Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 2, 3 % I k 10-3^3 ** AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 38. szám Ára: 1,40 Ft 1983. február 15. kedd PALESZTIN PARLAMENT Lehetőségeket keresnek a független állam megalakítására ALGÍR A Palesztinái arab nép szám­űzetésben működő parlamentje, a Palesztinái Nemzeti Tanács „sza­bad kezet” biztosit a PFSZ Jász- szer Arafat vezette végrehajtó bizottságának olyan rendezés ke­resésére, amely független állam megalakításán alapul Ciszjordá- niában és a Gazai-övezetben — így nyilatkozott vasárnap az algér riai fővárosban Abdallah Sarui, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű PFSZ-tagszervezet szóvivője. A Palesztinái Nemzeti Tanács 16. ülésszaka hétfőn kezdődött Al­gírban. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGNYÍLT A VIII. Bács-Kiskun megyei grafikai kiállítás Vasárnap délelőtt Kecs­keméten, az Erdei Ferenc Művelődési \ Központ eme­leti galériájá­ban megnyílt a VIII. Bács- Kiskun me­gyei Grafikai Kiállítás. Az intézmény igazgatója, Gi­la János kö­szöntötte a megjelente­ket, majd át­adta a szót Pap Gábor művé­szettörténész­nek, aki meg­nyitó beszédé­ben utalt arra a tavaly év­végén nyilvá­nosságra ke­rült gazdasági rendelkezés­re, amely vár­hatóan alkotó energiákat sza­badít fel, s a művészek alkotó­kedvét növelni fogja. Választ,ke­resett arra a kérdésre is: mi a garancia arra, hogy Bács-Kiskun megyében olyan grafikák szüles­senek, amelyek ország-világ nyil­vánosságához szólnak. Végezetül megállapította, hogy a tárlat anyaga inkább mennyiségében biztatás, jóllehet a díjazott mű­vészek bármelyik hazai kiállítá­son nyerhettek volna. Pap Gábor szavai után került sor a díjak átadására. A Bács- Kiskun megyei Tanács által fel­ajánlott I. díjat Bodor Miklós kapta. A KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának II. díját Ba- lanyi Károlynak, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának III. dí­ját Csáky Lajosnak, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ IV. dí­ját pedig Szoboszlay Péternek ítélték. A negyvenkét Bács-Kiskun megyei grafikus mintegy 90 al­kotását felvonultató tárlatot már­cius 8-ig láthatják az érdeklődők. H. K. E. Számvetés előtt A megye 63 ipari szövetke­zetében már javában folynak az előkészületek a mérlegzáró küldöttgyűlésekre, illetve köz­gyűlésekre, ahol az 1982-es esztendő gazdasági eredmé­nyeiről adnak majd számot a vezetőségek beszámolói. Szó esik ezúttal sikerekről és bal­sikerekről egyaránt, hiszen a világban zajló gazdasági vál­ság súlyos terheket rótt ha­zánk ipari szövetkezeteire is. Még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, ezekből azonban már lehet bizonyos következtetést levonni. Az eredmények közé sorolhatjuk, hogy a megye ipari szövetke­zeteinek termelése tavaly mintegy 4 százalékkal emel­kedett, s ugyanilyen arány­ban nőtt árbevételük is, amely csaknem elérte a 4 milliárd forintot. A termelékenységi mutatók javulását igazolja, hogy mindezt 400 fős létszám- csökkenés mellett érték el. Gazdálkodásuk hatékonysága ugyancsak kedvezően alakult, mert árbevételarányos nyere­ségük növekedése meghaladta a 10 százalékot. Igen jelentős sikernek számít az is, hogy egyetlen mérleghiányos ipari szövetkezet sem lesz az idén a megyében. A felsorolt adatok lényegé­ben azt tükrözik, hogy a szö­vetkezeti ipar rugalmasan al­kalmazkodva az igényekhez, az adott gazdasági . körülmé­nyek között igyekezett az áru­termelésben, a lakossági szol­gáltatásokban, a nagyipart ki­egészítő háttéripari tevékeny­ségben eleget tenni kötelezett­ségeinek. Mindemellett csak­nem 500 millió forint értékű exportot bonyolított le, ami ugyancsak tiszteletreméltó tel-' jesítmény. Mégis a külkeres­kedelem az a terület, ahol bal­sikerekről is hallhatunk majd a mérlegzáró gyűléseken. Rubelelszámolású exportját ~~ Bács-Kiskun szövetkezeti ipa­ra ugyan 130 százalékra telje­sítette, tőkés kiviteli előirány­zatát azonban csak 72 száza­lékra. A legnagyobb nehézsé­gekkel tehát a nyugati piaco­kon kellett megküzdeni. Jó néhány esetben azért hiúsult meg az üzlet, mert a gazdasá­gi válság miatt csődbe jutott, fizetésképtelenné vált a tőkés megrendelő. Előfordult az is, hogy importkorlátozás miatt a szövetkezet nem tudta be­szerezni idejében a termék előállításához szükséges anya­got. Tegyük hozzá azonban, hogy a szövetkezetek sem használtak ki minden lehető­séget a nyugati export növe­lésére. Szerepet játszott ebben a tájékozatlanság, esetenként a minőség, a szállítási határ­idők be nem tartása, a rek­lám alacsony színvonala. A mérlegzáráskor az elmúlt évi gazdálkodást tükröző ada­tokat már csak tudomásul­venni lehet, hiszen azok té­nyek. A legfontosabb feladat a küldöttgyűléseken, közgyű­léseken az ,idei célok minél gondosabb kidolgozása. A be­számolók nyilván ezzel is fog­lalkoznak majd, a szövetkeze­ti demokrácia azonban lehető­vé teszi, hogy minden szövet­kezeti tag alkotó módon, cse­lekvésre készen járuljon hoz­zá a tervek megvitatásához. Nagy szükség van erre annak ellenére, hogy az 1983-as esz­tendő máris kedvezőbb kilá­tásokkal kezdődött, mint a ta­valyi. A feladatok meghatározását lényegesen megkönnyíti az ipari szövetkezetek számára is a megyei pártbizottság decem­beri ülésén hozott határozat, amely az idei gazdaság politi­kai tennivalókban segíti az eligazodást. Ennek dlapján a K1SZÖV januárban valameny- ■ nyi szövetkezettel egyenként megbeszélte az 1983. évi terv­feladatokat. A megyei szövet­ség a külkereskedelmi válla­latokkal is folytatott eredmé­nyes tárgyalásokat és segített tőkés megrendeléseket szerez­ni a szövetkezeteknek. Mind­ég hozzájárult ahhoz, hogy máris 140 millió forinttal több nyugati exportra van kilátá­suk, mint tavaly. Mégis csupán biztató kez­detnek tekinthetjük az ex­portlehetőségek növekedését. Részben azért, mert a tőkés piacra nemcsak bejutni fontos, hanem bent is kell maradni. Másrészt az ottani gazdasági változásokra való reagálás gyors alkalmazkodóképességet követel. Végül pedig ha év elején sikernek is könyveljük el a 140 millió forintos több­let tőkés export megrendelést, nincs ok az önelégültségre. A népgazdaság külföldi fizető- képességének megtartása ugyanis ennél többet igényel. Remélhetően ez a felfogás ér­vényesül majd a megye ipari szövetkezeteinek mérlegzáró gyűlésein. Nagy Ottó ■RumKn-n Helytállás az élvonalban Az elmúlt hét végén négy sportágban szere­peltek sportolóink az élvonalban. Közülük is a cselgáncsozók bravúrja kívánkozik az élre, hi­szen a Kecskeméti SC judósai itthon tartptták a Magyar Népköztársaság Kupát. Az egyéni ver­senyben pedig Nagysolymosi Sándor és Szabó Miklós állhatott fel a dobogó legmagasabb foká­ra. A csapatbajnokság kezdetére szólította a gong legjobb ökölvívóinkat is. A kecskemétiek bra­vúros győzelmet arattak a fővárosban az Épí­tők ellen, míg a kiskunfélegyháziak szoros mér­kőzésen vesztettek Tatabányán. A labdajáté­kokban számos szép győzelem fűződik a megye sportolóinak példás helytállásához. A DÜTÉP SC NB I-es női röplabdacsapata győzelemmel tért haza Szombathelyről. A Bajai SK férfi ko­sarasai nagy bravúrral múlták felül a Volánt saját otthonában. A kecskeméti kosarasok vere­séggel tértek haza Budapestről és Székesfehér­várról. A nők azonban előző napon küzdelmes mérkőzésen győzték le a Szekszáfd együttesét, s O Nagysolymosi Sándor, a 78 kg-os súlycsoport győztese boldogan emeli magasba vetélytársai- nak a kezét. budapesti vereségük ellenére is a (söpört éllo­vasai. Részletes beszámolóinkat lapunk hetedik olda­lán találhatják olvasóink. Pedagógusok továbbképzése Ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság Kecskemét központjában, a törté­nelmi nevezetességű ökóllégiumban fejti ki sokoldalú tevékenységét a Bács-Kiskun megyei Pedagógus To­vábbképző intézet. A fejlődés és a növekvő Igények következőében ma már huszonhaton dolgoznak az Intéz­ményben A tanfolyamok, nyári egye­temek, szakmai továbbképzések szer­vezése mellett módszertani kiadvá­nyokat Jelentetnek meg, s többek kö­zött ellátják a kisiskolákat magnós- programokkal. Ez a módszer Innen In­dult el, és már tizenhárom megyében elterjedt. A kezdeményezés kiérde­melte az UNESCO elismerését és tá­mogatását. Schwób Péter igazgatót arról faggattuk, hogy milyen felada­taik lesznek az elkövetkező hónapok­ban. A szerteágazó teendőket aligha lehetne hirtelenjében felsorolni — ezt tudtuk meg legelőször. A másik, hogy a rendszeres, külön­böző szintű megyei továbbképzé­sek mellett gondot fordítanak ar­ra, hogy minél többen igénybe vegyék a más megyék által kí­nált lehetőségeket. Már toboroz­zák a hallgatókat a július elejére tervezett Nyíregyházi Anyanyelvi Napokra és a Baranyai Iroda- lomtanítási Napokra. Erre június végén kerül sor, Pécsett. Szege­den a Tanárok Nyár! Akadémiá­ján tanulhatnak tovább a peda­gógusok, június második felében. Az idén továbbképzés szem­pontjából legfontosabb célkitűzés az új tantervekhez való igazodás. Azt tartják, hogy a gyakori vál­tozások közben a fejlődést kell elősegíteni. 1983-ban — az inté­zet naptári év szerint tervez — jóval több mint száz alkalommal kerül sor olyan eseményre vagy eseménysorozatra, amelynek ke­retében a pedagógusok bővíthetik korszerű ismereteiket, módszer­tani tudásukat. Az idén az óvónők számára előkészített rendezvényeken a család és az óvoda kapcsolata lesz a fő téma. A hagyományos Óvodapedagógiai Nyári Egyete­met júniusban bonyolítják le Kecskeméten. Az alsófokú okta­tási intézményekben dolgozó igaz­gatók részére szervezett tovább­képzési napokon ugyancsak a család és az iskola kapcsolata szerepel fő témaként. A tanítók Nyári Akadémiájára júliusban kerül sor Baján. A középfokú intézmények ve­zetői a család és az iskola kap­csolatának nevelésszociológiai vizsgálatával foglalkoznak, to­vábbképzés keretében. Az ifjú­ságvédelmi megbízottak tanfo­lyamát Kecskeméten rendezik meg augusztusban. V. M. Tegnap ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság a Haza­fias Népfroinit belgrád-rakparti székhazában. A tanácskozáson az elmúlt évi eredményeket ösz_ szegezve Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára rámutatott: a mozgalom jelentős részt vállalt a magyar dolgozók internacionalista neveléséből, se­gítséget nyújtott a fejlődő világ haladó erőinek antiimperialista harcához, sajátos eszközeivel tá­mogatta a politikai és gazdasági függetlenségük elnyerését, illet­ve megszilárdítását célzó törek­véseiket, a társadalmi haladá­sért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért folytatott küz­delmet. Nemzetközi tevékenysé­ge során a szocialista országok partnerszervezeteivel folytatott együttműködés elmélyítésén, a fejlődő országok béke-, és szo- liraditási bizottságaival kialakí­tott kapcsolatok erősítésén mun­kálkodott. 1982 őszén, a szolida­ritási akciósorozait keretében szerte az országban számos ren­dezvényen, előadáson, politikai gyűlésen tájékoztatták lakossá­gunkat a szabadságukért, a ha­ladásért küzdő nemzetek törek­véseiről. a feszültebbé vált nem­zetközi helyzet tényezőiről, s ki­fejezésre juttatták közvélemé­nyünk cselekvő állásfoglalását e kérdésekben. A beszámolóból kitűnt: a mozgalom tavaly erejéhez mér­ten anyagilag is hozzájárult a szabadságukért küzdő népek, a társadalmi haladás útjára lépett nemzetek támogatásához. A vi­lág számos pontjára eljuttatott segélyszállítmányok orvosi - fel­szereléseket, gyógyszereket és ru­haneműket tartalmaztak. A szo­lidaritási bizottság számlájára _a társadalmi szervek mellett szá­mos vállalat, intézmény, szövet­kezet kollektívája, szocialista brigád és sok áldozatkész állam­polgár fizette be forintjait. A Magyar Szolidaritási Bizottság számottevő összeggel támogatta a Kambodzsában épülő gyer­mekváros munkálatait is. Lehe­tővé tette, hogy hazánkban kap­janak gyógykezelést a harcban álló haladó mozgalmak és szer­vezetek sebesültjei, 34 fiatal ta­nulmányi ösztöndíjban részesült, gyarapíthatta tudását magyar oktatási intézetben. Az idei tervekről szólva. Sütő Gyula elmondta: a Magyar Szolidaritási Bizottság megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri és támogatja Vietnam, Laosz, il­letve Kambodzsa népeinek har­cát, amelyet a nemzetközi impe­rializmus és térségbeli szövetsé­gesei elten vívnak. Szükséges gyorsítani a kambodzsai gyer­mekváros munkálatainak üte­mét: az e célra fordítandó össze­gek eew részét a lakosság önkén­tes befizetéseiből kívánják elő­teremteni. Erősítjük szolidaritá­sunkat a kubai, a nicaraguai, a Salvadort és a grenadai forra­dalommal, támogatjuk a térség más országaiban zajló küzdel­met, az elnyomó rendszerek és a fasiszta diktatúrák megdönté­sét —, a demokráciáért, a. sza­badságjogok érvényesüléséért. Fo. kozzuk szolidaritásunkat az af­gán kormánnyal, amely az or­szág életének konszolidálásáért, a törvényes 'hatalom nemzetközi elismeréséért munkálkodik. Sütő Gyula hangoztatta, a magyar szolidaritási mozgalom nemzetközi kapcsolatainak kereté­ben is fellép az igazságos és át­fogó közel-keleti béke előfelté­teleinek megteremtéséért.,A meg­egyezés érdekében nemzetközi értekezlet összehívását szorgal­mazza, amelyen valamennyi érin_ tett fél részt venne, köztük a Palesztinái felszabadítási szerve­zet. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak Angolára, Mozambik- ra, Elióniára és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságra, tá­mogatva előrehaladásukat a szo_ cialista építés útján. Cselekvő szolidaritás kíséri a namíbiai SWAPO és a dél-afrikai ANC igazságos harcát, amelyet a gyarmati rendszer végleges fel­számolásáért. a fiájüldözés és az apartheid megszüntetéséért vív. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság hazai és nemzetközi tevé­kenységével elő kívánja mozdí­tani a nemzetközi demokratikus szervezetek akcióinak sikeres megvalósulását, a szolidaritás erőinek mind összehangoltabb fellépését — hangzott el az ülé­sen. Folyam­szabályozás Az idei enyhe tél kedve­zett a folyami hajózásnak. Ezért a nagy teljesítmé­nyű hajókból álló jégtörő­flottának nem kellett jég­táblákkal birkózni. Ez azonban nem jelentette azt, hogy tétlenkedtek: az Alsó- Dnnavölgyi Vízügyi Igaz­gatósághoz tartozó nagysza­bású folyamszabályozási munkákban vettek és vesz­nek részt. A Dunakanyar kőbányáiból kitermelt kő­vel megrakott uszályokat vontatnak a folyamszabá­lyozási építkezésekhez. Ez­zel jelentős időnyereségre tettek szert a Dunaszekcső- nél folyó gátépítésnél. SEJ«®

Next

/
Oldalképek
Tartalom