a -nagy mun­kára. Partnereivel együtt előké­szítették a csomagolás eszközeit, befejeződött a tuzséri átrakóállo­más hűtőházának karbantartása. Felújították a targoncákat is, hogy minél folyamatosabb legyen a rakodás, s a vasúttal is egyez­tették a szállítási ütemtervet. Bács-Kiskun megyében a ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőtáro- lójá-nál exportra előkészített szil­vaszállítmányt július 25-én indí­tott először a határon túlra a HUNGAROFRUCT. A külkeres- kedemi vállalat megyei kirendelt­sége azóta újabb és újabb -téte­leket adott fel a nyugati és észa­ki országok megrendelőinek. A napokban Finnországba és Nagy- Brita-nmába továbbított szilvát a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz terméséből. EGÉSZSÉGÜGYIEK SZAKSZERVEZETI FÓRUMÁN Célszerűbben élni az anyagi lehetőségekkel Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, amelynek -napirendjén a mozgalmi munka eddigi eredményeit és a további feladato­kat összegezték. Az 1980 júliusában megtartott me­gyei küldöttértekezleten elfogadott határozatok, va­lamint az MSZMP KB áprilisi állásfoglalásában megjelölt feladatok ezt a szakszervezetet is új kö­vetelmények elé állították. Fő célkitűzésként az egészségügyi ellátás már el­ért minőségének, a gyógyító és gondozó intézmé­nyek működtetésének javítását célzó beruházások tervszerű megvalósítását tartják számon. A szak- szervezet — alapvető funkcionális kötelezettségéből fakadóan — mindezeknek a szakmai céloknak az elérését segíti, emellett kiemelkedően foglalkozik a mintegy tízezernyi egészségügyi dolgozó élet- és munkakörülményeinek fokozatos és folyamatos ja­vításával. Különösképpen indokolják ezt azok a feszítő gon­dok, amelyek a létszám- és bérgazdálkodás terén jelentkeztek. A három műszak, az ötnapos munka­hétre való áttérés, az egészségügy presztízsének csökkenése számtalan megoldásra váró problémát hozott, melyeknek kiküszöbölésére az intézeti veze­tés önmagában nem képes. Olyan kérdések merül­nek fel és várnak válaszra, mint a szigorított gaz­dálkodás ellenére is évenként rendszeresen fenn­maradó nagy összegű bérmegtakarítás. Ez különös­képpen a járásokban jelentkezik, viszont éppen a tanácstörvény adta függetlenség miatt az egészség- ügyi irányítás és a szakszervezet sem rendelkez­het e pénzek célszerű felihasználásáról. A munkavégzés stabilizálásához elengedhetetlenül szükséges feltárni mindazokat az okokat, amelyek a jelentős mértékű fluktuációt kiváltják a szakal­kalmazottak és a segédszemélyzet körében. A dol­gozók szociális helyzetének felmérését követően in­tézkedési terveket szükséges készíteni — amint a megyei kórházban már megtették — éppen ezek­nek a problémáknak a megoldására. A takarékos gazdálkodás, mint népgazdasági kö­vetelmény, megértésre talált az egészségügyi in­tézményekben is: azonban a lényegi változtatások­ra kellene koncentrálni. Például megvizsgálni azt, hogy egyes, nagy értékű berendezések kihasználtsá­gát abban a kórházban valósítjáik-e meg tökélete­sen, ahol most éppen van, vagy más intézmény­ben gazdaságosabban tudnák alkalmazni? Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága sokoldalú ajánlás­ban jelölte meg azokat a feladatokat, amelyek a tagság érdekeit, s egytben az egészségügyi ellátás minőségének emelését összhangba hozva szolgálják. N. M. A rövid formanyomtatvá­nyon hidegen-ridegen kezdő­dött a mondat: Értesítem, hogy a Munka Törvénykönyve ilyen és ilyen paragrafusa alapján munkaviszonyát ekkor és ek­kortól megszüntetem ... In­doklás: . . . Nos, a? indoklás: a címzett elérte a nyugdíjkor­határt. Több mint negyven esztendei kemény munka után a pihenés évei következnek. A jól megérdemelt pihenésé, amelynek első napjait a szenvtelen hivatalos hang ke­seríti meg. Pedig semmivel sem kerülne többe, ha mond­juk úgy kezdenék az értesí­tést, hogy: Kedves munkatár­sunk, köszönjük eddigi mun­káját ... satöbbi. „Ne érezze az ember, hogy szinte kirúg­ják ..mondta a levelet gyű- ' rögetve frissnyugdíjas isme­rősöm, aki tulajdonképpen nem is panaszkodni akart, csak néhány jó szóra vágyott. Gyakran mondogatjuk, hogy szavaink devalválódtak, érté­küket vesztették. S ebben le­het valami. Mert a megalapo­zatlanul, két kézzel szórt di­cséret, köszönet — ugyanúgy, mint az esetleges korholás — engem a művirágra emlékez­tet. Bármikor előkapható, át­nyújtható, csak éppen nem az igazi. Sőt! Amikor a valóban arra érdemes kap elismerést, vagy — folytatva az előbbi párhuzamot — korholást, már ő sem veszi komolyan. Pedig, állítom, valameny- nyien vágyunk a jó szóra. Van aki tagadja, van aki bevallja. Egy-egy dicséret, szóbeli elis­merés után sokszor megjegyez- ' zük: Ezért nem adnak a pia­con semmit. Igen, mert ma­napság mintha divat lenne cinikusnak, anyagiasnak len­ni, vagy legalábbis aimak látszani. Pedig — ki tagadná — a háromszorosan kiérde­melt prémiumnak, jutalomnak sincs igazán értéke (haszna?), ha csak a fizetéshez csapva, minden köszönő szó nélkül ve­szi át az ember. Persze nem a vásárlóértéke csökken nul­lára, hanem az erkölcsi ha­tása. A humánum, és benne a jó szó, szocialista társadalmunk­nak — mondhatni értéktöbb­lete. Nem a legszabatosabb, nem a legszebb megfogalma­zás, dg azt hiszem, közel jár az igazsághoz. Az a többlet, amely egyetlen más társada­lomnak sincs. Megfizetni, sőt jól megfizetni bárkit, bárhol lehet. Hisz a fejlett tőkés országokban — ki vitatná ezt? — ma még anyagiakkal job­ban állnak. De emberségből nekünk kell, hogy többletünk legyen! Nem akarom azt java­solni, hogy fizetés helyett szé­pen megfogalmazott köszönő­levelet kapjunk, s a prémiu­mot egy őszinte főnöki, mun­katársi kézfogás helyettesítse. De azt igenis mondom, hogy az emberi szó, a jó szó, min­den arra érdemesnek kijár. Es ez nemcsak a dicsért teljestímény értékét, hanem a dolgozó ember önbizalmát, munkakedvét is növeli. Azt pedig remélhetőleg senki sem vitatja, hogy a mai körülmé­nyek között, ugyancsak nagy szükség van önbizalomra és munkakedvre. Amihez most és nálunk kevés az „én megfi­zetlek, te meg dolgozz!" elve és gyakorlata. Arra a többlet hajtóerőre is szükség van, amit az őszinte elismerés, a jó szó jelenthet. Es jelent is. D. Kiss Csaba Diák­centrum! körkép Sok múlik a partnerek segítőkészségén A tavalyi kedvező kísérletek tapasztalatai után az idén or­szágszerte megszervezték a nyári diákcentrumokat. Mint ismere­tes: a KISZ Köziponti Bizottságá­nak a tizenéves fiatalokra vonat­kozó határozatában fogalmazták meg hogy a megyeszékhelyeken és az iskolavárosokban — első­sorban a művelődési, ifjúsági és úttörőházakra építve — kezde­ményezzék diákcentrumok létre­hozását. Ezek az iskolán kívüli művelődés, szórakozás központ­jaiként programokat .’-vezneik, ajánlanak, tájékozta* at adnak, alkalmi munkávállala.- lehetősé­geket közvetítenek és egyéb szol­gáltatásokat is nyújtanak. A diákcentrumok kezdetben csak a szünidőben, majd — a feltételek fokozatos megteremtésével — egész évben működnek. A prog­ramokat a diákvezetőségek egyetértésével állítják össze, s a tanulók közreműködnek a szer­vezői, rendezői feladatok ellátá­sában. Bács-Kiskun megye hat városa közül — Baján, Kalocsán, Kecs­keméten és Kiskunfélegyházán — szervezték meg a városi KISZ- bizottságok a DC-ket. Kecskemé­ten július—augusztusban több mint száz művelődési, szórakozá­si lehetőség várta, illetve várija a fiatalokat. Aki dolgozni) akart a nyáron, annak munkaalkalmat kí­nált húsz mezőgazdasági és ipa­ri üzem. Kalocsán, a művelődési központ épületében és udvarán tartották a nyári rendezvények zömét. Kicsinek bizonyult a bajai diákcentrum, a művelődési) ház mindössze két helyiségében tud­ták programot ajánlani a fiata­loknak. A legkevésbé Kiskunfél­egyházán sikerült megszervezni a DC-t, ahol a rossz körülmé­nyek között dolgozó művelődési központon kívül csupán a mozi tudott még szórakozási lehetősé­get kínálni. A megyei általános tapasztalat: leginkább ott járt eredménnyel a szervezés, ahol megfelelő számú, segítőkész part­nert, intézményt Is találtak a K ISZ-bi zottságok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom