Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. februir 16. Sikerrel alkalmazkodott a körülményekhez a Bácska Bútoripari Vállalat m O Űj termék az idén a Bácska kolóniái, amelyet a forgalmazó áruházakban darabonként is meg lehet rendelni. Amikor Fehér János főkönyvelővel, a bajai Bácska Bútoripari Vállalat múlt évi tevékenységéről beszélgettünk, eszembe jut, amit az egyik vezető politikus mondott a januári országos agi- * tációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozáson. A próbára tevő gazdasági körülményekről szólva úgy vélekedett, hogy ezek minden bizonnyal az eddiginél nagyobb egyéni és csoportteljesítményekre serkentik az embereket, s ennyiben hasznunkra válnak. A bajai cégnél tavaly ilyenkor talán még a legoptimistábbak sem hitték, ihogy az évet sikeresen fejezik majd be. S mégis így történt, a kollektíva olyan bravúrt produkált, amelyen december végén kissé talán maguk is, csodálkoztak. Pangó piacon A bútoripar nehéz napokat élt át 1982-ben. Akik alapvetően exportra termelnek, azokat a világpiaci árak és a kereslet visszaesése sújtotta. A nyugati országok lakossága óvatosabban költekezett, mint a föllendülés időszakában szokott. De eleget ráncolták a homlokukat azoknak az üzemeknek a vezetői is, amelyek a hazai kereskedelemnek szállítanak. 'Megteltek a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok raktárai, mert a fogyasztók fizetőképessége nálunk is mérséklődött. Év közben vita zajlott: a forgalmazók rendelnek-e rosszul, vagy a gyártók készítenek az igényeknek nem megfelelő termékeket? 6 közben a forgalom üteme nem gyorsult. A legtöbb bútortermelő legfeljebb az előző évi értékesítését ismételte meg. — Mit tett a Bácska? — kérdem Fehér Jánostól. — Röviden azt mondhatnám, hogy alkalmazkodtunk a körülményekhez. Ebben előnyünkre szolgált, hogy nem vagyunk nagy- vállalat. Gyártásunkat nem a nagy szériák jellemzik, ezért „kevesebbe kerül” a program- módosítás, a termékek gyakoribb váltása. Mi .1981-hez képest tavaly 13 millió forinttal növelni tudtuk az árbevételünket. Sőt, a gazdaságosság is javult. Friss igénykövetés — Hogyan alakult az értékesítés? — Sajnos, a nyugati export arányát csökkenteni kényszerültünk. Nem azért, mert nem volt elég vevőnk. Kaptunk volna megrendelést bőven, de olyan alacsony árakat kínáltak, amelyeket nem fogadhattunk el. — A saját árelképzeléseiket miért nem tudták érvényesíteni? — A nyugati országokban az általunk használt faanyagok olcsóbbak, mint nálunk, s a kereskedők csak azokat az árakat ismerik el a késztermék értékében. Ez volt a fő akadály. És sajnos, az előző évi 47 millióról 10 millió forintra esett vissza a nyugati exportunk. Viszont a kapacitást ki kellett használni. Szerencsére a belföldi eladást növelni tudtuk 71 százalékkal, s végül is elértük vállalati célunkat. — Hogyan sikerült 50 milliót érő bútorral többet eladni itthon, mint egy évvel korábban, ilyen körülmények közt? — Minden arra hivatott kereskedelmi dolgozónk az országot járta, szinte megállás nélkül. Ha egy-két garnitúrát megvettek tőlünk, már az is sikernek számított. Ami talán a leglényegesebb, az a kínált választék volt. Piacra dobtuk az elemienként, darabonként megrendelhető rusztikus szekrénysorunkat, a Melódiát. Fél és egész szekrények variációját teszi lehetővé, tehát a lakásmérethez igazodva lehet belőle válogatni. Tetszett a lakosságnak a szintén rusztikus hálószobabútor és a Héra kárpitos garnitúra is. Előjegyzés alapján szállítottunk a kereskedelemnek. Így a készleteiket nem növeltük. A második félévben lendült föl jobban az üzlet, akkorra ismertettük meg nagyon széles körben a termékeinket. Idén több export — Az importkorlátozás hogyan érintette a Bácskát? — Minimális tőkés importot használunk föl, hazai tölgyből dolgozunk. Csupán a lakk, a vasa lat, és a pác nyugati áru. Ezeket itthon nem lehet beszerezni. Igaz, vasalatra tavaly kaptunk egy ajánlatot, de az itthoni cég drágábban adta volna, mint az olaszok. A behozatalkorlátozás arra a megoldásra kényszerített bennünket, hogy a megrendelő tulajdonát képező segédanyagot 'használjuk. Viszont ez azt jelenti, hogy a kész bútorért kevesebb devizával fizetnek. — Tervezik az idén a nyugati export növelését? — ötven százalékkal akarjuk bővíteni. Nyugaton most a „szőke hullám” hódít, vagyis a fenyő- furnérpzott világos bútorok jöttek a divatba. Ezt az alapanyagot csak tőkés országból lehet beszerezni, s ez nehezítette már tavaly is a helyzetünket. Ezért tervezünk az idénre óvatosan. Egyébként arra törekszünk, hogy bővítsük a vevőink ikörét. Jelenleg több céggel állunk kapcsolatban. A múlt év tanulsága, hogy kisebb megrendeléseket is el kell fogadni, ha gazdaságosan eleget lehet tenni nekik. A januárban az NSZK-beli Kölnben megrendezett kiállításon bemutattuk több új rusztikus stílusú bútorunkat, s reméljük, hogy üzlet is születik majd ennek nyomán. Rendezett pénzügyek A bajai Bácska Bútoripari Vállalat stabil pénzügyi helyzetben kezdte meg az új esztendőt, minden fizetési kötelezettségének eleget tett. A Bútoripari Fejlesztő Intézettel együttműködve a tavalyi 10 százalék után a termelékenység további fokozása az egyik idei céljuk. Korszerűsítik a munka- és üzemszervezést, fejlesztik a gyártást és a termékeket. A szakember-utánpótláshoz tanműhelyt létesítenek. A hulladékkal fűtött új kazánt már tavaly üzembe helyezték, s az idén ettől 2,5 millió forint energiaköltség-megtakarítást várnak. Ebben az évben bel- és külföldön új termékekkel jelennek meg. A Bácska kolóniái lakószobabútort egyelőre kisebb meny- nyiségben, hazai értékesítésre szánják, s darabonként is megvásárolható lesz. Növelik a közvetlen saját értékesítést és a kiskereskedelemnek történő, kölcsönös érdekeltségen alapuló eladást. A kis vállalat mozgékonysága bizonyára 1983-ban is jó eredményeket hoz. A. Tóth Sándor A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK Legjobb vadászni A hosszú évekkel ezelőtt oly nagy sikert aratott Vadásztarisznya című kötet szerzője Páll Endre, most ismét elbeszélésekkel, a legújabbakból válogatott vadászati témájú írásokkal jelentkezik a Legjobb vadászni c. könyvében. A négy ciklusba sorolt novellák, leírások és élmény- beszámolók nagy láttató erővel részletezik a vadászat minden szépségét és izgalmát, miközben lírai képekben idézik elénk Somogy, Zala, Békés erdőit és mezőit, sőt, az osztrák Alpok egy megkapó részletét is. A terítékre került vadak között a szarvas, az őz, a vaddisznó mellett ott a fogoly, a fácán, a vadkacsa, mitöbb, a fájd is, egy ausztriai meghívás emlékeként. 'Sokszor, számosán tapasztalhatták, ezért talán fölösleges újra megjegyezni: Páll Endre kitűnően ír, színesén, ízesen, jelentős ember- és helyzetábrázoló képességgel, finoman árnyalt természetleírásai nem kevésbé élvezetesek, mint humoreszkjei vagy izgalmas élménybeszámolói. A Mezőgazdasági Kiadó által megjelentetett könyve így a legszélesebb olvasórétegek érdeklődésére tarthat számot. Oltás, szemzés,' dugványozás A Mezőgazdasági Kiadó „Kertünk, házunk, otthonunk” sorozatában immár 8. kiadását érte el Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványozás című könyve. E népszerű művében a szerző csaknem ötvenféle fás- és zöldoltást, a szenzést, a termőfák át- oltásának módját, az oltások és szemzések védelmét ismerteti. Bemutatja a gyökereztetési módokat, a sarjakról való szaporítás eljárásait, a tőosztást, a magvetést és a vadon termő növények szaporítását is. Az utolsó fejezetben több mint 200 növény szaporítási módját ábécé-sorrendben találhatjuk meg, így keresgélés nélkül, rögtön rábukkanhatunk arra, hogyan szaporítsuk a kérdéses növényt. A könyv egyaránt hasznos és érdekes a lakásban és a ház körül kertészkedőknek. Az iskolai oktatásban pedig segédkönyvként ajánlható. Növényvédelmi zsebkönyv A házikertekben és zártkertekben jelentős mennyiségű gyümölcs- és zöldségféle terem. A még több és jobb minőségű kertészeti termék előállításának feltétele a korszerű növényvédelem. A „Kertészek növényvédelmi zsebkönyve”, melyet dr. Bognár Sándor szerkesztett és a Mezőgazda- sági Kiadó jelentetett meg köny- nyen áttekinthető formában, röviden, táblázatokba foglalva ismerteti a kertészeti növényvédelemben hasznosítható tudnivalókat. Az anyag általános része tömör áttekintést ad a beteg, károsodott , növényről, a gyomnövények által okozott károkról, a védekezési módszerekről, a kémiai védekezés anyagairól. A részletes rész gerince a zöldségfélék, a gyógy- és dísznövények, a díszfák és díszcserjék, a gyümölcsfélék kár- és kórokozóiról közölt tünethatározó és növényfajonkénti, a fejlődési szakaszokra épülő védekezési technológia. Döntés- ‘ előkészítési módszerek Senki sem vitatja, hogy a matematikai módszerek hatékonysága a döntés-előkészítésben semmi mással össze nem hasonlítható. Ehhez mérten elterjedésük mégis szokatlanul lassú. Anélkül, hogy az okokat kutatnánk, olyan könyvet ajánlunk, amelyből a szakemberek gyorsan, könnyen megismerkedhetnek. olyan új módszerek lényeges sajátosságaival, amelyek matematikai apparátusa nem ijesztően bonyolult, az üzemek gyakorlatában mégis jobban használhatók, mint sok eddig ismert (és ismertetett) módszer. A gyakorlatban a legritkább esetben elég a döntéshozónak egyetlen szempont figyelembevétele. Az itt leírt módszerek lehetővé teszik egyszerre több szempont figyelembevételét, tehát az optimális a valóban jót, a „minden szempontból a legjobbat” jelenti. Szabadkai Attila—Szidarovszky Ferenc: Döntés-előkészítési módszerek alkalmazása c. könyvről van sző, amely hasznos segítség minden vezetőnek, programozónak, matematikusnak, akinek munkájához döntések, döntés-előkészítési feladatok hozzátartoznak. 3 SAJTOPOSTA ű> KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mit kell tudni a háztájiról? Nyugállományban levő termelő, szövetkezeti tagok — Lajosmizsé- ről Kocsis Mihályné, Madarasról Szörényi József és Kecskemétről T. K. — panaszolják, nincsenek meggyőződve afelől, hogy jogosultságuk szerinti nagyságú háztáji földet használnak. Pár évvel ezelőtt ugyanis — a közérdekű igénybevétel és a zártkerti rendezés következtében — csökkent a megművelt területük, melynek ki. egészítésére nem került sor, illetve az egyikük kapott csereföldet, de hogy hány négyszögölnyit, ma sem tudja. Olvasóink hallották, az ilyen juttatás függ a vezetőség jó indulatától Is, ám találkoztak Illetékessel, aki határozottan leszögezte, mindegyik tsz-nyugdíjast megilleti az egy hold háztáji. Voltaképpen mi az igazság? — kérdezik szerkesztőségünktől. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó ügyekről nem áll rendelkezésünkre részletes tényanyag — az e célú vizsgálat nem is tartozik a feladataink közé —, csak a legfontosabb általános tudnivalókra térhetünk ki a válaszunkban: Az Elnöki Tanács 1977. évi 9-es számú törvényerejű rendelete értelmében a közös gazdaság legfeljebb 6000, szőlő és gyümölcsös esetében pedig 3000 négyzetméter háztáji földet — tehát egy, illetve fél katasztrális holdnál valamivel nagyobb területet — köteles biztosítani a tagja részére. Az alap- feltétel, hogy teljesítse a szövetkezet által meghatározott munka- mennyiséget. Az utóbbi persze nem vonatkozik az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülőkre, akik a háztájit az eddigi munkájuk alapján megállapított mértékben vehetik igénybe. Külön említjük meg a MÉM ál. tál kiadott 12/1977. (III. 12.) számú jogszabályt, miszerint beszámítandó e területbe a tag személyi tulajdonában — így például a zártkertben — található föld, s az is, melyet haszonélvezeti jog alapján használ. A lakó- és üdülőtelek bizonyos részének (házkörüli kert, mezőgazdasági művelésre is alkalmas üdülőtelek stb.) beszámítási módját a tsz alapszabálya rögzíti És még valamit: a háztáji mértékéről és helyéről tájékoztatni kell a tagokat, közöttük a nyugdíjasokat is. Ha önök nem kaptak ezzel kapcsolatosan hivatalos értesítést, forduljanak írásbeli kérelemmel a szövetkezet vezetőségéhez, vagy a területi tsz-szövet- séghez! (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának lapja, a TOT Tájékoztató idei 1—2. számában egységes szerkezetbe foglalva közli a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint a végrehajtását tartalmazó rendeletek szövegét.) Az albérletdíjról Szigeti Krisztina közölte, hogy jó néhány kecskeméti háztulajdonos, illetve lakásbérlő kér borsos összeget a minimális komfortú, szerényen berendezett és ráadásul perifériális körzetben található al. bérletért. Hasonló észrevételét juttatta el szerkesztőségünkhöz Bajáról Hámori Rudolf és Kiskunhalasról Kovács Lajos. Szerintük főleg az utóbbi hónapokban emelkedett jelentősen az ilyen tarifa, még pedig azért, mert a busz- és vonatközlekedés drágulása miatt egyre több bejáró dolgozó keres szálláshelyet a városban. Olvasóink úgy értesültek, hogy a lakásgazdálkodás új rendelkezései szabályozzák az albérleti díjtételek mértékét is. De hogyan? — tudakolják sokak nevében. Mi tagadás, magam is nagyon vártam a havat. Például azért, mert a tél örömeivel foglalkozó mesékből már kifogytam. Február első vasárnapján végre szavamon foghattak a kisgyermekeim. Órákig élveztük a szabadban a sűrű pelyhekben hulló égi áldást. Eleinte úgy tűnt, tartós marad, így megállapodtunk, hogy másnap — miután hazatértem a munkából — rendezünk egy kiadós 'hócsatát. Dolgom úgy hozta, hogy hétfőn dél körül hazaruccantam a iFelsőcsalános 113. szám alatti otthonomba — mely közvetlenül az 52-es út mentén fekszik —, ahol kínosan döbbentem rá, lekéstem a tervezett csatáról, ugyanis már csupán a nyomai fogadtak: a ház elülső része a tetőzet csúcsáig össze volt fröcskölve sáros, koszos hőiével, a két ablakom pedig betörve tátongott. 'Hamar kiderült, a srácaimnak ugyanannyi közük volt az esethez, mint nekem. Hogy mi törMint ismeretes, általában a kereslet—kínálat törvénye befolyásolja az albérletek árait, melyek sorában rengeteg az ellentétes példa. Míg egyesek valóban otthonos körülményt teremtenek albérlőik részére, s reális díjat fizettetnek velük, mások visszaélnek azzal, hogy kiszolgáltatott helyzetben levő emberekkel szemben ők döntenek. De éppen az albérlők érdekeit védi az albérleti díjjal foglalkozó 48/1982. (X. 7.) MT, valamint a végrehajtására kiadott 19/1982. (X. 7.) ÉVM számú, s az idén július 1-től alkalmazható rendelet. Lényege a következő : Bár a felek kölcsönös egyezség révén határozzák meg az albérlet díját, az összeghatár nem léDheti túl a hivatalosan megállapított kereteket, melyek az egyéni tulajdonú és a tanácsi (szövetkezeti) lakásokra egyaránt vonatkoznak. Fontos tudni, hogy az albérlőt terhelő összeg az alapdíjból, a bútor- és ágyneműhasználat díjából, s a tényleges szolgáltatás költségéből számítható ki. Ez utóbbi az áram-, a gáz-, a vízfogyasztás stb. szerin. ti nagyságú lehet, a bútor- és ágynemű igénybevétele maximum havi 200 forintba kerülhet, az alapdíj viszont az albérlő részére kizárólagosan fenntartott szobára jutó lakbérhányad kétszeresét teheti ki legfeljebb. (Érdemes megjegyezni, hogy az összkomfortos lakásnak 15, a komfortosnak 12, a félkomfortosnak 7,50 és a komfort nélkülinek 4,50 forint a négyzetméterenkénti lakbére.) Végezetül annyit: ha a díjügyben vita támad a bérbeadó és az albérlő között, az orvoslás bírósági hatáskörbe tartozik. Juttatások a szakmunkástanulóknak A felszolgáló szakmát sajátítja el Kiskőrösön az egyik harmad, éves tanuló, aki után — tavaly szeptember óta — családi pótlék helyett mindössze havi 130 forint jövedelemkiegészítést kap a kisjövedelmű édesanyja. Minthogy gyermekét1 egyedül né veil,* sajnos anyagi gondokkal is küszködik, melyekről ezeket írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében: „Fiamnak nem bért, hanem csak ösztöndíjat fizet a munkaadója. Kérem a válaszukat arra: milyen juttatást kaphat a szakmunkástanuló?” A szakmunkásképzést az 1969. évi VI. törvény, s a végrehajtásáról szóló 13/1969. (XII. 30.) MŰM. számú rendelet szabályozza. Eszerint a tanuló tanulmányi és társadalmi ösztöndíjban részesülhet. Az előbbi juttatásról — iskolai eredmény alapján — az oktatási intézmény gondoskodik, az utóbbinak pedig az a feltétele, hogy szerződéses viszonyban álljon a munkáltatóval, mely előírhatja, mennyi ideig köteles nála dolgozni a sikeres vizsgát tett ifjú szakember. A munkabér szintén előzetes megállapodás révén illeti meg a harmadéves tanulót, s főleg akkor, ha a munkájával valamilyen terméket, új értéket állít elő, vagy olyan szolgáltatást végez, ami után díjat fizet a megrendelő. A munkaruhát viszont nem a szülőnek kell beszerezni, ugyanis a művelődési miniszter 1/1981. (I. 1.) MM. számú rendelete világosan előírja, hogy a munkaviszonyban levő dolgozókkal azonos módon illeti meg a szakmunkástanulót is az ilyen juttatás, melyet a gyakorlati képzést ellátó vállalatnak, vagy pedig az oktatási intézménynek kell biztosítania, ha a foglalkozásokra a tanműhelyben kerül sor. tént? Semmi egyéb, csak az, hogy a forgalmas közlekedési területet megtisztította a KPM egyik speciális gépe, s a kezelője nem vett tudomást az épületről, hanem mellette haladva is teljes erővel szóratta szerteszét, amit az úton talált. Nyilvánvaló, hogy a masina által masszívvá préselt néhány repülő hólabda végzett az üvegekkel. 'Rögtön besiettem a városközpontba, s legelőször üveges után néztem, de sajnos, nem találtam vállalkozót. Sikerült azonban beszélnem a megyei közúti igazgatóság főmérnökével, aki lesújtó- nak minősítette a történteket. Egyetértettünk. És alighanefn osztanom kell ismerősöm véleményét: ha a tél sem az igazi már, járhat olyan következménnyel, 'hogy néhányan képesek elfelejteni a hókotrás legalapvetőbb csínját-bínját is ... (Elmondta: Kovács Imre kecskeméti olvasónk.) Mikor érvényes az eltartási szerződés? Egyedülálló, idős asszonyról gondoskodik régóta a Fülöpszál- Iáson lakó H. L.-né, aki e tényt eltartási szerződésbe foglalta, melyen két tanú aláírása is szerepel. Olvasónk az iránt érdeklődik: érvényes-e a szerződés a hatóság hozzájárulása nélkül is? A tartási szerződés — melynek révén az eltartók többnyire ingatlannal, vagy egyéb nagy értékű vagyonnal gyarapodnak — csak az államigazgatási hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Mindezt pedig megelőzi az úgynevezett környezettanulmány, s ennek felvételekor tüzetesen szemügyre veszik az illetékesek az eltartással kapcsolatos valamennyi (személyi és tárgyi) tényezőt, amelyek alapos mérlegelése után döntenek. A későbbiekben pedig épp e jóváhagyásuk jogán ellenőrzik a helyszínen a szerződésben foglaltak megvalósulását. Levélírónknak javasoljuk, hogy keresse fel a helyi tanácsot az említett szerződéssel, melynek elfogadására csak az Igazgatási eljárás kedvező eredményét követően kerülhet sor. Kell-e fizetnie késedelmi kamatot a lakásszövetkezeti tagnak? Nagyon elkeseredett a kecskeméti Széchenylvárosban lakó Kovács Ferencné, aki rokkantnyugdíjas, és az utóbbi időben önhibáján kívül került anyagi zavarba. Ennek az lett a következménye, hogy a szövetkezeti lakása utáni úgynevezett közös költségét is csak utólag tudta kifizetni. Ekkor érte a meglepetés, melyről beszámol: „Értesítés nélkül növelték a havi összegemet 2 százalékos késedelmi kamattal. Hivatkoztam ugyan arra, hogy a vonatkozó szerződésem nem tartalmaz effélét, de az ügyintéző mit sem törődött a magyarázattal. Azért is méltánytalannak vélem az intézkedést, mert korábban — mikor jobb volt az anyagi helyzetem —, mindig pontosan, sőt, néha előre fizettem ki a tartozásomat. Tényleg büntethető ilyesfélével a lakásszövetkezeti tag?” A szövetkezeti lakások kezelési, működtetési és karbantartási kiadásainak fedezetéül hozzájárulást fizetnek a tagok, mellyel kapcsolatos kötelezettségeiknek pontosan kell eleget tenniük. Aki a megadott határidőig elmulasztja a fizetést, azt fel kell szólítani a hátraléka haladéktalan rendezésére. Ha mindez nem jár eredménnyel, késedelmi kamattal kell növelni az esedékes összeget. Ügy véljük, önnel szemben jogszerűen járt el a széchenyivárosi lakásfentartó szövetkezet, intéz- . kedésének azonban van egy szépséghibája: az előzetes figyelmeztetés hiánya. Persze, enélkül is jelentkezhetett volna ön a pénztárban, s ha közli, miért nem tud fizetni idejében, talán elejét veheti e kellemetlenségnek. A magánkereskedők nyitvatartási rendje Kecskeméten lakik a három- gyermekes Horváth Józsefné, aki mások nevében is szóvá teszi, hogy az egyik magánkereskedő túlságosan gyakorta zárja be a Kiskőrösi utcai élelmiszerboltját. „Jó lenne tudni: egyáltalán szá- bályozott-e az ő nyifvatartási rendje?” — írja olvasónk. Mint köztudott, az üzletek nyitvatartását úgy kell meghatározni, hogy összhangban legyen a vásárlói szokásokkal, s megfeleljen a közellátás érdekelnek. Ezt az előírást kell figyelembe vennie a magánkereskedőnek is, aki természetesen egyedül dönt arról, hogy a nap melyik időszakában áll a vásárlók rendelkezésére. Általános szabály, hogy hetenként legalább 42 órán át köteles nyltvatartani, s ezen belül maximum 1 napra zárhatja be a boltot, árubeszerzés céljából. Nyitvatartásának rendjét a helyi tanács fogadja el, s attól csak e hatóság beleegyezésével lehet eltérnie. (Megjegyezzük, ha szabadság, vagy betegség miatt van távol, az üzletének ajtaján tájékoztatnia kell erről a vevőket.) Máskor a panaszt célszerű bejegyezni 3 vásárlók könyvébe, melynek egyik példányát 8 napon belül köteles eljuttatni a magán- kereskedő a felügyeleti szervéhez, a tanácshoz. Szerkeszti: Veíkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. FOGADÓSZOBA
