Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1983. február 2. BAJÁN ÉS A JÁRÁSBAN Átlagon felüli eredményeket ért el az ipar, a mezőgazdaság A múlt esztendő elején a bajai városi-járási pártbizottság azt a feladatot állította 1982-re a termelő üzemek, gazdaságok elé, bogy a térség adottságaival a korábbinál is jobban élve, növeljék a versenyképes export árualapot, tegyék hatékonnyá az eszközökben megtestesülő holt és élő emberi munkát, fordítsanak fokozott figyelmet a város és a járás lakosságának ellátására, ésszerűen takarékoskodjanak az anyaggal és az energiával. Összességében az eddiginél is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához és az életszínvonal megőrzéséhez. A vezető testület a napokban megtartott ülésén azt állapíthatta meg, hogy — túlszárnyalva az országos és a megyei átlagot — a város és a járás ipari és mező- gazdasági termelése egyaránt mintegy 9 százalékkal nőtt tavaly. Vezet az élelmiszeripar A nem rubel elszámolású exportot nagyobb ütemben bővítették, mint ahogyan a termelés nőtt. A többletek döntően a termelékenység fokozásából származtak. Az üzemek nagy részében javult a munkaerő-gazdálkodás, s tovább differenciálódtak a bérek. Űj üzemelési és vállalkozási formák honosodtak meg a megye déli részén. Am a változó körülményekhez különböző mértékben tudtak alkalmazkodni a gazdasági egységek. Több helyen nem sikerült pótolni az elvont nyereséget, a piaci árveszteségeket, s nem javult a munka 'hatékonysága. örvendetes, hogy a ráfordításokban mérséklődött az anyagköltség, viszont nőtt az importfelhasználás, a korlátozások ellenére is. Talán változtat a helyzeten, hogy számos jó kezdeményezés van kibontakozóban a hulladék, a másodlagos nyersanyagok hasznosítására. A fejlődés dinamikáját tekintve is vezető ágazattá vált az élelmiszeripar, amely tavaly 27 százalékkal termelt többet, mint 1981-ben. Elsősorban a Bácska Húsipari Közös Vállalatnak volt nagy szerepe abban, hogy a terület ipara 12 százalékkal bővítette a nem rubel elszámolású kivitelét, s mintegy 26 százalékkal a szociális exportot. Nehéz helyzetben a könnyűipar A helyi textil- és ruházati ipar a szeszélyessé vált piaci viszonyok közepette átlagos ütemben fejlődött. A gép- és a faipari üzemek általában az 1981. évi szintet érték el. Megvalósította tervét a számos kezdeményezésével figyelmet keltő Finomposztó Vállalat, a Szegedi Ruhagyár bács- almácsi gyára, a helybeli ÉPFA gyár és a Bácska Bútoripari Vállalat. Bár nagy erőfeszítéseket tett, elmaradt a tervétől a FÉKON üzeme, a Ganz Villamossági Művek Gyára és a Lakberendező, Épitő és Vasipari Szövetkezet, amely egyébként az 95 millió forintos tőkés bútorexportjával a szövetkezeti ipar legjobb eredményét érte el. A Bajai Vas- és Fémipari, a Csökkent-munkaképességűek Vegyesipari Szövetkezete, valamint a bácsbokodi és a katymári szövetkezet növelte termelési értékét és a nyereségét. Viszont a szövetkezeti ipar más egységei nem fejlődtek számottevően. Az építőipar — bár a mostanában átadott bajai szálloda és az erdőgazdaság székházának kivitelezésénél, s még több esetben jó munkát végeztek dolgozói — nem tudtak felnőni a beruházási feladatokhoz 1982-ben. Siker a földeken Eredményes évet zártak a város és a járás mezőgazdasági üzemei: terven felüli mértékben bővítették termelésüket — csaknem 9 százalékkal —, s dollárért 10, rubelért pedig Hl százalékkal adtak el több árut, mint 1981-ben. A gazdaságosság javításában is átlagon felüli volt a Hosszúhegyi és a Bácsalmási Állami Gazdaság, valamint a nemesnádudvari, a katymári és a dávodi termelőszövetkezet teljesítménye. Többeknek sikerült felzárkózniuk a jobbak mögé, viszont a Mezőgazdasági Kombinátban nem következett be a várt kibontakozás. A bajai és járásbeli gazdaságok kiemelkedő színvonalon valósították meg gabona- és hús- programjukat. Javultak a gazdálkodás mutatói, bár ezen a téren még nagyok a különbségek üzem és üzem között. A gabona- termelés eredményei kimagaslóak a térség történetében — búzából 4872, kukoricából 8183 kilogramm volt a hektáronkénti termésátlag — és országos viszonylatban is, ami elsősorban a Bácsalmási Állami Gazdaság, a felső- szentiváni, a tataházi, a bácsalmási, a nagybaracskai és a csá- volyi termelőszövetkezet nevéhez fűződik. A napraforgó- és a cukorrépatermesztésben az előző évi magas szintet érték el a járás gazdaságai, igazodva a piaci igényekhez. A szőlő-, a zöldség- és gyümölcstermesztők sem panaszkodhattak, csupán értékesítési zavarokra, amelyek főként az alma esetében, minőségi károsodást okoztak. Erősödő háztáji A pártbizottság megállapította, hogy a korábbinál jobban hasznosították a rét és a legelőterületeket, javult a takarmánygazdálkodás. A készletek lehetővé teszik a megnövekedett állatállomány színvonalas ellátását. Szélesebb körben elterjedtek a korszerű, energiatakarékos tartási, takarmányozási módszerek. A tehenek számának kismértékű csökkenése mellett nőtt a fajlagos tejhozam, s elérte az állaton- kénti 4600 literes átlagot. Az előző évinél több hízósertést, csaknem 340 ezer darabot értékesítettek a mezőgazdasági üzemek. A juhászaiban és a baromfi- ágazatban dz alacsony világpiaci árak nem hatottak serkentőleg a termelői kedvre. ■Fontos eredményként emelte még ki a városi-járási pártbizottság, hogy javult a térségben a tenyésztői és az állategészségügyi munka, s erősödtek a háztáji gazdaságok. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság túlteljesítette a tőkésexport-térvét. A vízügyi ágazat vállalatai szervezettebben dolgoztak, mint korábban. Teendők 1983-ban Erre az esztendőre a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság 1982. decemberi határozatával összhangban a legfőbb gazdaságpolitikai feladatként — ismételten — a népgazdasági egyensúly erősödésének elősegítését és az életszínvonal megőrzését határozta meg az MSZMP bajai Városi-Járási Bizottsága. A testület felhívta rá a figyelmet, hogy föl kell készülni a külső föltételek esetleges további romlására nagyobb kezdeményezőkészséggel, hozzáértéssel, magasabb színvonalú vezetői munkával. A piaci körülmények ismeretében az idén a termelő ágazatok szerényebb, 3—5 százalék közötti fejlődésével lehet számolni, de a nem rubel elszámolású export ennél dinamikusabb bővítése a cél. Gondolni kell arra, hogy az idén tovább csökkenő létszámra lehet támaszkodni a városban a tervek megvalósításakor, mivel a munkaerő községekbe való visszaáramlása folytatódik. •Irányelveiben a beruházási eszközök rangsorolása alapján történő, hatékony és takarékos felhasználását szorgalmazza a pártbizottság. Ki kell használni az üzemek együttműködésében rejlő tartalékokat is. 9 A Bácska Bútoripari Vállalat megvalósította elképzeléseit a múlt évben. Egyik sikeres belföldi terméke az elemenként is megrendelhető rusztikus szekrénysor volt. wm % Kitűnt kezdeményezéseivel a Finomposztó Vállalat, amelynek több nyeresége lett a tervezettnél. A terület iparától 2—3 százalékos termelésiérték-növelést vár a vezető pártszerv. A kemény devizát hozó export bővítésében az idén is az élelmiszeriparnak, a BÁCSHŰS Vállalatnak és a megnövelt kapacitású hűtőipari gyárnak lehet nagy szerepe. A gépipari üzeméknek 4—5 százalékos fejlődésre van kilátásuk. A textil-, a ruházati és a faiparban termelésbővítésre kisebb esélyt ad a nemzetközi piaci helyzet. Az építőipari szervezetektől elsősorban a lakásépítésben — a magánerősben is — várnak helytállást. Az MSZMP bajai Városi-Járá- si Bizottságának megítélése szerint a terület mező-, erdő, és vízgazdálkodási egységei az idén 3—4 százalékkal termelhetnek többet. Feladatuk, hogy hozzájáruljanak a kiegyensúlyozott hazai és helyi ellátáshoz, valamint a gazdaságos export bővítéséhez. A. Tóth Sándor SAJTOPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN Nyugaloműző busz Hosszú spórolás révén lett tulajdonosa tavaly tavasszal Kerekegyházán, a Rákóczi u. 74. szám alatti, félig elkészült családi háznak Kovács Gyula, aki azóta túl van a szükséges építési ’ munkálatokon, vagyis megteremtette a kényelmet adó körülményeket. Utóbbiakban azonban mégsem örül zavartalanul, mert kevésbé tud pihenni. Az okokról így számol be a szerkesztőségünkhöz küldött levelében: A BW 27-06 forgalmi rendszámú munkásszállító autóbusz közvetlenül a hálószobánk ablaka ' előtt parkol. Az elindulása előtt — általában hajnali fél 4 körül —, de főleg a késő. éjszakai meg-, érkezését követően mindig sokáig túráztatja a motort a sofőr, aki ezáltal nemcsak a magam és családom nyugalmát űzi el, hanem a környékbeli embereket is felzavarja álmukból. Nem beszélve a kipufogógáz okozta kellemetlen szagtól, ami valósággal eláraszt bennünket. Már kértük öt — és a helyi tanácsot is —, hogy szűnjön meg a sajnálatos gyakorlat, ám hiába. Annyira reménytelen a sérelmünk orvoslása, hogy inkább vegyük fontolóra az otthonunkból való elköltözés lehetőségét? Az előzőkhöz fontosnak tartjuk hozzáfűzni, hogy a közrenddel, illetve közbiztonsággal kapcsolatos kormányrendelet értelmében hatósági eljárás kezdeményezhető ama személy ellen, aki lakott területen — s a nap bármelyik időszakában — olyan zajt., okoz, amely zavarja mások nyugalmát. Kerekegyházán is célszerű lenne alkalmazni ezt a jogszabályt — például a szóban forgó esetben ... Dényi István olvasónk a mi- nap kifogásolta, hogy a kecskeméti uszoda udvarán lévő melegvizes medencéből délután fél 5- kor mindig kitessékelik a vendégeket, közöttük a pár perccel korábban érkezetteket is, akik szintén a teljes összegért kapták meg a belépőjüket. Január 11-én legalább húszán jutottak ilyen sorsra, zömmel azok, akik a munkából loholtak fürödni. A jogosnak tűnő panasszal felkerestük az üzemeltetőt, az Észak- Bács-tKiskun ' megyei Vízmű Vállalatot, ahol Szekeres István főmérnöktől kérdeztük: — 1Miért ragaszkodnak mereven a'jelenlegi nyitvatartási időhöz? — Mert ekkor kezdődik a sötétedés. — Nem értjük az összefüggést ... — A gyógyhatású, 35—38 fokos víz nagyon kellemes, s nemcsak az ízületeknek tesz jót, de talán az idegeket is pihenteti. Vannak azonban olyanok, akiket nem éppen kulturált magatartásra, viselkedésre serkent ez a miliő, s A december 22-ii Sajitóposta rovatunkban az egyik dunaegyházi olvasónk panaszát tolmácsoltuk, miszerint hosszú időt kellett el- töltenie telefonálásra várva a helyt postahivatal fűtetlen helyiségében, ahol alaposan átfázott. Talán egy ilyen forgalmas szolgáltató egységben, illene gondoskodni télen arról is, hogy ne dideregjenek az ügyfelek ... — zárult e sarokkal cikkünk. Bírálatunkra a napokban kaptunk választ a Szegedi* Postaigazgatóság helyettes vezetőjétől, azt teszik, ami közegészségügyileg is megengedhetetlen. Emiatt már nemegyszer kellett azonnal kicseréltetni a 600 négyzetméteres medence vizét, melynek költsége nekünk Sincs betervezve. Szóval arra jöttünk rá, legideálisabb osak a nappali órákban lehetővé tenni az ottani lubickolást, amikor egymásra is ügyelhetnek az emberek. Télen persze egyéb ok is késztet bennünket a korái zárásra. — Éspedig? — A víz és a külső hőmérséklet közötti különbség rongálóan hat a medence falára, egyéb szerkezetére. Óvnunk kell a több mint tizenkét éve működő létesítményünket, melynek a karbantartása sem kis összegbe kerül. Minthogy az esti órákban van rendszerint hidegebb, így szükséges a meleg vizet idejében lefolyatni, amit persze meg kell előznie a vendégek távozásának. — Később módosul majd a nyitvatartási idő? — Természetesen. A nappalok hosszabodásával változtatunk a mostani zárórán. Vojnár Lászlótól, aki az alábbiakat írta: A vizsgálat eredményeként megállapítottam, hogy az említett községi postahivatalban iösszesen 32\percig tartózkodott \az ügyfél, aki két távolsági beszélgetést folytatott. (A váró /pedig valóban nem fűtött, de ilyesmire lehető- sé(f\sincs a inem megfelelő építési körülmények miatt. , Éppen ez az, amit olvasónk is kifogásol joggal, s a változtatás iránti jogos igényével... CIKKÜNK NYOMÁN Fűtésre nincs lehetőség KÉRDEZZEN - FELELÜNK Milyen ellátás jár egy gyermek után? A jánoshalmi L. Sz.-né a közelmúltban jutott hozzá az ifjú anyukáknak szánt egyik friss szakkönyvhöz, mely főleg a baba helyes táplálásával foglalkozik, ám ismerteti röviden a családi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókat is. Például azt, hogy 490 forint rendszeres ellátásban részesülnek az egy gyermekesek. Ezt olvasva döbbent rá levélírónk, valami nem stimmel a saját esetükben, mert a férjének munkaadója mindössze 130 forintot hajlandó folyósítani havonta az egyetlen gyermekük után. Vajon a cégnek van igaza, vagy a könyvnek? — kérdi lapunktól. Mindenekelőtt hadd szóljunk dicsérően a gyakorlatról, miszerint a kismamák számára ajánlott . különféle szakmai kiadványok nemcsak az egészséges gyermek- nevelésről informálnak hasznosan, de a társadalombiztosítás ilyenkor legaktuálisabb kérdéseiről is. Ezek körébe tartozik a családi pótlék, melyről ön nem égészen pontosan értesült, minthogy elkerülhette figyelmét e szakanyagban is közölt feltétel: az említett összegű pótlék egy gyermek után csak az egyedülálló, vagy az olyan szülőt illeti meg, akinek a háztartásában levő gyermeke tartósan beteg, s testileg, vagy szellemileg fogyatékos. Ami pedig a kifogásolt 130 forintot illeti, az jövedelem-kiegészítést jelent és 1979. július 1-e óta jogosult rá a házaspár, kinek a háztartásában — mint áz önében is — csupán egy gyermek van. Itt jegyezzük meg, hogy ez az ellátás júliustól családi pótlékká alakul át, s megemelt összegként kapják majd az egygyermekesek. Szabad-e szeszt készíteni házilag? Voltak, akik személyesen, mások telefonon, Illetve levélben hozták tudomásunkra, mennyire örülnek a rendelkezésnek, mely lehetővé teszi, hogy ezentúl magánszemély is készíthet szeszt gyümölcsből házilag. Valameny- nyien kifejezték meggyőződésüket, aligha megy veszendőbe többé a kiskertekben és hobbitelkeken megtermett cseresznyének, szilvának, baracknak az a jelentős része, amit a felvásárlóhelyen, vagy a piacon már képtelenség értékesíteni. Olvasóink elmondották, még nem tájékozódtak afelől, milyen mennyiségű és minőségű pálinka állítható elő odahaza, s hogy a családi igényt meghaladó literek hol kínálhatok fel eladásra, majd arra kértek bennünket, részletesen válaszoljunk kérdéseikre. Információért a vám. és pénzügyőrség megyei parancsnokához, Bódog Antal őrnagyhoz fordultunk, akitől ezeket tudtuk meg: ■— Sajnos, némi félreértésre adott okot a sajtó e tárgyú korábbi közlése, mert nem derült ki belőle egyértelműen, mi a lényege a 71/1982. (XII. 10.) MT., valamint a végrehajtására kiadott 25/1982. (XII. 10.) MÉM-rendelet- nek, mellyel kapcsolatban az a hír terjedt el széles körben, hogy zöld utat kapott a házipálinka készítése. Pedig ilyesmiről szó sincs, hiszen ez a tevékenység továbbra is szigorúan tiltott, mint ahogy érvényben van az az előírás, hogy a két liternél több és nem boltban vásárolt szesz származását igazolnia kell a tulajdonosnak, ha arra felkérik az ellenőrző szervek. Nos, mindezek ellenére okuk van bizakodniuk a gyümölcstermesztő gazdáknak, mert az új jogszabály célja éppen az, hogy az eddig kevésnek bizonyult — hivatalosan működő — szeszfőzdék száma növekedjék. Mód van például arra, hogy a gazdálkodó szervezetek bérbe, vagy szerződéses üzemeltetésbe adják meglevő főzdéiket magánszemélyek részére. Ezen túlmenően bárki létesíthet legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású házi szeszfőzdét, melyhez a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya adja ki az üzembentartási engedélyt. Ez utóbbi kiváltásához persze szükséges az élelmiszerelőállítással kapcsolatos szakképesítés. Fontos még tudni, hogy a pálinka kizárólag az állami szabványnak megfelelő minőségben készülhet, s a ciántartalmának ellenőrzését követően kerülhet forgalomba, utána pedig természetesen fizetni kell a szeszadót. Befejezésül még egy fontos dolgot hangsúlyozott a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnoka, mégpedig azt, hogy a szeszfőzdék, bői kapott pálinkát közvetlenül nem dúsíthatja a tulajdonos, a fölöslegesnek ítélt mennyiséget csak az értékesítésre jogosultaknak adhatja el. Mi a feltétele a telekkönyvezésnek? A szerkesztőségünket személyesen felkereső egyik olvasónk nagyobb szőlőterület gazdája. Emiatt nem volt része kellemetlenségben 1981-ig, amikor a hatóság felmérte a térségbeli mezőgazdasági táblákat, s kiderült, nincs rendben a tulajdonosi jogosultsága. A továbbiakról így számol be: „A I földhivatalban figyelmen kívül hagyták az adásvételi papíromat, hivatkozva a beszerzett információra, miszerint a szőlőmmel az a személy rendelkezhet, aki aján- dókként jutott hozzá jóval korábban, mint ahogy én megvásároltam, Sérelmes számomra az ilyesféle állítás, amit okmányokkal sem támasztottak alá. Betegségem miatt most már szeretném értékesíteni birtokomat, csak hát nem lehetséges, míg a sajátoménak el nem ismerik hivatalosan. Meddig kell erre várnom, s egyáltalán mi a feltétele a telekkönyvezésnek?" Mint azt az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet .és a végrehajtási szabálya közli — ez egységes szerkezetbe foglalva található meg a Tanácsok Közlönye tavaly megjelent 21. számában —, az ingatlannyilvántartás (telek- I könyv) hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatok, a bejegyzett jogok és tények fennállását, amiből következik, hpgy e nyilvántartás alapjául szolgáló köz- és magánokiratnak bizonyító erejűnek kell j lennie. Mikor felel meg ennek a kritériumnak például egy adásvételi szerződés? A művelés alatt álló föld esetében akkor, ha tartalmazza egyebek között a pontos helyrajzi számot, a per- és igénymentességre vonatkozó nyilatko. zatot, a felek és tanúik lakcímét, személyi számát, valamint a legfontosabbat, hogy a vevő nincs korlátozva az ingatlanszerzésben. Mindehhez csatolandó a földforgalmazás hatósági engedélye —, melyet a járási földhivatal adhat ki a 36/1977. (XI. 3.) MÉM számú rendelet értelmében —, a vagyonátruházási illeték befizetéséről szóló igazolás, s ezt követően kerülhet sor a telekkönyvezésre. Mi nem ítélhetjük meg, milyen alaki, vagy tartalmi hiányosságok jellemzik az ön szerződését, megértjük azonban, hogy határozottan követeli a hosszú ideje gyakorolt tulajdonosi funkciójának elfogadását. Javasoljuk, kérje a megyei földhivatal segítségét, mely _ ha indokolt — korrigálhatja az ügyben eljárt első fokú hatóság határozatát. Ha ez utóbbival sem értene egyet, fordulhat jogorvoslatért a bírósághoz. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Az uszodai záróráról
