Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Kutatások a biztonságos utazásért • A távolság növekedésével torzulnak a méretek, ezért a képmagnófelvételek lejátszásakor a tv képernyőjére előrajzolt celofánt helyeznek. í£rv közvetkeztetni tudnak az eredeti arányokra. Radarral a madarak nyomában A Közlekedés és Postaügyi, Minisztérium, valamint a Kertészeti Egyetem Kertészeti - Főiskolai Kara 1981 őszén szerződést kötött. A kecskeméti tanintézet ■ munkatársai arra vállalkoztak, hogy az alföldi közutak mentén a KPtM-hez tartozó területek nö- vényálldmányát vizsgálják, ellenőrzik a közutak környezetét, gfjj valamint videofelvételek készítésével javaslatot tesznek-a biztonságosabb közlekedés eléréséhez. Természetesen figyelnek a környezet védelmére is. A szerződés öt évre szál, és az első esztendőt 1982 végén zárták. Huszonöt vizsgálati helyet jelöltek ki a Dunától keletre fekvő síkvidéki utak mentén. Az itt rögzített megfigyelések alapjául szolgálnak az általános környezetvédelemre, a talajviszonyokra, a mezőgazdasági környezetre, a földrajzi térformákra, a biztonságtechnikára, valamint a balesetveszély megelőzésére vonatkozó kutatásokhoz. Fásítás és környezetvédelem Legelső szempont volt, hogy megfigyeljék a kijelölt „mintahelyeken” és a környékükön élő növényeket. Ez fontos, hiszen ez az útfásítás alapja. Annak pedig esztétikai célja, hogy szebbé, arányosan tagolttá tegye a belátható teret és Vezesse a figyelmet a táj legszebb „elemeire”. A másik fontos esztétikai tényező a színhatás. Változatos foltja lehlet a fasornak, ha más típusú és színű cserje-, fafajokkal is tarkítva telepítik. A vizsgálat során 34 különböző fa-"és cserjefajt értékeltek. Megállapították azt is, hogy ezek miként „viselik" a téli sózást. Az úton járó emberre — még védett helyen is, az autóban, buszban ülve — hat a környezete. Rossz közérzetet okozhat az állandó zaj és a sivár területek látványa. Talán ezért is fontos a jól megválasztott útmenti facsoport, fasor. Környezetvédelmi szempontból az utak mentén a növényzetnek sokat kell tűrnie, ezért a nem megfelelő fajok, fajták hama'r legyengülnek, illetve ki is pusztulhatnak. A jól végzett fatelepítéssel felhívják a gépjárművezetőik figyelmét a különböző forgalmi szempontból elkülönülő szakaszok kezdetére és végére. Vegyszerek, mérgek az utak mentén Megvizsgálták 'azt is, hogy az utak földmunkáival megbontott eredeti növényzet helyére milyen gyomok telepednék. Ideális lenne, ha a jól karbantartott út- szélt gyeptakaró fedné. Tehát keresik a megfelelő fűkeveréket. Emellett óhatatlanul szükséges a magas szántóföldi gyomnövények irtása. Ehhez vegyszert használhatnak, de megfelelő védelmet nyújlt az évente többszöri ka-| szálás is. A növényvédő szakemberek megvizsgálták azt, hogy milyen, kártevők, gombaibetegségek gaz- danövényei lehetnek az útmenti fák, cserjék. Azért is fontos ez, mert az utak jórészt mező- gazdasági területek mellett vezetnek. Például akácot nem javasolnak a fasorban, ha a szomszédban szilvaültetvény található. Ugyanis az akác legveszélyesebb kártevője, a közönséges teknős pajzstetű, ami a szilvaültetvényekben is hatalmas pusztítást szokott okozni. A platán szintén nem ajánlott útmen- ,ti fásításra, mert ezek a nagy, magasnövésű fák a jelenlegi növényvédő eszközökkel nem mentesíthetők az amerikai fehér szövőlepkétől. Az olajfűz, az orgona, a kőris, a som, a japánrózsa, a gyalogakác viszont alkalmas az utak menti telepítésre. Számításba kellett venni azt is, hogy az utak melletti árkok növényzete milyeh kölcsönhatásban él a kultúrnövényekkel. Érdekes volt az elmúLt esz- . tendő tapasztalata: megállapították, hogy az útfenntartók álfái végzett totális — vegyszeres — gyomirtás nem idézett elő sem a lágyszárú, sem pedig a fás növényeken károsodást, ugyanígy nem károsodott a környező mezőgazdasági terület sem. Több helyen viszont azt tapasztalták, hogy a növénytermesztők „vegyszerezése” káros hatással volt az útmenti fasorok állományára. A leginkább veszélyeztetett növény az akác, mert gyökérzete sekélyen terül szét, s a méreggel kezelt terület alá húzódva könnyen felveszi a neméppen számára kiszórt gyomirtószert. Megfigyelték, a kukoricatáblák mellett élő kőrisfák hogyan károsodnak a tengeriben használt gyomlirtószertől. Célszerű lenne valamilyen biztonsági sávot kialakítani, amelyen innen, s túl külön-külön megoldható a növények védelme. Kamerával a kereszteződésekben • A szerződésben rögzített témakörök között az egyik, a képmagnó felhasználási lehetőségeinek vizsgálata. A közutakról és környezetükről színes felvételeket készítenek, amelyeket később értékelnek. Így lehetőség nyílik részletesen megfigyelni: mit lát a vezető. Ugyanis a kamerát úgy rögzítik, hagy az a gépkocsivezető „szemével” pásztázza az utat, illetve környékét. Emellett felhasználják ezeket a képsorokat úthibák, biztonságtechnikai hiányosságok „feltérképezésére”. Mindig is gondot okozott a szintbeli vasút—közúti kereszteződés. Sok baleset származott abból, hogy a közeledő vonatot a jelzés nélküli átjárónál1 bak- terház, bozót, magas kukorica Vagy valami más takarta. Ezért több látószögből megközelíti az operatőr az ilyen átjárót. Ügy is, ahogy a gépkocsivezető és ahagy a mozdonyvezető látja. A film, illetve a képmagnóte- kercsek lejátszásakor szembetűnnek azok a kitekintést akadályozó „tereptárgyak”, amelyek ^eltávolításával vagy áthelyezésével biztonságosabbá lehetne tenni a kereszteződésben a közlekedést. A fél évtizedes kutatás első esztendejét zárták tavaly. Ebben az időszakban főleg a módszereket próbálgatták, ezért mesz- iszemenő következtetést levonni imég alig ha lehet. Tovább keli végezni a megfigyeléseket, pontosítani a részkutatási feladatokat, a tapasztalatokat pedig — mindannyian bízunk benne — az illetékes szakemberek megfogadják és a hiányosságokat pótolva, biztonságosabbá teszik közlekedésünket. Cz. P. Francia iparvidék A francia Delattre—Levivier» gyárban léghevítő berendezések készülnek, nagyolvasztók számára. Lille Franciaország északi körzetében fekszik. Az ország négy legnagyobb ipari centruma között az egyik itt épült ki. A belga határvidéktől Bétihune-ig 100 kilométer hosszúságban gazdag szénmedence húzódik, és ez a vidék már a múlt század második felében vezető szerepet játszott a francia széntermelésben. Lille hatalmas ipari város. A Lille—Roubaix—Tourcoling háromszögben alakult ki a híres textilipari háromszög. A környéken már a múlt században kezdtek dolgozni az első szövőgépek. Ezzel egyidőben született meg a pamutipar és a fonalgyártás. Lényegében itt épült fel az északi ipari körzetbe tartozó Saint Aimand is, a híres Delattre—Levivier gyár telephelye. Az óriási iparvidék központja tehát a francia Flandria egykori fővárosa, amely egyben Nord megye székihelye. Lille maga kétszázezer embernek ad otthont, de ha közvetlen környezetét beleszámítjuk, közel egymillióan élnek 140 négyzetkilométernyi területen. Az utóbbi években azonban több üzemet be kellett zárni ebben a körzetben, mert nem kaptak megrendelést, így Lille-ből és környékéről bizonyos elvándorlás indult meg Dél- Franciaországtoa. A Delattre-Levivier gyárban hatalmas ipari berendezések készülnek. Jellegzetesen svájci kutatási feladattal foglalkoznak jelenleg a sempachi madármegfigyelőhely ornitológusai: azt vizsgálják: az Alpok hogyan befolyásolja a madárvonulást. Különböző modern módszerek segítségével rögzítik a madárvonu- lások irányát a zürichi, Basel- Mul|house-i és genfi repülőterek radarkészülékein. Az első eredmények azt mutatják, hogy a madarak fő áramlása nagy térségben az Alpok és a Jura ívét követi, míg a madaraknak csak 20 százaléka választja a közvetlen átrepülési az Alpokon keresztül. Az ornitológusok az Aargau-i Reuss-völgyben fölállított célkövető radiar segítségével új értesülésekhez jutottak a. madarak repülési magatartásáról napfelkeltekor, naplementekor, valamint különböző szélfeltételek közepette. Bizonyos fajtájú szárnycsapás- minták alapján meghatározott Biológusok a tenger mélyén A Csendes- óceán sekély vizű fenéikéről koráll-kóp- ződményeket gyűjtenek laboratóriumi vizsgálatok céljára. Az óceánok kisebb és nagyobb mélységeinek megismerését gyakran a világűr meghódításához hasonlítják. A kozmikus térséghez hasonlóan a tenger mélye is roppant jelentőségű az ember számára. Az elmúlt évtizedekben a tengerkutató járművek sorozatát fejlesztették ki. Az óceánkutatás már jelentős tengeralattjáró-flottával rendelkezik. Ezek egy része önjáró, másik részük fejszínről vontatható vízalatti síklóhajó. Számos távirányított robotszerkezet is segíti az óceánkutatók munkáját. például a Sever—2, a Self—1, a Tyetyisz, az Argusz, a Tinro—2, Az Atlant—1 és Atlant—2 vízalatti járművek. Ide sorolható a Bentosz—300, a világ egyik legnagyobb kutató tengeralattjárócsoportokba lehet sorolni az éj' szaka megfigyelt madarakat. így például meg lehetett állapítani azt, hogy kis énekesmadarak is fel tudnák szállni a Középföld felett 4500 méter magasságig és így képesek az Alpok átrepülé- sére. Ez azonban csak szép időben és hátszél mellett lehetséges. Rossz időben és rossz szél- feltételek mellett a költöző madarak mélyebben repülnek, kihasználják a völgyek szélárnyékát és a terep kiemelkedő vonalait követik, hogy ne kerüljenek a szél sodrába. A következő feladat annak kivizsgálása, hogy a zsírtartalékokkal rendelkező madarak jobban képesek-e az Alpok fölötti átkelésre, mint a „sovány” madarak; ennek/ során vannak-e különbségek a korcsoportok és nemek között, s hogy az északi térségből jött madarak inkább ezt a röviidebb, de veszélyesebb utat választják-e Afrika felé, mint a kerülőutat Spanyolországon keresztül. ja, amelynek a fedélzetén 14 ember dolgozik. Vízkiszorítása 500 tonna. Könnyűbúvárokat is ki tud bocsátani zsilipkamráján keresztül. „Vízalatti házak” segítségével nemcsak az embert szoktatják ehhez a környezethez, hanem állandó megfigyeléseket végeznek kis tengermélységben az élővilággal kapcsolatban. Némelyik vízalatti ház vízalatti konyháikért művelését célozza. A halászati kutatást szolgáló tengeralattjárók a halász- és rákfogóhajókat segítik. összeállította: Czauner Péter A A korszerű technika segítségével közelebb kerü lünk az ismeretlenhez, az óceánok mélyéhez. A Húsvét-sziget titkai Két és fél évszázada pórhálják megfejteni a Húsvét-sziget rejtélyeit; expedíciók tucatjai ásták fel földjét, etnográfusok és archeológusok vitatkoznak róla. Egy francia kutató így fogalmazott: ha az ókori Athént találnánk meg az Antarktisz jege aliaibt, azt is könnyebben megmagyarázhatnánk, mint a Hús- vét-szi,get emberformájú kőszobrainak eredetét és rendeltetését. A világ köldöke A magányos sziget tovább őrzi tehát titkait, hiszen még a pontos nevét sem tudjuk a száztizennyolc négyzetkilométernyi © Húsvél-v/igcti anya gyermekével. földterületnek. (összehasonlításképpen: négy és félszer kisebb, mint Budapest.) A térképen szereplő elnevezés Rogge- veen holland kapitánytól származik, aiki. 1722 húsvétján fedezte fel az európaiak által még nem ismert szigetet. Az akkor ott élő benszülöttek szigetüket Rapanuinaik hívták, de a tudományos kutatók nem hiszik, hogy ez lenne az ősi neve. A mondák szerint az ott lakók a Világ Köldökének nevezték földjüket. Más elbeszélések szerint az Ég Hiatára a legrégebbi elnevezés, amellyel a szigetet illettek. ■Az ősi nevek mögött a szigeten lakók elhagyatottságának érzése húzódik meg. A dél-amerikai kontinens dlyan messzire fekszik a Húsvét-szigettől, mint Írország Kanadától. . Tahitiból, az óceáni szigetvilág „fővárosától” még távolabb esik. ,A polinéziai szigetvilág legkeletibb előőrse, mondják egyesek, bár ez a megfogalmazás némileg pontatlan. Alkár keletről, akár nyugatról nézzük, a Húsvát-szi- get távol fekszik a fő hajózási útvonalaiktól, ezért is alakulhatott ki sok évszázaddal ezelőtt az a mikrokultúra, amelynek értelmezése mind a mai napig vitatott. Kik faragták a hatalmas kőszobrokat, mi volt a jelentése a sziklára vésett „madárember” alakoknak, mire szolgáltak a barlanglabiri.ntusok? Thor .Heyerdahl. a neves nod vág kutató már a második világháború előtt, majd nemsakkal utána és az ötvenes évék közepén több utazást szervezett a térségbe, így a. Húsvét-szigetre is. Ezek sorában talán a legkiemelkedőbb a híres Kon-Tilki expedíció — a norvég, tudós e,gy balsafa tutajjal jutott Peruból az óceáni szigetvilágba —, ezzel Heyerdahl bizonyítani kívánta, hogy a több ezer csendes-óceáni sziget az amerikai kontinens felől népesült be. „ A jövő emlékei” A norvég kutató szerint a Húsvét-sziget első bevándorlói időszámításunk szerint körülbelül 400 táján érkeztek a dél-amerikai Peruból: Kon-Tiki és vele együtt menekülő hívei. Ök teremtették a hatalmas vulkáni tufából faragott szobrokat és ezek fő alakjait. Évszázadokkal később — az ezredforduló után — jöttek az újiabb bevándorlók Kolumbiából'. Heyerdahlnak nézete elfogadtatásáért két évtizedes kemény küzdelmet kellett vívnia azokkal a tudósokkal szemben, akik a régi elmélet híveként azt/ vallották, hogy Polinézia és a Húsvét-sziget csakis Ázsia felől népesülhetett be. Heyerdahl kutatásainak egyik legvitatottabb pontja: hogyan faraghatták ki és állíthatták helyükre a, 10—20 tonnás — a legnagyobb 50 tonnás Sj szobrokat a kezdetleges eszközökkel és viszonylag kisszámú lakosság segítségével. Erich von Danikén svájci „múltbalátó” a nálunk is bemutatott „A jövő emlékei” című filmjében többek között azt állítja, hogy földöntúli lények alkották a hatalmas kőkolosz- szusokat. Däniken azonban „elfelejtette” megmutatni a mozi- nézőiknek a Húsvét-szigetan található kőfejtőt, ahol még ma is láthatóak a félig kész szobrok. Heyerdahl bebizonyította, hogy viszonylag egyszerű emelőszerkezettel 180 ember izomereje elegendő egy kőóriás mozgatásához. További kérdés: miért hagyták abba az ismeretlen szobrászok munkájukat? A légendák szerint több mint 300 évvel ezelőtt háborúskodás tört ki. a „hosszúfülűek” és a „rövidfülű- ek” között. Az elnevezés onnan származik, hogy az 'egyik törzs, kultikus okokból mesterségesen — fa- és kagylópeckek segítségével — megnyújtotta fülkagylóját. A harcban a ,;rövidfülűek” győztek, de a küzdelem egyúttal az eddig virágzó kultúra leáldo- zását is jelentette. A „szent embereket” ábrázoló kőszobrok faragása abbamaradt. A feledés homályába merült az ősi írás és a sziklarajzok jelentése is. Bennszülött puccskísérlet A holland tengerészek 1722 húsvétján kőkorszakbeli állapotokat találtak itt. Utánuk spanyol, angol, francia, amerikai tengerészek és perui rabszolga- kereskedőik szálltak partra. Ez utóbbiak ezer embert vittek el guano kibányászására a Dél- Amerikához közeleső szigetekre. A behurcolt betegségek tucatjával szedték áldozataikat. Így történhetett, hogy a századfordulóra alig százan maradtak a szigeten. A Húsvéti-szigetet végül is Chile annektálta 1888-ban. A huszadik század, a tudományos technikai forradalom jóllehet megváltoztatta a körülbelül kétezer bennszülött életét, ám a nagy távolság legyőzése nem sikerült maradéktalanul. Hetente egy repülőgép érkezik Chiléből, de ez is csak tranzitállomásnak hlasználjia a Húsvét- szigetet. Évente egy hajó köt kii, amely építőanyagot, gyógyszert, diesel-olajat és egyéb felszerelést hoz magával. A szigeten a ■fő közlekedési eszköz még ma "Is a ló, a néhány tucat gépkocsi rendszám nélküli közlekedik. A nagyritkán odavetődő turista hajók igazi szenzációszámba mennek. Mindez igazán nem jelent erős kötődést. Chiléhez. Többek között ezért is történhetett meg, hogy a hatvanas évek elején a bennszülöttek „puccskísérletet” hajtottak végre, El szerették volna' érni, hogy szigetük Francia Polinéziához tartozzon, hiszen Dél-Amerikához nem sok közük váin. Az akkori chilei kormány egy kisebb hadihajót és 40 katonát küldött a Húisvét-szi- getre, akik egy puskalövés nélkül „leverték” a lázadást. g- t. p. 9 A „szent emberek" — egykor varázserőt tulajdonítottak nekik — arccal a tenger felé.
